Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-28 / 147. (1774.) szám

1928 fcmim 28, gjftjjrijjfc „Dérer Rotöermere kezére dolgozik" Hiinka nagy filippikája a Stovákban a szicvenszkfti centralista- szocialista rezsim bűnei miatt Dérer Iván mit miniszter ellen — Dérer sürgős interpellációt Jegyzett be Hlinkának Sir DhmM részére adott s a centralizmust vádló interjúja miatt Prága, junius 27. Hliníka András, a szlo­vák néjppái’t vezére a Sloivák tegnapi számá­ban vezető helyen Dérer Rőt he nme re kezére dolgozik címen a szocialisták sürgős inter- pellációjáival foglalkozik, melyben Dér erek Hliiníkát ' .beiváldolják, hogy Rothenmere egyik alvezérének, Róbert Donaldnak a szloven- szbói állapotokról Írott könyvéhez olyan ada­tokat nyújtott, melyek szerintük a Rother- mere-afcciót segítik. — Ez az író — mondja a cikkben Hiinka Dániáidból — tk'ár önként, akár megrendelésre képes könyvet adott ki The tragedy of Tria­non (Trianoni tragédia) címen. Sir Donald a magyarok által óhajtott írj Szlovenszkó tér­képét is közli, melyen Pozsonyt, Nyntrát, Lo­soncot, Selmecbányát, Kassát, Ungvárt és ‘Munkácsot Magyarországnak adományozza. Természetesen mért ne álmodozzék a vén­asszony, amiről a vénasszonynak éppen tet­szik? (Szlovák közmondás. — Szerk.) i — A magam részéről üdvözlöm Dérer lé­pését — folytatja Hiinka. — Be fogom bizo­nyítani, hogy Rothermeíenek és az irredentizmusnak nem Tuka, Hiinka vagy a szlovák nép­párt, hanem Dérer Iván ur és a többi re­volverei szocialista hazafiak tettek szol­gálatot. .Válaszomnak témája Miss Canivettel, Donald titkárnőjével való interjúm, ki a m'ult év no­vember 20-án látogatott meg. " Miss Canivetnek csak a teljes és tiszta igazat mondottam. Vérző szivivel mondottam el, mert szeretem hazámat és nem szeretem, ha a külföld rosz- szat ir és beszél rólunk. Most is nyilváno­san Ígérem Dérernek, hogy ha megcáfolja áll i fásaimat, mindent visszavonok és hely­reigazitok. Alkalmat nyújtok Dérernek ar­ra, bizonyítsa be, hogy Miss Canivetnek nem az igazat mondottam. — Mondja meg, Dérer dr. ur, hogy anyó­sának nincs százezreket hozó födohánytözsdé- je Pozsonyban. Cáfolja meg Dérer ur a tényt, hogy a megboldogult Rasin nem mondta, mi­szerint Szlovenszkón vissza kell fejleszteni az ipart. Rionyitsa be Dérer dr, hogy Korompát, a Magurkát, a dinamitgyárat nem építették le. Igazolja be Dérer dr. ügyvéd és a „sze­gények atyja", hogy Csacán, Rajeeon, Zólyom­ban, Rózsahegyen nem redukált erővel dol­goznak és hogy Hiinka nem interveniált Nagysziabos érdekében. Bizonyítsa be, hogy a Slovákot nem rabolták ki a rendőrség asz- szisztálása mellett, hogy a Slovákot soha nem cenzúrázták, hogy Cseh- és Morvaország­ból Szlovenszkóra nem hoznak váltóőröket, vasúti munkásokat, napszámosokat és kőmű­veseket. A nyilvánosság előtt beismerem, hogy valótlanságot mondtam, ha Dérer ur bebizonyítja, hogy Szlovenszkón nincs mun­kahiány s hogy a nép nem nagyobb mérték­ben menekül a tengeren túlra, mint a törté­nelmi országrészekből. — Azt kellett volna mondanom, hogy sajtószabadságunk van, mikor ő teremtette meg a köztársaság védelméről szóló lex Dé­rért. ő az ellenzék, én kormánypárti vagyok — de nézze meg, melyik lap szenvedett töb­bet, az ő Robotnické Noviny-je, vagy a mi részünkön a Slováik, a Hlas Slovenskycíh Ze- leznioiarov, a Rodabrana, a Siovensiká Pravda? Sajnálom, hogy ezt Miss Canivetnek meg kellett mondanom, de még jobban sajnálom Dérer dr. volt miniszter urat, mert ezt a rendszert ő és az ő udvari hazafias szocialistái inaúgurálták. — Azt mondja ön a Právo Liduban — lordul végre Hiinka Déréihez —, hogy segí­tem Tukát. Valóban segítségére vagyok mindaddig, amíg meg leszek győződve afe­lől, hogy Tuka tisztességes és jellemes em­ber. Tuka köztünk marad mindaddig, amig ön kétségtelen corpus delicti-vel netm bizo­nyítja be, hogy Tuka Rothermere érdekében dolgozik. Engedje meg -azonban doktor ur, ön nem taníthatja Hlinkát hazafiságra és fajhiiségre. Hiinka mindig nemzeti meggyőződésű volt, Ön pedig nemzetköz proletár. asEsra^m A dempkratapárt konventjének éles állásfoglalása Amerika mai kormány politikája ellen Newyork, junius 27. Tegnap délután két órakor Houstonban ünnepélyes külsősé­gek között nyitották meg a demokrata párt konventjét, amely Claude Bower-s nemyorki publicistát választotta meg elnökéül. A kon- vent ülésezése napján elviselhetetlen hőség uralkodott, amely a trágyalások hosszabb megszakítását tette szükségessé. Az esti órák­ban az ülésezést felfüggesztették s megkezdte tanácskozásait a határozati javaslatokat elő­készítő külön bizottság. Este hét órakor gyűlt össze másodszor a koravént, hogy meghallgassa Bower Claude- ot, a gyűlés vezérszónokát. A delegátusok bi­zakodó hangulatban jöttek el a második ülés­re, mert most már bizonyosra veszik, hogy Snűth, a párt elnökjelöltje, az első választási menet­ben legalább 702 szavazatot kap. A helyettes elnöki tisztre Robinson arkansa- si szenátort jelöli a demokrata párt többsége és a beavatottak Robinson választási esélyeit is kedvezőnek ítélik. A koravént esti ülésén Bowers lépett a szónoki emelvényre és nagy­hatású prograimlbeszódét mondott. Kijelenté­be szerint a demokrácia mozgósította erőit az előjogok és a fosztogatás rendszerének, az önkényuralomnak és a bürokrácia tulhaj fá­sainak kiirtására. Tömött sorokban vonu­lunk fel — mondotta a szónok — a központi uralom rendszere ellen, amely a nép szabad­ságjogait megnyirbálással fenyegeti. Küz­dünk a nemzet becsületéért, amelyet szemér­metlen és alávaló korrupciós üzelmekkel szennyeztek be. A szánok hevesen támadta az utolsó két republikánus kormány tarifapolitikáját. A kormányok uralmának jellemzéséül felhozza, hogy az utolsó hét esztendőben a munkanél­küliek tábora 4 millió főre emelkedett, négyezer bank ment esődbe és 23.146 kereskedelmi vállalat bukott meg. A demokrata párt célkitűzése, hogy véget- vessen a dollárdiploimáci-a üzelmeinek és megmentse az amerikai kereskedelmet és ipart a rablógazdálkodástól. A kormány mos­tani politikájával olyan magot vet Amerika humuszába, amelynek termését a tengeren­túli kereskedelmi riválisok fogják learatni. „Nem küldhetjük tengerészkatonáinkat, akik a délamerikai államokat szokták muskétáikkal rémitgetni, az angol és német kereskedők ellen. Tehát a politika uj irányát és egészségesebb szellemét kell követelni." A szónok heves támadások pergőtüze alá vette Mellon államtitkár tevékenységét és Mellont a „pitísburgi Bratianu“-nak ne­vezte, aki az amerikai farmerekből ro­mán földmi vés eket akar faragni, hogy egy pénzéhes osztály ládájába garmadá­jával gyűljön az arany. A demokrata párt vissza akarja téríteni Ame­rikát alkotmánya régi alapelveihez: a sza­badságihoz és az igazsághoz. A szónok beszédét többször percekig tom­boló éljenrivalgások szakították félbe. A de­legátusok a szónoklat befejezése után lelke­sen ünnepelték Bowerst, majd a gyűlés foly­tatását másnapra halasztották. „Vagy leszerelés, wagy liáboni és a lépswfefség föloszlatása P‘ A leszerelési bizottság harmadik ülésezése Genfien — Vita a nemzeti Javaslatok körül — Prések és Tinin pere Prága, junius 27. A leitmeritzi tör­vényszék rövidesen szenzációs politikai port fog tárgyalni, melyet Prá&ek Károly, a sze-i mátus volt elnöke és az agrárpárt volt disszi- dense indított Thun Jaroszláv ellen. Prásek, mint tudvalevő, konzervatív agrárpártot alapított, amely vállaikra zás a állítólag négy millió koronába került, de erre a célra csak egy millió kétszázezer koronát kapott Thun földbirtokostól, aki Prásek beadványa sze­rint hat millió koronáig szóló hitelt engedé­lyezett egyes csehországi nagybirtokosok ne­vében Préseknek. A vádirat, a Vecserni List közlése szerint, elmondja, hogy Thun egy alkalommal félmillió koronás előleget adott Préseiknek. Prásek az összeget kévé­séi te és igy szólt: „Tulajdonképp .korlátlan összegeket kellene rendelkezésemre bocsá­tania. A volt arisztokrácia a forradalom után huszonnégy milliót adott a politikai pártok­nak s mégis bolsevista politikát csináltak." A (közvélemény ezekután nagy érdeklő­déssel. tekint a pór tárgyalása elé, mert előrelátható, hogy politikai pikantériák jut­nak majd a tárgyalás alkalmával ,a nyilvá­nosság elé. Genf, junius 27. A népszövetség leszere­lési bizottsága ma kezdte meg harmadik ülésezését, amelyen a német delegátusok ál­tal legutóbb beterjesztett öt javaslat került megvitatásra. A német javaslatok a háborús veszedelem elleni védekezés és a háborús feszültségek keletkezésének megakadályo­zása körül forognak. Az elnöki székben Be­nes dr. csehszlovák külügyminiszter foglal helyet, Németországot Simson államtitkár, Angliát McNeill, Franciaországot Paul Bon- cour megérkezéséig Massigli népszövetségi referens képviselte, míg Oroszország meg­bízatásában Stein ügyosztályfőnök jelent meg. Kivülük a bizottság ülésén Csehszlová­kia berni követe, Veverka, Unden volt svéd külügyminiszter és Munir bey török követ vettek részt. v Benes külügyminiszternek, a bizottság elnökének ugyancsak össze kell szednie minden diplomáciai ügyességét, hogy ,a le­szerelési bizottság elé kerülő kényes kérdé­sek kiélezésének elejét vegye. Bizonyos népszövetségi körökben nagy érdeklődéssel tekintettek a leszerelési bizottság tárgyalá­sai elé, amelyeket a népszövetség jövőbeni sorsa szempontjából döntő fontosságuaknak tartanak. A bizottság munkájának jelentő­ségére mutat, hogy genfi körökben a népszövetség tevé­kenységé nék prognózisát a következő mondatban sűrítik össze: „Vagy lesze­relési vagy pedig háborút és a népszö­vetség feloszlatását!" A mai ülést Benes külügyminiszter rövid programadó nyilatkozata vezette be és eb­ben Benes a tárgyalások sikere iránti remé­nyének adott kifejezést. Ezután a török de­legátus jelentette be, hogy előterjesztésében nincsenek konkrét javaslatok, hanem csu­pán a német javaslatokhoz fűződő emlék­irat jellegével bír. Simson német delegátus felszólalásában ismét hangsúlyozta, hogy a német javaslatok betű szerint és szellemük­ben is egyeznek a népszövetségi paktummal. Ezután az elnök indítványára határozatba megy, hogy egy tizenkétifagu szerkesztőbi­zottságot küldenek ki, amely a bizottság mun­kájának meggyorsítása érdekében a napi­rend előtt felül vizsgálja és elkészíti az egyes bizottságok előterjesztéseit. Az ülés utolsó pontjaként Belgium dele­gátusa terjesztetne elő a német javaslatokról készült memorandumát. Az ő véleménye sze­rint a német javaslatok alapján a bizottság hasznos munkát végezhet, ha máról holnapra nem. is valósíthat meg mindent. Indítványoz­ta, hogy a bizottság már mostani ülésein hoz­zon határozatokat, amelyeket a népszövetség legközelebbi közgyűlése elé terjesztenének. Elvben teljes egészében magáévá teszi a né­met javaslatok álláspontját, de a gyakorlati kivitel tekintetében némi pesszimizmussal viseltetik. . Simson államtitkár, néniét delegátus nem osztja Jaquemyns belga delegátus pesszimiz­musát és utal arra. hogy a belga memoran­dum maga is világosan körvonalazza, hogy I lehet az indítványok gyakorlati megrvalésitá- sálnak ultijából elárítani az akadályokat. A 'leszerelési bizottság legközelébbi nyil­vános ülését csütörtököm délután tartja. A nemzetközi békekongresszus Varsó, junius 27. A nemzetközi békén' kongresszus második napját a leszerelés és gazdasági bizottságok tanácskozása töltötte ki. Tegnap délután a gemfii nemzetközi békehi- vatal kötelékébe tartozó egyesületek delegá­tusai tartottak ülést, amelyen megejtették a választást a békehivatal tanáosálba. Ismét megválasztották azokat, akik mostanáig a ta­nácsban foglaltak helyet s a sorból egyedül Guexy svájci delegátus maradt ki, aki maga köszönt le állásról és aki helyett Huggen- holz lelkészt küldték a tanácsba1. Ravasz Viktor az összeférhe­tetlenségi bizottság elnöke Prága, junius 27. A képviselőház össze­férhetetlenségi bizottsága ma tartotta ala­kuló ülését. A bizottság elnökének Ravasz Viktor szlovák néppárti képviselőt, alelmö- keinek pedig Nejezchleb-Marcha agrár, An- del iparospárti és Remes csehszlovák szo­ciáldemokrata képviselőt választották meg. I szociáldemokrata földmivesszövetkezetek afférja a bíróság előtt Prága, junius 27. Julius 19-én a prágai bíróság egy politikai afférból eredő becsü­letsértési port tárgyal, melyet Kosztecska dr., Klepetár ügyvédije, aki egyúttal a cseh­szlovák szociáldemokrata párt ügyésze is, indított Rohan dr. földbirtokos ellen. A be­csületsértési pör hátterében a szociáldemo­krata párt földmivesszövetkezeteinek isme­retes afférje húzódik meg, mely Chalupa képviselőnek kizárására és mandátumától való megfosztására vezetett. Az affér úgy tört ki, hogy Rohan dr. földbirtokos föl­jelentést intézett Chalupa ellen a földhiva­talhoz s e beadványának egyes kitételeiben Kosztecska dr., a szociáldemokrata párti földmivesszövetkezetek ügyésze, becsület- sértést látott s beperelte Rohan földbirto­kost. így a Ohalupa-aiffér közvetve a bíróság elé kerül •;, Legújabb közgazdasági hírek A kereskedelmi kamarák a részletüzletről szóló törvénytervezet ellen. A kereskedelmi kamarák központjának a megbízásából a prágai kereskedelmi kamara véleményt dolgozott ki a részletüzletről szóló tör­vénytervezetről. A vélemény, amelyet a kormánynak fognak előterjeszteni, hangsú­lyozza, hogy a tervezet nem felel meg a követelményeknek. (PTTA). Nemzetközi konferencia a nyersbőr- és csontkereskedelem szabaddátételéről. A na­pokban utazik el a csehszlovák delegáció a nyersbőr- és csontkereskedelem szabaddáté­teléről tárgyaló genfi konferenciára, amely junius 29-én veszi kezdetét. A konferencia tulajdonképpen csak előkonferenciája lesz a nemzetközi behozatali és kiviteli tilalmakról tárgyaló nemzetközi tanácskozásoknak. (PTTA). A Fiat-elárusitó r.-t. közgyűlése. A Fiat- elárusító r.-t. tegnap tartotta meg közgyűlését, amelyen elhatározták, hogy az 1927. évi tiszta nyereségből 8 százalékos osztalékot fognak ki­fizetni s 43.840 koronát uj számlára visznek át. Az állami ipartanács ülése. Az állami ipartanács tegnap kezdte meg negyedik tel­jes ülését Kovák kereskedelmi miniszter el­nöklete mellett. A miniszter megemlékezett az ipartörvény revíziójáról, amelynek munká­latai intenziven folynak. A tanács azután kü­lönböző kérdéseket tárgyalt meg. A budapesti állami központi pénztárnál levő csehszlovákiai letétek átszállítása. A régi koronatartozásokról folyt legutóbbi bu­dapesti tárgyalások alkalmával kiküszöbölték azokat a nehézségeket is, amelyek eddig a budapesti állami központi pénztárnál levő csehszlovákiai letétek kiadatását megakadá­lyozták. Különösen az államfordulat után Bu­dapestre szállított letétekről van sző, amelyek kiadására a magyar kormány az 1923 julius 13-án kötött egyezményben kötelezte magát. Most kiszolgáltatják összes letéteket, ki­véve azon árvapénztárak, városok és községek lététéit, amelyek körzete vagy területe az uj határoknál kettévált, továbbá a hagyatéki, ajándékozási, alapítványi és ösztöndijletéte- ket. Ezen letétek átszállításával külön bizott­ságot biztak meg, amely már a legközelebbi napokban e óéiból Budapestre utazik. 6 mieb "<PRy<8g-MAGkm-HiRii.5in

Next

/
Oldalképek
Tartalom