Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-21 / 189. (1816.) szám

1988 augusztus 21, kedd. TMGAlA^titSR'fTrHMP MKk ■ — ___m faiskola és kartéssati üzem, tulajdonos Csöbör HHfi Bfll" * Béla, áariusky-Kajsa ppa. Zbehy, z. Nitra. BBI Szállít gyüinülcsfákat legjobb minőségben, minden fajtában és formában, úgyszintén díszcserjéket és évelő növényeket. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. Véres teányszöktetés a marseiííei kikötőben Egy saniranciscoi milliomos leányál megszöktették, kísérőiét leütötték és a leányt 40,000 dollár váltságdíjért bocsátották szabadon Marseille, augusztus 20. A marseiliei kikötőnegyedben horgonyzó ha­jók festői csoportjába mintegy két héttel ezelőtt egy kis luxusjacht érkezett. A fehérre festett kis luxushajó orrán aranybetükkel ez a név állott: Viktória. A jacht fedélzetén egy hatalmas termetű, őszes barkóju, joviális férfiú szívott vastag havan­nát. Arca, mozdulatai az első szempillantásra el­árulták az amerikai jenkit. Gabriela Westhouse amerikai milliomos San Franciscoból jött egy kis európai körútra. A tőzsde izgalmaiban elfáradt idegzetű bussinesman-nek már régóta ajánlják or­vosai a pihenést, de ő egy pillanatra se b agyi a volna ott üzleteit, ha a tizenkilencéves Yvelte, Westhouse egyetlen gyermeke, nem ragaszkodott volna ahhoz a kívánságához, hogy apja társaságá­ban szeretné beutazni Európát. A ,.száraz Amerikából'* kijutottak és West­house élvezettel szürcsölte egész ütőn a finom an­gol whiskyt, amelyhez minden orvosi tálalom el­lenére valódi havannákat szívott. Útközben leányá­val és a hajó első tisztjével, Gerard-dal bridgez- tek és a milliomost jókedvűvé tette az a párcentes nyereség, amit bridge közben nyert társaitól. Gábriellé Westhouse nagyon Jól tudta azon­ban, hogy miért csak ő nyer folyton, annak elle­nére, hogy két partnere szintén kitűnő bridge- játékosok voltak. Észrevette, hogy Gerard, a hajó első tisztje jobban figyel Yvette piros szájára és mélytüzű szemére, mint az „honneur“-ökre és ugyanennél az oknál fogva téved rendszerint a ..licitálásnál'1 is. Séta a kikötőben Miss Westhouse látszólag nem törődött azok­kal a mindent kifejező pillantásokkal, amelyek az első tiszt szeméből áradtak feléje. Igaz ugyan, hogy a bridgepartilc végén, amikor a milliomos visszavonult hálófülkéjébe, leánya és az ^lső tiszt még sokáig fenmaradtak a hajó fedélzetén. Mr. Westhouse azonban ezzel sem törődött, mert örült, hogy Yvette, aki már San-Franciscoban megunta a sportlédiséget, a gazdag fiatal amerikai leányok semmittevő, tartalmatlan életét, most állandóan jókedvű volt és vidámsága szétáradt a hajón: — Szétnézünk egy kicsit a kikötőnegyedben, — mondotta apjának Yvette a hajó lehorgonyzása után — Gerard vállalkozott arra, hogy elkísér. — All right! — mondotta Mr. Westouse és az órájára nézett. Pont tizenegy volt. — Legkésőbb éjfél után egyre jöjjetek vissza! A két óra már jóval elmúlt, de sem Yvette­nek, sem Gerardnak nyoma sem volt. 'Westhouse Mr. Gerard kezei Össze voltak kötözve, a fején több sebből vérzett, elegáns fehér hajósrnhá- ját le is tépték róla. Még eszméletnél volt és a fölébe hajoló matró­zoknak ennyit tudott mondani: — Keressétek Yvettét, — a mondat befejező részét már nem hallották. Az arab Alommal! rmdőa'öikiétrt IMumázitek, aMk tartva jöttek. Ceaíkhjam&r orvos is kemüOit élő, aikii mietgh Jáilfliapdifcotlta, hogy Gerardöt tompja vaiedairaJbib’ail üt- Ihiettiék le. Az ismeretlen támadók két csapás! mer­tek a fiatjai amreniíkaii tisztre s már az első csapás halálos vollf. Azt a rejtélyt, hogy mért voltaik Mr. Gienard kezed össraekötiöov-e, a jmjnseáíKLed rendőrség emberei miegiá®laptíttainli intetni tudták. Még rejtélye­sebb volt Mtjss Yvette titokzatos eflitüinésie. — A rendőrség emlbereii somi járták a környékbeli le- bujiokatt, a kilkötőinjegyed nrattróztainyiáiit, csempéisiz- íbirvübölyeirt, sehol sem tudtak feiíiilágosLtást adni ainnól, hogy miikor látták, vagy Mttákse egyálltaMn Miss Y vettet az ameritoad itiiszft kíséretében.. Kd- haJíiigaítrták annak a letonujnBk vendégjeit és szemlél y- zettét is, aim ely melle ti a borzalmas gyiOkopságot feillfedeztiéík. A kilhalligatós mididössze egyetlen po- ziítl'vuimot produkáilít. Egy matróz aki az •elfogyasz­tott aJlkohioOlól altiig állott a lábán, váltódta, hogy úgy ÍJÜHiíitk neikrí leli, mintha egy fiatal és csinos leányt látott vol­na egy magas, barna, szúrós szemű arabbal egy lebuj előtt autóba r.zállni. A nyomozás ezen a ponton indult ei. Mr. 'íYesdlhoiueé, akit lánya eílitümiése és a rejtélyes gyil­kosság beteggé teli, clvenezer dollár i uráliimat tti- z'öSl ki annak, aki elveiszelt lánya nyomára jut- áraiíga. Váltságdíj intézett Litvániához Varsó, augusztus 20. Kownóban vasárut nyújtották át a lengyel kormány válaszjeg Békéd, amelyet Zaleski irt alá. A jegyzék n gyón barátságos hangú. Felsorolja előszi azokat az okokat, hogy miért ajánlotta Le gyelország a tárgyalások színhelyűének Ge fet. Zaleski ugyanis annyira fontosnak tart a lengyel—litván tárgyalásokat, hogy szem lyesen szerette volna vezetni a lengyel dél gációt és miután a tanácsülés és a teljes ült alkalmával Genfben fog tartózkodni, ezé ajánlotta a tárgyalások színhelyéül a népsz< vetségi várost. A lengyel kormány kész ári is, hogy augusztus 22-én Königsbergbe küld; a lengyel delegációt a tárgyalások megtartás céljából és ebben az esetben Holowko vezetn a lengyel delegációt. A jegyzék reméli, hog a tárgyalások közeli fölvételének a litvá kormány részéről most már nem lesz semn akadálya. TáiwsEIM a fcaiotiiés és anglikán egyházak egyesítésére London, augusztus 20. A Sunday-Tiime- kivomatoisain isimerteti azokat a tárgyalásé kát, amelyeket az angol egyház képviselő katolikus papokkal folytatnak MeeHíelnben •és amelyeknek célja az anglikán és katoli kus egyház egyesi lése. Rőima a caint-erbury érseknek az egység végrehajtása eseté; olyan magas egyházi méltóságot helyezet kiilátásiba, hogy Anglia főpapja az összes bi borosokat megelőzve rangban és méltóság bam közvetlenül a pápa után következnék. FéSiiáseier enshert vett Se lábáról i görögországi lázjárvíny Athén, au gusztus 20. B-e-száimoltunk ar. ról a titokzatos trópusi lázról, amely Görög' országban pusziit. A láz idáig több mint fél- százezer embert vett le a lábáról és már ez­ren felül van a halálozások számra. A 1 m nem akadályozta meg a választókat az ur­náikhoz való jáuuláísban, bár több helyütt az egész választási bizottság megbetegedett. fi stöévek: is a ftififfiM í Prága, augusztus 20. A néppárti Prazsky Ve- (iernik vezető helyen foglalkozik Csehszlovákia külföldi presztízse állítólagos hanyatlásának kér­désével. — Legyünk őszinték s ismerjük be — irja a lap, — hogy oroszlánrészben magunk vagyunk en­nek az okai. Nem'értük még el a világnivőt és a kelleténél hosszabbra nyújtózkodtunk. Elsősorban nem tudunk viselkedni a külföldön. Aztán, ha a saját embereinkről van sző, mindent nagyítunk és tulzunk, világnagyságokról beszélünk és a világ alig tud rólunk valamit, sőt esetleg semmit. Re­formálunk. mintha mindent mi tudnánk a leg­jobban, s ráadásul meg van bennünk az a szerény­telenség, hogy érveinket rá akarjuk erőszakolni a külföldre. Szóval nem nőttünk ki a provinciáliz- musból és a nagyzásből. — Nem szabad elfelednünk — folytatja Sra- mek lapja —, hogy Európa sohsem gondolkozott a szlávokról valami elismerőleg. Amikor Vilmos császár 1923-ban azt mondta, hogy „a szlávok nem kormányzásra, hanem szolgaságra születtek", az angolok, olaszok, stb. véleményét is tolmáosplta. A bolsevik-forradalom, mely a leghatalmasabb szláv államot döntötte meg, csak megerősítette ezt a véleményt. — A németek eredendő ellenségei a szlóvoknak. az angolok ugyancsak nem szeretik, az olaszok meg gyűlölik őket. Franciaország rokonszenve többé-kevésbé önző természetű. A szlávok maguk különösen nem viselhetik el egymást.- — Légióink, főleg a szibériai légiók és diplo­máciánk akcióbalépése egyszerre a nagy hatalmak kedvencévé telt bennünket. „Fölfedeztek", mint magas erkölcsi kvalitásokkal bíró nemzetet, mely kivételképp a szlávok között uralomra is képes. De ez csak rövid ideig tartott. A cikkíró itt ismerteti -a szibériai delegáció és a földreform radikalizmusát, mely szerinte főoka volt a külföld kiábrándulásának s ezekkel a sza­vakkal fejezi be cikkét: — Rövidesen elvesztjük külföldi presztízsün­ket s ha nemzeti magatartásunkon nem változ­tatunk, majd nehezen szerezhetjük vissza. Tízestől halottja van az algíri szétorkámak Paris, augusztus 20. Algíri jelentés sze­rint a legutóbbi f OTgószéJ,katasztrófa halálos álelőzalaiirt-'ik száma 15-r-e emelkede 1.1. A vi­har 1Ö'bb'/áz házat megrongált, ö.-sze-dön-lött és 250 -embert, köztük több európait meg­sebezi telt. A dühöngő 'szélvész kilométeres *zöle-ségbem lövéstől csavarta ki a Fákat, az alapi kikötőt, egy nagy .mozit és a katonai kórházat teljesen szétrombolta. StabnyafOrdA szép meleg gyógyvirfurdö a. magas Fátra tövében. Téli szezon nem türelmetlenkedett, mert hozzá volt Mihoz | szokva, hogy leánya sohasem jön akkor haza, ami- ! korra megígéri. Annál türelmetlenebb volt John, a jacht öreg | néger szakácsa. Pompás és Ízletes lőncsöt készített, amely már régen készen várta Yvettet. Ahogy múlt az idő, John izgatottsága átragadt « miSlio- mosra. Most már komolyan neheztelt. Elmúlt öt óra is, már hat felé járt az idő, Yvették nem ér­keztek meg. A gyilkosság Hét órakor Westhouse maga indult az eltűn­tek keresésére, bebarangolta az egész kikötöne- gyedet és izzadtan, cs-apzott hajjal érkezett meg kilenc órakor: az első szava ez volt: — Itthon vannak? Az egyik matróz felelt: — Nem, de ... Gerard ... Mr. Westhouse nekiesett a matróznak: — Mit csinált az a gazember? És hol van Yvette?! — A missről nem tudunk semmit, — hebegte a matróz — de Mr. Gerard ... — Beszélj, beszélj, — sürgette a matrózt ha- lálsápadtan Westhouse. — Mr. Gerard — hebegte halál sápadtan a matróz — meghalt. Hossz i időbe tellett, míg a milliomos a mat­róz ijedt beszédéből megtudta, hogy mi történt. Mikor ő eltávozott a hajóról, két matróz is enge­délyt kért a másodtiszttől, hogy lemehessenek a kikötőnegyedbe, ők jöttek vissza a látott rémsé­gek hírével. Elmondották, hogy az egyik kikötői lebuj mellett egy sötét sikátorból hörgéseket hal­lottak. Eleinte azt hitték, hogy valami macska szorult be a felhalmozott vasdarabok közé, az­tán, mikor odamentek, borzalmas látvány tárult a szemeik elé. Egy vértől elborított ember feküdt, ott. akiben megdöbbenve ismertek a hajó első tisztjére. T-iz nap telt el, a nagy apparátussal luegimdií- tott nyomozás senumi eredményt íreim hozott. A -ti­zenegyedik nap -egy moíonasóirak t közetedeM a hul­lámokon liimig-aitózó „Viktória" felé. A motorcsónak .miegiáMt a jacht meHjetl, és egy tiizenötiéves kisfi-u -kúszott fel a jadh-t oldatára. — Mr. ' Weétih-ouse-at szeretnék beszélni, — ni'Oimdta a -fiú, akiit azonnal a miCCIoimios e®é ve­zettek. —- Csak mégyezemíkiözt beszélhetek u-ra-m. -- moiiudta -a fiú, mire a milliomos Intelt a matróz­nak, aki a 'különös jövevényt a milteai'O® kaW.n- jiáJba vezette. — Hint hozok Miss Yvettettől — nnon-dlta a fri»u, miire Mr. Wes>Hiouse féStagirot-t a helyéről. — Él? — Él, — válaszolja csiend-eBen a fiú és zsebé­ből egy tevefet húzott; kn. „Ha viszont akarod látná a lányodat" — Mr. Westhouse könnyes szem-eMcel ismerte fel a lá­nya Írását — „aój -ezeknek pénz!, amennyit csak kövel-eilniek." A mili'iiomos fo-nkonfláigadta a fiút. — Beszélj, hol a l'ányorm. A fiú maoskaügyeseiéigigel szabadöfoffa ki ma­gát a vask'éz szorítása állói. — Mindent elmondok, — mondotta — de föt- téfeltenm vannak. A lánya jó helyen van. Ha fizet és főleg, ha titokban tartja az egészet, nem is lesz lányá­nak semmi bántódása. — Mennyi (kell ? — ordította szintié magán­ké v ül a miMlotmos cs előhúzta zsebéből csekkfüze­tét. A fin nevetni kezeiéit. — Csekk? Nem hasíznáiilh-atijuk. — Mennyi kell?, — ismételte Mr. Wiesitfao-use. — Ha a lányát életben akarja látni, tegyen le arra a helyre, ahol Mr. Gerard holttestét, megtalálták. 40.000 dollárt bankjegyekben és 24 óra múlva Miss Yvette itt van a hajó fe­délzetén. Ezzel, a fn’u kirántotta a kabin a-jlaijiáit és a kö­vetkező perebeai a motorcsónak mér messze pöfé­kelt. Miss Yvette megkerülése Mr. Westihonee néhány p'iilHamiafiig habozott, hogy ne fogassa-e el ia fiút Aztán Yvelte-ne gon­dolt; és Mr. G'emard szörnyű sebeire és 'eTJhJaitánozlta, hogy a 'fdiuít egyelőre futni hagyja és a 40.000 dolláut leteszi a mondott lieOiyire. Még aznap eöfe Mr. W-est- irouse letette • egy kis csomagban a 10.000 dóiért első tisztije meggyiillkió'iisá-nak sziinhelyérie. Kát pol­gári rühábn álclíözott kipróbált matróz kísértje el a milliomost ulrjáa'a. akik ellvegyülitiek a sikál or járókelői között, éiléniken figyelve mindenre. Rajtuk kirvü-1 kiét dábektnlv tartotta. Bigyolem- imieA a osomagot, amely azo-nhon meglfogliiattaflláai niiódbn -öfféil e'bYf't e-!tünt. A auegfigyelőlí senkiit sem láttak arra elmenne. Másnap hajnalban a jacht oaráho* köétere egy csónakot lóbált * vizem a saséi. A csónakban összekötözött kémnél, usobkemdővel átkötött szájjal fehéren és lesoványodva Miss Yvette feküdt. A tórayt, aiki aLig-\oljt essmiéllieitnrók ma-tiróawác emolMk be a fediétee/tne, aBonnsajl1 Agyiba f«k*eta4fc. ÓiráMg feikiüdit moadnOiaíiláiniaíl égyában Mifis Yv&ttOc miig ikárnyLtoitta szeameélt — Hol vagyok? — sákoltotta és HátenotW) hogy csak na:gjm-eb(eö5ein bisai eft, hogy újra aptfáoáfl vám. E&íbor elmondotta, hogy nm tön bánt véle. Rótták a eikátotnoknt a VtfkMrin tAraatjéveS. jajmákoir az egyiik Heibufl eűőrtit -egy réecseg nnaJbrióB nneaut m-etoi Mr. Getrardinafc. A tfezt féHreSÖktai a né­pség embert, akii etme meMtámádlt, Dn-ltakjodás itoea- dődlöflt a részeg és Mir. Gerard között, ugyanebben a piilöjanfi-bban lsét érős marok átfogta a lányt há- íjuiliró-l. — 'Ha kiáltani mer, — suttogta a füllébe egy hang — mieghai. Még hailiotta, amint Mr. Geratrd segirtBégért kiállt, láitta, hogy vér-esen leragy a iföMre. A hn- talimjas termetű fénfi őit ngyanakkior egy közelben álló autóba emelte és a trévoliveré-t meffljénjek eaö- gentte. A nyomozás Miss Yvette neon tudja megmondaná, hogy ho­vá vitték. Egy piníoeeaenü helyiséglbm toüitötae a -napokat halálos rebtiegiéíáb'en. Naponta kétezer aniég- látogiatta az a fétrtfi, aki -eflrabolta, eü-éggiá nd-vtariar san. bánt v-effle, csak azt’ nem akarta megtojoödaríi, hogy mikor szalbadtu-1. M'isg Yvette elbeszéléséből az derült (kri, hogy az a fiim, aki hirt hozott róla a Viktóriára, Dia tá­madójának. — Az apa és Ma — mieséflitie rémes eanMkeit a fiatal lány — előttem ibeszjéltick meg; hogy mlilliyen miódlon kapják m-eg szabadlonbocsátásom elTSenében a pénzt. Rávettek, hogy levelet iirjak, aráit a fülű el ás hozott. Előző reggel korán felkeltettek Viatamá büzszagai zsebkendőt dugtok az orrom alá, többre nem emlékszem ... Ugyanezt ismételte meg a rendőrség emberei előtt -is Miss Yvette, de ezzel a valam'ájsaal nem vitte közelebb a megfejtéshez a rejtélyes ügyet. A nyomozás megindult. A Váktő-ria pedliig tegnap fel­szedte horgonyait. Mr. ‘és Miss Wesfibouse a tör­téntek után leim'on-ditak arról, hogy európai kör­útijukat folytassák. Najtnann miniszter és az „50 vasat! szerencsétlenség* Prága, augusztus 20. A cseh iparospárt tegnapi kongresszusán Najraann vasutügyi miniszter nagyobb beszédben adott számot a legutóbbi időben kifejtett tevékenységéről és resszortja aktuális ügyeiről. Mindenekelőtt leszögezte, hogy pártja kormányrekonstrukció esetén magának követeli a kereskedelmi mi­niszteri tárcát. Szót ejtett a miniszter azután a gyakori vasúti balesetekről, amelyeket az ellenséges politikai táborokban fegyverül használnak ellene. Kuriózumképpen felolva­sott egy levelet, amelyet az a non lm levéli ró „J. B." Najmann polgártás, ezidőszerinti vas­utügyi miniszterhez címzett és amelyben a preraui vasutasok nevében 1 egszivélyesebbi­bén gratulál az ötvenedik vasúti szerencsét­lenség jubileuma alkalmából. „Szívvel, lélek­kel üdvözlünk. — írja — minden vasúti ka­rambolt, mert valamennyi csak gyengíti a miniszter pozícióját." —Nem állhatok minden vasúti ba.kter és váltóőr mellett, — védekezett a miniszter — és a vádat sem veszem komolyan, iszen min­den vasutügyi miniszter rezsimje alatt elő­fordultak balesetek. Kína meg akarja szakítani a diplomáciai viszonyt Japánnal Newyork, augusztus 20. A Héráid Tri­büné jelentése szerint Kína visszahívja to­kiói követét, ha Japán megtagadja a szerző­dések revizójára vonatkozó tárgyalások meg­tartását. Kína ebben az esetben az 1921. évi washingtoni szerződés szignatárius hatalmai­hoz fog fordulni. Williams Town, augusztus 20. Wu dr., a nacionalista konmány volt külügyminisztere az Institute of Politics-ben tartott előadást a nemzeti kormány politikájáról, amely az ál­lami szocializmust képviseli. Ezt semmi szül alatt nem szabad összetéveszteni a kommu­nizmussal. Kína örömmel fogadja a külföldi tőke segítségét. — Csehszlovák selyemcsempészeket fo­gott a krakkói rendőrség. Kattowitzból jelen­tik: A krakkói rendőrség egy nemzetközi csempésztársaság üzelmeit fedezte fel, amely főleg csehszlovák selyemárut hozott át. len­gyel területre. A tarnovi pályaudvaron 00 ezer zloty értékű selyemárut foglaltak lo a rendőrök, akik még ugyanaznap a banda négy tagját letartóztatták. Az a krakkói nagy- kereskedő, akit. az egész csempészakció meg­szervezésével és finanszírozásával gyanúsíta­nak, idejében megneszelte a veszedelmet ó* •megszökött Lengyelországból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom