Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-29 / 148. (1775.) szám
Mai számunk 12 oldal VII. évf. 148. (1775) szám ■ Pántok 1928 junius 29 Mai számunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Eg^es czám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszlcói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő'. DZURANYI LÁSZLÓ FOR6ÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága fl„ Panská uiice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A légi birodalom polgárai Irta Flaohbarth Ernő dr. Prága, junius 28. A lex Dérer nem csinált rendet abban a zűrzavarban, amelyet a legbelső közigazgatási bíróság százezerszer fölpanaszolt döntvénye teremtett. A hontalanok megszámlálhatatlan tömegének aránylag csak igen csekély része szerezte meg általa csehszlovák állampolgárságra való igényét és az uj törvény nagyon sok kategóriát, amelynek a békeszerződés és a magyar illetőségi törvény alapján régen meg kellett volna adni az államipolgárságot, kifejezetten kizárt a kedvezményezettek sorából. Még sokkal,’ de sokkal nagyobb baj azonban az, hogy a belügyminisztérium és a közigazgatási hatóságok gyakorlata, amint azt a képviselőházban, maga Dérer Iván is több ízben kifejtette, a különben sem ideális törvényt tévesen magyarázza és teljesen kiforgatja eredeti értelméből. Nap-nap mellett kapjuk a szerencsétlen hontalanok leveleit, amelyekből az emberi szenvedések végtelen skálája sir föl és segítséget követel. Az önhibájukon kívül oly rettenetes helyzetbe jutottak fájdalmánál csak akasztófahumoruk nagyobb. Az egyik nagykeserüen „légi állampolgárnak" nevezi magát, a másik, aki alig néhány nappal ez- j előtt vette kézhez a belügyminisztérium el-j utasító határozatát, amely szerint azért nem ] adták meg neki az állampolgárságot, mert 1906 január 1-én nem volt nagykorú, azzal | vigasztalódik, hogy hiába lett volna a kriti- i kus időben akár matuzsálemi korban is, J úgysem eresztették volna be a csehszlovák I állampolgárok paradicsomába, mert akkor a himlőoltási bizonyítványát kifogásolták volna. Mikor esik már meg egyszer a kormány szive ennyi nyomorúság láttára és mikor látja be végre, hogy az állampolgár- sági és illetőségi kérdés által teremtett álla- j pót méltatlan a XX. század egy jogállamá- \ hoz és prehisztórikus időkre emlékezteti az embert? — er Ez alkalommal a lex Dérer végrehajtása körül felmerülő legfeltűnőbb anomáliákkal kívánunk foglalkozni. Az első az, hogy a! belügyminisztérium következetesen elutasítja azokat a folyamodókat, akik minden törvényes föltételnek megfeleltek, de 1906 január 1-én még nem érték el életük hu-j szonuegyedik évét, azaz a régi magyar tör-! vények szerint nagykorúságukat. Az 1926. évi 152. számú törvény 1. szakasza azonban 1 nem tesz különbséget nagykorúak és kiskornak között, hanem minden korlátozás nélkül' biztosítja a csehszlovák állampolgár-1 ság megszerzésének igényét mindazoknak• a korábbi magyar állampolgároknak, akik, 1906 január 1-től 1910 január 1-ig ugyan-; azon szlovenszkói vagy ruszinszkéi község- j ben laktak s azóta is a csehszlovák köztársa- j ság területén élnek, ha a törvény többi föltételeinek eleget tudnak fenni és nem forog j fenn Qlyan körülmény, amely a csehszlovák, állampolgárság elnyerését kizárja. A tör- j vény egy szóval sem mondja azt, hogy a lex i Dérer alapján csak azok szerezhetnek ál-1 lampolgárságot, akik ma legalább negyvenkét évesek, mert ez a legnagyohbfaku méltánytalanság volna a fiatalabb korosztályokká1 szemben. Ha pedig a lex Dérer lehetővé feszi, hogy a szülök i<ttlakásának idejét á gyermekek tartózkodási idejébe beszámítKubát, Cserit!?, Dióban? és Rozsypal a négy országos elnök — Alelitöknek egyedül Országi! lízsef zsupánt nevezték ki Prága, junius 28. A minisztertanács ma délben közzétette a négy országos elnök kinevezését. Országos elnökök a következők lettek: Csehországban Kubát dr., az eddigi tartományfőnök, Morvaországban Oseniv belügyminiszter, Szlovensz- kón Drobny táblabiró és Ruszinszkóban Rozsypal alkormányzó. Tekintettel arra, hogy Drobny jelenleg csak a negyedik fizetési osztályban van, mostani kinevezésével a 2. fizetési osztályba kerül, mig a többi országos elnök az első fizetési osztályban van. A szlovák néppárt és Drobny Írásbeli biztosítékot kapott arra nézve, hogy október 28-án az első fizetési osztályba léptetik elő. Drobny ma délután Tiso egészségügyi miniszter kíséretében megjelent a parlament folyosóját! és bemutatkozott Hodza és Mayr-Harting minisztereknek. Drobny, aki 44 éves és tipikus szürke hivatalnokember benyomását kelti, az általános érdeklődés központja volt a parlamentben. Az országos alelnökök kinevezése tárgyában a minisztertanács úgy határozott, hogy a történelmi országokban és Ruszinszkóban most nem neveznek ki alelnökö- ket, Szlovenszkó is egyelőre csak egy ál- elnököt kap Országit József, turóci zsupán személyében. A kinevezés junius elsejei érvényű. I képviselőház megszavazta a közigazgatási retem novelláját A magyar nemzeti páid ellenzékiálláspontját Füssy Kálmán képviselő szögezte le a Javaslattal szemben Prága, junius 28. A közigazgatási reform 1 novellájának vitáját a képviselőházban ma délelőtt folytatták. A vita várakozáson felül j elhúzódott, mivel egyre több és több szónok j jelentkezett szólásra. j Délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést Malypetr elnök. Az első szónok Becskó szlovák szociáldemokrata volt. Szerinte a szlovenszkói országos elnöki állást a legalkalmatlanabb és minden tekintetben jelentéktelen emberrel töltik be. Foglalko- í zott az önkormányzati testületek pénzügyi ! gazdálkodásának kérdésével. Kijelenti, hogy | az erre vonatkozó törvény tönkretette a köz- í ségek pénzügyi egyensúlyát. Kifogást emelt az ellen, hogy az állampolgársági kérdésekben még mindig oly bürokratikusán járnak el és nem adják meg az állanihü embereknek sem az állampolgárságot, úgy hogy sok embert az a veszély fenyeget, hogy julius 1-én az állampolgárság hiánya folytán elveszti állását. A közigazgatás reformját csak azért hajtják végre Szlovenszkón, mert a szlovák népsák, úgy ez csak azt jelenti, hogy a törvényhozó nem akarta kizárni a csehszlovák állampolgárság megszerzéséből azokat, akik 1906 január 1-e után pillantották meg a napvilágot, de akiknek már elhunyt, vagy az állampolgárságra igényt nem tartó szülei, ha élnének, az állampolgárságra igényt tarthatnának, ellenben nem jelenti azt, hogy azok, akik az említett időpont előtt mint kiskorúak kerültek ide, nem birnak igénnyel az állampolgárságba. A mi álláspontunk helyességét. egyik parlamenti beszédében maga Dérer Iván is elismerte. Még nyakatekertebb érvelés az, hogy a! lex Dérer kedvezményei nem terjednek ki azokra, akiknek a jelenlegi Szlovenszkó és Ruszinszkó valamelyik községétől az 1910: január elseje utáni időből származó illető-! ségi bizonyítványuk van, de a trianoni béke-j szerződés, .illetőleg az 1920, évi 236. számú. párt mindenáron meg akarja mutatni, hogy akaratát keresztülviszi a kormányban. 3 német pártok egymás ellen Matzer német nemzeti párti véleménye szerint azóta, amióta a német pártok a kormányban vannak, egymásután hozzák az olyan törvényeket, amelyek a németség kárára szolgálnak. Tisztán csak a német kormány- párti képviselők segítségével szavazhatták meg a közigazgatás reformjáról szóló törvényt, amely eltemeti Szilézia önállóságát. Szinte kirívó az a tény, hogy amikor Ruszin- szkónak megadják (?) az autonómiát, ugyanakkor Sziléziától elveszik, holott Szilézia igen magas kultúrájú országrész. Luschka dr. német keresztényszocialista: Talán mi felelősek vagyunk a békeszerződésekért is? Ott adták meg Ruszinszkó autonómiáját. Éles kontroverzia támad a német keresz- tényszooialista és a német nemzeti párt között és számos közbeszólás hangzik el. Wünsch kommunista poemizál a szlovák néppárttal és támadja a csehszlovák szociálaz demokratákat is. A közigazgatási reform az önkormányzat halálát jelenti. Koudelka csehszlovák szociáldemokrata kijelenti, hogy a kormánytöbbség minden erővel arra törekszik, hogy hatalmát kihasználja és mindazokat a törvényeket módosítsa, amelyek még a szocialista pártok kormányzata alatt keletkeztek. A közigazgatási reform a demokrácia és a polgárok egyenjogúsága helyett mindenütt a bürokráciát segíti uralomra, Igen élénk vita támad a következő szónok, Luschka német keresztényszocialista beszéde alatt, aki kijelenti, hogy a lakosság kívánságához képest változtatják meg az eredeti törvényt és pedig azért, hogy a választásokat még a törvény életbeléptetése előtt végre lehessen hajtani. Minden egyes pártnak jogában áll felfogásának kifejezést adni, azonban megengedhetetlen az, hogy oly eszközökkel dolgozzanak, mint a német ellenzékiek. Cech: Talán a szánkat is befogjuk. Luschka: Nem azt mondom, hogy ne beszéljenek, hanem arról van szó, hogy hogyan beszélnek. A közigazgatási reformért nem a pártok, hanem a kormány felelős. A pártokcsensziovaK Törvény aiapjan nem aerieü a csehszlovák állampolgárság elismeréséi. Ennek az álláspontnak abszurditása kitűnik már abból, hogy ezek szerint a lex Dérer alapján csak azok szerezhetnének állampolgárságot, akik sem 1510 január 1-e előtt, sem azután nem nyertek illetőséget a köztársaság valamelyik községében, ellenben elvből ki vannak zárva azok, akik 1910 január 1-e utáni illetőségi bizonyítványt mégis csak föl tudnak mutatni. De különben is miért is nem maradnak kövei kezet esek a közigazgatási hatóságok? Ha valakinek 1910 előtti illetőségi bizonyítványa van, akkor azt mondják rá, hogy nem érvényes, mert tulajdonosát a község nem vette föl kifejezetten, tehát képviselő testületi határozattal a kötelékébe, de ha a bizonyítvány 1910 január 1-e utáni időből származik, akkor nem kutatják, hogy az illetőt kifejezetten felvet-j téli-e a község kötelékébe, hanoin minden j további nélkül elfogadják a bizodyitványt, de csak azért, hogy most már azért utasítsák el kérvényét, mert a szerencsétlen fló- tásnak — egyszer mégis csak volt ott illetősége. Az igazságtalanság csak fokozódik akkor, ha valaki 1921 december 31-én megát joggal csehszlovák állampolgárnak tartotta, mert hiszen 1910 január 1-e után, de 1918 október 28-ika előtt kiállított bizonyítványa szerint már a Stichtag előtt jogérvényesen szerzett illetősége volt. azért feliát meg volt győződve, hogy bem is kell optál- nia és csak a közigazgatási bíróság híres döntvénye után. tehát oly időben, amikor a jelentkezési batáridő már régen lejárt, szerzett tudomást arról, hogy az illetőséget egyszer megszerezte ugyan, de nem 1910 január 1-e előtt, hanem csak azután. Ember legyen,- aki ebben a kacskaringéi útvesztőben el tud igazodni! ^
