Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-12 / 183. (1810.) szám
á sÉmmám érsekség (fg.) Prága, augusztus 11. Hlinka Andrásinak, a kormánykoalíció szlovák pártja vezérének elnöki kihallgatása óta a csehszlovák sajtó Hiinkát következetesen és tervszerűen mint a leendő szlorven- szkói érsekség legkomolyabb jelöltjét emlegeti. Hangsúlyozzuk: tervszerűen, és hangsúlyozzuk: a legközönségesebb politikai célokat szolgáló tervszerűséggel f Akik Hlinka érsekjelöltségének eszméjét fölvetették, távolról seim kívánták a szíovenszkói katolikusok egyházi és hitéleti érdekeit előmozdítani, s véleményünk szerint a legkevesebbé lebegett lelki szemeik előtt az egyháziasság krisztusi szelleme. Az illetőket nem ilyen tiszteletre méltó ideális célok vezérlik ennél a .gondoiatfelvélésnél, hanem az a törekvés, hogy a „szlovák kérdés“-t a maguk módja szerint lehetőleg véglegesen elintézzék. A szlovák kérdés megoldásának legradikálisabb! módját Hlinkának és pártjának tökéletes le-! szerelésében látják. Amióta Hlinkáék fölad- j ták az autonómiáért folytatott harcot, s amióta a prágai centralizmus által ^nagylelkűen" engedélyezett „antonómia“-pótkávét föntartások nélkül megelégedetten élvezik, Prága ugyan teljesen meg van elégedve a megszelídült rózsahegyi Orodlal, mégis jónak látná az Orolnak a szárnyait is levágni, hogy a jövőben se tudjon fölrepülni, ha esetleg megunná a prágai cukorral édesített pótkávét és ismét odavágyna a most hűtlenül elhagyott Autonómia magas ormai felé. Hiinkát és pártját végleg leköteleznék Prágának, — úgy vélik — ha Prága kezdeményezése révén ültetnék be Hiinkát a szloven- szkói érseki székbe. Ezzel a szlovák néppárt harci készsége és harcias aktivitása beláthatatlan időkig már azért is le volna fegyverezve, mert Iílinka — mint érsek — nem po-1 litizálhatna többé, s Hlinka politikai vezérsé- í gére hivatott utódokat seholsem látni. A szlovenszkói érsekség megszervezé-; séről és betöltéséről még nagyon korán van | beszólni, hisz ennek aktualitása csakis akkor következhet be, ha a római szentszék és a csehszlovák kormány közötti modus vivendit végrehajtották már: ha a szlovenszkói katolikus egyházjogi, egyházadminisztrációs és egyházvagyoni kérdéseket mind maradék nélkül rendezték. Jól tudjuk, hogy ennek a nagy rendezésnek még csak a legeslegkezde- j tén vagyunk, s ép ezért időszerűtlen ma már j a leendiő szlovenszkói érsek személyét talál- j gatni. A szlovenszkói katolikus magyarság ré- j szóról nem is jutott volna senkinek sem j eszébe, hogy ezt az egyáltalában nem aktuá- j Ms kérdést már napirendre tűzze, s most is j csak azért említjük meg a kérdést, hogy til-; takozzunk minden oly méltatlan törekvés ellen, amely a tiszta egyházi kérdések megoldását politikai célok szolgálatába kívánja állítani. i Durva sértés volna a római szentszékről * feltételezni azt, hogy a szlovenszkói érseki j1 szók betöltésénél az egyház ideális szellemétől távol álló politikai szempontok által en-i gednó magát befolyásoltatni s a szlovenszkói j katolikus magyarok már eleve megnyugod-j nak Róma eljövendő döntésében. És épp a szentszék tisztánlátásához kívánunk hozzájárulni azzal, hogy rámutatunk azokra a törekvésekre, amelyek a szlovenszkói érseki székkel politikai érdemeket óhajtanának jutalma mi. A politikus-érsek eszméjének felvetői egyúttal alkalmat nyújtanak nekünk most arra is, hogy a szlovenszkói egyházi kérdésekkel foglalkozni hivatottak figyelmét ismét ráirá-’; nyiltsuk. arra a tényre, hogy Szlovemszkón több 1 mint egy félmillió katolikus: magyar, akikről Lshsfséges’-e a kompromisszum a francia és nénit álláspeot fiiitt? — Seriin nagy diplomáciai akciója — London, augusztus 11. A Daily Tele- graph diplomáciai munkatársa szenzációs részleteket közöl arról a diplomáciai szon- dirozó munkáról, amelyet Berlin az utolsó hetekben az európai fővárosokban végzett, hogy megismerje a rajnai terület gyors kiürítésének kérdésében kialakult véleményeket. A német külügyi hivatal elsősorban azt akarta ki tudakolni, hogy milyen feltételeket állít fel Franciaország és Belgium, ha Németország Génfben felvetné a rajnai te rület gyors és teljes kiürítésének kérdését. A Daily Telegraph szerint Párísban a következő felelet kapta Berlin: Franciaország bármikor kész arra, hogy a Németország által kívánt kiürítés kérdésébe® tanácskozzék, ha Németország először is hajlandó belemenni abba, hogy a katonai jellegétől megfosztott rajnai törül öten hatékony és tartós nemzetközi ellenőrzés legyen gyakorolható, másodsorban pedig, ha Németország megteszi a kellő intézkedéseket, amelyek a Dawes-terv honjainak nagyrészét gyorsan mobilizálhatják. Belgium szolidárisnak jelenítette ki magát Franciaországgal és külön harmadik belga követelésnek állította fél, hogy Németország kárpótolja Belgiumot azért a hét milliárd értékű papírpénzért, amelyet Belgium megszállása idején a német katonai kormányzat kényszerkurzussal fizetési eszközként hozott forgalomba. Az olasz kormány elhatározott arra, hogy nem engedi magát kirekeszteni a rajnai terület ki ürítésére vonatkozó tárgyalásokból, mert az olasz kormány azon a felfogáson van, hogy a rajnai területnek a békeszerződésbe® meghatározott időponton belüli kiürítése nem kizárólag a megszálló hatalmak ügye, hanem az összes szövetséges hatalmak közös problémája. Az olasz fentartást már tudomására is adták a francia és angol kormánynak. Az olasz diplomaták nyíltan kifejezik azt a szándékukat, hogy az olasz kormány a rajnai terület kiürítésének kérdését aíkár közvetlenül, ákár pedig közvetve, tudniillik a francia és belga engedmények elleni tiltakozással, arra akarja fölhasználná, hogy Németországot kötelező nyilatkozatra kényszerítse, amely szerint úgy formális, mint materiális tekintetben lemond az Anseblussról és Németországban elfojtja a csatlak ozásra vonatkozó mozgalmakat. Paris, augusztus 11. A brüsszeli szocialista kongresszus fejleményei és S trésé* mann esetleges párisi utazása újra felélénkítették a francia publicisztikában a rajnai terültet kiürítésének kérdését. Az Ecko de Paris állítólag egészen megbízható londoni és brüsszeli forrásokból hozzájutott a német akció tervének részleteihez. Ezek szerint a német birodalmi kormány elhatározott arra, hogy azonnal nagystílű diplomáciai akciót indít meg a kiürítés kierőszakolása céljából és Stresenrannt felhatalmazták, hogy megfelelő kompenzációkat helyezzen kilátásba. Streseanann felhatalmazását csak két irányban kötötték meg. Németország azon a nézetem van, hogy a kiürítés egyáltalán nem hozható kapcsolatba a keleti határok kérdésével, tehát Lengyelországot nem lehet belevonni a kiürítésekre vonatív ózó tárgyalásokba. A második korlátozás pedig arra vonatkozik, hogy Németország nem akar a megszállás helyébe állandó vagy tartós katonai ellenőrzést. Ezeknek a korlátoknak keretén belül Stresemann télijéé cselekvési szabadsággal van felruházva és tárgyalásokat folytathat a francia kormánnyal a ímegifelellő politikai és gazdasági koncessziókról. Ehhez az információhoz a Petit Párisién azt a megjegyzést fűzi, hogy a német manőver nagyon merész. Stresemann most az egészre megy. Meg kellene győződni arról, vájjon Németország közvéleménye a felállított két korlátot szintén conditio sine qna mon-mak tartja-e? Mindenesetre az államférfiak ott állanak az alternatíva előtt, hogy a német vagy francia ajánlatot fogadják-e el és így ki kell derülnie, vájjon lehetséges-e a kompromisszum ? Berlin, augusztus 11. A német alkotmány évfordulójának ünnepén egész Berlin zászlődiszt öltött. A birodalmi gyűlés plétnu- ma tizenkét órakor tartotta meg diiszülését, amelyen Radebruch dir. egyetemi tanár tartotta meg az ünnepi beszédet. Az állam belső berendezkedése uj fejlődés előtt áll, ami az egységes német köztársaságra vezet. A német nemzet vágyának — úgymond — azonban más céljai is vannak. Elsősorban azt a napot vágyik megünnepelni, amikor a Rajna vidéke felszabadul, azután a nagy német köztársaság megalakulásakor akar ünnepelni. Az ünnepi beszéd után Hermánn Müller kancellár éltette a köztársaságot és a német népet. A köztársasági elnöki palota előtt Hindenburg díszszemlét tartott. Tokio, augusztus 11. Tanaka miniszterelnök hétfőn nagy nyilatkozatban fejti ki kormányának álláspontját a bel- és külpolitika kérdéseiben. A mandzsunál kérdésben be fogja jelenteni, hogy a japán kormány nincs ellene, ha Mukden és Nanking kompromisszumot köt, kiköti azonban, hogy ebből az egyezségből a japán állampolgárságok kínai, különösen mandzsuriai érdekeire semmi hátrány ne származzon. Tanaka óvja attól Japán politikai köreit, hogy Nanking kívánságába az egyenlőtlen szerződések megszüntetésére vonatkozólag a megfelelő biztosítékok nélkül beleaz egyházi kérdések elintézésénél épp úgy nem lehet és nem szabad megfeledkezni, mint a szlovák többségről. A szlovenszkói érsekség és a szlovenszkói püspökségek kérdései a szlovenszkói katolikus magyarság kérdései is, és súlyosan vétene az egyház érdekei és az egyház szelleme ellen az, aki a szlovenszkói egyházi viszonyok rendezésénél 'számításon kívül hagyná ezt a félmilliónyi magyar hivő tábort. Mélyen fájlalja minden katolikus magyar azt az elszomorító jelenséget, hogy tíz esztendő óta a kisebbségi magyarságnak mostoha sorsot szánó politika lépten-nyomon befolyásolni tudta és tudja a szlovenszkói egyházi fórumok egyrészét is, s a magyarság ma sok helyen és sók vonatkozásban még az egyházi élet terén sem érezheti magát egyenrangú félnek a többséggel szemben. Ezekkel az egy- háziatlan jelenségekkel szemben a katolikus magyarok a tökéletes katolicizmust szolgálják, amikor állás tfoglalnak minden egyházellenes politikai törekvés ellen és amikor a következő kérést terjesztik Róma elé-* Amint a kínaiaknak adtál kínai nemzetiségű püspököket, amint a szlovákoknak adtál szlovák nemzetiségű püspököket, úgy adj a szlovenszkói magyaroknak is magyar nemzetiségű püspököt; és a szlovenszkói érseki székbe olyan főpapot ültess, aki nem ismert eddig sem és nem fog ismerni a jövőben sem különbséget katolikus szlovák és katolikus magyar között. menjenek, mert ebből Japánra nagy gazdasági hátrányok származnának. A belpolitikai kérdések élére a kommunista veszedelmet helyezi, amelyet egyáltalán nem szabad lebecsülni. A kommunista propaganda Japánban is egyre élesebb formákat ölt. életeket is áldozatul feltétéit Neicyork, augusztus 11. A floridai katasztrofális orkán sóik emberéletet is áldozatul követelt. A hatóságok számos eltűnési ■esetet jelentetteik be. Valószínű, hogy az eltűntek az elemi katasztrófa áldozatául estek. 01 hazáké vándorolnak az angol munkanélküliek London, augusztus 11. Tegnap délután 'hajózták be a kivándorlásra kárhozott angol munkán él leül i ele első csoportját. Nyolcszáz munkanélküli szállt fel Liverpoolban a menetrendszerű postahajóra, hogy Kanadába menjen és ott rés zvegyen az aratási munkálatokban. A kivándorlási akció listájára har- miucezren vétették fel magákat Mai sxémumSt 2© ©Mai 183. (1810)szám •> Vasárnap * 1928 augusztus 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A szlovenszkói és riiszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: nnlifileni nrmilnnin 12, ÍL emelet. Telefon : 30311 Kiadoévente 450, félévre 226, negyedévre 114 Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága IL, Panská ul 12/m. — Tehavonta 38 Kő. Egyes szám ára 1-20 Ke’ BURÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.-Sürgönyeim: Hírlap, Praha
