Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-21 / 164. (1791.) szám
1328 Julira 21, szombat tmím-Macvíarhirmp 5 A trensséni fogházban van már Schustek Frida Trencsén, jullius 20. (Saját tudósltióimk- tól.) Tegnap délután a tr ©öcséin i pályaudvaron 'hatalmas eraíbértőmeg várta a prágai gyors Ibelutását, mert a városban hire járt annak, hogy emel a vonattal (hozzák sztironyos csend- 'őrök kíséretében Schustek Fridát, Diener Árpád gyiloksát. Amikor a prágai gyors beérkezett a pályaudvarra s az utasok kiszállottak, az egyik harmadosztályú kocsiból két szuronyos csendőr lépett ki, majd közvetlen utánuk szőke, Szamoruképü, szürkeruhás, yasravert fiatal leány szállott ki, végül újabb három szurony os osendőir. Schustek Frida volt a fiatal vasravert lényt. Amikor a közönség az érdekes utasról tudomást szerzett, egyszeriben felbomlott a rend;. Valamennyien látni akarták a fiatal gyilkost, akit a csendőrkisóret- nek csak nagynehezen sikerült az állomás ■épülete előtt várakozó autóhoz kisémi. Amikor az autó az ügyészség palotájá felé robogott már, még azután is soká tartott, amig a nagy tömeg szétoszlott. Az ügyészségen Schiustek Frida fáradtan rogyott egy padra; szőke haját félresimitóttá és szomorú hangon vizet kért. Azután hangtalanul követte a fogház sötét folyosóin a börtönért cellájához. Ma délelőtt vette át őt hivatalosan az ügyészség irodafőnöke, aki kijelentette, hogy még ma ki is fogják hallgatni a vizsgálóbíró előtt a gyilkos leányt. Schustek Frida ügyével minden valószi- nüség szerint az esküdtszék őszi ciklusán, valószínűleg október folyamán fognak (foglalkozni. Értesülésünk szerint a jövő héten helyszíni szemlét fognak tartani a zsolnai szállodában, ahol a gyilkosság történt. Erre a helyszíni szemlére elszállítják a gyilkos Schustek Fridát is és jelen lesz a kassai rendőrigazgatóság bűnügyi osztályának vezetője is, aki a borzalmas gyilkosság ügyében a nyomozást irányította. Ez alkalommal rekonstruálni fogják az egész véres tragédiát s nem lehetetlen, hogy az ügynek eddig számos homályos részletére fog fény derülni. Letartóztatásul! a MÜV. paletíiáuak tüzkafasztrófája ügyében Budapest, július 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelenté'se.) Tegnap délelőtt 11 órakor tartották meg a tüzvizsgálatot a MÁV András sy-u ti palotájában. A vizsgáló- bizottság megállapította, hogy a tüzet minden vaiószinüség szerint a palota tetőzetén dolgozó bádogosmumkások vigyázatlansága okozta s ezért a vizsgálat lefolytatása után tegnap délután a főkapitányságra előállították Ruf- fián István bádogosmestert hét munkásával egyetemben s kihallgatásuk után előzetes letartóztatásba helyezték. A rendőrségi vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy a munkások nyitott izzókályhát hagytak a padláson, amelyet az éjjeli szél felszított s ez okozta a tüzet. A vizsgálatot ezzel be is fejezték s a letartóztatottakat ma átadták az ügyészségnek. Megállapították a Prága melletti gyilkosság áldozatának kilétét Prága, julius 20. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a Prága melletti Alt-Strasóh- nitzban tegnap egy női holttestre bukkantak a járókelők. A rendőrségnek mára már sikerült megállapítania, hogy a meggyilkolt nő MaTsik Mária cselédlánnyal azonos. A rendőrség már a tettesnek is a nyomában van s letartóztatása csak órák kérdése. Tanácskozások a szociális biztosítás módosításáról Prága, julius 20. A kormánykoalíció és a cseh szocialista pártok megegyezése alapján a szociális biztosítás módosítását őszre halasztották el. A nyári hetek alatt a kormánypártok és a két cseh szocialista párt között folytatják a békéltető tárgyalásokat, amelyek tegnap vették kezdetüket Az érdemleges tanácskozást Csűrik bizottsági elnök, Tuosny cseh nemzeti szocialista és Winter szociáldemokrata julius 24-én folytatják. A bizottság maga csak augusztusban ül össze, mert minden remény meg van arra, hogy addigra sikerül az összes vitás kérdésekben a szociálistákkal megegyezni. Jellemző, hogy ezeken a békéltető tanácskozásokon seim a német kormánypártok, sem pedig a német szoioi&íclemokirata párt nincsen Megtalálták Löwenstein halttestét Páris, julius 20. Az a misztikus homály, amely két hét éta körülveszi Löwenstein bankár eltűnését, tegnap megoldódott. A St. Therese halászhajó tegnap a csatorna vizén egy emberi test körvonalait vette észre. Először csupán a lábakat pillantották meg, amelyek & vízből kiemelkedtek. A halájszhajé azonnal a hullához sietett, hogy fedélzetére vegye. A hulla felvétele azonban rendkívül nagy óvatosságot igényelt, mert már erősen oszlóban volt. A hulla arcát a tengeri rákok teljesen lerágták, mindkét láb el volt törve és a lábszárcsontok több helyütt kilátszottak a felszaki- tott és már lemádló húsból. A hulla mellén borzalmas sebek éktelenkedtek és hasürege fel volt szakadva. Csupán alsónadrág, harisnyák és cipők voltak a holttesten. A jobbkaron a halászok karkötőórát vettek észre, amelyet azonnal levettek, nehogy elvesszen. Az óra fedelének belső részén ez a felírás Róma, julius 20. A lapok belgrádi jelentése szerint Jugoszlávia kész arra, hogy Rómát megkeresse a nettunói szerződés ratifikálására kitűzött határidő meghosz- szabbitása céljából. Az erre vonatkozó tárgyalások valószínűleg a jugoszláv követnek Rómába való visszatérése után kezdődnek meg. A Corriere della Sera interjút közöl, amelyet a lap munkatársa Jovanovics ellenzéki vezérrel folytatott. Jovanovics szerint a jugoszláv nép a nettunói szerződés ratifikálása ellen foglal állást, mert azt hátrányosnak tartja. A nettunói szerződés ugyanis támadás Dalmácia ellen, a jugoszláv ipar ellen és Jugoszlávia egész közlekedési szabadsága ellen. A nettunói szerződés különben is elvesztette értékét, mióta Olaszország Albániával szerződést kötött és ^Magyarországgal barátsági szerződése van, továbbá az olasz hivatalos politika nyíltan a trianoni szerződés revíziója mellett foglalt állást. Azonkívül Olaszország túlsókat beszél Dalmáciáról. Az olasz—jugoszláv antantot tehát Olaszország már 1926 novemberében megszegte. A balkáni és volt: „Kapitain Löwenstein, 35 Rue de la Science, Bruxelles.“ A halászhajó legénysége nyomban tudta, hogy az eltűnt világhírű bankár holttestét találták meg. Azonnal Calais felé irányították útjukat s értesítették a rendőrséget, amoly azután identifikálta a holttestet. Az identifikálás a hulla szájüregében talált aranyplombák alapján történt. A törvény- széki orvos erre kiállította a halotti bizonyítványt, a polgármester pedig a rendőri halálozási okmányt. Az orvosi vizsgálat különben megállapította, hogy a hulla vállán és balmellén borzalmas sérülések vannak, azonkívül a bomlásnak rendkívül előrehaladott állapotában volt. Löwenstein feleségét a holttest megtalálásáról azonnal értesítették s az özvegy ma délelőtt érkezett Calaisba. középeurópai kérdéseknek általános rendezése nélkül nem lehet kilátás a helyzet javulására. A Giornaie dTtalia mai számában polemizál ezzel a nyilatkozattal és Jugoszláviának nagyzási hóbortot vet szemére, amikor Albánia függetlensége ellen intrikál és a szerződés aláírására elszalasztja a kedvező időpontot. Belgrád, julius 20. A Politika mai számában közli Marinkovics volt külügyminiszternek nyilatkozatát a jugoszláv—olasz viszonyra vonatkozólag. Marinkovics megcáfolja azt a híresztelést, amely szerint ő azt jelentette volna ki, hogy akár az olasz, akár az angol kormány kívánja a nettunói szerződés ratifikálását, vagy mintha ezt olasz és angol politikai és pénzügyi körök kívánnák meg. A ratifikálás nem történhetik meg külföldi presszióra. A volt miniszter szerint Jugoszlávia állami érdeke megköveteli, hogy a ratifikálás terminusát ne tolják ki. A római paktumnak nincs vonatkozása a nettunói szerződéssel. A paktum határideje 1929 január 27-ével jár le és addig Jugoszlávia és Olaszország barátságosan megegyezhetnek abban, hogy a paktumot meg- ujitsák-e, vagy sem. a tárgyalt indítvány egyes pontjaihoz külön-külön történjék. (2.) Ha az elnök nem ért egyet az ilyen indítvánnyal, úgy a járási képviselőtestület vita nélkül határoz róla. e) A szavazás módja. 44. §. (1.) A szavazás az indokok közlése nélkül vagy igenlőleg, vagy tagadólag történik. (2.) A szavazás rendszerint kézemeléssel, vagy felállással történik; név szerint akkor kell szavazni, ha azt a törvény Írja elő. vagy ha az elnök igy határoz. (3.) Ellenpróbát akkor kell tenni, ha az eredmény az elnök nézete szerint kétes, vagy ha azt a járási képviselőtestület jelenlevő tagjainak legalább egy ötödé kívánja. 45. §. (1.) Az elnök nem szavaz, kivéve a 46. §. 2. bek.-ében említett esetet; a szavazatok egyenlősége esetén a javaslat elutasitottnak tekintetik. (2.) Hogy a járási Képviselőtestület nemtag előadói közül melyiknek van joga bizonyos esetben szavazni, azt a járási kapitány (főnök) állapítja meg. 46. §. (1.) Szavazólapokkal történik a szavazás, 1. a választásoknál, 2. egyébb alkalommal, ha ezt az elnök elrendeli, vagy ha ezt a járási képviselőtestület tagjainak egy ötödé kívánja s az elnök ezzel egyetért, feltéve, hogy ezt külön törvény nem tiltja. (2.) Ha a választásoknál a járási képviselő- testület tagja elnököl, úgy van szavazati joga. (3.) Az egyébként szavazásra jogosult hivatalnok a választásoknál nem szavaz. (4.) Ha külön előírások másként nem intézkednek, úgy a választások a járási képviselőtestület teljes gyűlésében szavazólapokkal történnek; megválasztottnak tekintetik az, aki annyi szavazatot kapott, amennyit a jelenlevő, szavazásra jogosult tagok felénél nagyobb többsége tesz ki, beszámítva az elnököt is, amennyiben szavaz. (5.) Ha egy helyre csak két jelölt van s ha mindkettő egyenlő számú szavazatot kap, úgy a sors dönt kettőjük között. (6.) Ha a szavazás ’ménytel-en volt. úgy ' második (szükebb) választás tartatik, amelybe ■ kétszer annyi jelölt vétetik fel azok közül, akik az első választásnál aránylag a legtöbb szavazatot j kapták, mint amennyi személyt választani kell; > egyenlő számú szavazat esetén sors dönti el, hogy ki kerüljön a második (szükebb) választásba. (7.) A második (szükebb) választásnál az van- megválasztva, aki nagyobb számú szavazatot ka- pott; egyenlő számú szavazat esetén a sors dönt. 13. Kérdések és panaszok. 47. §. z (1.) A járási képviselőtestület tagjai a járás 5 igazgatási és gazdasági ügyeit illető dolgokban s a 1 járás lakosainak eme dolgokkal kapcsolatos ügye- '• iben kérdéseket és panaszokat intézhetnek a járá- i si kapitányhoz (főnökhöz). (2.) A kérdések és panaszok írásban vagy szóval adhatók elő, azonban mindig a gyűlés előtt jelentendők be a járási kapitánynak (főnöknek), i aki meghatározza azt, hogy mikor válaszoltalak 3 meg a járási képviselőtestület ülésén. (3.) A kérdésekről, panaszokról vagy vála- szókról való tárgyalás és szavazás nincs megen- gedve. 14. A gyűlések jegyzőkönyvei. 48. §. 1 (1.) A járási képviselőtestület gyűléséről a járási hivatalnak a járási főnök által rendelt lii- P vatalnoka, mint jegyző, jegyzőkönyvet vezet. A k jegyzőkönyv tisztázata a gyűlés utáni öt napon belül elkészítendő s a gyűlés elnöke, jegyzője a járási képviselőtestület ama két tagja által aláírandó, akiket a gyűlés elején az elnök erre á célra megnevezett. (2.) Ha valamely ügyekről bizalmas gyűlést tartatott, úgy erről a tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. 49. §. (1.) A jegyzőkönyvben megadandó nevezeteA járási képviselőtestületek uj tárgyalási rendje A közigazgatási reform végrehajtási rendeletitek ismertetése 12. Hogyan határoz a járási képviselőtestület. érvényesek a 38. §. 3. bekezdésében felsorolt esetekre. JüCisilávia a nettunói szerzi dós ratifikálásának terminusát kitelni kívánja A jugoszláv ellenzik éles magatartása a szerződéssel szemben - Marinkovics az olasz-jososzüv viszonyról a) A határozathozatal kellékei. 38. §. (1.) Amennyiben nem másod vagy harmad- ízben összehívott gyűlésről van szó, úgy a határozat érvényességéhez szabályként az szükséges, hogy a tagok számának a felénél többen legyenek jelen és hogy a határozat a szavazásra jogosült jelenlevők felénél nagyobb többsége által hozassák. (2.) A tagok kétharmadának jelenléte szükséges oly határozathoz, amely felsőbb jóváhagyást igényel. (3.) A törvény 68. §-ának második mondata s a 77. resp. 36. §. 1. bek.-e szerinti határozathoz az Össztagok számának felét meghaladó többség szükséges. (4.) Hogy a választásoknál mikor dönt az érvényesen leadott szavazatok nagyobb száma, vagy a sors, azt a 46. §. állapítja meg. 39. §. (1.) Ha nem jön össze annyi tag, hogy a járási képviselőtestület érvényesen határozhasson, úgy uj gyűlést kell összehívni tizenöt napon belül ugyanazzal a tárgysorozattal, amely azután a tagok számának legalább egy harmada jelenlétében határozhat. (2.) Ha azonban oly határozatról van sző, melyhez felsőbb jóváhagyás szükséges, úgy a járási képviselőtestület ebben a második gyűlésben csak az összes tagok számának felét meghaladó többségnek jelenlétében határozhat; különben 15 napon belül harmadizben hivandó össze a járási képviselőtestület emez ügyek tárgyalására s akkor a tagok legalább egy harmadának jelenlétében határozhat. (3.) A meghívóban kifejezetten utalni kell erre a rendelkezésre. 1 -w-iii' Ai fifaSoű bttkezü&ek n*m b) A szavazás sorrendje. 40. §. A befejezett vita után sorra kerül a szavazás. Az elnök kihirdeti a szavazás sorrendjét, hogy a járási képviselőtestület valódi kifejezésre jusson. 41. §. (1.) Ha több indítvány tétetett, úgy szabályként a következőképpen kell szavazni: 1. legelőször az elnapoiási indítványról, 2. azután a módosító indítványokról, még pedig mindenek előtt ezekről, amelyek inkább eltérnek, 3. azután a főjavaslatokról, 4. a főjavaslatok elintézése után az esetleges és pótjavaslatokról. (2.) Az elnök a szavazás eme sorrendjétől eltérhet, esetleg a már kihirdetett sorrendet indítványra módosíthatja. 42. §. (1.) A javaslatokról ama szüvegük szerint kell szavazni, ahogyan Írásban beadattak, vagy szóval megtétettek. (2.) Ebből a célból az elnök, esetleg az általa megjelölt hivatalnok a beérkezett indítványokat összefoglalja, fesorolja esetleg a mellettük és ellenük szóló indokokat s megismétli az indítványokat szóról szóra oly szövegben, hogy az összefoglalása semmi kétséget sem hagyjon maga után. (3.) Az elnök a javaslatot tevőt is felhívhatja arra, hogy ez szószerint ismételje meg a javaslatát, vagy azt Írásban adja be. 43. §. (1.) A járási képviselőtestület minden tagja indítványozhatja azt, hogy a javaslatok ama szövege, és sorrendje, ahogyan azt az elnök közölte, SMftt valamint fiat* bőgj; • MBőPte sen: 1. a járási képviselőtestületnek hány tagja s az országos és járási hivatalnak mennyi és mely hivatalnoka volt jelen; 2. mely tagok mentették ki magukat; 3. mely tagokat bízta meg az elnök a gyűlés jegyzőkönyvének aláírásával, 4. milyen tárgyakról folyt a tárgyalás, és pedig: a) a tárgy rövid megjelölése, b) az előadó, esetleg a javaslattevő neve, c) az előadók melyikét nevezte meg a járási kapitány (főnők) • szavazáshoz, amennyiben az illető nem tag. d) a tárgyalás menete, e) a tárgyhoz benyújtott indítványok, f) a hozott határozatok szószerinti közlése és a szavazatarány, a névszerinti szavazásnál az igenlően s nemlegesen szavazók nevei is. (2.) A jegyzőkönyvhöz csatolandó a jelenléti iv, esetleg a szavazólapok s az írásbeli indítványok ét nyilatkozatok. 50. §. (1.) A jegyzőkönyvek külön könyvben helyeztetnek el, mégpedig külőnkülön a nyilvános és bizalmas gyűlésekre s azok másolatai közeltet- nek az országos hivatallal. (2.) A nyilvános ülésen hozott határozatok a járásban szokásos módon közhírré teendők. 51. §. A járás minden lakősának joga van a nyilvános gyűlések jegyzőkönyvét megtekinteni s azokról másolatot késziteni. 15. A gyűlés bezárása. A járási képviselőtestület gyűlését, az elnök bezárja, ba a tárgysorozatra kitűzött ügyek elin- téztetiek, vagy más, fontos okokból is. A®**, m
