Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-12 / 183. (1810.) szám

á sÉmmám érsekség (fg.) Prága, augusztus 11. Hlinka Andrásinak, a kormánykoalíció szlovák pártja vezérének elnöki kihallgatása óta a csehszlovák sajtó Hiinkát következete­sen és tervszerűen mint a leendő szlorven- szkói érsekség legkomolyabb jelöltjét emle­geti. Hangsúlyozzuk: tervszerűen, és hang­súlyozzuk: a legközönségesebb politikai célo­kat szolgáló tervszerűséggel f Akik Hlinka érsekjelöltségének eszméjét fölvetették, tá­volról seim kívánták a szíovenszkói katoliku­sok egyházi és hitéleti érdekeit előmozdítani, s véleményünk szerint a legkevesebbé lebe­gett lelki szemeik előtt az egyháziasság krisztusi szelleme. Az illetőket nem ilyen tisz­teletre méltó ideális célok vezérlik ennél a .gondoiatfelvélésnél, hanem az a törekvés, hogy a „szlovák kérdés“-t a maguk módja szerint lehetőleg véglegesen elintézzék. A szlovák kérdés megoldásának legradikálisabb! módját Hlinkának és pártjának tökéletes le-! szerelésében látják. Amióta Hlinkáék fölad- j ták az autonómiáért folytatott harcot, s amióta a prágai centralizmus által ^nagylel­kűen" engedélyezett „antonómia“-pótkávét föntartások nélkül megelégedetten élvezik, Prága ugyan teljesen meg van elégedve a megszelídült rózsahegyi Orodlal, mégis jó­nak látná az Orolnak a szárnyait is levágni, hogy a jövőben se tudjon fölrepülni, ha eset­leg megunná a prágai cukorral édesített pótkávét és ismét odavágyna a most hűtlenül elhagyott Autonómia magas ormai felé. Hiinkát és pártját végleg leköteleznék Prágának, — úgy vélik — ha Prága kezdemé­nyezése révén ültetnék be Hiinkát a szloven- szkói érseki székbe. Ezzel a szlovák néppárt harci készsége és harcias aktivitása belátha­tatlan időkig már azért is le volna fegyve­rezve, mert Iílinka — mint érsek — nem po-1 litizálhatna többé, s Hlinka politikai vezérsé- í gére hivatott utódokat seholsem látni. A szlovenszkói érsekség megszervezé-; séről és betöltéséről még nagyon korán van | beszólni, hisz ennek aktualitása csakis akkor következhet be, ha a római szentszék és a csehszlovák kormány közötti modus vivendit végrehajtották már: ha a szlovenszkói katoli­kus egyházjogi, egyházadminisztrációs és egyházvagyoni kérdéseket mind maradék nélkül rendezték. Jól tudjuk, hogy ennek a nagy rendezésnek még csak a legeslegkezde- j tén vagyunk, s ép ezért időszerűtlen ma már j a leendiő szlovenszkói érsek személyét talál- j gatni. A szlovenszkói katolikus magyarság ré- j szóról nem is jutott volna senkinek sem j eszébe, hogy ezt az egyáltalában nem aktuá- j Ms kérdést már napirendre tűzze, s most is j csak azért említjük meg a kérdést, hogy til-; takozzunk minden oly méltatlan törekvés el­len, amely a tiszta egyházi kérdések megoldá­sát politikai célok szolgálatába kívánja ál­lítani. i Durva sértés volna a római szentszékről * feltételezni azt, hogy a szlovenszkói érseki j1 szók betöltésénél az egyház ideális szellemé­től távol álló politikai szempontok által en-i gednó magát befolyásoltatni s a szlovenszkói j katolikus magyarok már eleve megnyugod-j nak Róma eljövendő döntésében. És épp a szentszék tisztánlátásához kívánunk hoz­zájárulni azzal, hogy rámutatunk azokra a törekvésekre, amelyek a szlovenszkói érseki székkel politikai érdemeket óhajtanának ju­talma mi. A politikus-érsek eszméjének felvetői egy­úttal alkalmat nyújtanak nekünk most arra is, hogy a szlovenszkói egyházi kérdésekkel foglalkozni hivatottak figyelmét ismét ráirá-’; nyiltsuk. arra a tényre, hogy Szlovemszkón több 1 mint egy félmillió katolikus: magyar, akikről Lshsfséges’-e a kompromisszum a francia és nénit álláspeot fiiitt? — Seriin nagy diplomáciai akciója — London, augusztus 11. A Daily Tele- graph diplomáciai munkatársa szenzációs részleteket közöl arról a diplomáciai szon- dirozó munkáról, amelyet Berlin az utolsó hetekben az európai fővárosokban végzett, hogy megismerje a rajnai terület gyors ki­ürítésének kérdésében kialakult vélemé­nyeket. A német külügyi hivatal elsősorban azt akarta ki tudakolni, hogy milyen feltéte­leket állít fel Franciaország és Belgium, ha Németország Génfben felvetné a rajnai te rület gyors és teljes kiürítésének kérdését. A Daily Telegraph szerint Párísban a kö­vetkező felelet kapta Berlin: Franciaország bármikor kész arra, hogy a Németország által kívánt kiürítés kérdésébe® tanácskozzék, ha Németor­szág először is hajlandó belemenni ab­ba, hogy a katonai jellegétől megfosztott rajnai törül öten hatékony és tartós nem­zetközi ellenőrzés legyen gyakorolható, másodsorban pedig, ha Németország megteszi a kellő intézkedéseket, ame­lyek a Dawes-terv honjainak nagyrészét gyorsan mobilizálhatják. Belgium szolidárisnak jelenítette ki magát Franciaországgal és külön harmadik belga követelésnek állította fél, hogy Németország kárpótolja Belgiumot azért a hét milliárd értékű papírpénzért, amelyet Belgium meg­szállása idején a német katonai kormányzat kényszerkurzussal fizetési eszközként ho­zott forgalomba. Az olasz kormány elhatározott arra, hogy nem engedi magát kirekeszteni a rajnai terület ki ürítésére vonatkozó tár­gyalásokból, mert az olasz kormány azon a felfogáson van, hogy a rajnai területnek a békeszerződésbe® meg­határozott időponton belüli kiürítése nem kizárólag a megszálló hatalmak ügye, hanem az összes szövetséges ha­talmak közös problémája. Az olasz fentartást már tudomására is adták a francia és angol kormánynak. Az olasz diplomaták nyíltan kifejezik azt a szándéku­kat, hogy az olasz kormány a rajnai terület kiürítésének kérdését aíkár közvetlenül, ákár pedig közvetve, tudniillik a francia és belga engedmények elleni tiltakozással, ar­ra akarja fölhasználná, hogy Németországot kötelező nyilatkozatra kényszerítse, amely szerint úgy formá­lis, mint materiális tekintetben lemond az Anseblussról és Németországban elfojtja a csatlak ozásra vonatkozó mozgalmakat. Paris, augusztus 11. A brüsszeli szocia­lista kongresszus fejleményei és S trésé* mann esetleges párisi utazása újra felélén­kítették a francia publicisztikában a rajnai terültet kiürítésének kérdését. Az Ecko de Paris állítólag egészen megbízható londoni és brüsszeli forrásokból hozzájutott a német akció tervének részleteihez. Ezek szerint a német birodalmi kormány elhatáro­zott arra, hogy azonnal nagystílű diplo­máciai akciót indít meg a kiürítés ki­erőszakolása céljából és Stresenrannt felhatalmazták, hogy megfelelő kom­penzációkat helyezzen kilátásba. Streseanann felhatalmazását csak két irány­ban kötötték meg. Németország azon a néze­tem van, hogy a kiürítés egyáltalán nem hozható kap­csolatba a keleti határok kérdésével, tehát Lengyelországot nem lehet bele­vonni a kiürítésekre vonatív ózó tárgya­lásokba. A második korlátozás pedig arra vonatko­zik, hogy Németország nem akar a megszál­lás helyébe állandó vagy tartós katonai el­lenőrzést. Ezeknek a korlátoknak keretén belül Stresemann télijéé cselekvési szabad­sággal van felruházva és tárgyalásokat foly­tathat a francia kormánnyal a ímegifelellő po­litikai és gazdasági koncessziókról. Ehhez az információhoz a Petit Párisién azt a megjegyzést fűzi, hogy a német manő­ver nagyon merész. Stresemann most az egészre megy. Meg kellene győződni arról, vájjon Német­ország közvéleménye a felállított két korlá­tot szintén conditio sine qna mon-mak tart­ja-e? Mindenesetre az államférfiak ott álla­nak az alternatíva előtt, hogy a német vagy francia ajánlatot fogadják-e el és így ki kell derülnie, vájjon lehetséges-e a kompro­misszum ? Berlin, augusztus 11. A német alkot­mány évfordulójának ünnepén egész Berlin zászlődiszt öltött. A birodalmi gyűlés plétnu- ma tizenkét órakor tartotta meg diiszülését, amelyen Radebruch dir. egyetemi tanár tar­totta meg az ünnepi beszédet. Az állam bel­ső berendezkedése uj fejlődés előtt áll, ami az egységes német köztársaságra vezet. A német nemzet vágyának — úgymond — azonban más céljai is vannak. Elsősorban azt a napot vágyik megünnepelni, amikor a Rajna vidéke felszabadul, azután a nagy né­met köztársaság megalakulásakor akar ün­nepelni. Az ünnepi beszéd után Hermánn Müller kancellár éltette a köztársaságot és a német népet. A köztársasági elnöki palota előtt Hindenburg díszszemlét tartott. Tokio, augusztus 11. Tanaka miniszter­elnök hétfőn nagy nyilatkozatban fejti ki kor­mányának álláspontját a bel- és külpolitika kérdéseiben. A mandzsunál kérdésben be fog­ja jelenteni, hogy a japán kormány nincs elle­ne, ha Mukden és Nanking kompromisszumot köt, kiköti azonban, hogy ebből az egyezség­ből a japán állampolgárságok kínai, különö­sen mandzsuriai érdekeire semmi hátrány ne származzon. Tanaka óvja attól Japán politikai köreit, hogy Nanking kívánságába az egyen­lőtlen szerződések megszüntetésére vonatko­zólag a megfelelő biztosítékok nélkül bele­az egyházi kérdések elintézésénél épp úgy nem lehet és nem szabad megfeledkezni, mint a szlovák többségről. A szlovenszkói ér­sekség és a szlovenszkói püspökségek kér­dései a szlovenszkói katolikus magyarság kér­dései is, és súlyosan vétene az egyház érde­kei és az egyház szelleme ellen az, aki a szlovenszkói egyházi viszonyok rendezésénél 'számításon kívül hagyná ezt a félmilliónyi magyar hivő tábort. Mélyen fájlalja minden katolikus magyar azt az elszomorító jelenséget, hogy tíz esz­tendő óta a kisebbségi magyarságnak mosto­ha sorsot szánó politika lépten-nyomon befo­lyásolni tudta és tudja a szlovenszkói egyházi fórumok egyrészét is, s a magyarság ma sok helyen és sók vonatkozásban még az egyházi élet terén sem érezheti magát egyenrangú félnek a többséggel szemben. Ezekkel az egy- háziatlan jelenségekkel szemben a katolikus magyarok a tökéletes katolicizmust szolgál­ják, amikor állás tfoglalnak minden egyházel­lenes politikai törekvés ellen és amikor a kö­vetkező kérést terjesztik Róma elé-* Amint a kínaiaknak adtál kínai nemzetiségű püspökö­ket, amint a szlovákoknak adtál szlovák nem­zetiségű püspököket, úgy adj a szlovenszkói magyaroknak is magyar nemzetiségű püspö­köt; és a szlovenszkói érseki székbe olyan fő­papot ültess, aki nem ismert eddig sem és nem fog ismerni a jövőben sem különbséget katolikus szlovák és katolikus magyar között. menjenek, mert ebből Japánra nagy gazdasá­gi hátrányok származnának. A belpolitikai kérdések élére a kommunista veszedelmet helyezi, amelyet egyáltalán nem szabad le­becsülni. A kommunista propaganda Japán­ban is egyre élesebb formákat ölt. életeket is áldozatul feltétéit Neicyork, augusztus 11. A floridai katasz­trofális orkán sóik emberéletet is áldozatul követelt. A hatóságok számos eltűnési ■esetet jelentetteik be. Valószínű, hogy az el­tűntek az elemi katasztrófa áldozatául es­tek. 01 hazáké vándorolnak az angol munkanélküliek London, augusztus 11. Tegnap délután 'hajózták be a kivándorlásra kárhozott angol munkán él leül i ele első csoportját. Nyolcszáz munkanélküli szállt fel Liverpoolban a me­netrendszerű postahajóra, hogy Kanadába menjen és ott rés zvegyen az aratási munká­latokban. A kivándorlási akció listájára har- miucezren vétették fel magákat Mai sxémumSt 2© ©Mai 183. (1810)szám •> Vasárnap * 1928 augusztus 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A szlovenszkói és riiszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: nnlifileni nrmilnnin 12, ÍL emelet. Telefon : 30311 Kiado­évente 450, félévre 226, negyedévre 114 Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága IL, Panská ul 12/m. — Te­havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1-20 Ke’ BURÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.-Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom