Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-22 / 165. (1792.) szám
1928 július 22, vasárnap. TO^GAI-MAtím-HTíO^ Vörösmarty Margit drámája döbbenetes hasonlatossággal ismétlődött meg a Prága melletti buzalöldehen Az altstrasdinitzi asszonygyilkosság aj megvilágításban — A negyvenhétéves cselédlány megtakarítóit 17.000 koronáját a gyilkos házasság ürügye alatt kicsalta s azután végzett áldozatával Prága, július 21. Jelentettük, hogy a •Prága melletti Altstrasdhoitz és Ilosiivar körött, a búzaföldeken három nappal ezelőtt egy oszlásnak indult női holttestre bukkantak a járókelők. A kiszállott csendőrség megállapította, hogy a 40—45 éves nő gyilkosságnak esett áldozatul. A gyilkos megkötözte áldozata kezeit, azután pedig, a szerencsétlen nőt kötéllel megfojtotta. A helyszíni szemle alkalmával megtalálták a nő két kisebb csomagját, amelyekben ruhanemű volt, azonkívül néhány kisebb értékű ékszerét s abbéi a körül mén y^bol W lehetett következtetni, hogy rablógyilkosság esete nem foroghat fenn. Felfedeztek azonkívül egy összetépett levelet, amelyet összeállítottak. A levél a következőket tartalmazta. „Holnap délután a Wilson- ipályaudvarra] szemben egy pádon várlak. — 6. Ferenc." A levél borítékán pedig ez állott: „Cejdánénak, Marsik Anna részére." A rendőrség ezen a nyomon elindulva megállapította, hogy egy Cejda Antónia nevű nő a weinbergei Blatnická-utcában lakik. Az asszony kihallgatásakor elmondotta, hogy julius 15.-én és 16.-án, vasárnap é* hétfőn nála fiáit Marsik Mária nevű ismerőse, aki julius 14.-én elhagyta szolgálati helyét. Vasárnap említette neki a nő, hogy férjhez fog menni s hogy vőlegényével a straschnitzi országúton kell találkoznia. Vőlegénye mondta neki, hogy a villa mos végállomás után autóbuszra szálljon s az Emka- gyár közelében szálljon ki, onnan elfogja vezetni egy kis családi házba, amelyet most építtetett. Cejdáné személyi eirást is adott Marsik Máriáról s ez pontosan ráillik a meggyilkoltra. Cejdáné vallomása alapján a detektívek felkeresték Marsik Mária szolgálat adóit. Itt egy Hruby Bozsena nevű nő elmondotta, hogy Marsik Mária a közelmúltban levelet irt a jo- sefstadti takarékpénztárnak, hogy fizessék ki ottlévő betétjét annak a férfinak, aki betétkönyvével jelentkezni fog. 'A levél megemlítette a férfi nevét is, de Hru- by kisasszony erre nem tud visszaemlékezni. A detektívek ennek az újabb adatnak birtokában kiutaztak Josefstadtba s az ottani lakar ékpénztárban megállapították, hogy július 12.-én egy va.su.ta$egyenruhába öltözőit férfi, aki, Schüller Ferencnek nevezte magát, bemutatta Marsik Mária betétkönyvét s felvette a nő egész betétét, 16.895 kcfoitát. A takarék minden akadékoskodás rflkül fizette ki az összeget, mivel Marsik Mária szintén ilynevü férfit említett a levelében. A további nyomozás során megállapítást nyert, hogy a nő, mielőtt eltávozott volna szolgálati helyéiről, ruháját négy csomagba tette s a csomagokat ott hagyta azzal, hogy majd visszatér értük. Említette azt is, hogy vasárnap találkozója vau a vőlegényével és hogy hétfőn reggel vőlegényével együtt jön el csomagjaiért. Hrubyékhoz hétfőn reggel, amikor Marsik Mária már Cejnárnénál lakóit, beállított, egy férfi s a .leányt kereste. A háziak útbaigazították Cejdánéhoz, Marsik Mária viszont akkor már útban volt Hruby ék felé, úgyhogy ke- resztezstok egymás útjait s akkor reggel nem találkoztak. A férfi Cejdánénál tintacemzával irt levelet hagyott a „meny- asszony“ számára, amelynek szövege azonos a gyilkosság színhelyén talált, eltépett levél tartalmával. Marsiik Mária Hrubyéknál átvette csomagjait s Cejdánéhoz vitte, ahol azt mondotta, hogy vőlegényével annak házába költözik. Mindebből megállapítható, hogy a szerencsétlen nő találkozott vőlegényével a Wilson-pályaudvarral szemben, ahová a találka szóU s elment gyilkosásával a. végzetes útra. A negyvenéves cselédleányon elkövetett gyilkosság minden részletében erősen hasonlít egy másik drámához, amelyet csak nemrégiben tárgyalt, a, prár goi esküdtszék. Szegény Vörösmarty Margit is a harminchat évével, féle,miberöltő keserves munkájának a gyümölcsével, boldogságra vágyó szerelmes szívvel esett áldozatul a pénzére éhes férfiaknak s a végzetes csorbái útra szintén azzal ment el, hogy vőlegénye esküvőre viszi. A másik Máriának, aki a hosUvOri búzaföldeken kötött korai frigyet, a halállal, harminc éve folyton dolgos kezei munkájának egyetlen látható eredménye, tizenhétezer korona, miau kellett erőszakos halállal kimúlnia. A nyomozás eddigi stádiumából megél la-1 jutható, hogy a gyilkos előbb kdcsalta áldozata pénzét, azután pedig kivitte a búzaföldre s ott végzett vele. Kiderült, hogy a gyilkos álnevet használt, mert Schüller nevű vasutas nem áll a vasutak szolgálatában. A tettes tehát már amikor megismerkedett a leánnyal, nem egyenes szándékkal közeledett feléje. A nyomozás elé tornyosuló nehézségek ellenére remélik, hogy hamarosan sikerülni fog a bestiális rablógyilkos nyomára bukkanni, mert mindazok, akik a gyilkosság előtt I látták, .pontos személyien ást adtak róla. Végre kihallgatják a Nagysurányi Népbank igazgatósági tagjait Simán folyt le a bank közgyűlése — A közgyűlés elmozdította az eddigi likvidátorokat — Eladás előtt az ominózus lószerszámok ? Érsekújvár, julius 21. (Saját tudósi- tónktöl.) A csaknem országos botránnyá felfújt nagysurányi bankbukás ügyében néhány hete szélcsend állott be. Az első időben, mint emlékezetes, nap-nap után jelentek meg szenzációs ujságközlemények, nyilatkozatok és edlennyilatkozatok ebiben a kínos ügyben, azután pedig hirtelen mintha vége szakadt volna az afférnak. Az ügy most rendes adminisztratív útjára lépett: részben a bíróság elé került, részben pedig adimmisztrativ utón bogozzák túlságosan bonyolult szálait. Mint ismeretes, több mint egy hónappal ezelőtt, junius 9-én történt, hogy a törvényszék nagy feltűnést keltve bűnügyi zárlatot rendelte el négy tekintélyes érsekujivári polgár vagyonára. A Nagysurányi Népbank négy ér- sekujvári igazgatóját, Coglegner Károly vezérigazgatót, Konrád Miklós ügyvezető igazgatót és Ozorai József dr. s Gutih Jenő dr. bankügyészeket érintette ez a megdöbbentő birósági döntés, melyet annakidején az érdekeltek meghallgatása nélkül hozott a vizsgálóbíró. Azóta közel hal hét telt el s csak most történt az első intézkedés a négy igazgatósági tag kihallgatása ügyében. A törvényszék utasítására Salasek dr. vezető járásíbirő és Roth Jenő joggyakornok fogják a kihallgatást már a legközelebbi napokban megejteni. Az ügyben időközben egy másik jelentős esemény is történt. Miután Kukán Béla dr. és társai, a Nagysurányi Népbank volt likvidátorai nem, óhajtották egybehívni a részvénytársaság közgyűlését- a részvényesek kívánságára a törvényszék hívta au egybe s azon a törvényszék képviseletében Kvapil dr. táblabiró személyesen megjelent, mint a cégügyek referense. A részvénytársaság igazgatósági tagjai közül Ozorai dr., Conlegner és Konrád jelentek meg a közgyűlésen, azonkívül Steiner Henrik dr. érsekujivári ügyvéd, Ozoraiék jogi képviselőije, Hangos István dr. ügyvéd és számos részvényes. A közgyűlést Kvapil dr. táblabiró nyitotta meg s megállapította a határozatképességet. A közgyűlés elnökéül egyhangúlag Steiner Henrik dr.-t választották meg. Steiner dr. elfoglalta az elnöki széket és ismertette az egész ügyet, majd rámutatott arra, hogy a betevők és részvényesek közös érdeke, hogy ezt a nagy port felvert, csúnya ügyet a leggyorsabb tempóban, a legbecsületesebb eszközökkel likvidálják. A napirend első pontjaként úgy határoztak, hogy a régi felszámolókat, Kukán Béla dr.-t és társait elmozdítják, ezután pedig uj likvidátoroknak Steiner. Henrik dbi.. Hangos István dr. ügyvédeket és Futtatta Lászlót választották meg. Miután megválasztották az uj felügyelőibizottságot is Bernfeld Simon, Szilágyi István, Lamosch Zoltán, Rugler József és Finta László személyében, újból Kvapil dr. táblabiró emelkedett szólásra és kérte a bank hitelezőit, hogy Híremmel várják meg a bank felszámolását, mert a likvidátorok csak úgy tudnak majd eredményihez jutni, ha nyugodtan dolgozhatnak. Itt említjük meg, hogy Steiner Henrik dr. a közeU napokban Budapestre utazik az ominózus lószerszámok eladása, céljából. Minden remény meg van arra. hogy a, lószerszámok eladása a legközelebbi jövőben sikerülni fog. Akadt, máris vevő, aki közel 500.000 koronát ajánlott fel a 21.000 darab lószerszámért- Ha a vétel sikerül, a bank likvidálása a hitelezők nagyobb károsítása nélkül fog megtörténni. Orsiiüs Gazdasási Síiiilfeisit Bratlslava — Pozsony* Ondrejska 15. Tol. SS5. Szállít taglalnak: Élill iSSlI jóminöségü, a gazdaság minden ágába vágó szükségleti cikkeket, úgymint minden fajta kis és nagy gazdasági gépeket, alkatré- |jMf|] székét, — olajokat, benzint, traktor petroleumot — zsákokat, ponyvát, kévekötő zsineget, műtrágyát szenet, rézgálicot és jp|l| egyéb vegyi gyártmányokat, összes nemeBeÍÉ fiira sitett vetömagvakat, legolcsóbb napi áron. Értékesül taglalnak összes ternténgell. 9 VÁNDORTÁSKA Férfi az ajtóban Egy ember áll az ajtófélfáihoz támaszkodva és cigarettát sodor. Néhány gyakorlott gyors mozdulat és a cigaretta már a szájában fíistöl. Közben kicsit elkomolyodik a képe, sötét szemöldökét szakértőén összevonja: most ez a fontos, ez a cigarettasodrás, a selyem papírnak nyelvheggyel való sebes nyálazása, a gyufasercentés és aztán az élvezet maga, amihez nyugalom, gondatlan derű kell, a dohány kesernyés füstjének mély belélegzése és a hosszas kdlehelés a szájon és a megremegő erős orrlyikakon át. Zölddzinü cserkészing, vászonnadrág és szandál, ez a ruházata. Az ing gyűrött, szine- hagyott, de nem szennyes, a nadrág ránookat vet, alul kissé rojtos is, tégla- és mészporos, minden úgy van, ahogy lennie kell; — nyak- kendősen, vasalt nadrágban nyeglének hatna ez az ajtóban álló ember. Látni rajta, hogy megmosdott és munka után van. Még igy is, pihentében, sodró erő és elpusztíthatatlan egészség árad ebből a hanyag nyugalommal eldülő remek férfitestből. Valami tunya állati meleget és szépséget sugároz igy, mint egy remegőbőrü, finom fajló vagy egy vadember, amint az őserdő tisztásán hever szétvetett tagokkal a buja nap alatt, az átfült levegő érett színei körött. Félfejjel az istálló felé fordulva beszélget. Benn egy béres feji a teheneket, ahhoz szól: — Mikor tudtátok azt a dolgot a lyánynyal ? — Még délbe... A Jóska mondta, ötét kérdezd, mindent tud. Ott volt a tárgyaláson. Az ember az ajtóban vállat von. Nem érdekli őt annyira a dolog, hogy miatta a Jóska után kutasson. Ha megtudja, hát jó, ha nem, attól se dől össze a világ. Csak úgy kérdezett, unalomból, az embernek valamiről csak beszélnie kell! A béres tenyere alatt éles sugárban lövel a tej, csak járnak szakadatlan a fürge kezek, mintha játék volna: sipp-supp, sipp-supp, veri monotón muzsikáját a habzó kantában a tej. — Azért sok az a négy esztendő, amit kapott, — mondja most a béres. —• Hát nem is kevés! Hallgatnak; az ember leveri a cigaretta hamuját és a hegyek mögé bukó vörös napba bámul. Tunyán, gondolatlanul. Két csirke ka- pargál a küszöb előtt, elhízott ludak gágog- nak a ketrecben, a ház mögül trágyalé erjedt, szaga száll a száraz pormeleggel, de tompa készséggel telik már a levegő, nemsokára este lesz és nyugalom ereszkedik szerte. — Nagyon félvállról veszed a lyány dolgát, János, — kezdi meg újra a beszélgetést a béres. — Mit csináljak? Menjek neki a falnak?... Hát ülni fog. Már mindegy az, hogy egy vagy négy évig. Legalább lehűl. Igen kívánkozó vére volt. — Csak olyan, mint a tiéd. — A férfiember, a‘ más. Az mindet tehet. De hogy ő olyan bolond! Tisztára elment az esze... Mondtam neki: ha gyereke lesz,hadd legyen. És fiú... Terhére van a beszéd, köp egyet és elborult arccal szívja a cigarettát. A nyugalma mintha elszállóban volna. — Aztáu járt ő mással is, attul is lehetett a gyerek. A Jóskától, vagy a baktapusztai csendőrtől. Ki tudhassa? ... De mán az is mindegy, ha itt volt a gyerek, hagyja élni!... Az ilyen dög nem való asszonynak. Éppen n második eset volt, azér is kaphatott négy évet. Kiszól a béres: — Tudod, mikor a Marci félszeme miatt ültem az évet, hát az borzasztó volt asszony nélkül... Az ember nem tehet a vériért, az él és rádparancsol, muszáj úgy lenni, ahogy benned fúr és szalad. A férfi az ajtóban hümmögve bólogat. Igen, ezt érti, ez bizonnyal úgy van, ahogy a béres mondja, tapasztalt öregember, ő jobban érti és meg is magyarázza, — ezt a felduzzadó erőt, ami ugv kergeti az embert, ezt nem lehet, se sanyargatással, se munkával bilincsbe verni, amikor ez parancsol, akkor minden más elhallgat... Akkor is, tavasszal, ahogy rájött, ahogy iszonyúan dolgozott benne és elfúlt, kiverte a forróláz, meg a hideg rázta, kellett a testének az a lány, pedig tudta, hogy nem asszonynak való, cafat, teremtés, börtön van mögötte ... Igen, az ő gyereke volt, akit belécsókolt, azt. nem tagadhassa, de ha megfojtotta, hadd ülje le a négy évet. Dukál neki a börtön. A cigaretta már a körmére ég, még szippant egyet, aztán eldobja. Ősi, szép, hanyag és ki elégült. mozdulattal. Ahogy a gyereke anyját hajította el magától betelt, himséggel, egy mozdulattal örökre elintézve, ősösztönösen és ereje tudatában, gőggel és felelőtlenül. A férfi az ajtóban. Egri Viktor. I Pozsonyban mes nyílt a Metropol-Kávetaáz modernül berendezve. Kórház-ucca sarkán (Kötér).
