Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-18 / 161. (1788.) szám
2 1928 jttftaa 18, wwda. Moszkva, julius 17. (Tass.) Behounek dr. az Iswestijának a Kraszin fedélzetén tartózkodó tudósítójával beszélgetést folytatott, amelyben az Italia katasztrófájáról a következőket mondotta: — A katasztrófa előtt Malmgreen figyelmeztetett engem az Italia vezetésében mutatkozó helytelenségekre. — A gondola leszakadása után füstöt pillantottam meg. Robbanás azonban nem következett, amiért is remény van arra, hogy az Alessandrini-csoport még életben van. Bekonnek szerint a katasztrófát az expedíció vezetőjének az a kívánsága idézte elő. hogy feltétlenül át akarta kutatni a sarktól délkeletre eső területet olyan időben, amikor a léghajót vihar hajtotta. A sarkvidéknek átkutatása sikerült, mert az Italia két órán keresztül 150 méter magasságban tudományos megfigyeléseket eszközöli Behounek" azzal vádolja Nobflét, hogy a szerencsétlenség után azt a parancsot akarta kiadni, hogy a súlyosan sebesült Cecciónak és Malmgreennek hátrahagyásával, az egész csoport induljon meg a szárazföld felé. Hosszú vita indult meg, amely azzal végződött, hogy Nobilét leszavazták. Egyikük azjt indítványozta, hogy a csoport testileg három legjobb kondícióban lévő tagja: Zappi, Ma- riano és Bíagi induljon el a szárazföld felé. Ekkor Malmgreen heroikus önfeláldozással maga jelentkezett, mert szerinte Biagira, mint rádiőoperatőrre, a csoportnak feltétlenül szüksége van, míg ő a sarki viszonyok ismeretében hasznára lehet Zappinak és Ma- rianőnak. Malmgreen ajánlatát elfogadták, de Behounek szerint Malmgreen a biztos halálba ment, amikor súlyos sérülései ellenére vállalkozott a viszontagságos uira. nem támaszkodhattak egyébre, mint makulátlan becsületükre és nem hivatkozhattak más tanúra, mint lelkiismeretűkre. A két olasz tisztnek egész pontosan megszabott feladata volt, mindenáron el kellett ér- niök a kitűzött célt, nem azért, hogy a saját életüket megmentsék, hanem, hogy megmentsék tizenkét társukat. Ha Malmgreen fizikai és morális kimerültsége miatt nem folytathatta útját a Foyn-szige- ten megásott tragikus sirnál, akkor nekik kötelességük volt, hogy magára hagyják őt. London, julius 17. A Times stockholmi jelentése szerint a svéd miniszterelnök elhatározta, hogy az olasz kormánytól kérni fogja Malmgreen tragikus halála körülményeinek teljes tisztázását. Svédországban nem értik meg, hogyan engedhette meg Nobile tábornok egy sérült embernek a főcsoport elhagyását. A hangulat nagyon izgatott. Zappi grófnak elbeszélése, hogyan hagyta ő és Mariano sorsára Malmgreent, borzalmas hatást váltott ki. A svéd mentőexpediciő költségei idáig 150.000 svéd koronát emésztettek fel a tönkrement repülőgépen kívül. Még nem határozták el, vájjon felszólitják-e az olasz kormányt a költségek megtérítésére, vagy nem. Amundsemol még semmi hir Moszkva, julius 17. Az orosz segély bizottság azt a parancsot adta a Malygin jégtörőnek, hogy Archangelskbe térjen vissza és útközben folytasson kutatásokat Amundsen után. A komité beleegyezett a hajó parancsnokságának abba a javaslatába, hogy a Malygin fedélzetén tartózkodó Babuskin repülő újból kezdje meg felderítő repüléseit a Latham felfedezése céljából. Samojlovits professzornak, a Kraszin parancsnokának azt az elhatározását, hogy az Advent-baybe megy, az idézte elő, hogy Csuhnovski repülőgépe javításra szorul, külföldi repülőgépet pedig nem bocsátottak rendelkezésére az Amundsen- és Alessandrini- csoport felderítésére. Másrészt pedig a Citta di Milano parancsnoksága rámutatott az Alessandrini-csoport után való kutatások céltalanságára és kérte, hogy a már megmentet- teket minél előbb vigye a Citta di Milano fedélzetéré. A segélybizottság utasította Samojlo- vitsot, hogy útközben Csuchnovski gépének megsérült chasszisát cseréljék ki és rendezzenek be további kutatásokra bázist az Advent-öbölben, azután pedig haladéktalanul kezdjék meg a kutatómunkát a Latham és az Alessandrini-csoport után. Bergen, julius 17. A „Purquois pae“ francia sarkihajó tegnap megérkezett Ber- genbe és délután folytatta útját Tromsőbe. Az expedíció vezetője, Charoot dr., kijelentette, hogy még mindig megvan a remény Amundsen és Guilbaud megmentésére. Kingsbay, julius 17. A Michael Sars norvég gőzös, amely tegnap Kingsbaybe megérkezett, semmi nyomát nem fedezte fel a Lathamnak. MexiikiO-City, julius 17. (United Press.) Colima államában az utóbbi napokiban súlyos ütközetek folytak le a kormány csapatok és a felkelők között, akik a nehezen hozzáférhető hegyi völgyekben sáncolták el magukat. A harcokban, amelyek a hadügyminisztérium hivatalos közlése szerint a felkelők elűzésével végződtek, mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett. A kormány- csapatok öt halottat és tizenhét sebesültet, a felkelők pedig huszonegy halottat és ötvenegy sebesültet vesztettek. Newyork, julius 17. A nicaraguaí harcok az amerikai tengerészcsapatok és Sandino meg Rivas tábornokok felkelő csapatai között változatlan hevességgel folynak. Sandino embere a guerillaháboru minden eszközét felhasználják. így például asszony-batail- lonjuk is van, amelyet a két tábornok felesége vezet. Rivas kijelentette, hogy az asz- szonyok hősiessége és bátorsága semmivel sem marad a férfiaké mögött, még a legnagyobb giránáttüzben is valódi hőstetteket hajtottak végre. Beregszász, julius 17. (Saját tudósi tőnk tói.) A magyar nemzeti párt beregszászi körzete e napokban hatalmas közönség előtt, Kiss Sándor paláid! gazdálkodó elnöklete alatt, Siiménfalvy Árpád dr. körzeti elnök, Bodáky István dr. és Koflanovits György körzeti ügyvezetők részvételével igen sikerült pártgyülést tartott. Bodáky István dr. beszédében behatóan foglalkozott az általános politikai helyzettel s leszögezte, hogy a nagypaládi magyarságnak a jövőben is a magyar nemzeti pártiban van a helye, miután sem az agrárpárt, sem pedig a szociáldemokrata párt nem elégítheti ki a nemzetéhez ragaszkodó magyar ember érdekeit és csakis magyarságának és gazdasági érdekeinek feláldozásával lehetne e pártok bármelyikének tagja. Siménfalvy Árpád dr. rámutat arra, hogy a magyarságot politikai érdekei és a kormányzat magatartása valósággal belekén y szeritik az ellenzéki politikába. A magyarság számára nincs más ut, mert kulturális érdekeit is csak az ellenzékben egységesen tömörülve védheti meg. Ismertette az 1927. évi 125. számú törvény életbeléptetésével kapcsolatban eszközölt járásterületi változtatásokat és ezeknek megakadályozása érdekében előterjesztette a következő határozati javaslatot: „A ruszinszkói magyarság életérdekeiért kitartóan harcoló Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselőnek és Egtry Ferenc szenátornak köszönetét és politikájúik iránt bizalmát fejezi ki a pártgyülés és kimondja, hogy Ruszinszkő autonómiájának alkotmányos megvalósítását kívánja és épp ezért az 1927. évi 125. számú törvényt és ennék Ruszin szk óban 1928 julius elsejével történt életbeléptetését a békeszerződéssel és a köztársaság aikotmánytörvényével biztositatt autonómia sérelmének tekinti; tiltakozik a 94-928 számú kormányrendelettel eszközölt azon járási terület változtatás ellen, amellyel három szinmagyar községet: Tiszaujlakot, TiszákeresztuTt a beregszászi járáshoz, Sa- lánkot pedig az ilosvai járáshoz csatolták, miután az az elcsatolás nyilván azt a soviniszta célt szolgálja, hogy az ugoesai-magy- szőllősi járási magyarság létszáma a 20 százalék alá szálljon le és a nagyszötlösi járásban lakó magyarság nyelvi kisebbségi jogaitól megfosztassék. Követeli tehát a nagy- szöllősi járás egysegének az 1928 junius 30-iki állapot szerint való vias ráállítását, s midőn tiltakozik azon nyilvánosságra került és az általános magyar érdekeket és Beregszász város szerzett jogait sértő állítólagos kormányzati szándék ellen is, hogy Beregszász város törvényszéke megsziintettesséks — felkéri Korláth Edre dr. és Egry Ferenc törvényhozóinkat, hogy a nagyszőllősi járás egységének visszaállítása és a beregszászi törvényszék meghagyása érdekében az illetékes tényezőknél haladéktalanul járjanak ©1. Végül üelihivja Beregszász, Nagyszállás* Tiszaujlak, Tiszák eresztur és Salánk községek politikai pártjait hasonló állásfoglalásra. (Itt említjük meg, hogy Korláth Endre dr. már interveniált a törvényszék meghagyása érdekében Mayr-Harting igazságügy- miniszternél, sőt Scotus Viatort is ruszdiszkói körútja alkalmával felkérte, hogy hasr són oda, hogy a beregszászi törvényszék megmaradjon. SzeTk.) Siménfalvy Árpád dr. határozati javaslatát a közönség helyeselte és egyhangú lelkesedéssel elfogadta. SPORT REGÉNY (3) Irta: SZÁNTÓ GYÖRGY — Berg ut NeubabeűebergbőL Kéreti a művésznőt, tiz óra harminc pereikor felvétel. Most kilenc óra negyven — tette hozzá figyelmeztetőleg, azután letette a kagylót. — Akkor mindegyik urra tiz perc jut. Szóljon Beokynék, hogy először Faseaidonck urat vezesse a kis szalonba. Aderé Ghirun régen nem látta már a festőt. Úgy találta, hogy néhány hónap aüiatt megöregedett. És régi emlékek villó-dz/liak fel, hiszen 6 volt az első férfi. Kis afelier- mamsard, potsdami vasárnapdélutánok. Mintha egy előbbi életben lett volna mindez régen. « — Kedves vagy Ludo, hogy meglátogattál Mi szél hozott ide? A festő nem telelt. Szürke szemeivel horgasán akaszkodott a nő tekintetébe és keskeny ajkai egymásra szorultak. Nagy csontos keze ősziülő halántékán siklott végig, mintha valamit el akarna hesegetoi onnan. — Tadom, hogy nincs időd: — mondta aztán kissé keeernyésen. — Sohasem lesz már időd? Talán egyszer, vasárnap dlélután, Bori. Nem tudod), hogy március van? Tavasz? Ezt a legutolsó szót talán még sohasem mondták ki ilyen szomorúan. De AÖorét már nem érdekelte az az idő, amikor Do- rotheának hivláik. — Még öt perc — gon d olt*. Árián odalépve a festőhöz, ő is megsimogatta az őszülő halántékot. — ügy látszik, csak nem felejted el a régi vasárnapi délutánokat. Hagyd itt a cd- medet Feltétlenül lesz egy vasárnap délutánom a számodra, sőt több i». A festő sokáig tartotta tenyerében Adómé csókranyiujtott kezét. Aztán feltolta a pizsama bő ujj álnak selymét és a fehér simaságon végigfuttatta ajkait. Reszkető kézzel firkantotta jegyzőkönyvének egy lapjára a óimét, aztán Adoré felé nyújtotta a kitépett papírlapot. — Úgy. Most két-három hónapig lesz megint életcélom: várni. Azután újra jöhetek, rimánkodni. — Nem, nem. Egészen biztosan írok — mondta Adoré és köziben arra gondolt, hogy öt percet megtakarított a bankár számára. Köz>ben az angolt is el kell intézni. Befordult a ballba. A trainer elegáns öreg ur volt, az angolok elmaradhatatlan kétsoTgomboe sötétkék zakkójában. Köziében világosszürke kemétnylkalap, sárga szarvasbőr koztyü, vékony nádipálcika. Fehér pofaszakállával, zsemlyepiros arcával Ugyanúgy lehetett volna Suiffolk lordja, mint vereeny- istállőtratner. — Myflády, eljöttem, hogy ígéretemet beváltsam. Nem tartózkodik senki a szomszédos szobáidban? — Nem. Nyugadtan beszélhet. — Nos, akkor vegye tudomásul, hogy á harmadik futambap., Warnemündte-dij, Ecar- té fog nyerni. — Éoarté. — Hehe. Ugye, nem is ismeri? Két és negyedévéé kanca. Schiarenhorst-istálió. Fekete test, rózsásam ujjak, piros sapka, hehe, hiszen tudja. Száz százalékos outsidernek indul, mint az istálló placemakerje, a favorit VibLantámak falazni. A másik favorit, Mendelssohn Fámája, a finisben fog lemaradni, bátorkodtam jelen lenni az idevonatkozó megbeszéléseknél. Violánta pedig nem is fog előretörni, az Eoarté végigviszi a spurtot A bokkmaker tizenkétszeres odds- szail jegyzi, a tótalizatörnél pontosan hatan fogjuk megjátszani. Tehát belefeküdni, amennyivel lehet, — És az ellenszolgálat? — Egy gentleman mindig bízik a nőkben, csak úgy, mint kártyapartneréiben. És aztán lesz még Grumewaldban is egynéhány jó üzlet. Annyit nem tudnak sem a fiümgyá- rak, sem a bankárok fizetni, amennyit ott lehet keresni. — Jól van. Szerda vacsorára legyen szerencsém. Hamson mosolyogva hajtotta meg magái — Egészen véres beaísteak les® — mondotta még Adoré és bent i» volt már a kis szalonban, ahol Ízlésesen terített, virágokkal szineskedő asztalnál Berlin együk legelőkelőbb bankházának jelenlegi főnöke várta. Ámbár ismerték egymást egy-lkét na- gyobbszabásu dáridőiül, ez a látogatás mégsem volt eléggé indokolt, sőt Abn nődén érezte, hogy erősen magyarázatra szorul. — Remélem, nem találja túlságosam furcsának, ha éppen ebben az időben, minden bevezetés nélküli, sőt mondhatnám, igen, mondhatnám ajtóstul rontok be ide. A gyönyörű barna szempár bársonyosan és mégis fölényesen, szinte anyásam siklott végig a tömzsi, ovikkeres emberen, akinek bárgyú golyófején kínos pontossággal volt a tizenkét szőke hajszál elválasztva. — Majdnem busz percem van számodra — gondolta Adoré —, ezalatt elintézlek. A Heliopolis fontosabb, mint te vagy. — Amint látja, egy cseppet sem ütközöm meg látogatásán. Sőt, már szinte elvártam, nem, rosszul mondom: vártam. — Nagyon kedves. Igen, mondhatnám hízelgő rám nézve. — Jó néhány hónapja figyelemmel kísérem szerencsétlen házasságát. Orlowskaja veszélyt jelentett önre nézve első pillanattól kezdve. Régen tudtam, hogy morfinista. Aggódtam, hogy önt is beleviszi. Amint ez már házasrtársak között lenni szokott. Ne vegye rossz néven, hogy ilyen őszinte vagyok é<s beleavatkozom legbizalmasabb magánügyeibe. De ón kíméletlenül józan vagyok, nem szeretem a kér töltést. A bankár hallgatott. Rövidlátó, düHedt libaszemei pislogtak, e percben olyan volt, mint egy rajtakapott diák. — Szerencse — folytatta Adoré —, hogy e® a nő teljesen megbolondult és Páriába szökött, mielőtt még önt is belerántotta volna undok szenvedélyébe. Elvégre ön egy egész család, jobban mondva dinasztiának felelős... Nem folytatta, mert észrevette, hogy a bankár elpirult. — Vagy talán mégis belesodródott volna? — Nos, fnoudih'atnAm, né... némiképpen — dadogott a gyors támadástól meglepett Ahnröder, (Folytatjuk.), Guerilia - háború Amerikában Véres ütközet a mexikói kormánycsapatok és felkelők között — Sandino seregében asszcny-bataillon is harcol — A magyar nemzeti párt rntziEiizkél közönsége tiltakozik a sérelmes járási teiülefeáltsztatások ellen A nagypaládi pártgiáilés határozata — Bizalom a törvényhozóknak Behounek vádolja Mobiléi lyek szerint morális életüket irányitaniok kelL Nem tudjuk, hol temették el holttestét, mi csak lelkének sugárzó fényét látjuk. Malmgreen nem halt meg. Malmgreen őrökké él A Giornale dTtalía felháborodottan foglalkozik az olaszellenes kampánnyal, amely már az emberi türelmesség minden határát meghaladja. — Mindaz, amit Itália, a fascizmus és az olasz léghajózás ellen az Italia katasztrófájának ürügyén Írnak, nem egyéb, mint alantas rágalmazási hadjárat, amely meg akarja gya- lázni a két hőslelkü olasz tisztnek: Zappinak és Marianonak nevét Megértjük és átérezzfik a svéd nép fájdalmát, amelyet Malmgreen elvesztése miatt érez, de követeljük, hogy értsék meg Olaszország fájdalmát is, amelyet Pomella elvesztése okoz és értsék meg Itália aggodalmát, amely a léggömbbel tovasodortak bizonytalan sorsa miatt szállott meg bennünket. Tiszteljék Biagi hősies mosolyát, Sora kapitány legendás hősiességét, Zappi és Mariano áldozatkészségét. — Mariano és Zappi őrnagyoknak elbeszélését, amelyben elmondják tragikus búcsújukat Malmgreentől, semmiképpen sem lehet vita tárgyává tenni. Hinni kell a két olasz tisztnek, amint az egész világ hitt Amundsennek, hitt Scott kapitánynak és hitt Nansennek, akik
