Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-05 / 152. (1779.) Második kiadás

ím InlÍTfó 5, cftlitfrrtő!C. A franda haditengerészet nagy flottsdemonstrádót rendezett azon a napon, amikor a német kormány elvetette a reváns gondolatát A francia sajtó egyrésze szemérmetlenségnek, másrésze megszívlelendő megnyilatkozásnak mondja a német kor­mányprogramot — Poincaré beszéde a le havrei kikötőben Üzemünk legnagyobb i)(ÍSZl(6S0[ÍB és: sokéves munkásságunk líÍCSÖSG!]0Í a világhirü motorüzemre berendezett tisztító cséplo'SÉpeink* Magveszteség nélkül dolgoznak, tisztítanak és önmaguktól szortí­roznak WiCHTERLE & KOVÁIM R.-T. PROSSNITZ gosabban, hogy a háborúban egy nemzet sem nyerhet, hanem valamennyi csak veszíthet. Berlin, julius 4. Már most mtegálliaprí­ható, hogy az írj német kormány bemutatko­zása a küllföMöin sikert aratott és a német politikai körökben jóval több helyeslő, mint el len ve tő megjegyzés hallatszott el1 Müliler- Franken kormányelmök nyilatkozatához, á. berlini sajtó szimpátiával fogadta az uj kormány programját, amelynek ismertetése utá-n a birodalmi gyű­lést jövő hét keddjiéig elnapolták. Akkor kezdik meg a pártok szónokai a kormány­nyilatkozat feletti vitát, amelyből az elő­jelek után ítélve az nj, ideiglenesnek mondott kormány­koalíció győzelmesen fog kikerülni íís megszerzi a bizalmi szavazatot, amely nélkülözhetetlen előfeltétele programja meg­valósításán ak. örömmel üdvözölte Mülleir- Franken kor,mán,yehiök nyilatkozatát a szo­ciáldemokrata sajtó is annak ellenére, hogy — mint leszögezte — a nyilatkozat nem te­kinthető szocialista programnak, hanem koalíciós kormány célkitűzésének, amely a jobb- és baloldali pártok között hidat akar építeni. A Vorwaerts kiemeli, hogy a biro­dalmi kancellár programbeszédiében a tartományi kormányokhoz apellált, ^árífl, július 4. Az uj német kormány bemutatkozása és programja a francia sajtó­ban feltűnően szakszava kommentárokat kar pott. A ayálatfcoaathös fKfoötö megjegyzé­sekben nagy jelentőséget tulajdonítanak a kan­cellár ama kijelentésének, amelyben ünnepélyesen szakit a reváns gondolatával. Úgy hiszik, Müller-Frankén kanoeiliár az egész német nép nevében tette meg ezt az ünnepélyes nyilatkozatot Ebből a szem­szögből mérlegelik a francia Lapok Müller- Franken kancellárnak azt a követelését, hogy a béke állandósítása érdekében ürít­sék ki a szövetséges hatalmak a miég meg­szállva tartott területeket és hajtsák végre kivételeket nem ismerve a leszerelést. A Matinban Sauerwein ir a német kormány nyilatkozatáról és nagyjelentőségűnek mond­ja, hogy a nyilatkozatban kifejezésre jutott békés szándék olyan poldtikUB ajkáról hatng­hogy ne hajtsanak régre több halálos ítéletet. 1928 julius 3-án tehát a hóhér bánd ja a né­met régiségi múzeumba került — állapítja meg a lap — és Legkevésbé sem titkolja el örömét afelett, hogy az uj kormány végre kimondotta az elhatározó szót a halálbünte­tés eltörlés© érdekében. A centrum sajtója .különösen a kancellár szociálpolitikai pro­gramját és fejtegetéseit helyesli. A Germa- mia többek között ezt írja: „Ha ez a kor­mány őszintén, becsületesen és elhatározva közvetít a pártok között, olyan munkát vé­gezhet, amely mérföldkő lehet Németország történetében. Ezt elvárjuk a kormánytól ée reméljük, hogy nem csalatkozunk/' Csak az isfcoliakéirdésben jelent be kü­lönvéleményt a centrum lapja a azt Írja, hogy a centrum csakis olyan törvényt sza­vaz meg, amely a felekezeti iskolákat a töb­bi állami iskolával egyenlő joggal ruházza fel. A demokrata lapok úgy vélekednek, hoigy a kormány nem elégszik meg ® pártok helyeslését kifejező szavazással, hanem sza­bályszerű bizalmi szavazatot akar a biro­dalmi gyűléstől kapni. az eddigi kötelezettségeken túlmenő ujaíbb terheket vállalni, mégis világosain kivehető az a szándék, hogy a kancellár hajlandó a jóvátétel problémájáról tárgyalni. A francia jobboldali sajtó egyszerűen nem veszi tudomásul Műller-Franken békés szándékkal átitatott kijelentéseit és azt, hogy a reváns gondolatáról ünnepé­lyesen lemond. A Gaulois szemérmetlenség­nek mondja és visszautasítja a kanoellálrnak azt a követelését, hogy a megszállott terüle­teket ürítsék ki. Vélemény© szerint Mü lleír - Franken ugyanazokat a követeléseket állította fel, melyek már számtalanszar elhang­zottak német nemzeti körökből és ha ezt a követelést a karmányelnök diplomatikusan fogalmazott mondatokba is burkolja, a szándék nyilvánvaló. Hasonló hangon Írnak a többi jobboldallá lapok is. büszkén nevezték az nj francia flottát „mintaflottának.“ A bankett szónokai az uj francia flotta üdvözlésére mondott beszédeikben gondosan kerültek minden olyan kitételt, amelyből Franciaország szomszédjai két­értelműséget vagy kellemetlen célzáso­kat olvashattak volna ki. A tengerészeti miniszter áttekintést adott a francia tengeri hajózás és haditengerészet történetéről. Mint mondotta,, a köztársaság el­nöke a flottaparádén meggyőződhet arról, milyen erőt jelent a francia flotta újjáépítése, a hajóegységek konstruktív és felszerelési egyöntetűsége. A köztársaság elnöke meghatott szavak­kal válaszolt az üdvözlésekre. Kitörő öröm­mel fogadja az újjáépült flotta üdvözletét. Franciaországnak kötelessége partjait és gyarmatait megvédeni — fejtegette — és kötelessége gondosan őrködni afelett, hogy az anyaország és a gyarmatok kö­zött az összeköttetés állandó és zavarta­lan legyen. A bankett után a köztársaság elnöke a Jaguár torpédóromboló fedélzetére ment és onnan nézte végig a flotta felvonulását, amely tizenegy kilométer hosszúságban félköralak­ban ment végbe. Impozáns látványt nyújtott a négy páncéloshajó, öt cirkáló, hét tarpédó- romboló, egy repülőgépanyahajó, harminc torpédóhajó, tiz ágyunaszád, huszonegy ten­geralattjáró felvonulása, amelynek egész ide­je alatt tizenegy hidroplán keringett a leve­gőben. A flottaparádé után a köztársasági elnök kíséretével együtt megtekintette a haditenge­részet raktárát, majd este a városházán is­mét bankettre ültek össze a francia politikai előkelőségek élükön Doumergue elnökkel. — Ezúttal a szónokok kifejezetten hangsúlyozták a flottade- monstráció tisztán és kizárólag deffenziv jellegét, a köztársaság elnöke pedig új­ból alkalmat talált arra, hogy Francia- ország békés szándékait hangsúlyozza. Épen a legutóbbi, szörnyű háború — fejezte be beszédét — mutatta meg a napnál is vilá­Poincaré békés szózata a párisi amerikai követségen Paris, julius 4. Az amerikai független'' ség emlékünnepén a párisi amerikai követ­ség nagy bankettet adott, amelynek ünnepi szónoka Poincaré miniszterelnök volt. A íraü- cia kormány elnöke beszédében az ország és a kormány minden irányában való békés szándékát demonstrálta. A mostani béke megmutatta a győzők­nek és a legyőzőiteknek, — fejtegette — hogy az ezer szállal egybeszött világgaz­daságban bármilyen háború jóvátehetlen károkat és pusztítást okoz. A világháborúban legyengült, kimerült népek a súlyos pénzügyi gazdasági válságok ma­lomkövei között őrlődnek. A háborúban ta­lán a legtöbbet szenvedett Franciaország sínyli meg legerősebben a gazdasági és pénz­ügyi krízist. Ha már szilárd valutája is van, a háborús vérveszteség még mindig sanyarú­ja és sok kitartásra, türelemre és lelkierőre van szükség ahoz, hogy Franciaország kilá­baljon a háború gazdasági és pénzügyi követ­kezményeiből. Franciaország minden esetre és minden körülmények közt el van határoz­va, hogy a háborútól és a háborús eszközök alkalmazásától elfordul és minden kinálkozó alkalmat megragad őszinte békés szándéka-' inak kinyilvánítására. A franda kamara és a kormány együttműködése Páris, julius 4. A kamara tegnap délután összeült, hogy szavazataival döntsön a Lou- cheur közmunkaügyi miniszter által beter­jesztett lakástörvény javaslata felett. A fran­cia törvényhozók a javaslatot 580 szavazattal fogadták el és majdnem egyhangú szavazással demonstrálták, hogy a mostani kormányrezsimet és kamarát szociális szellemtől áthatott testületnek tekintik. A francia kamara a tegnap megszavazott tör­vénnyel tizenegy milliárd frank terhet* vett magára, mert ezt az összeget kivánja az uj törvény kétszázezer kislakás építésére fordí­tani. A szlovenszkói országos elnökség — agrárius gyámság alatt Hogyan fest az autonómia „magva" a centralista gyakorlatban — Drobny és Országit átvette hivatalát — A francia sajti kettős állásfoglalása a német kormányprogramhoz zott ©1, alki már eddig is számos tanujelót adta béketöTeíkvésé'nek. Saue'rwe-in a fran­cia kormány figyelmébe ajánlja Müller- Fr amikéin követeléseit, amelyektől nem vi­tatja el a komoly és mérlegelésire érdemes erkölcsi súlyt. Ugyanez a gondolat menetele az Oeuvre koimimentá rjának, amely még hozzáfűzd, hogy most már a szövetségeseken, elsősorban Franciaországon a sor folytatni a meg­értés és az ellentétek likvidálásának politikáját és az ezlrányban megkezdett tárgyalás odrai. Ha Müller-FrauJken kancellár vonakodik is Páris, julius 4. A francia politikának ;egnap nagy napja volt. Doumergue köztár­sasági elnök Leygues tengerészeti s Tardieu közmunkaügyi miniszterrel Le Havreba uta­zott, hogy a francia tengeri flotta parádés fel­vonulásán személyesen vegyen részt. Délelőtt tizenegy órakor érkezett meg a köztársaság elnöke Le Havreba, ahol a hatóságok várták és üdvözölték, majd a sokezer főnyi lelkesen tüntető és éljenző tömeg sorfala között vo­nult be a köztársaság elnöke a városházára s oDnan tovább a kikötőbe. A Doumergue uj francia cirkáló fedélzetén rendezett banket­ten egymásután hangzottak el a pohárköszön­tők, melyekben a szónokok a francia tengeri flotta újjászü­letését ünnepelték. Az elhangzott ünnepi beszédekből kitűnt, hogy a flotta ereje és cgységszáma az elmúlt három évben megkétszereződött, Kedvező amerikai visszhang Washington, julius 4. Az itteni politikai körökben a német kormány bemutatkozó nyi­latkozatát rendkívül figyelemreméltónak ta­lálják és örömmel könyvelik el az arra való uta­lást, hogy Németország követni fogja ed­digi külpolitikáját. Különös elégtétellel regisztrálják Müller- Franken bejelentését, amely szerint Német­ország kész a Kellogg-paktumot aláírni. Éhez azt a reményt fűzik, hogy Németország után most már a többi államok is nyilvánosság­ra hozzák hajlandóságukat a Kelloeer-iavas- lat alájegyzésére. 1925 júliusában a francia tengeri haderő még csak hat páncélos cirkálót, tizenkét tenger­alattjárót és húsz torpédóhajót számlált, de nagyobb harci értékeket a haderő nem je­lenthetett, mert a hajók régi típusúak voltak s felszerelésük sem felelt meg a modern har­cászati követelményeknek. A mostani flottaparádén nyolcvan hajó­egység vonult fel, amely 500.000 tonna hajóteret képvisel. A hadihajóknak több mint felét a legutóbbi esztendőben bocsátották vízre. Köztük van­nak a gyorsjáratú 8-10 ezer tonnás cirkálók, amelyek a világ leggyorsabb hajói, azután a 2400 tonnás torpédórombolók, az 1400 és a 600 tonnás tengeralattjárók. A francia tengeri haderő újjáépítését és kiegészítését rendsze­res terv alapján végezték el és semmi kíván­nivalót sem hagy, ugyfepgy, a elánotok Pozsony, julius 4. Tegnap délután hat órakor érkezett meg Pozsonyba a kassai gyorssal Drobny János dr. szlovenszkói el­nök, Országh József alelnökkel együtt. A pá­lyaudvaron Ponicsán kormánytanácsos, Kraus dr. alpolgármester, HLammer csendőrtábor- uok, Slavicsek rendőrigazgató és a központi hivatalok kiküldöttei, valamint a szlovák néppárt küldöttsége Machacsek és Tuka kép­viselőkkel az élén, fogadták az elnököt és az alelnököt. A pályaudvar kis szalonjában Kraua alpolgármester üdvözölte Drobnyt, aki rövid beszédben hangoztatta, hogy a szlo­venszkói országos közigazgatás és a csehszlo­vák köztársaság érdekében akar dolgozni, mint biró mindig igazságos volt és aj munkakörében sem lesz soha tekintet­tel az egyes politikai pártokra, mivel egyedül Szlovenszkó és a köztársaság jó­léte vezérelheti munkájában. A hivatalos üdvözlés után Machacsek Pál képviselő, a szlovák néppárt főtitkára üdvözölte Drobnyt és többek között kijelen­tette, hogy erre a fontos helyre a szlovák néppárt ül­tette őt g éppen ezért elvárja a párt, hogy mint országos elnök a köztársaság kere­tén belül dolgozz fog Szlovenszkó auto­nómiájáért é« a pittsburgf szerződés megvalósításáért. Az üdvözlések után Drobny elnök és Or­szágh alelnök autóval a kormánypalotába haj­tottak, ahol a feldíszített tanácsteremben már várták őket az országos közigazgatás tisztvi­selői és alkalmazottai. Itt Ponicsán Pál kor­mánytanácsos üdvözölte a két uj hivatalfőnö­köt. Drobny elnök válaszában arra kérte a tíszlvie&lőket, hogy teljes egyetértésben dol­gozzanak. E második ünnepélyes aktus után úgy az elnök, mint az alelnök ávtették hiva­talukat s azonnal hozzáfogtak munkájukhoz, Érdekes, hogy julius elseje óta az országos elnökségi hivatalba már 2200 irat érkezett be, ami mutatja, hogy milyen óriási munkafel- halmozódás fog bekövetkezni pár napon belül. Szlovenszkón az országos elnökség kine° vezésével és a zsupánok uj elhelyezésével kapcsolatban politikai körökben rámutatnak arra a tényre, hogy az agráriusok milyen ügyesen és diplomatikusan játszották ki a luaákokat. Hlinkáék ugyanis megakadályoz­ták Slávik alelnöki kinevezését s most Slá- vikot a miniszterelnökség szlovenszkói osz­tályának a vezetőjévé nevezik ki, Sekácot pedig belügyminisztériumi osztályfőnöknek. Ez tehát annyit jelent, hogy az országos elnökség fellebbviteli fóru­mában a szlovák agráriusok kerülnek fö­lénybe. A másik csalódás, amely a közeljövőben érni fogja a szlovák néppártot, az. hnerv mia az összes pozsonyi minisztériumi expozitúrá­kat beolvasztják az országos elnökségbe, ad­dig az iskolaügyi minisztérium expoziturája nem fog megszűnni, vagyis Hodzsa nem engedi meg, hogy az országos elnökség hatáskörébe az iskolaügyek is beletartozzanak s azokat továbbra is különálló ügyosztállyal a saját embereivel akarja intézteim. Ezek a tények tehát azt bizonyítják, hogy a szlovák néppárt formálisan győzött ugyan, de a való­ságban Szlovenszkó közigazgatása ,-s iskola- ügye továbbra is változatlanul az agrárok be­folyása alatt marad. A le havrei parádés nagy fioftatüntetés 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom