Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-09 / 131. (1758.) szám

EMLÉKKÖNYV írja: SÍPOS IVÁN A haldokló Finméban Éjjeli mulatóhely mint városi üzem A bécsi városháza kínos botrányai — Panamavádak Becs szociál­demokrata pénzügyi diktátora ellen A budapeöt—Zágráb—finimei gyors alig tűs tóaeólciét utassal fűi be a hagidaai volt magyar M kötő városának pályaudvarára. Az uJt-levetette miég Susáfcon elszieditfók tőlünk; csak itt kapuiul .vissza az állomáson, váumváasgólajt után. Nem kell sokáig várakozni. A vámvizsgálat i* egyszJenü, gyors — és csődáia iramé lt ő előzékeny eéggel folyik te. A köravetteníül utazás előtt vásá .rolt ug holmikra rámoeolyog a vámtiszt: rendben: van. Mindössze egy apró megjegyzést enged meg: „Itt olcsóbb leüt volna.“ Mire a köSíenek lezárásá­val elkészülünk, már az útlevél is meglérkleiziett, (Kiét oaraWneri (csendőr) olvassa tel a neveket és nyrujtg'a áJt őket tulajdonosainak. Az állomásépület knjáratánál két-Mrom kon- fllüs, egy-két autótaxii és föz-tizenöt hordár. Olaiszok. Németiül nem értenek, de magyarul' mind tud miég. A legtezasabb nagyvárosi forgalomra óptitett iPő-utca — most Víale Benito Mussolini — népte- lem, szinte kihalt. Csak egynegy ócska, ókori, roz­zant villamoskocsi csilingel néha nagyvárost a má- jusvégi reggel álmodó csendjébe. Kocsisunk cso­dálkozva és elégedetten diörmiög bátra hozzánk: Mlilyein sokan jöttek máma Hiúméiba! — Sokan? Hiszen tizenöten sem voltunk!,.. •— Jaj, uram, rég volt az, amikor miég zsúfolva jöttek ide a vonatok. Most két-három ember, hsa jön egy-egy vonattaL — fis a hajókon? — Nem jár ide már hajó se, uram, — sóhajtja azAitám és nyel egy nagyot, utánozhatatlan keserű­séggel. — A helyi hajóikon kívül úgyszólván sem­mi sincs, öt -tíz-tizenöt hajó egy hé ten, — ml az, nmliksor régen, naponkint harmlino-negyvien hajó vetett horgonyt kiköfiőiínkíbe'n, a viliág minden' tá­járól ! .. i ügy látszik, fáj neki a boldog időkre való Visszaemlékezés, miért az önkiéntetemül kicsordult vallomások után nem lelhet szőtna biimii tiőhlbett. Pár perccel a hotelbe való megérkezés után szór ói-szóra miegerőaijik a kocsistól nyert értesü­léseinket. De ettől eltekintve iis, minden látószeimtü 'ember láthatja, hogy Fiume, a hajdanvaló boldog és dúsgazdag Fiume haldoklik bizony!... Sorvad, vergődik, pusztul, — egy-két év még és nincs *öbb!é. Ezen a városon mér legfeljebb — csoda segiitfhet! És most mindenki erre vár. A megváltó cso­dára-, amely újra szerepet juttat Fiúménak. A cso­dára, amely kiemeli Fiúmét a haldoklás sztiwet- leifcet facsaró stádiumából. (Miért — nem lehet eléggé hangsúlyozná — Fiu­me a haldoklásnak is utolsó periódusát éld már. Aimig Magyarországhoz tartozott, mint egyetlen magyar kikötőváros, mindent megkapott országá­tól, ami létéhez és fejlődéséhez szükségeiswek mu­tatkozott, Fiúméban évtizedek óta nincs már föld­szintes ház. Négy-ót-hatemeletes, fővárosi jellegű pálotéí, tökéietes'eto és legmodernebben berende­zett kikötői:, mólói valóságos látványosságok leninié- mek, ha a viszonyok változásával nem halt volna ki minden élet a jfobb sorsra érdemes városiból. De kihalt, mert a baljdamvaló, egyetlen, dédelgetett kedvencből huszadrendü mostohagyermekké vált. Magyarországnak egyetlen tengeri kikötője volt Fiume, — Olaszországnak azonban csak — eggyel több. Eggyel több a eok tiz és száz mellett! ... íme, ez a magyarázata Fiume csendes és egy­re csendesedő haldoklásának. A hatalmas Olasz­ország nagyvonalú államkereitébem Fiume hajdana- vailó elsőrendű szerepe az Abbáziáival, Vodofeteálvall, Mosohienával való helyi hajófopglailöm lebonyoditá- sáira zsugorodott össze. Ez történt és ezt einyíla most élettel és Vérrel Fiume. ÉS hogy sínyli! A Viale Bertitó Mussolinin levő egyik négyemeletes, jő polgári szálloda étter­mével és teljes berendezésével eladó •— százezer tóráért. Ugyanez az épület maga 1014-ben százöt­venezer béhefco rónáiért cserélt gázdiát! ... Benedict Ferenc, a fiumei petroleirmgyár igazgató-helyettes főnöke mondta egy beszélgetés keretében: Idegen el sem hiszi, hogy égésé Fiume kényszeregyezségekből él manapság. Ez úgy ér­tendő, hogy mindenki, iparos, kereskedő, sőt a lateinerek is, vásárolni kezdenek. És megvesz­nek — mondjuk — ezer tojást százankint ötven líráért, hitelbe. Ezt aztán eladják százankint negyven líra készpénzért. Mikor pedig fizetésre kerül a sor, kiegyeznek az eladóval 25—30 lírá­ban, kényszeTegyezségi alapon. A differencia a haszon és — gyakran — egyetlen jövedelmi for­rás is.... Ebhez mérten mindennap becsuk két- három kereskedő, iparos, — mindennap kivándo­rol egy-két család, — mindennap lezajlik egy-két tragédia. így van. A drágaság óriási. Szállodában élő embernek minimális napi szükséglete szobával együtt nem futja negyvenöt lirán alul. Holott ugyanakkor nem kínálkozik semmi kereseti tehetőség. Tiz líra legfeljebb egy vacsorára és cigarettára elég, de egy tizlirást nehezebb megkeresni, vagy meg­szerezni. mint Budapesten tiz pengőt, ami pe­dig — harminchárom lírának felel meg. igen: ezen a városon legfeljebb csoda segít­het már. És most ezt várják; a csodát, vagy a számukra ezzel teljesen egyenértékű szerződés ratifikációját, amely semlegesnek és nemzetközi­nek nyilvánítja az Adria dalmát partvidék felé eső részét és igy szabad utat nyit a magyar ke­reskedelmi hajóforgalomnak Fiúméban. Annak a hajóforgalomnak, amelynek alapjait az olasz— magyar barátsági szerződésben fektették te Bé­nító Mussolini és gróf Bethlen István miniszter­elnökök, egyként Magyarország ée a különben halálraítélt olasz Fűmé jgyájra, Bécs, juniós 8. (A P. M. H. bécsi tudó­silójától.) Bécs városának szociáldemokrata tanácsa az utolsó hetekben két kényes bot­rány középpontjában áilL Az első botrány fotósé Bécs városának pénzügyi diktátora, a hinhedt Breitner tanács­nok, akiről kiderült, hogy a városi építkezések légíaszállitását azok­ra a cégekre ruházta, amelyek fivérének ezért nagy jvdrMk&L fiaették. A polgári lapok a leleplezés következtében szigorú vizsgálatot követelnek, a polgármes­teri hivatal azonban eddig mély hallgatásba burkolódzik é® semmiféle intézkedést nem tett a vizsgálat elrendelésére. Breitner pénz­ügyi tanácsnok az összeomlás előtt a Laetn- derbank igazgatója volt, 1918 végén nyug- dijaztaíta magát és belépett a szociáldemok­rata pártba, amely Bécs financiális ügyeinek intézését bízta a volt bankvezérre. Uj pozí­ciójában Breitner csakhamar a kapitalizmus legelkeseredettebb ellenfelének mutatkozott és óriási adókat vetett ki, amelyeknek követ­keztében számos virágzó vállalat tönkrement, még többen kénytelenek voltak redukálni üzemeiket. A bécsi polgárság szemében Breit- ner a leggyülöltebb ember, azért leleplezése leírhatatlan örömet keltett. A bécsi szociál­demokrata városi vezetőség azonban fedezni látszik a pénzügyi diktátort, aki annyira biío- tosan érzi magát pozíciójában, hogy az elle­ne felhozott vádakat miég csak cáfolni sem próbálja. Az ő működésével van ka"solatban Bécs városának második botránya: Egy éjjeli mu­latóhely, az első kerületben levő Capua né­hány hónap előtt tönkrement és adós maradt a fényüzési adóval is. Az adótartozás fejében Breitner tanácsnok a mulatóhelyet Htaflc- ba-n városi kezelésbe vette és egy városi tisztviselőt bízott meg a ne<m a, legjobb hírnévnek örvendő helyiség igazgatá­sával. így a szociáldemokrata Bécs az első város az egész világon, ahol egy éjjeli mulatóhely köz­ségi üzemként működik. aaz^annaBHBMaBai Ofrer Irán a ffllfBka-pÉFffeass küzilö liárom irányzatról Prága, junius S. A Právo Liduban Dérer Iván vezércikkben foglalkozik a Hknka-párt belső vi­szonyaival. A szociáldemokrata képviselő szerint a Hlinka-pártban pillanatnyilag három irány­zat küzd egymással. Az első frakció feje Tuka, akinek befolyása erősödött azáltal, hogy a koalí­ció rehabilitálta azon vádakkal szemben, melyek­kel Ivánka illette. Trencsénben Tuka koncepcióját Buday képviselte. — Tukának az a terve, — írja Dérer, — hogy a köztársaság fönnállásának tizedik eszten­dejében bebizonyítsa a világ előtt, hogy a cseh­szlovák gondolat humbug és az ezen a gondolaton fölépülő állam .sem életképes, hanem előbb- utőbb elpusztul. Tuka és Buday azért dolgoznak olyan lázasan azon, hogy a ludákok kilépjenek a kormányból, mert azt hiszik, hogy erős államválságot fognak vele előidézni. Hogy a néppárt oly hevesen ragaszkodik ahhoz, hogy Szlovenszkó országos közigazgatásának elnö­ke prevratelőtti magyarén legyen (?), « hogy a néppárt valamennyi jelöltje egykori magyarón (??), ez mind Buday intrikájának a müve, mert Buday azt véli, hogy a koalíció ilyen erkölcsi megalázás­ba nem mehet bele b igy a koalíció és az állam válságba sodródhat. — A néppárt második frakciója, — folytatja Dérer, — Tiso körül csoportosul. Tiso nemzeti múltja semmivel sem jobb, mint számos néppárti szlováké. Még az államfordulat után is átment a volt nagyhangú magyarénak ismeretes metamorfózisán, olyannyira, hogy nagy­hangú csehofob lett. De Tisot a helyzet és a cseh nemzet kvalitásainak közelebbi megisme­rése, a képviselő reális munkára való hajlama és kétségtelen tehetsége lassan vezető politikussá avatta, akinek a legfőbb elve mennél intenzivebben és kö­nyörtelenebből kiaknázni ai államhatalmat a néppárt klerikális és szeparatisztikus céljaira. Tiso elve az, hogy a néppárt mennél tovább ma­radjon benn a kormányban. E tekintetben ellen­tétben áll Titkával és Budayval, de az ellentétet épp politikai céljai érdekében használja föl. A tukízmus nélkül nem tudna mivel fenye­getőzni s nem erőszakolhatna ki politikai fizetségeket. Tuka nélkül Tiso sem létezhetne a a Hlinka-párt sem követhetné mai nzso- rázó politikáját. Az igy elért kétségtelen sikerek Tisot Hlinka kedvencévé avatták, a Tisot általában Hlinka leendő utódjának tekintik. A néppárt harmadik csoportja az ngynere- zett fajhü szlovákok frakciója: Juriga, Tö­mések s mások. Nem szeretik sem Tükát, sem Tisot, akikben jö­vevényeket látnak. Ez a csoport erőlködött legjob­ban Tuka dezavuálása érdekében. Juriga leg­utóbb a trencséní gyűlésen csapott össze, ahol Buday, mint a gyűlő® elnöke, nem adta meg a szót Jurigának. Juriga, — állítja Dérer, —■ nem őrt egyet a trencséní határozattal, mert ismeri az egész ügy politikai hátterét. A fajhü szlovákok csoportja egyébként nagyon laz.: és fegyelmezet­len szárnya a néppárt parlamenti klubjának. A koalíció maga inkább áll össze Tukával és Tisoval, mintsem a fegyelmezetlen Jnrigá- val és a gyenge Gazsikkal. ■Turiga és Gazsik nem tudnák a párt egészét ösz- szetartani a koalíció számára, Tuka és Tiso pedig meg tudja oldani ezt a föladatot. j — Csak szeptemberben kezdődnek a német— | magyar kereskedelmi tárgyalások. A német—ma- J gyár kereskedelmi tárgyalások szeptember előtt nem vehetik kezdetüket, mert technikai okok ezt j Me^tlpn»ó ^ * Legújabb közgazdasági hírek A csehszlovák—őrös* keoiéskeldielmli szcttjződéls körüli. Tegnap Drágába érkezett Giirsa dir., a moszkvai csehszlovák képviselet vezetője, aki re­ferálni fog a csetezáovák—orosz kereskedelmi szerződés megkötésiével összefüggő klérdiélsókrőll. Tekintettel arra, hogy egyes minisztériumok igen tartózkodó álláspontot foglalnak el a kereskedel­mi szerződéshez, nem kerül sor előbb az Orosz­országgal folytatandó tárgyalásokra, amiig a mi­nisztertanács meim dönt arról, vágjon szerződést keil-ie kötni Oroszországgal, vagy 6e:m. Mivel Oroszország azt kívánja, hogy a tárgyalásinkat mi­méi előbb megindítsák, a miniszter tanács a legkö­zelebbi időben hozza meg döntését. (PTTIA.) Júniusra változatlan marad a cukor ára. A csehszlovák nyerscukorfeldolgozók és cukorfino- mitók szerdai közös ülésén elhatározták, hogy a belföldi cukorfogyasztás fedezésére júniusra a kontingens 8 százalékát teszik szabaddá az eddigi változatlan feltételek mellett, vagyis 530 koronás áron. Az ülésen megállapitolták, hogy a cukorfo­gyasztás ezéven Csehországban, Morvaországban és Sziléziában 7.4, Szlovenszkón pedig 6.9 száza­lékkal emelkedett. Budapesten lesz a középeurópai fakartell központja- A csehszlovák, jugoszláv és román fa­kereskedők közötti tárgyalások egy kartell alakí­tására vonatkozólag kedvező eredménnyel vég­ződtek. A kartell központja Budapesten lesz, ahol külön részvénytársaságot is alapítanak a külön­böző agendák lebonyolítására. Az alakuló köz­gyűlés junius 9-én lesz. A társaság alaptőkéje 2 millió pengőt fog kitenni. Magyar fakereskedői körökben jelentős áremelkedéssel számolnak, mi­vel a jugoszláv, csehszlovák és román fakereske­dők megegyezése kiküszöböl minden konkuren­ciát. Kiírták a pályázatot a Handlova-felsőstubnyai vasútvonal felépítésére. A vasutiigyi miniszté­rium már kiírta a pályázatot a Handlova-felső­stubnyai vasútvonal felépítésére. A pályázati fel­tételeket meg tehet szerezni a vasbtiigyi miniszté­rium építkezési osztályánál. A Graber Miksa és Fia rt. mérlege. A Graber Miksa és Fia rt. pozsonyi vasnagykereskedő cég junius 1.8-ára hívta össze közgyűlését. A vállalat elmúlt évi mérlege 3 millió korona alaptőke mel­lett 302.611 korona tiszta nyereséget tüntet fel. Junius 12-én tartják meg a budapesti ezévi első gyapjuaukciót. A budapesti gyapotaukció vál­lalat junius 12-én tartja meg első ezévi gyapjú- aukcióját. A kisgazdakörök érdeklődése nagy és ezért nagy kínálattal számolnak. A gyapjuterme- lők körében azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a nagyobb vidéki városokban gyapjuér'ékesitő köz­pontokat állítanak fel, mivel a budapesti gyapju- aukció látogatása igen költség -s. A szlovenszkói ipar képviselői a kereske­delmi miniszter elé járulnak. A szlovenszkói nagyiparosok a legközelebbi nap-libán a pozsonyi kereskedelmi kamara utján megjelennek a ke­reskedelmi miniszternél s a többi kompetens gazdasági minisztériumban, hogy interveniáljanak a szlovenszkói ipar felélesztésére alkalmas módo­zatok tekintetbevételéért. A szlovenszkói ipar el­sősorban azt követeli, hogy a vasúti és postai tarifánál vegyék tekintetbe excentrikus helyzetét, továbbá állítsák fel a régóta követelt pozsonyi postacsekkhivatalt, építsék ki a pozsonyi és ko­máromi kikötőket és lássanak hozzá a villanyosi- tási és útépítési munkálatokhoz. Azonkívül nyújt­sanak adókönnyítéseket s más kedvezményeket is a szlovenszkói iparnak. (DND). A ketreslreidertniti feamiairták a hafátrtid'őiizáeft el­len. A terestoedielimn kamarák elhatározták, hogy továbbira is kértm fogják a gabonára és l-enmé- uyie'kre szóló biaitiárid'őüizteite'kre fennálló tüMom fent®r't'ásá't, mert nem látnak kellő biztosítékot, hogy a szabad határtdőkereskedeíliean a nivellálás é® garantálás funkcióját fogja megbiidhjató módon mi nindenliiif'S s&rüusFásaa a ngirie! politikai uezérehkal! elnök ma délelőtt Marx dr. birodalmi kan­cellárt fogadta és a kormány újjáalakításáról: tárgyalt vele. Holnap Loebe, a birodalmi gyűlés volt elnöke jelenik meg az elnöknél, i aki azután sorban tárgyal a parlamenti frak­ciók vezetőivel. Pária, junius 8. Az Oeuvre szerint a né-. met szociáldemokraták vezére, Breitscfoeid i képviselő, a bét elejétől Parisban tartózko- > dik és francia politikusokkal, köztük Poinoa- ré miniszterelnökkel és Briand külügyminis*-' terrel is megbeszéléseket folytat. 1 nagymegyerl úgynevezett „földosztás" — Scotus Yiator figyelmébe >. Csallóköz, junius 8. Azért hivatkozunk a ki­váló Skót Utaző-ra, mivel autója kétszer is végig i futott a Kis Magyar Alföld szivén, a Csallóközön és áthaladt Nagymegyer községen is, ahol e sorok tárgya megszemlélhető. Igen tanulságos eset. Tu­lajdonképpen nem is olyan uj, sokszor esett róla sző a magyar sajtó hasábjain. Csánki-Békefi-Cno- morék, Hodzsa Milán regimentje, minden válasz­tás előtt hirdette a földosztást és a hiszékeny magyarokat csalogatták a pártjukba. Akadt is földigénylő bőven Nagymegyeren. sőt a szomszé­dos Izsap község teljesen Csánkiékhoz tért áll Ígéretben nem volt hiány, de földet, azt nem kaptak. Ez év tavaszán azután a vajúdó hegyekből megszületett a nevetséges kis földosztási egérkáj Az „igényelt" földekből semmi sem lett, hanem; kijelentették, hogy a birtok marad az állam tulaj­dona és rövidlejáratú bérleteket osztottak ki a magyarok közül is egy-kettőnek. De jóságos Is­ten, milyen földek azok! Mig a volt Kálnoky-uradalom szinét-javát ; megkapták a morva telepesek, akiknek már j a Csiiizen túl Í9 volt földjük, addig a hely­beliek a leghitványabb darab földeket ve­hették bérbe! Ott küzködnek ezek a szegény földturó és jobb sorsra érdemes magyar emberek, akfk a sá- sos, dzsindzsás, semmire nem alkalmas szélét’ kapták meg a príma birtoknak. Vesződnek a ter­mészettel, a vízzel, mely nagyobb esőzéssel elön­ti a földjüket, küzködnek, szegények, a lernic- szettel. Ki az erősebb? És ne gondoljuk ám, hogy ezt is valami elő­nyös áron kapták a szigorú földhivataltól: hold jáért 150—250 korona haszonbért kell fizetniük! Akkor is természetesen, ami a legvalószínűbb, ha nem is aratnak ezen a vizjárta morotván so­hasem. Mindig azt szavalják, a demokráciát hat sogó kormányemberek, hogy itt egyenlő jogok vannak, s ne: i igaz, hogy volna első és másod­osztályai állampolgár. Nem vitatkozunk: menjenek el Nagymegyerre, ott meglátják a különbséget. —- Mussolininak nevezték — becsületsértés. Parisból jelentik: Oise departement egyik vá­roskájának polgármesterét a tanács egyik tagja nyílt ülésen Mussolininak aposztrofálta. A pol­gármester becsületsértésért pert indítóit s a bí­róság a tanácstagot hatliónapi fogházra Ítél le. ügy látszik, hogy a fascismuznak nincs valami JBSga* ksrspsa Oi»e degftrteoK®jft>pi. 6 1928 juning 9, szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom