Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-10 / 181. (1808.) szám

10, JlREjC^v A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A konstantinápolyi fogoly. FLÓRA: A nagy esemény. (Vera Reynold.) HVEZDA: Az aréna királya. JULIS: A nyaralóhelyen. (Belföldi film.) LIDO: A halálszakadék. (Luciano Albertini.) LUCERNA: A nagy esemény. (Vera Reynold.) METRÓ: Az óriások szigete. (Milton Sils és Doris Kenyon.) OLYMPIC: A gróf a nép közé vegyül. (Harry Liedtke.) SVETOZOR: A beégetett jel. (Norman Kerry.) A POZSONYI MOZGOK MŰSORA: REDOUTE: A cár nevében. ELITE: (Nyári szünet.) ADLON: A kurtizánok tündöklése és nyomora, TÁTRA: 10—11-ig: A nemek harca. — 12—14-ig: Házassági botrány. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Magyar, olasz és lengyel vizumék, illeg­ve utlevolck meghosszabbítása végett mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- lava, G r ö s z 1 i n g-u. 36. I. cirare bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: P r a h a, IT., P á n s k á 12. III. eszközli. POZSONYT SZERKESZTŐSÉGÜNK > és KI ADÓHÍV AT ÁLUNK eddigi helyiségéből átköltözött Gröszling- utea 36. sz. L éra. alá. Telefonszám 27—87. — Albrecht főherceg magas holland kitünte­tést kapott, 'Hágáiból jelenítik: Vilma hoB'laad fci- rályiiő ma délelőtt ■káhailllga'táson feladta az olim­piai jábékokon jeteotowő ÁUbreWh't királyi herceget e ez alkalommal a ittémietalfföMi arosztomrend nagy- keresztjével itüntötte ki a fiatal főherceget. — Eltemették Just dr. tanárt. Ma délután te­mették el Prágában a Csehszlovák Lawn Tennisz Szövetség korán elhunyt elnökét: Just Jarosláv dr. műegyetemi tanárt. Az olsani temetőben le­folyt végtisztességen a társadalom minden rétege képviseltette magát és nagyszámban jelentek meg a tenniszklubok vezetői és játékos..]. A népszerű sportembert, akinek váratlan halála országszerte őszinte részvétet váltott ki, a családi kriptában helyezték örök nyugalomra. — Megvalósul a rimaBzomihaiti hősök emlék- mii ve. Rjimaisaomibabi todósiitónk jelenti: Az állan­dóan napirenden tartott problémák közül a hő­sök ■emlékm'irvén'elk ügye áll az érdeklődés előte­rében, anélkül azonbaai, hogy az adatgyűjtésnél tovább jutott volna a dolog. Az előkészítő bizott­ság kezdeményezésére most végre döntő fázisához érkezett a kérdés és remiélhető, hogy a jövő évben már Rdma'szombat is itradici'ődhoB illően torolhatja majd kegyeletét hőseivel szemben. A technikai to- bonyolitáet vállaló végrehajtó bizottság Lukács G.éza nyugalmazott főispán élnöklésével m‘Ost ala­kult meg. Alelujökk'é Telek A. Sándort és Wein- berger Rezső dr.-t választották meg, mig az ügyve­zetői alelnöki tisztségre Siókért Károlyt sikerűit megnyerni. Ügyvezető titkár lett Márkus László, pénztárunk Szoyka Pál, jegyzők Benkovi'ts Gyula, SzSHőssy István és Fráter György dr., ellenőrök Rálbély Károly és Jelűinek Henrik,, könyvelő pe­dig Keresik László. A végrehajtó bizottságiba 42 tagolt választottak, a társadalmi akció megszerve­zése céljából pedig 300 tagú nagybiaotteágot. A ri­maszombati hősök emlékműve a Toiupa-téren, a mai postaépület parkjában nyerne elhelyezést. A városi tanács nagyobb összegű adomány megsza­vazására fog indítványt teinnli a legközelebbi köz­gyűlésen és egész biztosra vehető, hogy a pénzin­tézetek, egyesületek, kaszinók, politikai pártok, egyházak és a város tehetősebb társadalma jelen­tékeny összeget fog spontán, lelkesedésből a ke- gyeletes célra összehozni. — Halálozások. Szalontay Samu magántisztvi­selő, a Rimaszombati Dalárda alelnöke 62 éves (koráiban szirvszélhüdés következtében Rimaszom­batban hirtelen elhunyt. Hatalmas részvét mellett helyezték örök nyugatomra. A gyászszertartásnál a Rimaszombati Dalárda gyáezdalokat. adott elő a sír­nál pedig Miiihaiiik Dezső dr. elnök búcsúztatta el az egyesület nevében. — Kőrösy Pál hanvai refor­mátus elemit iskolai tanító 44 éves korában meg­halt. A haláleset nagy részvétet keltett, mert pár hónappal előbb a tanító feleségét ragadta el hirte­len a halál és kis fink most teljes árvaságra ju­tóit. — Ugrón Zoltán meghalt, Kolozsvárról jelentik: Ugrón Zoltán volt magyar ország- gyűlési képviselő tegnap fiátfaiLvi kastélyálfan 62 éves korában elhunyt. A megbodogult a háború előtti időkben nagy szerepet vitt Ma­gyarország közgazdasági életében s munka­párti. prgramimal 1910-ben választották mag útdíjára képviselőnek. Később visszavonult birtokára s tudományos munkásságnak szen­telte minden idejét. — Budapestre érkeztek a magyar olimpiai birkozóbajnokok. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Ma déli egy órakor érkeztek meg a Keleti pályaudvaron az amszterdami olirripiászon részt vett magyar birkozóbajnokok. A pályaudvar előtt nag^ közönség várta a magyar bajnokokat s amikor Keresztes olimpiai bajnok megjelent a pá- yaudvar kapujában, nagy lelkesedéssel ünnepel­ték. gyesek a vállukra kapták s valóságos diarlal- jpaenetben vitték a pályaudvar előtt várakozó v;- rágözönbe burkolt nulóba. péntek. 1929 augusztus <PR3^-MAG?.AUHTRLAr> Radics utolsó percei Zágráb, augusztus 9. Radics István utol­só percedről csak most körűitek kőzotM>bi részletek nyiilváinoseágra. A® elhunyt hexrvát népvezér tegnap déd- után jobban érezte magát e esti három­negyed nyolc érakor még enni kért. Ami­kor felesége kiment a konyháiba^ hogy a va­csora iránti intézkedéseket megtegye s be­teg férje kívánságának eleget tegyen, Ra- d-ics felült ágyában s ülve várta a vacsorát. Ekkor oSak kezelőorvosa, KaMer dür. tartóa- kodott melle tte. Pontban nyolc órakor, amikor a haran­gok megkonduiltak, jött rá az első szívro­ham. Radics hörögni kezdett s erőt véve magán, orvosa felé fordult: — Jól ülök, doktor ur? — kérdezte már gyenge hangon. Haller dr. még válaszolni akart, de Ra­dics erre visszahanyatlott párnáira s elvesz­tette eszméletét. A kezelőorvos azonnal áthivatta telefo­non az Esplanad szállóból Wenckebaoh bé­csi orvosprofesszort, aki mihamar meg is ér­kezett s az 5 karjaiban lehelte ki lelkét Hor­vátország egyik legnagyobb politikusa, kevés­sel esti kilenc óra előtt. Kassa, augusztus 9. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Az cpitömunkások sztrájkjával kapcsolatban a mára hirdetett általános szimpátiasztrájk ma délelőtt tiz órá­tól tizenkét óráig tartott. Ebben az általános­nak hirdetett sztrájkban azonban a kassai legnagyobb gyárvállalatok, a dohánygyár, a Frank-gyár, valamint a villamos közúti vas­utak alkalmazottai és a városi közmüvek munkásai nem vettek részt, úgyhogy a sztrájk nem volt általános. Délelőtt tiz óra tájban a munkásotthon udvarán körülbelül kétszáz ember gyűlt össze és csoportokba verődve tárgyalta a sztrájk eseményeit. A rendőrség, Radics holttestét felboncolták Radics holttestét még felravatalozása i előtt ma délelőtt felboncolták. A boncolást1 végzó orvosok megállapították, hogy Radics cukorbetegségét a szkupstinában történt me­rénylet nem befolyásolta. Halálának oka ki­zárólag a cukorbetegségében elhatalmaso­dott szívbaja volt.' A boncolás alkalmával megmérték Radics agyvelejét is, amely 1450 gramot nyomott. Délután felravatalozták a parasztpárt székházába, ahová most seregestül zarándo­kol a horvát nép. Korosec részvéttávirata Korosec miniszterelnök a jugoszláv kor­mány nevében ma a következő részvéttávira­tot intézte az elhunyt özvegyéhez: — Radics országunk egyik legnagyobb patriótája volt, aki egész életét a népe javára való küzdelemnek szentelte. Kérem, fogadja kormányom nevében a legmélyebb részvé­tem nyilvánítását. A szkupstina mai ülésén Gujoncsics el­nök parentálta el Radicsot. A parlament tag­jai felállással fejezték ki kegyeletüket az el­hunyt iránt. amely egész délelőtt készenlétet tartott, ■szem­mel tartotta a munkásotthont s amikor egy kommunisíapárii vozérember szónoklatot akart tartani, a nagyszámú rendőrosztag pil­lanatok alatt ellepte a munkásotthon udva­rát és a munkásokat szétoszlatta. A tömeg széíoszlatása közben a rendőrséget többen megtámadták, aminek következtében a rend­őrség húsz embert elővezetett. A sztrájk alatt az összes középületeket és a városban folyó építkezéseket a rendőrség őrizte, de rendza­varásra a munkásotthon udvarán kívül egye­bütt nem került a sor. Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratlslava, Royko-o. 2/a. Pályázati hirdetmény Magyar menzasegélyek a brOnnl főiskolások részére A tanulmányaikat csehszlovák főiskolákon végző, csehszlovák illetőségű magyar ifjúság men­zájának vezetősége az 1928—29. Iskolaév folya­mán a brünni főiskolai hallgatóknak la biztosí­tani óhajt díjtalan, féláru é« kedvezményes áru étkezési segélyt. Aki e kedvezmények valamelyikében része­sedni kiván, az 1928 augusztus 31-ig pőstán, aján­lott levélben küldje be kérvényét Flachbarth Er­nő dr. központi irodai igazgató címére (Prága, Kaprová 14a. III. em.) E kedvezményekben felekezeti különbség nél­kül csakis oly szlovenszkőí és ruszinszkói szárma­zású magyar és német nemzetiségű, szegényBorsn, főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik az álta­luk látogatott főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt eredményt tudják felmutatni és erköl­csi magaviseletük feddhetetlen. I. A bélyegtelen kérvénynek tartalmaznia kell külön bekezdésekben s az alábbi sorrendben a kő­vetkezőket: 1) a kérelmező vezeték- és keresztneve, 2) az egyetem, 3) fakultás teljes megnevezése, 4) az immatrikuláció kelte, 5) hányadik félévre irat­kozik be a kérelmező az 1928—29. iskolai év ele­jén, 6) a kérelmező állandó (szünidei) lakóhelye, 7) brünni lakóhelye, 8) illetősége, 9) vallása, 10) teljes születési dátuma (község, év, hő és nap), 11) középiskolai érettségi bizonyítványának kelte és száma, 12) az esetleg élvezett ösztöndíj (milyen alapból és mily összegű), 13) nyilatkozat, hogy a kérelmező a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja. II. A kérelemhez eredetiben vagy hiteles má­solatban melléklendő: 1) oly szegénységi (vagyon­talansági) bizonyítvány, amilyet a főiskola a tel­jes vagy részleges tandijelengedés iránti kér­vényekhez megkövetel, 2) tanulmányi eredményt igazoló iratok (érettségi bizonyítvány, kollok­viumi, államvizsgái, szigorlati bizonyitványok, hivatalos kollokviumi kimutatások, leckekönyv). Valamennyi eredeti vagy hiteles másolatban be­terjesztett okmányról egyszerű — nem hitelesített — másolat is készítendő és a kérvényhez mellék­lendő. Az eredeti okmányokat a kérelmező az el-’ intézéssel egyidejűleg visszakapja, a úem hitele­sített másolatok a menzabizottság vezetőségénél maradnak. A díjtalan és féláru kedvezményt-a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallga­tók kérhetik, akiknek hiteles okmányaik alapján a teljes, illetve féltandij elengedésére igényük van, vagy lehet. Aki kérelmének postai elintézé­sét kivánja, az megfelelő nagyságú, kellően fel- bélyegzett és megcímzett válaszborítékot csa­toljon. Az esetleg megadott kedvezmény az 1928—29- iskolai év első szemeszterére, — legkorábban 1928 szeptember 15-től — 1929. január 31-ig ér­vényes, azonban a menza intézőbizottságának ha­tározatával bármikor indokolás nélkül is megvon­ható. A beérkező kérvények természetszerűen csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben azt a menza költségvetése megengedi. Brünn, 1928. julius 30. Grosschmid Géza dr. Törköly József dr. a menza int.-bizottság a menza int.-bizottság elnöke. ügyv. igazgatója, Flachbarth Ernő dr. a menza intéző-bizottság előadója. Joseline, a kis nevelőn® a zsolnai gyorssal jegy nélkül indult a másvilágra ... A szerelmes leány tragédiája — Szüleivel szakított, kedvese elhagyta Liptószentmiklós, augusztus 9. (Saját tudósítónktól.) A palugyai kórház orvosságszagu betegszobájában fején és kar­jain a kötések fehér pólyáival, lázpiros arc­cal fekszik egy fiatal leány, akit a kora reg­geli órákban egy munkás talált meg Liptóuj- vár és Podturnya között, a vasúti sin mentén. Vérébe fagyva, eszméletlenül feküdt a leány a földön és arcára, melyet eltorzított a fájdalom, már rálopakodott a haláj^iftiitó és békítő árnya. De a véletlen másképp akarta. A leányt megtalálták, autón szállították a palugyai kórházba és az orvosok neki- gyürkőztek, hogy visszahozzák az életbe. Szökni akart, de nem engedték és bár álla­pota még válságos* az orvosok remélik, hogy megmentik őt az életnek, annak az életnek, amely olyan mély sebeket tud ütni egy tizen­nyolcéves leány életén. Nagyon fájhattak a sebek és nagyon komorak lehettek a jövő perspektívái, hogy a leány fiatalsága és szép­sége kibomló és dús gazdagsága teljében ön- gyilkosságra szánta magát. B. Jozefina tizennyolcéves nevelőnőt, aki tegnap reggel öngyilkossági szándékkal ki­vetette magát a Zsolna felé robogó gyorsvo­nat robogó kocsijából és aki most tehetetle­nül, apatikusan tűri, .hogy az orvosok vissza­mentsék a tövises útra, nagyon nehéz szóra bírni. Először konokul összecsukja ajkait. Nem beszél, mert nem akar vádolni. Azután közlékenyebb lesz: hátha szavai fi­gyelmeztető szemaforjai lesznek a tragédiák felé rohanó, könnyelmű lányoknak. A mese, amit sírásba hajló hangon, szipogva mond el, egyszerű, kegyetlen és tanulságos: Szülei jómódú máhrischostraui polgárok. Jó nevelésben részesítették, nagyon szeret­ték és legfőbb törekvésük az volt, hogy bol­dognak lássák. Ostrauban ismerkedett meg a férfivel, azzal a bizonyos Férfivel, aki vi­gyázatlan leányokat ki szokott emelni a pol- <y£ri kényelméből ép viszi őket magával az első utcasarokig. Jozefina hallgatott a hivó szóra, hitt a házassági Ígéretnek. Szakított szüleivel és nevelönöi állást vállalt Iglón. Dolgozott, hogy megszerezze a jogot az ön­álló élethez. Akiért megvált régi életétől, akit szeretett és várt, nem jelentkezeti. A férfinek már nyűg volt a szerelme és szabadulni akart tőié. Tépelődő, ön marcangoló éjszakák jöttek, fáradt és reménytelen ébredések. Azután fel-felvillanó reménysugarak, hogy hátha mégis jóra fordul minden. Végül megtudta hogy bujkáló szerelmese Bártfán tartózkodik Vonatra ült és hozzásietett, hogy ismét lássa őt és felesége legyen, amin. ezt a férfi olyan szép szavakkal ígérte. A szerelmes vőlegény helyett egy kelletlen áb rázatu, jégbsapviselkedésü idegent talált, ak egy pár nyers szóval tudtára adta, hogy non kivánja látni és még kevésbé akar Italian' házassági komédiákról. A kis nevelőnő vonatra ült és elindult Még nem tudta, hová. Gazdáihoz nem meri visszamenni, mert szégyellette magát. Szülei­hez talán elment volna, hogy térden zokogva könyörögjön megbocsátásért, de nem telt pénze vasútra. Jegy nélkül szállt fel a Zsolna felé induló gyorsra és — gondolta — majd csak megérkezik va­lahová. Liptóujvár táján közelgett a kalauz és neki nem volt jegye. Akkor egy utolsó, görcsös elhatározással kilépett a fülkéből, kinyitotta a kocsi ajtaját és „kiszállt" a hetvcnkilométeres sebességgel vágtató vonatból. Jegy nélkül akart a másvilágra utazni... A szegény kis nevelőnő sorsába és most már mindenféle sorsba beletörődve pilleg a kórházi ágyon. Elmondott mindent, csak arról hallgat, ki volt tragédiájának okozója, össze- j szorítja, ajkait. Nem akar neki ártair Szereti..,' l Nem volt általános a kassai szimpátiasztráik Rendőrök szállották meg a kommunista munkásotthon udvarát - Huss munkást elővezettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom