Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-27 / 146. (1773.) szám

'PRAXiAI -/AaCÓLSlR- HIULAP 7 1928 junius 27, szerda. A berlini egyetem Magyar Tudományos Intézetének két esztendeje Berlin, junius végén. A Berlini Magyar Tudományos Intézet Barátainak közgyűlése alkalmából Bccker porosz kultuszminiszter, a társaság elnöke részletes jelentést terjesztett be az intézet kétéves működéséről és bemutatta a társaság­nak Farkas Gyula egyetemi tanárt, az Intézet uj igazgatóját, kifejezvén azt a reményét, hogy az ő vezetése alatt az Intézet mint a magyar­német szellemi kapcsolatok fontos gócpontja jelentősen fog tovább * fejlődni. Az Institut könyvtára az utóbbi két esztendőben több mint 8.0Ü0 kötettel gyarapodott. Ezt a gazda­godást elsősorban a Budapesti Bibliográfiai Központnak, a budapesti Országos Statisztikai Hivatalnak és a moszkvai Marx-Engels inté­zetnek köszönheti, mely utóbbi a könyvtárat ellátja a nemzeti öntudatra ébredt finnugor népek feltörekvő irodalmával. A Magyar Nem­zeti Muzeum könyvtára duplumjaiból enge­dett át nagyértékü müveket, hasonlóan gya­rapodott a könyvtár első vezetőjének és meg­alapítójának, Gragger Rőbertnek, továbbá Baumgarten Ferdinandnak hagyatékából. A könyvbeszerzéseknél nagy gondott fordít a könyvtár a magyarországi németség irodal­mára, ami elsősorban magyar szempontból igen jelentős. A folyóirattárban százhatvan magyar és magyartárgyu folyóirat jár, azon­kívül 15 napilap. Úgy a folyóiratok mint a napilapok között nagy számban vannak kép­viselve a kisebbségi magyarság irodalmi ter­mékei. A könyvtár a német tudományos világ részéről igen élénk használatnak örvend és mind többen foglalkoznak magyar tárgyú tu­dományos témákkal, mert az intézetben nem­csak a teljes tudományos anyagot találják meg, hanem a számukra hozzáférhetetlen ma­gyarnyelvű tudományos irodalomnak német fordítását is rendelkezésükre bocsátják. A magyar intézet tevékenységének egy másik jelentős területe az egyetemi előadá­sok. A jelen szemeszterben, az intézet igaz­gatóján kívül nyolc egyetemi docens tartja az intézet keretein belül előadásait. Az inté­zetnek ugyanis három alosztálya is van, egy uralni táji, egy török és egy finnugor, melyek­nek élén egy-egy egyetemi tanár áll. Az egye­temi órákon kívül azonban az Intézet széle­sebb körök számára is rendez előadásokat ki­váló német és magyar tudósok bevonásával, így az utóbbi években magyar vendégei kö­zé számlálhatta Teleki Pál grófot, Takács Zol­tánt, Csekey Istvánt és másokat. Jelentős tár­sadalmi eseménynek számított a múltban az Intézet Barátjainak évi előadóestélye, me­lyet az Intézet fiatal igazgatója, Farkas Gyu­la mindjárt hivatalba lépése után nagy siker­rel újított fel. Előadásáról, a magyar iroda­lomtudomány és a német szellem kapcsolata­iról, melyről mi is megemlékeztünk, a német lapok hosszú cikkekben számoltak be. Az intézet tudományos munkájának leg­fontosabb területe azonban az Ungarische Jahrbücher c. évnegyedes folyóirat, melyet Gragger Róbert alapított és amely most Gom- bocz Zoltán, Bang-Kaup, Léwy Ernő és Sckü- nemann Konrád egyetemi tanárok közremű­ködésével Farkas Gyula szerkesztésében jele­nik meg. Ez a folyóirat, mely most már nyol­cadik évfolyamát adja ki, az egyetlen idegen- nyelvű magyar tárgyú tudományos orgánum, mely majdnem minden nagyobb könyvtárban és tudományos intézetben található, Ameriká­ban éppen úgy mint az európai államokban. A folyóirat munkatársai között szerepelnek mind a német mind a magyar tudományos vi­lág előkelő képviselői. Különösen nagy érté­ke a folyóiratnak egy, a magyar tudományos és irodalmi élet minden ágára kiterjedő rész­letes könyvszemle, amely a külföldet állandó­an informálja nemcsak Magyarország, hanem az utódállamok magyar irodalmáról is. A Magyar Intézetet mint porosz állami egyetemi intézményt a porosz kultuszminiszté­rium messzemenő módon támogatja, jelentős céljaira az anyagi eszközöket azonban az In­tézet Barátainak Társasága bocsátja rendelke­zésére, melynek intéző bizottságában helyet foglalnak a porosz és magyar kultuszminiszté­rium, a Berlini és a Magyar Tudományos Aka­démia képviselőin kívül a német gazdasági élet legjelentősebb tényezői, igy a Deutsche Bank, Dresdner Bank, Disconto-Gesellschaft stb. vezérigazgatói, magyar részről Kornfeld Móric báró, minden magyar külturtörekvés- nek nagylelkű pártfogója. Az intézet tudomá­nyos munkájának támogatására pedig egy tu­dományos tanács alakult a berlini és buda­pesti egyetem tanári karából. A társaság el­nöke Becker porosz kultuszminiszter, diszel- nökei Schmidt-Ott volt porosz kultuszminisz­ter, Klebelsberg magyar kultuszminiszter és Kánya Kálmán, magyar követ. Az Intézet, mely most az egyik egyetemi épület első emeletét foglalja el, őszre uj el­helyezést nyer a Knobelsdorff-féle palotában, melyet a porosz kultuszminisztérium nagy anyagi áldozatokkal átalakít az Intézet cél­jaira. Itt nemcsak az eddigi már szűkké vált keretek szélesednek ki, hanem további fej­lődés lehetőségei is adva vannak. Az uj palo­tának a szomszédságában van a Collegium Hungaricum,, magyar állam alapítása, fiatal magyar kutatók otthona, akiknek köréből ké­sőbb a Berlini Magyar Tudományos Intézet lelkes munkatársakra lek A kassai tábla helybenhagyta a kémkedéséit elitéit Szilágyi Dezső háromévi fegyházbüntetését Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Szil ágyi Dezső miskolci gyáros kémkedési ügyét ma tárgyalta folytatólagosan a kassai tábla büntetötanácsa. Mint ismeretes, Szilágyi Dezsőt a törvényszék háromévi fegyházra Ítélte és fellebbe­zés folytán a tábla május 19-én tárgyalta az ügyet. ítélethozatalra azonban nem került a sor, mert a tábla a bizonyítás kiegészítését rendelte el. A tábla elrendelte Zoehor Ru­dolf és Kisüli János államrendörségi közegek kihallgatását magyar nyelvtudásuk megálla­pítása céljából. Zoehor és Risuli ugyanis annakidején Szilágyi rendőrségi kihallgatása al­kalmával a tolmács szerepét látta el és a védelem azt hozta fel ellenük, hogy nem bírják a magyar nyelvet és ugv történhetett meg az, hogy Szilágyi Dezső vallomását beismerő val­lomásként tolmácsolták, A mai folytatólagos táblatárgyaláson megdőlt a védelemnek az az állítása miszerint a kihallgatást végző rendörközegek nem bírják megfelelően a magyar nyelvet és a tábla az indokolás alapján a törvényszék Ítéletét teljes egészében helybenhagyta. „Az uj közigazgatási rendtől sok jót nem remélhetünk" állapította meg a (flinka-párf szónoka az utolsó nyitrai megyegyülésen Nyiitm, junius 26. (Saját tudósi tónk­tól.) A nyitrai nagyimegye képviselőtestülete hétfőin tartotta utolsó ülését. A temetési han­gulatban lefolyt ülésen 28 képviselőtestületi tag vett részt; A megye múlt évi zárszámadá­sának jóváhagyása után a zsupán javaslatára kimondották, hogy a megye a tulajdonát ké­pező könyvtárat s a Masarykot, Benest és Stefanikot á/brázoló olajfestményeket a nyit­rai járásnak hagyományozza. A napirenden szerepelt a csehszlovák Vdröskeresztegyesiület érsekujvári fiókjának azon kérése, hogy a volt magyar vöröskereszt érsekujvái fiókjának jelenleg 84 ezer koro­nát kitevő vagyonát neki, mint jogutódnak adják át, amelyet a magyar vöröskereszt még 1918-ban az érsekujvári közkórháznak aján­dékozott. Ez az ajándékozás csehszlovák hi­vatalos megállapítás szerint érvénytelen volt, s ennek alapján a megyegyülés a kérelem­nek helyt adott. Tárgyalták a Nova-szalámigyároak a kór- házbővités céljaira szükséges teleik eladására vonatkozó ajánlatát. A pénzügyi bizottság a fölajánlott 60 koronás négyzetméterenkénti egységár mellet az ajánlat elfogadását java­solta. Petrikoivios Aladár dr. )orsz. keresz­tényszocialista párti) felszólalásában ragasz­kodik a törvényben biztosított kisajátítási el­járás igénybevételéhez, miután ily módon lé­nyegesen olcsóbban szeredhető meg a telek. Többek hozzászólása után a gyűlés 21 szóval 7 ellenéiben elfogadja a pénzügyi bizottság javaslatát. Az országos gazdasági tanácsba rendes tagoknak Korecz István és Hrosso Ferenc gazdákat, póttagoknak pedig Gerhardt János gazdát választották be. Ezntán Jeszenszky zsupán eiparentálta a megyerndszert, s megelégedéssel állapította meg, hogy a képviselőtestület valamennyi tagja mindig hivatása magaslatán állott s a közérdeket szolgálta. Utána Zsirkó (szlo­vák néppárti) szólalt fel, elismeréssel em­lékezett meg a zsupán működéséről, majd pe­dig a következőket állpitotta meg: — Ma csak az biztos, hogy szét kell mennünk, azonban a jövő teljesen bizonyta­lan. Csak a remény táplál bennünket a bi­zonytalan jövőt illetőleg s bár jogosak az ag- gádálmaink, nem kell elveszítenünk bizal­munkat abban a hitiben, hogy a jövő szebb lesz a jelennél. Az bizonyos, hogy az eddigi jelekből ítélve sokét nem re­mélhetünk. Meg kell állapítanunk például, hogy ember­telenség az, ami a közigazgatási reform élet- beléptetésével kapcsolatban a tisztviselőikkel történik. Olyan tisztviselők, akik éveken keresz­tül kifog ásijafynul töUöüék be nehéz hi­vatásukat, mía a, legteljesebb bdzonyta- lanságban várják a holnapot, amelyről nem 'tudhatják, hogy sakkfigurák- ként hová fogja vetni őket. Ezzel a pesszimista kormánypárti ak­korddal véget ért a nagymegyét temető utol­só közgyűlés. Zágrábban kereskedelmi szindikátust alapított, Antwerpenben „sógornőjét", Jeritza Máriát variettébe akarta szerződ­tetni Novák Henrik, a soknevü szíovenszhói szélhámos Prága, junius 26. Néhány nappal ez­előtt beszámoltunk arról, hogy az olmützi rendőrség letartóztatta Novak Vilmos volt pöstyéni gyárost, egy nagystílű nemzetközi szélhámost, kit évek óta hasztalan köröztek fél Európa rendőrségei. Utibőröndjében tüze­tesebb vizsgálat után egy egész csomag ha­mis utlvelet találtak, amelyek mind külön­böző, de hangzatosságban megegyező ne­vekre szóltak. Mégis leginkább Popper- Podhragy Erik bárónak és Reiff Emil mér- nök-vezérigazgatónak szerette magát kiadni a veszedelmes szélhámos. Mikor a rendőrsé­gen apránkint kiszedték belőle, hogy tulaj­donképpen melyik az igazi neve s viselt dol­gai után kezdtek kutatni, Novak Henrik ka­tegorikusan s nem csekély önteltséggel je­lentette ki, hogy csak a vizsgálóbíró előtt te­szi meg részletes vallomását, mert ha elkez­dené azt a rendőrségen, három hétig nem hagyhatná abba. Novákot beszállították az olmützi állam- ügyészség fogházába s azóta már bizonyára belekezdhetett a háromhetes vallomás el­mondásába. Közben sikerült több viselt dol­gát ennek az agyfurt szélhámosnak napvilág- , ,2$ kltttotj hojH 1922 őszén és telén Salzburgban és később Inns­bruckiban tertózkodott. Az elegáns megjele­nésű, hibátlan fellépésű, harmincöt év körüli férfi a legelső szállóban nyittatott szobát s mindenütt Popper-Podhragy Erik dr. bárónak, Pop­per Lipót báró becsének mutatkozott be. Egy bécsi nagybank salzburgi fiókjában csekkszámlát nyittatott Popper-Podhragyj Erik névre s tízezer koronát kitevő hotel­számláját, valamint egész csomó adósságát antedatált csekkekkel egyenlítette ki. Két heti salzburgi tartózkodása után eltűnt s mi­kor a hitelezők a csekkeket prezentálták, azt a választ kapták, hogy a Mtó ur egész csekk- számlafedezete 50 korona. De csak volt, mert ezt az 50 koronát is felvette elutazása előtt. Linzben Novák mint Reiff vezérigazgató lépett fel s a bécsi Arco-gyámak irodájából ellopott ©Tedeti levélpapírján Írott ajánlóle­veleivel bizonyította, hogy az Arco vezérigaz­gatója. Mindenütt a lopott levélpapírral ope­rált. Irmsbuckban egy kamarai vezetőségi ta­got csapott he üzleti tárgyalások ürügyével 50.000 korona erejéig, de nem vetette meg az 1000—2000 koronás „eseteket" sem. Már­ciusban aztután R$iif mérnök, hángatanácsos. a tiroli tartományi főnökség megbízottjaként Zágrábba utazott, ahol egy csomó faréssvénytárvaságot, bankot, fa kereskedőt szindikátusba-■ tömörített $ 500.000 korona jutalékot fizettetett ki ma­gának. Egy zárgrábi barban azonban a városzerte is­mert nagytekintélyű Reiff mérnök mámoros állapotban Popper bárónak mutatkozott be, ami köztudomásúvá vált és általános konster- nációt keltett, úgyhogy Nováknak.aki nem volt sem Popper, sem Reiff, hanyathomlok menekülnie kellett. Májusban már Antwerpenben találjuk ,,Popper bárót". Antwerben egy variété direktornál szerződést keres sógornője, Jeritza Mária számára* A varietéigazgatónak szerfölött hizelgett, hogy a világhírű énekesnő, ha már összeve­szett a bécsi operával s Amerikába sem akar már áthajózni, éppen az ő müintézetét választotta ki karriérje betetőzésére, annál is inkább imponált ez a varietóigazgatónak, mert müintézete nem a legjobb hírnévnek örvendett. A varietéigazgató a kitűnő üzlet reményében 10.000 frank előleget adott az énekesnő „sógorának". Novák Antwerpen­ben még egy hajózási társaságnál próbálko­zott meg, de karriérje csaknem hajótörést szenvedett, úgyhogy sietve eltűnt és meg sem állott Olmützig, ahol azonban már csak a rendőrség karjaiba kötött ki. Midőn elfogták, gőgösen elmosolyogta magát s azt mondta, hogy olybá tűnik fel önmaga előtt, mint Ho- i mőrosz. Homérosz miatt ivgyanis hét váTos versen­gett, hogy melyik vallhassa szülöttjének, az ő esetében pedig hét állam verseng a kiada-i tás á ért. A keresztényrszotialista párt eperjesi tisztújító közgyűlése Eperjes, junius 26. (Saját tudósítónktól.)' Az országos keresztényszocialista párt eper­jesi helyi szervezete vasárnap tartotta meg tisztújító közgyűlését. A termet a hallgató­ság zsúfolásig megtöltötte. Dobránszky Já­nos, a párt országos alelnöke és a helyi szer­vezet elnöke, nyitotta meg az ülést és a megjelentek, elsősorban Fodor Miklós nem­zetgyűlési képviselő üdvözlése után értékes beszámolót tartott a helyi szervezet elmúlt évi működéséről, rámutatva arra, hogy a: kormánybiztos az uj képviselőtestületi vá­lasztás kiírása mellett döntött és igy Eper­jes közönsége ismét uj erőpróba előtt áll, hogy tanúbizonyságot tegyen pártihüsége mellett. Rovó Gyula, a helyi szervezet ügy­vezető titkára olvasta fel a titkári jelentést, majd a pénztári jelentés elfogadása után a lelépő tisztikarnak a közgyűlés a felment- vényt egyhangúlag megadta. A tisztujitás során az eddigi funkcioná- 'riusok egyhangú megválasztása következett, amely után Fedor Miklós képviselő emelke­dett szólásra. Élénk színekkel ecsetelte Szlovenszkó őslakosságának helyzetét. Rá­mutatott az elégedetlenség okára és részle­tesen ismertette a julius elsején életbelépő közigazgatási reformot és annak hátrányait. Ezzel kapcsolatosan foglalkozott Eperjes­nek fokozatos leépítésével. E város fokozato­san vesztette el megyei székhelyi jelentősé­gét, pénzügyigazgatóságát, főiskoláját és most az uj közigazgatási reformmal kapcsolatosan el fogja veszteni törvényszékét is. Mindezek’ után felhívja Eperjes őslakosságát, hogy a közeljövőben megejtendő községi választáso­kon felekezeti és nemzetiségi külömbség néb kül az országos keresztényszocialista párt lis­táját támogassa. Fölhívta az ülésen megjelenteket, hogy indítsanak erős agitációt a választás érdeké­ben, mert épp most kell bebizonyítani, hogy az őslakosság a mai kormányzati rendszer­rel elégedetlen és a jobb jövőt, a biztosabb' lehetőségeket s a nemzetiségek közti egyet­értést követeli. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Dobrán3zkv János helyi elnök mondott lelke­sítő záróbeszédet. — Halálosvégii autószerencsétlenség Csaslan mellett. Csaslauból jelentik: Tegnap délután Csaslau mellett, ahol az országút a vasúti sínek­kel kereszteződik, halálosvégü autószerencsétlen­ség történt. Karparek autótulajdonos és felesége a Leidermann-házaspár és Boska Mária társasá­gában autón ment Csaslauból Iglauba. A kocsit Kasparek vezette és nem vette észre, hogy a vas­úti átjárónál a sorompó le van eresztve. Az autó a sorompónak nekiment, széttörte azt, de a köny- nyü kocsi felborult és a vasúti sínekre zuhant- Ebben a pillanatban robogott át a síneken egy( vQnat, amelynek kerekei átgázoltak az autó uta­sain. A mozdony kereke Kasparek feleségét a’ szó szoros értelmében lefejezte, de halálos sérü­lést szenvedett az autótulajdonos is, mig utitár- sai aránylag könnyebb sebesülésekkel úsztak meg a katasztrófát. Kórházbaszállitották őket de Kaegaxek Jelégül őséhez nem fűznek reményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom