Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-19 / 162. (1789.) szám

i *Pi<A*xAÍ*i * több ízben kíséreltek meg boanbacmöréaiy­Uetet Mexikói politikai körökben azt hiszik, hogy a kongresszus a választási törvényt snoet meg fogja változtatni és igy lehetőivé teszi, hogy Calles továbbra is hivatalában maradjon. A kormány elrendelte a cenzúrát a táv­irati forgalomra és a sajtóra és a mexikói helyőrséget nyomban készenlétbe helyezte. rA csapatokat barakktáborokban osztották meg. Az Összes éttermeket, színházakat és szórakozóhelyeiket bezárták. Washington részvéte Washingtonban nagy megdöbbenássea fogadták a véres esemény hírét és mélyen fájlalják Obregon pusztulását. Az amerikai kormány azt várta Obregon rendszerétől, hogy a két amerikai állam viszonya ő alatta mind szívélyesebbé alakul. Qbregont a kö­zeli időkben várták Washingtonba. Morrow, az Egyesült Államok mexikói követe, nyom­ban részvétlátogatást tett Calles elnöknél. Tabasco egyházmegye püspöke, Paacual Diaz, aki az egyházi harcokban neveze­tes szerepet vitt, amiért 1927-ben szám­űzték és aki jelenleg az Egyesült Álla­mokban Rrooklynban él, a sajténak nyi­latkozatot tett, mely szerint a merényle­tet rendkívül fájlalja. A püspök vissza­utasítja azt a feltevést, hogy a merény­letet vallási fanatikus követte volna el és azt hiszi, hogy Juan Escapalario mö­gött Obregon politikai ellenfelei állanak. Newyork, julius 18. Obregonf, az egy­kori tábornokot, julius elsején másodízben választották meg köztársasági elnökké. A Ivar o Obregon egyszerű' földműves volt és szülőföldjén, Somorában gondozta földjeit, amikor az 1913. évi forradalom a közéletbe szólította. Parancsot adtak ki, hogy a vidéki polgármestereknek mozgósí­tani ok kell a földül íveseket. Obregon abban az időben Huatabampo polgármestere volt és igy élére állott a mozgósítóit parasztsága nak és a kormány segítségére sietett. Ez a háború alapozta meg hírnevét. Kitűnt, hogy az egyszerű földmives kitűnő katona, aki csapatával liáromszázszor vett részt eredményes ütközetekben és egy év múlva már egy divízió parancsnokságát bízták rá. Ekkor tört ki Villa forradalma. A szo­ciális forradalom egykori híve felcserélte a zászlót és pusztítva járta be csapataival az országot. Harmincezer amerikait, akiket az ő elfogására küldtek ki, véres fővel vert vissza hazájába s azt hitte, hogy most már megszerezheti a kormányhatalmat. 1915 áp­rilis 13-án folyt le a döntő harc. Obregon személyesen vezette csapatait, barátja, Kiáss egykori nétmet tiszt, a tüzérséget vezényelte. Villa támad. Harminchat nehéz ágyú ostro­molja Obregon állásait. Az obregonisták hir­telen támadásba mennek át, a munkásbatail- lonok rárohannak Villa reguláris csapataira. Villa hadserege szétmorzsolódik, 4000 halott teste borítja a csatamezőt, a foglyok szám? több mint 6000 a Villa egész tüzérsége Ob­regon kezébe jut. Ez alapozza meg véglege­sen Obregon katonai hírnevét s az a körül­mény, hogy a következő ütközetben elveszti jobbkarját, még csak fokozza népszerűségét. Hatvanezer ember fölött parancsnokol és 1919-ben köztársasági elnök lesz. Megrefor­málja az agrárviszonyokat, 300.000 uj pa­rasztbirtok keletkezik. Sikerül a szociális törvényeket a gyakorlatba átültetnie, az öreg katona jó államfőnek bizonyul. A bolsevisták yucatáni fölkelését erélyesen fojtja vérbe és ezzel teljesen megsemmisíti a mexikói bolse- vizmust. Programja volt: Mexikó a mexi­kóiaké, kenyeret és földet a parasztoknak, vaskéz' az ellenfelekkel szemben. Ezek a po­litikai ellenfelei most végeztek vele. A merénylő vallomása Mexikó-City, július 18. A fővárosban a leg­rettenetesebb izgalom uralkodik. A kormánv azonnal elrendelte a rendkívüli cenzúrát. A rendőrség és a katonaság állandó készültség­ben vannak. Idáig még nyugalom uralkodik forrongásokra nem került sor. Úgy hiszik, hogy Calles ura a helyzetnek. A -kongresszus -mindenesetre meg fogja hosszabbítani Calles hivatalóskodásának ide­jét, amely december elsejével lejár. A gyilkos személyéről különböző verziók vannak forgalomban. Egyes hírek szerint Juan Escapalario aktív tiszt és kapitányi rangja van a mexikói hadseregben. Más ver­zió szerint Jósé Juan Gonzalesnek hívják és nem tényleges tiszt, mert a hadsereg szolgá­latából elbocsátották. Maga a gyilkos megta­gadta személyi adatainak közlését és azt vallotta, hogy nincsenek bűntársai. Vallomásában csupán ennyit vallott: — Megöltem Obregont, mert Krisztus az egyedüli király, aki korlátlanul akar uralkod­ni és hatalmát senkivel sem akarja megosz­tani. Obregon holttestét lakásán ravatalozták fel. Az egész kerületet, amelyben a halottas­ház van, rendőrkordon fogta körül és sem automobiloknak, sem újságíróknak nem en­gedik meg, hogy ebbe a kerületbe menjenek. A fővárosra vonatkozó rendkívüli intéz­kedésekkel egyidőben elrendelték az ostromállapotot az egész . ország területére is. Az összes színházakat, éttermeket és egyéb szórakozóhelyeket bezárták. Calles a halottasházban tett tisztelgő lá­togatása után rendkivüli minisztertaná *sot hi­vott egybe, amely megbeszélte a szükségessé vált intézkedéseket. Ügy hiszik, hogy a me­rénylőt valószínűleg még a mai nap folya­mán kivégzik. A városnak és környékének összes stratégiai pontjait erős őrségek szál­lották meg. Az őrségek könnyű ágyukkal és gépfegyverekkel is fel vannak szerelve. Forradalmi harcok Az ország különböző vidékeiről újabb elkeseredett harcokról érkezik beszámoló. így az utóbbi napokban Gudelajara kerületé­ben a felkelőkkel való ütközetekben a had­ügyminisztérium jelentése szerint 54 felkelő elesett és 200 megsebesült. A felkelők a híres banditának, El Catorcenak vezetése alatt ál­lanak. Az ország más részeiből is érkeznek ki­sebb összecsapásokról jelentések. Az El Uni- versal cimü lap jelentése szerint St. Louis Potosiba nkét tisztet és két polgári személyt kivégeztek, mert fegyvert adtak el a felke­lőknek. Ugyanezen okból kifolyólag egész sor polgár van letartóztatásban. Calles proklamációja Mexiko-City, julius 18. (United Press). A meggyilkolt Obregon holttestét nagy ünnep­ségek között vitték át az elnöki palotába, amelynek ajtajában Calles miniszterelnök és a kormány tagjai hajadonfővel fogadták a ko­porsót, amelyet az elnöki palota ,nagy fogadó- termében ravataloztak fel. A koporsó mellett diszőrség áll, amelyet a kormány tagjai, a tá­bornokok és a magasabb rangú állami hiva­talnokok alkotnak. Calles elnök proklamációt bocsátott ki Mexikó népéhez, amelyben borzalmának ad kifejezést a merénylet felett és a meggyil­koltnak érdemeit magasztalja. A proklamáció szerint Obregon elévülhetetlen érdemeket szerzett az ország felvirágoztatásában. Sze­mélyében egyesítette a mexikói nemzet ösz- szes céljait és reményeit. Az első rész véttáyira tót Cooüdge elnök küldötte. Coolidge mélységes megdöbbené­sét és őszinte sajnálatát fejezi ki. Kellogg a mexikói amerikai követ utján fejezte ki az amerikai nép részvétét. Forradalmi törekvések fenyegetnek Newyork, julius 18. (United Press). A mexikói főváros utcái a késő éjjeli órákig telve voltak emberekkel. Az egész lakossá­got felizgatta a merényletről szóló hir. A rendőrség minden erejét kifejtette, hogy a csoportosulásokat az Avenida Jaliscon, ame­lyen Obregon háza áll és a fegyház előtt, w SPORT REGÉNY (4) Irtai SZÁNTÓ GYÖRGY Ádoré hatalmas étvággyal evett. Para­dicsomos sonkát, lazac- és piáztrángkonzer- vet, cornetbeafét mustárral, dhaimpignou- pástétomot. — Nem tesz semmit. Ki fogom gyógyí­tani. Kirántom ebből a petyhüdt fertőből. A romantikus szennyből. Egyen. Nézze az én étvágyamat. Mindén rendbe fog jönni. Nor­málisan, reálisan kell élvezni az életet. Sportmeetingmek kell tekinteni, ép testtel, ép lélekkel.. Minden percnek megvan a ma­ga rendeltetése, mert egyszer élünk. De azért szabályozni kell a tempót, hogy ki ne fulladjunk. A spurtot mindvégig bírni kell. — Es a finis? — Ez nem a mi dolgunk. Majd ha eljön a Cél szalag, átfutunk rajta és a jury elé ál­lunk., az ismeretlen jury elé. Vagy egysze­rűen nincs tovább. De szép, napsütötte pá­lyán futunk végig, fényben, levegőben, iz­maink, agyunk, öntudatunk, akaraterőnk és minden percünk birtokában, a verseny nagyszerűségének teljes felérzésében, az élet, az egyetlen élet teljes birtokában. Nincs szükségünk narkotikumokra. Az élet szép és mi győzni, akarunk. Ahnröder szemei felcsillantak a ovikkor üvegei mögött. Sóba som hallott még nőtől ilyen nagyszerű szavakat. Es milyen étvágya van. Szinte érzéki gyönyört okozott a rossz- gyom ru, petyhüdt embernek ez a nagyszerű női étvágy. I)e aztán elbágyadt, mindén energiáját össze kellett szednie, hogy meg ne roppanjon. A fecskendőre gondolt és képzete bében m ár mechanikusan tolta fel a kabát és ing ujját. A hátgerince végigbizser- gett a morfiumszoimjíól és a szavak mintha ellenséges távlatokból verődtek volna vissza: — Napsütésben, fényben, levegőben. A fecskendő most is ott volt a zsebé­ben. Borzasztó küzdelem volt a szégyenér­zet, a kritika maradékaival, hogy elő ne vegye. — ön nem is eszik. En meg nem kíná­lom. Mire gondol most? összerezzeni, amikor a nő tekintete érte. — Most megbocsát, felvételre kell men­nem Babelsbergbe. Csütörtökön este azon­ban okvetlenül elvárom. Akkor hosszasab­ban elbeszélgetünk majd az én gyógy­módomról. — Ha nincs ellene kifogása, ki fogom vinni gépkocsimon. Adó ró tudta, mit jelent ez. Ahnröder 100 PS-es fehérsárga Cadillac-ját ismerték Neuifcabelsibergben. A, kocsi viszonyuk hiva­talos bejelentője lesz. — Nagyon kedves. Úgyis kifogytam az időből. Nekem az UFA bőkezűségéből eddig mindössze kis Citroenre tellett, az ön Ca­dillac ja tíz perc nyereséget jelent, öt percet kérek, az átöltözésre, aztán mehetünk. Amikor a magas, karcsú női alak el­tűnt a háló ajtaja mögött, Ahnröder körül* járatta rövidlátó szemeit a szobában. Aztán feltolta .kézelőjét é;s a fecskendő megvillant kezében. Kurta lábai kimered tok és sem­mitmondó, elmosódott arcvonásai megele­venedtek. 3. A Centralhall versenypályája óriási méhkasként nyüzsgött és zúgott. A Seohs- tagerennen egyik ciklusának ötödik napja volt, az izgalmak tetőfoka közeledett. — Nézze csak azokat a hisztérikákat, Trude kisasszony. Nem pompás? Erdtheiim arcán nerói mosoly játszott, egy kegyetlen szemlélődő cinikus mosolya. Gertrude BoHwitz a jelzett irányba né­zett. Néhány gyanús külsejű uő sürgölődött a kerékpárosok körül, akik ötödik napja rótták mér az aréna köreit, energiáik végső megfeszítésével. A nők kivették a trainerek kezéből a nedves törülközőket, szesszel dör­zsölték az elzsibbadt tagokat, egy-egy csókot lopva az inas karokra, míg a kerékpárosok partnereiket figyelték, számitgatva a roun- dokat, a pontokat és esélyeket. Zenekarok harsogtak és időnkint bőgve recsegtek bele a megafonok a roppant térbe, eredményeket és újból kitűzött dijakat hir­detve. A nézőtér tribünjein pedig húszezer ember fecsegett, evett, ordítozott, harnda- bandázott, fogadott, lökdösődött, pofozko­dott. A kijáratok irányában szakadatlanul hömpölygőit az emberérumlnt Végleg ki­merüli nézők vonszolták magukat a lépcső­kön, nem egy most hagyta olt. öt nap óta először az arénát, a tribünön aludva iv.láim- pák fényében, a,büflében étkezve, izzadva, fehérneműt sem váltva. Mások már huszad­szor tértek vissza egyenesen iderohanva hi­vatalokból, bankokból, áruházakból, kórhá­zakból, kártyábaHangokhői. Voltak olyanok is, akik csak- a finishez jöttek, idegeiket ját­szatva az agyonhajszolt biciklistapárok u tol­lba* jokua Ab, oaiitwhhi. amelybe a merénylő gyilkost átszállították, megakadályozza. Calles, akit a merénylet híre annyira megrendített, hogy megeredtek a könnyei, még az éjszaka folyamán minisztertanácsot hivott egybe a Nemzeti Palotába. A kormány rendkívüli intézkedéseket léptet életbe a hadbíróságok működésére vonatkozólag és a hadbíróságok azonnal a legnagyobb szigorral lépnek fel, amint az országban nyugtalanságok mutatkoz­nak. A politikai helyzet Obregon meggyilko­lása következtében rendkívül kényessé vált, A mexikói állam nem ismeri az alelnöki mél­tóságot. Az elnök akadályoztatása vagy halá­la esetén a belügyminiszter, másodsorban a külügyminiszter és végül a kormány képvi­seli az elnöki hatalmat. Éppen úgy nem ren­delkezik az alkotmány egy provizórikus el­nök kinevezésére vonatkozólag sem. Mindaddig azonban, amíg Calle-s mögött áll a hadsereg, veszedelmek az alkot­mánynak ebből a hiányaiból nem szár­mazhatnak. Hogy Obregon elpusztítása az ő számos politikai ellenfelének, első­sorban halálos ellenségének, Huertának, az agyonlőtt Serrano tábornok híveinek és az emigrációban élő ellenfomadaJxná- roknak jeladásul szolgál politikai akcióik megkezdésére, az kétségtelen. Ezért fo­gadták Washingtonban olyan rendkivüli aggodalommal a merényletről szóló hirt. A gyilkosnál levelet találtak, amelyben hozzátartozóitól búcsúzik. A levélben többek között ezek állanak: — Tudom, hogy alapelvemnek végrehaj­tása miatt meg fogok halni és ezért Isten hoz- zádot mondok nektek! Ebből bebizonyosodott, hogy a merénylő alaposan felkészült tettére és tisztában volt annak minden következ­ményével. Egy másik cédulán még két név volt. Az egyik Topete neve, aki a kongresszus Obre- gon-frakciójának vezetője, a másik név a Ro­binsoné, azé a fiatal amerikaié, aki Calles el­nök leányát vette nőül. Valószínű, hogy ? merénylő ezeket is el akarta tenni láb alól. A gyilkos meghalt? Mexikó-City, julius 18. (Havas). Obregon elnök gyilkosa letartóztatása alkalmával sú­lyosan megsérüli. A kiszivárgott hűnek szerint sérüléseibe már bele is balt Mexikó-City, julius 18. A katonaságnak kiadták a parancsot, hogy állandó készenlét­ben legyen és a legkisebb rendzavarásra nyomban fegyveresen avatkozzék be. Newyork, julius 18. Az itteni lapok hasá­bos cikkekben számolnak be a merényletről és annak lefolyását uj részletekkel egészítik ki. Ezek szerint a merénylő egészen szegé­nyesen volt felöltözködve és levett kalappal, alázatosan közeledett áldozata felé. Gyilkos fegyveréi; kalapjában rejtette el. Előzőleg a bankett résztvevőiről jólsikerült karikatúrá­kat készített és igy minden gyanút elhárított magáról. I só zihálásain, vonaglásain. — Lolita Bern is ott ágál, persze — mondta Erdtheim, triederbinokliját a pihenő kerékpárosok egy csoportjára irányítva. Minden lecsúszott ezekre a sportfiukra uta­zik. — Nem csoda, hiszen, amint ön mondja, ezek az urak roppant összegeket keresnek. — Es mégsem látott nő tőlük egy ga­rast sem. Vágj* elherdálják a pénzt olyan férfiakra, akik beteg hajlamaikat kielégítik, vagy olyan nőkre, akik sohasem jönnek az arénába. Némelyik a lóversenyen hagy mindet, mások úgy fukarkodnak, mint vén uzscJfásnők, hogy a megtakarított pénzen valami vendéglőt, kimét, ‘autógarázst vásá­roljanak, olyanokat is ismerek, akik aztán maguk lettek managerek és ugyanúgy kiszi­polyozzák a kezdő éhenkórászokat, mint ahogy őket kiszipolyozták első managerjeík. — Jő kis társaság. Férfiprostituáltak. — Csak éppen ezeknek a hisztérikáknak nem adnak soha egy vasat sem, akik igazán buknak rájuk. Nézze csak. Átnyújtotta a festőnönek a binoklit. Es a lencsék közelhozták a halálfejü nőt, aki egy necivesszürkeszemti, a lb i no szőkeségü, baromi butaarcu férfi, mészároskezét csókol­gatta. Gösta Felsen ásitógörcsüt kapott a ki­merültségtől és a verejték kiült a homloká­ra, valahányszor társa lankadt roundjait nézte. A kerékpár valósággal tántorgott partnere alatt és a megafön ‘hasztalanul bömbölt újabb dijkitűzéseket. A dán összív szoritotta hatalmas fogsorát, amely bolecsi- kordult az állkapocs nyomásába. (Folytatjuk.) Obregon karrierje

Next

/
Oldalképek
Tartalom