Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-05 / 152. (1779.) Második kiadás
ru /928 jufíus 5, esfitSrt^. Módin gigászi szobráról, amit nem eléggé ismernek Irta: Révész Béla — HoM művész, aki nem hali meg — August Rodin szobrász, a francia génilegmarkánsabb képviselője, aki egyben az újkor szobrász-művészetének leghatalmasabb alakja. Rodin aktivitással él ma is, amit nem. úgy mondunk, hogy h halhatatlanság folytatja földi pályautját, bár ez is a sorsa, de inkább nzt akarjuk meghangsulyozni, hogy Rodin munkáinak hatóereje elevenebb, mint valaha, cselekszik, produkál a más műtermekben, ahol a legfrissebb nemzedék legtehetségesebb szobrászai, Rodin zsenijétől megtermékenyülve dolgoznak tovább. Holt művész, akinek mély originalitása megrendíti az induló egyéniségeket, forradalmár szárnyalása uj utakra tereli a kutatókat: mögöttük áll, az anyag megpillantására tanít, formázó ujjaikat szuggeráltan vezeti, hogy fölszakitsák az anyagból, márványból a teremtést — Rodin él. Vesztegelünk a gondolatnál. Rodin alkotásai is úgy maradtak vissza, hogy hullámzik körülöttük a nyugtalanság, a,mi az élet tulajdonsága. Élet, ami ujulóan egyre lüktet és annyira hevült, hogy semmi se rajta, ami a befejezést jelezné. Abszolút szobrok jelzik Rodin nagyszerű útját és alig van a müvészethistóriának még egy olyan alakja, aki a befejezetlen alkotások annyira megrendítő kórusát hagyta volna maga mögött, mint Rodin. El nem készült remekművek, amik zártán, tökéletesen elkészültek. De úgy állnak meg az ember előtt, hogy kiszületnék belőlük az iker-szobor. Monumentumok, lélek épült beléjük és nem zenék tovább testvéreik. Rodin érezte, ismerte zsenijének ezt a telítettségéi. Pl. a Balzac-szobra, orma a plasztikának, leghíresebb munkája, elkészült vele és soha el nem készült a viharzó termő szándékaival. A Balzac-szobrok, tervek legváltozatosabb sorozatát őrzi a párisi múzeum. Ilyen forrongó, folyton ujraalkotó volt Rodin talentuma akkor is, amikor Hugó Victor mintázásával viaskodott. Elkészült vele, de Rodin robusztus kedve nem nyugodott és tovább termelte az Hugó Vic-tor-variációkat. Csudálatos gallérja, a holt művész mögött és barangolva köztük, érzi az ember, túl a klasszikus befejezettségen: újulnának. Nem lehet elfelejteni az élményt, ami a párisi Varenne-utcai Eodin-muzeumban kínálkozik. Mindenünnen a szobrok, fölfiatal• maskodnak felségesen, mint betetőzése mindennek, amire ember képes. Erősek, hirdetik: nincs tovább... és látni a fehér csudákon a rohanó rajz vonalakat, formákat nyá- : láboló ceruzajelekét, melyek torábbhasitanák ; a márványt: Rodin mintázó kézinek nyomai, i Lenne tovább ... Ezt a soha ki nem elégülő, folyton háborgó, izzásában nem csituló, küldetését érző és soha el nem érő művészt fordítjuk a dolgozók felé, mert nem tudják eléggé az emberek, hogy Rodin egész életén át ké.-zü- - Jődött arra, hogy megalkotja A Munka s'.ob- . rát. Rodin pihenő nélkül, könnyen termelt, legnevezetesebb szobrainak légióit vitték széjjel a múzeumok, de a munka apoteozisá- val nem készült el. Ugyanígy, csupán terv maradt Rodin másik nagy koncepciója is, a Pokol Kapuja. Mindkét tervének részleteit megmintázta Rodin: világhírű szobrok — mert a szobrászi alkotások sorozata lett volna ug'y a Munka Tornya? mint a Pokol Kapuja. A könnyen dolgozó Rodin megnehezítette a feladatait. Egy-egy befejezett szobrát is körüllengi a kísérletezésnek annyi próbája, érteni lehet tehát, hogy az ezerrétü szemlélődésnek, az ölelni vágyó türelmetlenségnek mennyi álma jár az olyan munkái fölött, amilyennek A Pokol Kapuját és A Munka Tornyát szánta. Ezer élet kevés e vízióknak ki- feszitéséhez ... Méltán hasonlítják Rodint Midiéi Ange- lohoz, évszázadok után a vérbeli utódok elődjéhez, valóban Michel Angelóról is tudjuk, tervei átkarolnak a végtelenségbe, ami előtt megszegődik a véges élet és csonkán maradt vissza Michel Angelonak is több boltozatos látomása, de ami szoborba alakult belőlük, hordozói a szellem dicsőségének. Ugyanígy Rodin is, aki a Pokol Kapuját elgondolta, de csak néhány figuráját alkotta meg halhatatlanul, valamint megmintázta a Munka Tornyának részleteit is, alakzatok, amik mutogatják mi lett volna ebből a hatalmasságból, ha Rodin befejezte volna. Boriin, július eleje. Mikor 1922-ben Anglia és Írország megkötötték a békét és a Zöld sziget önálló szabadállam lett a domíniumok mintájára parlamenttel, saját közigazgatással és hadsereggel, kezdődött Írország számára egy uj korszak. Az első kormány feladatául tűzte ki maga elé, hogy elsősorban a közigazgatási viszonyok javításán fog munkálkodni. Cosgrave elnök arra helyezte a fősulyt. hogy minél előbb uj foglalkozási lehetőségeket teremtsen az országban, hogy a már katasztrofálissá váló kivándorlást megakadályozza, illetve minimumra csökkentse. Az ipari és gazdasági fellendülés alapját olcsó és bő elektromos energiák teremtésében látták.. Ez az elektromos energia elsősorban a föld- mivelés racionalizálására kellett és segítségével remélik azt, hogy az eddigi termést egy harmadával növelni fogják. Az iparfellendülés viszont főleg akkor kecsegtet reménnyel, ha az elektromos áram a legkisebb halász-faluban is feltalálható. Sajnos, Írországnak nincsenek szénkincsei és így az egyetlen lehetőségre a vizierőre van utalva energiaszükségletében. Írországnak évi csapadéka meghaladja az 1000 millimétert, tehát igen esős osrzágnak nevezhető. Mint ilyen, kiszámították, hogy területére évenként 62 milliárd köbméter víz hullik. Ennek a horribilis vízmennyiségnek majdnem egy hatodrésze a Shannon-folyőba fut. A Shannon a szigetet észak-déli irányban folyja keresztül, útjában három tavon folyva keresztül. Ezek a Lough Allén, a Lough Bee és a Lough Derg. Lough ir nyelven tavat jelent. Az ír nyelv nagyon elüt az angoltól, eredeteré nézve kelta. Legdélibb kifolyásánál a Shannon másodpercenként 240 kilométer vizet szállít a tenger felé, melyet Límericknél ér el. A Lough Derg és a tenger között a folyó vagy 15 kilóméteres utón 34 méter esést mutat. 230*000 lóerő Kétségtelen volt, hogy a Zöld sziget energiaforrását csak ez a hatalmas víztömeg tudja majft szolgáltatni. Kiszámították, hogy ha a legdélibb Tán a bibliai Isten hat napjára lett volna szüksége Michel Angelonak, Rodinnak, hogy gyuró-formázó kedvüket kiéljék. Van is az arculatukon valami isteni. De áll a Munka Tornya! Végleges, formába kialakultan Rodin megmiuíázta a modellt, az egész életén átvonuló álmot. A meudon-i Rodin-müzeumbah helyezték el a Munka Tornyának vázlatát, mely teljességgel mutatja a munkát, ahogy a művész tó vizét veszik csak számításba, úgy 115.000 lóerőt tudnak majd produkálni, ha azonban a két tavat, a Derget és a Reeí is belevonják a tervbe és azokat gátakkal duzzasztómedencékké alakítják át, akkor a limericki erőmű néni kevesebb, mint 230.000 lőerőt képes teljesíteni. A munkálatokra kiirt pályázatot egy német cég, a Schuckertmü nyerte el. Már 1915-ben az ir parlament előtt feküdt a tervezet. E szerint két étappban akarják kiépíteni az erőmüvet. Az első etapp, melynek már 1929-ben el kell készülnie, 115.000 lóerőt teljesítene és a második a tómedencék bevonásával 230.000 lóerőre emelné a hatást. 'A folyó víztömegét egy 12.6 km. szakaszon széles 900 négyzetméter metszetű csatornán vezetik keresztül. A csatorna esése minimális és igy elérik azt, hogy a teljes nivódifferencia 34 méter teljességében kihasználható legyen. Hát, egyenként 6 méter átmérőjű turbinacső vezeti a vizet a turbinákba. A csövekben tehát három automobil is kényelmesen elférne egymás mellett. 1925 augusztus 13-án létrejött a szerződés az ir szabadállam és a Siemens Schuckert konszern között. A szerződés azért egyedülálló a mérnöki tudomány történetében, mert eddig egy esetben sem szabtak meg ilyen rövid időt ilyen hatalmas mii megalkotására. Az egyelőre 115 ezer lóerőt termelő erőmű, továbbá az egész országnak villanyos vezetékekkel, elosztókkal, transzformátorokkal való behál ozásához csupán három esztendő időt kapott a német konszern. 1925 decemberében már partra is szálltak a német mérnökök, hogy a tervek szerint megkezdjék a munkálatokat. A modern technika minden eszközével láttak hozzá a németek a vizierőmü. építéséhez. Hogy milyen óriási munkára vállalkozott, arra elég annyi, hogy a kimozdítandó föld és kőzettömegek mennyisége kereken kilenc millió köbméter. Ebből egymillió sziklarobbantásra esik. 1000 munkanapot számítva, a földmunkák napi teljesítménye 9000 köbméter! Ezt csupán mérnök-ember tudja igazában megérteni, mit jelent. Emberi erővel ilyen óriási teljesítmény teljesen kivihetet- lenek látszott, ezért minden igyekezettel azon volt a német konszern, hogy a földmunkák legnagyobb részét géperővel vigye keresztül. Egy egész kis flotta szállította a hatalmasabbnál hatalmasabb gépeket a helyszínre. Jellemző, hogy a munkába állított kisebb és nagyobb gépek sulva túlhaladta a 30.000 tonnát! Nem érdektelen, hogy a mű építéséhez 43.000 tonna cementet, 38.000 tonna szenet, S000 torma nyersolajat, 3000 tonna vasat és 1000 tonna robbanóanyagot használtak el eddig. Gépszörnyetegek munkában Külön látványosság a különféle gépek gigászi munkáját figyelni. Az építések helyére ezrével jönnek az emberek, hegy a német gépipar boszorkányosán dolgozó masináit megcsodálják, külön vasúti vonalat kellett fektetni. Nem kevesebb, mint 60 mozdony bonyolítja le az óriási forgalmat, nem számítva a rengeteg teherautót, mely éjjel-nappal szolgálatban van. 1250 vasúti vagon szalad éjjel-nappal, hogy a hatalmas ásó- és kotrógépektől kiemelt földtömegeket rendeltetési helyükre elszállítsa. A legtöbb ásó- és kotrógép elektromos erővel működik Ezeknek üzeni ben- tartása ra ideiglenes ezt a szobrát elgondolta. A párisi múzeumban őrzik a rnü elkészült részleteit. A legigézetesebb zseni meghódolt a Munka előtt. A Munka Tornyának koncepcióját az a gondolat irányítja, hogy a szobor feltüzzön az emberiség hegyében. A Munka: minden, sarcaiban terül, él, élhet csupán: az élet... A Munka Tornya ezt hirdeti! elektromos erőközpontot építettek, melynek teljesítménye 5000, lóerő és hatalmas Dieselmotorok és generátorok segítségével fejleszti elektromos erejét. Az építés legelső fázisa ez az erőmű volt. Miután ez elkészült, voltak csak képesek a 13 kilométeres fronton elosztott óriási gépek munkába fogni. Legelőször különös gépek jelentek meg. Ezek feladata az volt, hogy az építendő, csatorna vonalán minden fát, bokrot sőt még a kisebb ottmaradt, elhagyott farmépületeket eltávolítsa az útból és a nyert anyagot szépen halomba rakva, félretegye. Erre a feladatra külön e célra épített úgynevezett kanalas kotrógépek szolgáltak. Ezek a hernyóstalpu gépszörnyetegek irgalmatlanul kitéptek minden bokrot, leromboltak pillanatok alatt minden kerítést és darabokban szedték szét a kicsi farmházacskákat, melyek a csatorna útirányába estek. Még a vastag fákat sem kímélték, ezek is lehullottak a gép éles kanala alatt, Tgy azután igen rövid idő alatt megfelelő sima terület állott rendelkezésre egy másik sokkal nagyobb gépóriás számára. Ennek feladata az volt, hogy az anyaföldet vagy termőföldet tervszerűen. kiemelje és félrerakja. Ezt ugyanis nem lehet használni. a töltések építésénél azonban azok elkészülte Után már igen ha. mos szolgálatokat tesz azzal, hogy vele a töltések oldalait ’be lehessen férni, hogy ott a megkötött övényzet gyorsabban kifejlődhessen. Ezt a védő „bőrt" a nagy kotrógépek, melyeken számtalan végtelen szallagon futó vödör volt, szépen félretették a rajta lévő kisebb növényekkel együtt, amelyeket a kanalas kotrógép meghagyott. Az anya föld leemelése után következett a tulajdonképpeni csatornaásás. A íétegek főleg homokosak és agyagosaknak bizonyultak, két olyan anyagból állanak, mely a gátépítésnél igen jól használható. Különben a német cég szerencsével dolgozott, mert kiderült, hogy minden kőanyagot a helyszínről lehetett beszerezni. Aségépek és kálbe!daruk ' Érdekes, hogy a felső csatornát több helyen patakok szelik keresztül. Ezeket, nem vezethették a csatornába, mert ennek szintje magasabb volt, mini a patakóké. Ezer: aiagutakat kellett a patakoknak fúrni a csatorna alatt. Mivel azonban a csatorna feneke, főleg annak felső részén' alacsonyabb volt, mint a patak normális nívója, úgy sziíonszerü „U“ al:' u csövekben vezették át a csatorna nívója alatt a patak vizét. Természetesen a csatorna vonalát átszelő utak. számára hídszerkezeteket kellett építeni. Különös módon történik a gátak építése a csT írna két oldalán. Az ásó- gépek által kitermelt kőzetanyagot nagy magasságból ejtik le arra a helyre, ahová a töltés kerül. A nagy magasságból lehulló anyag saját súlyánál fogva összepréselődik és igy a sulykolást részben feleslegessé teszi. A zárógátak és zsilipberendezések épilésev is eredeti módon történik. így például a felső zárógát, mely a folyón vezet keresztül, nem kevesebb, mint 50.000 köbméter betont, fogyasztott. Hogy a hatalmas mennyiséget könnyen el lehessen szállí-, tani az építendő gát bármilyen pontjára, úgynevezett kábeldarukkal dolgoztak. Ezek.az emelet- magas- szerkezetek a folyó két oldalán állanak és erős kábelekkel vanalc összekötve. Működésűk hasonlít a drótkötélpályákéhoz. Kis csillékben i nyersanyagot könnyen mindenütt a kívánt pontra szállítják. Teljesítménye 10 óránként 300 köbméter beton. Az óriási erőmű, melynek gyors elkészülése csupán a példátlan gépsegilséggcl lehetséges, az eddigi jelek szerint pontosan 1929 nyarán megkezdi működését. Közben lázasan dolgoznak az elektromos hálózat, megépítésén. A fö.n.nl feszültsége 110.000 volt lesz. egy különben sünién igen magasfeszültségű szabadvezeték. Az uj Shannon erőműtől várják most a szabad Írón ág gyors ipari és gazdasági felvirágzását.* x\ Vidám és megható történetek, bájos leírások tárháza az ,.ifjúsági könyvtár”. Az első kötet már 'megjelent. Ara 12 korona. 1929-re elkészül Emrópm leghatalmasabb erőmüve A Shannon-oromii 230*000 lóerői termel — A technikai telje- siímény mestermüve — Külön e célra szerkesztett gépek dolgoznak irajta — Az építési munkálatok energiáját egy 50OÚ lóerős ideiglenes erőmű szolgáltatja — A német technika diadala
