Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-11 / 155. (1782.) szám

Naí itámunk 12 oldal VII. évf. 155. (1782) szám ■ fMrda * 1928 julius 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FőszectesztS: politikai napilapja DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, IL emelet. Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha i fiiig éfsreteő leikiismerete Negyvenmillió lélek él kisebbségi sors­ban Európa közepén, azon a földrajzi terüle­ten, amelyet élesen elkülönít az Elba torkola­ta és a trieszti öböl, továbbá a rigai öböl és a Duna torkolata között megvont vonal az Atlanti óoeán kulturkörzetéhez tartozó nyu­gat európai országoktól és a végtelen kelet- európai táblától, amelyen most a világtörté­nelem egyik legfurcsább kísérletezése megy végbe. A boldog nyugatnak nincsen nemze­tiségi problémája. A Pyreneus félszigetet egészében latin fajú népek lakják, a kevés­számú kelta katalón nem okoz nagy nehéz­séget a nemzetközi politikában. Franciaor­szág is 96 százalékban nemzeti állam, az el­zászi probléma nem nemzetiségi, hanem közigazgatási és kulturális kérdés. A boldog Angliában az ir kérdés rendezése után nem­zetiségi tekintetben nincsenek nehézségek és senki sem ütődik meg azon, ha a London­ban élő németek iskolákat alapítanak gyer­mekeiknek. Hadd tanuljanak csak azok a német gyermekek anyanyelvükön, angolul is periektől meg kell tanulniuk, ha a szigetor­szágban boldogulni akarnak. Belgiumban a fia­in and és francia eredetű lakosság közötti el­lentét már elsimult és ez az ütköző állam ha­marosan második Svájccá fejlődik. Hollan­dia és Németország, meg a kis Dánia szintén mentesek a nemzetiségi problémák komp­lexumától, Svájc pedig megmutatja a világ- i nak, hogyan forrhat össze a teljes polgári j egyenjogúság jegyében svájci nemzetté a Le- j mán parti francia, a zürichi német és a tes- j sini olasz. Keleteurópa egészében szláv és ha az ukrán külön nemzetnek érzi is magát, j a szovjetnek azonban már elvi szempontok miatt is ki kellett kapcsolnia a nemzetiségi problémát. Olaszország 44 milliós lakósságá- ban a félmilliónyi német és ugyanannyi szláv elnyesző kisebbséget alkot, a nemze­tiségi kérdés teljes súlyával a Kárpátok ge­rince körül és a Kárpátok övén belül elhe­lyezkedő uj kis államokban lép fel. Ezek az államok egy évtizede küzdenek a modern i 'dők két legsúlyosabb feladatával, a szociális ! §s nemzetiségi kérdés megoldásával és nem ! mondhatjuk, hogy ez utóbbi pontban egy lé-; péssel is előrehaladtak volna. Minden szép-ügetés, minden ténybeli j ferdítés ellenére fennáll az az igazság, ame- | lyet a kisebbségek hirdetnek, hogy az úgy­nevezett utódállamok kisebbségi politikája nem felel meg azoknak az elveknek, ame­lyek jegyében a békeszerződéseket megal­kották és a nemzetközileg garantált kisebb- j cégvédelmi szerződéseket létrehozták, j Fény az, hogy az uj államokban sokan a : kisebbségek elnemzetlenitésére törekednek, j Ezzel szemben a kisebbségek vezetői szám- ■ talanszor hangoztatták a világ nyilvánossá-: ?ának fórumain, hogy a kisebbségi kérdés ; kielégítő rendezése nélkül nem lehet békt j Európában, mert ahol negyven milliónyi i ?mbertömeg helóta-sorsra kárhozottnak érzi , magát, sohasem jöhet létre a megnyugvás, a j lelkek békéje. A kisebbségek sorsának alakulása szem-! pontjából végtelenül fontos, hogy a világ szunnyadó lelkiismerete felráza&sék* hogy a ; íemzetek sorsát irányitó tényezők belássák a * kisebbségi kérdés végtelen horderejét és eladják a quieta non movere kényelmes el~ /ét, intézményesen biztosítsák a kisebbségek ebes polgári jogait. Addig rém szabad meg­fennünk harcolni, agitálni és felvilágosítani, nig ez be nem következik, mert igaza van az írásnak, hogy addig kell zörgetnünk, mig riegnyiinak a szivek ajtai előttünk. A társa- j Mobile elmondja a ha s a hajótöröttek életéi Borzalmas hetek az élet s a halál mesgyéjén — Ha gyors segély nem érkezik, Viglieri csoportja elpusztul dúlt. Aikkor látták utoljára, amikor Foyn szi­gete felé menetelőben a három ember lassan­ként eltűnt a szemhatáron. Nobile és társai a benzinkannákból szük- ségfőzőedéoveket állítottak elő. Az etelek el­készítésére a még meglevő benzinmennyisé­get használták fel. Amikor a benzint elfo­gyasztották, a fényképező-készülékekkel fü­töttek be. Éjjel a jegesmedvék egészen a kö­zelükbe férkőztek, azonban Nobilének kisku­tyája, Titina harsány ugatásával mindig elza­varta őket. Mintán az élelmiszerkészlettel rendkívül takarékoskodni kellett, Nobile elrendelte az élelmiszeradagok racionalizálását, Három héten keresztül táplálkoztak a medvehusból, végül annyira megundorod­tak tőle, hogy alig tudtak ránézni. A szikratávíró tiszt léiig tréfásan ragy ünnepi lakomát ígért a kis csapatnak c v/kóládéból, ha sikerül a külvilággal a rádióíkapcsolatot létrehozni. Végül nagy fáradalmak után sike­rült a gépet használhatóvá tenni és igy elő­Oslo, julius 10. A Spitzbergákrók érkező svéd lapjelentések szerint Lundborg 6véd re­pül ökapitány borzalmas napokat töltött a Vig- lieri-csoporttal a hullámok által hajtott jégtö­megen. Az olaszok már valamennyien lázasak voltak és úgy fantáziáltak, mintha elmé­jük már megháborodott volna. Ceccioni már haldokolt és borzalmas volt ha­lálvergődését végigszenvedni. Nagyon kevés és egyáltalán nem étvágygerjesztő élelmiszer állott már ebben az időben rendelkezésükre. A jégviszonyok rendkívül rosszak voltak és a* a hideg mellett erős köd is kínozta őket. Lát­hatták ugyan a ritka felderülésekben a né­hány mérföldnyire fekvő szárazföldet, azon­ban a jégen át lehetetlenség volt odajutni. Kopenhága, julius 10. A skandináv lapok­ban a hőslelkü Lundborg maga számol be Nobile megmentéséről. Cikkében a követke­zőket mondja: — Leszállásom valóságos szenzációt idézett elő Nobile csoportjában. Nagyon fá­radságos volt, amig a sátorig elvergődhet- tem. Itt mindnyájan átkaroltak és össze­vissza csókoltak. Nobile sirva lakadt. Na­gyon piszkos volt, sátra pedig valami leír­hatatlan tákolmány. Schyberggel együtt megragadtuk és elcipeltük a tábornokot a gépig. Amikor a fedélzeten volt, startol­tunk. A start sikerült és rövidesen ott vol­dalmi morál, az igazság a mi oldalunkon van és ez ad eleven erőt minden ily irányú meg­mozdulásunknak. Nem sok történt az érdekünkben idáig, jobbára csak szép szavak hangzottak el, a ri­deg valóság azonban az, hogy a hontalanok­nak még nincs hazájuk, a nyugdíjasok ez­reinek még nincs kenyerük, azok, akikkel jogtalanság történt, még nem. jutottak hozzá igazságukhoz. Mégsem szabad csüggednünk. Isten malmai lassan őrölnek, de ha egyszer őrölni kezdtek, akkor alapos munkát végez­nek. És ezután sok olyan vigasztaló jel is mutatkozik a sötét éjszakában., amelyekből bizvást következtethetjük, hogy a világ szuny- nyadó lelkiismerete ébredezőben van. Három érdekes esemény történt az elmúlt napokban, amelyek aktuálissá tették, hogy ezzel a kér­déssel lapunk élén foglalkozzunk. A népszö­vetségi ligáknak hágai kongresszusa, ame­lyen a csehszlovákiai magyarságot Szül lő Géza dr. oly meggyőző erővel képviseli, je­lentős határozatot hozott a kisebbségi kér­désben, amelynek lényege az, hogy az unió követeli a kisebbségeket érintő jogi kötele­zettségeknek a népszövetségi alapokmányba való felvételét. A másik eseményről egy pá­risi jelentés számol be, amelyet tegnapi szá­munkban ismertettünk. Az amerikai pénz­piac, amely döntő mértékben befolyásolja a világ minden államának financiális helyze­tét, a legélesebben szembefordult Románia 12 millió fontos kölcsönkérésével és erre a ri­deg álláspontra éppen az vezette, hogy Amerikába^ a legnagyobb visszatetszést szülte Romániának zsidóüldöző és kisebbség- ellenes politikája. íme, a világlelkiismeret ébredésének kétségtelen jele, amely az üzleti hasznot háttérbe szorítja a morális elvek ér­vényesülése érdekében. A harmadik esemény az angol House of Commonsban játszódott le julius hatodikán, ahol egy munkáspárti képviselő interpellá­ciót terjesztett be Sir Austen Chamberlain­hez és követelte, hogy nemzetközi bizottság küldessék ki a kisebbségek helyzetének meg­vizsgálására. Az alig néhány percig tartó vita egyetlen kemény, rideg, patta­nó akkorddal végződött. No! — mondotta Sir Austen fakó hangján, kiejtette kezéből a mo­noklit és leült. De mi egyebet mondhatott volna ma Chamberlain? Képzeljük el, mi­lyen nemzetközi zenebona támadt volna, ha az angol birodalom külügyi államtitkárja ki­jelenti, hogy igenis, Anglia teljes súlyával követeli az igazságtevést. Milyen izgalom ke­rekednék a tőzsdén, áresés, pánik és főleg milyen fölháborodás Párisban és echóként az utódállamok fővárosaiban. Azonban figyel­jük csak, mi történik Angliában? Néhány náppal előbb a konzervatív képviselők ostro­molták a magyar problémákra vonatkozó kérdésekkel a külügyminisztert, most a mun­káspártiak interpelláltak és holnap talán Lloyd George áll fel és intéz kellemetlen kérdéseket a külügyminiszterhez. íme, a ma­gyar kérdéssel, a kisebbségi kérdéssel szem­ben Angliában nincs pártkülönbség, amint Sir Róbert képviselő kifejezte, a magyar kér­dés, a kisebbségi kérdés, olyan tüske, amely; mélyen befuródott az angol lelkiismeretbe s ez a lelkiismeret addig nem fog nyugodni* mig e gyötrő tüskétől meg nem szabadul. Sir Róbert nagyjelentőségű mondata köz­vetlenül Sir Austen rideg No-ja után hang­zott el a parlament folyosóján. Ez a gyönyö­rű gót épület intézi a világ sorsát. Itt dőlt el a hamidita Törökországnak, a Romanovok birodalmának és a császári Németországnak sorsa. Éppen ezért a kisebbségek is vissza­fojtott lélekzettel figyelnek fel minden szó­ra, amely ügyükben itt elhangzik. Ma még egy rideg No, holnap esetleg a Yes. Figyeljünk csak Londonra, a House of Commonsban a világ lelkiísuiereíe ébredezik. Kingsbay, julius 10. (United Press). A hi­vatalos hírszolgálat csak ma adta ki a hiány­talan és hiteles történetét az Italia katasztró­fájának. A jelentés szerint Nobile tábornok, [ amikor a léghajó hátsó részé megsérült, kiad- ! ta a parancsot, hogy a hátsó mótorok működé- j sét állitsák be, hogy ezáltal a tűz kitörését i megakadályozzák. Amikor kísérletet tettek, I hogy a sérült léghajóval újból a magasba | emelkedjenek, a magassági kormány fel- ; mondta a szolgálatot. A léghajó nemihogy fel- j felé emelkedett volna, hanem mindinkább j sülyedt és keményen a jéghez ütődöft. Nobile ebben a pillanatban elveszített© eszméletét. Amikor magához tért, látta, hogy a jég hátán fékszik Malmgreen. és Mariano között. A mó- toar vezetője, aki a szerencsétlenség alkalmá­val megsérült, még néhány tántorgó lépést tett, azután holtan roskadt össze. A hajótöröttek az első ÓTákban borzalmas lelkiállapotban voltak, azt sem tudták, mihez kezdjenek. Később azonban összeszedték ma­gukat *és hozzákezdtek, hogy a gondola rom­jaiból egy szükségsátrat építsenek. Malmgreen még az első nap lelőtt egy jegesmedvét, úgy hogy a táplálkozás kérdése egyelőre el volt intézve. A medve bőrét az alvózsákok alá te­rítették. Miután két napon keresztül kísérle­teztek, hogy a rádió rendbehozásával a külső világgal kapcsolatot teremtsenek, Malmgreent semmi áron sem lehetett visszatartani attól, hogy gyalogszerrel ntnak induljon. Mindenképpen vállakozni akart a veszélyes útra, hogy a szilárd jégen keresztül eljusson North East Land csúcsáig s Norfch Capig. Ám­bár Nobile esküt vett ki Malmgreentol, hogy lemond az Istent kisértő eszméről és bár tár­sai is könyörögve kérték, hogy ne kockáztas­sa meg a lehetetlent, mégis a hozzája csatla­kozó Marianóval és Zeppivel együtt megin­ször egy orosz állomással kapcsolatba léphet­tek. Amikor a menekvés óráit közeledni érez­ték, visszaemlékeztek a norvég repülőnek, Riisen Larsennek tanácsára és megkísérelték, hogy érctükörrel, melyet a benzinkannákból állítottak elő, nap­fényt vetítsenek a repülőgépekre és igy keltsék fel a pilóták figyelmét. Maddalena első útja alkalmával azonban ez at kísérletük nem sikerült, Maddalena második útja alkalmával a két lábán megsebesült Ceccioni, aki az elmúlt hét csütörtökjén halt meg és akkoriban a hátán féküdött, olyan lá­zas gyorsasággal forgatta a tükröt, hogy végre is felkeltette a repülő figyelmét. Ceccioni szá­mára különben a gondola érorészeiből szán­kót csináltak, hogy azon szállíthassák további Jelenleg a kis táborban rendkívül nagy a levertség. Csak Viglieri nem veszítette el lel­ki erejét, mosolyog és bizakodik és azon van, hogy szavaival bátorságot öntsön a csüggedők- be. • Mii mond Lundborg?

Next

/
Oldalképek
Tartalom