Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-27 / 146. (1773.) szám
ki irlk agresszivitás politiSiája A cseh~né;met ikiegyezíést hatékonyan; propagáló Prager Tagblatt egyik vezető publicistája a lap most vasárnapi vezető cik- kóbeai komoly intelmeiket intéz a magyar kérdésben azokhoz, akiket illet. Nincs benne kétség, hogy a német agrár-iparos aktivizáláshoz közel álló ember jóakaratu tanácsa ez a is eh Landsmannok részére, tehát cseh né- sőszögbői sem kritikája őszinteségéhez, sem ;; tanácsa önzetlenségéhez nem férhet szó. A magyar kérdést Prága két arculatban véli elintézettnek: kifelé a kisantant agresz- szivitás álban, befelé a kisebbségpolitika di'k- átuiinaiban. Prága magyar politikájának eme i tél külső-belső frontját veszi kritika alá a • magyarbarátnak éppen nem mondható dere1* j lémet publicista s azt állítja, hogy a kisan- ant igazi és csaknem egyetlen tartalmát a Magyarország iránti ellenszenv alkotja, 'íem csodálkozik azon, hogy a kisantant ál- amai védekeznek az exisztenciájukat fenyegető magyar veszély ellen, de hogy ezért kü- ön szövetséget kelljen kötniök, ezt szerinte a cisantant-rajongék körén kívül vajmi kevés jmiber láthatja be. Nem szükséges ma már zakadatlanul kommünikékben ismételgetni, logy a kisantant valóban csak a trianoni zerződés revíziójának megakadályozására áll önn, amert a békeszerződésekben az is ben- íe áll, hogy bizonyos körülmények között a szerződések revíziója igenis végrehajtható i igy nemcsak Magyarországon, hanem Angidban, Németországban, Amerikában és Olaszországban is furcsának találják, ha hamm talpig felfegyverzett állam túlerejére ámaszkodva a békeszerződésből csak azt akarja kiemelni, ami éppen neki tetsző. Ahelyett, hogy állandóan ismételgetnék, hogy i három állam nem ismeri el, vagy obstruálja a békeszerződés revíziós klauzuláját, szerinte tanácsosabb volna, ha a magyar kisebbség :ömegeit, a mezőgazda-rétegeket igyekeznének igazságos kisebbségpolitikával meghódítani a csehszlovák állam eszme részére, mert az ő véleménye szerint ez lehet csak a legmegbízhatóbb védekezési mód a népszavazás eshetősége ellen, mert a kisebbségek iránti igazságos és szerződéshiü bánásmód — mondja a cikkiró — hatékonyabb eszköz, amint holmi állig fölfegyverzett szövetségek kimélyi'téséről és kibővítéséről szóló félhivatalos nyilatkozatok ismétlése. Megjegyzendő, hogy a cikkiró gazdasági tekintetben eldorádónak képzeli el a csehszlovákiai magyar mezőgazdák anyagi helyzetét a csehszlovákiai gazdaságpolitika keretein belül, de e tévedéstől eltekintve rátapint a két legfontosabb bajra: a külpolitika nagy tévedésére: a kisantantra és a belpolitika legbetegebb pontjára: a kisebbségi kérdésre. A kisantant gazdasági kooperációja gazdaságpolitikai lehetetlenség, a kisantant államai közt a gazdasági értékek kicserélése tiz év alatt nevetségesen csekély maradt és minden délibábkergetés, mindjén politikai erőltetés dacára most is süllyedőiben van. A ki sántán tpolitika tervei keresztezik az egészséges gazdaságpolitikát, mely a szomszédos államokat és nem a távoli katonai szövetségeseket köthetné össze egymással. A kisantant összes állítólagos katonadiplomáciai sikerei nem érnek föl azokkal a gazdasági hátrányokkal, melyeket Csehszlovákia Közép- eoiTÓpában a kisantant fönnállása miatt szenved. Viszont a katonai erőre apelláló diplomáciai agresszivitás nem hozhat gazdasági javulást. De a külpolitikai agresszivitáshoz hasonHetykén és lázitő páthosszal védekezik Kun Béla, akinek kiadatási ügye megbuktatta az osztrák igazságügyminisztert 1 vörös tBtátü nem ismeri ei az „oszlá!ybiróságot“ - Izgalmas s*ö- Itarcok a mű,a védelem és a bíróság között - A kiadatási kérelem elutasítása válságba sodorta az osztrák kormányt \ Becs, junius 26. Ma reggel 9 órakor kezdődött meg a bécsi vegyes bíróság előtt Kun Béla ügyének tárgyalása. A hallgatóság mindössze össze hetven-nyolcvan főből állott, legnagyobbrészt újságírókból és jogászokból. Mindenkinek, aki belépőjegyét előmutatta, személyi motozásnak kellett magát alávetnie, mivel attól tartottak, hogy a publikum sorai közül valaki merényletet kísérel meg Kun Béla ellen. Nyolc fegyveres fegyőr hozza fel a fogházból Kun Bélát és két bűntársát, Mayerhoffer György droguistakereskedőt és Breuer Ilona gép- irónöt. A volt magyar kommunista diktátor a fogházban megöregedett és erősen idegesnek látszik. A tárgyalás megnyitása után az elnök először Kun Béla személyi adatait veszi fel. Kun Béla elmondja, hogy birja annyira a nyelvet, hogy németül fog védekezni. Elmondja, hogy 1886 február 20-án született Szilágycsehen, orosz állampolgár, felekezeten kívüli, nős, két gyermek apja, Kolozsváron főiskolát végzett, lakhelye Moszkva. Szülei nem élnek, édes apja néhány hét előtt halt meg. A véd Ezután a vádirat következik. Az államügyész Kun Bélát titkos szövetkezéssel, tiltott visszatéréssel és utlevél- hamisitással, Mayerhoffer Györgyöt titkos szövetkezéssel, Breuer Ilona gépirónöt pedig utlevélhamisitás utján elkövetett csalással vádolja. A vádiratból kitűnik, hogy Kun Béla 1919. augusztusában a magyarországi proletárdiktatúra bukása után Bécsbe menekült, ahonnan 1920-ban örökre kitiltották. Ekkor Moszkvába költözött, hogy kezébe vegye a magyarországi kommunista mozgalom irányítását, amely a magyarországi kommunista párt feloszlatása és betiltása után egy központi bizottság utján folytatta tevékenységét. Ennek a bizottságnak tagjai voltak: Kun Béla, Landler Jenő, Petri, Weisz Ferdinánd, Weisz József, Steiner Ferenc, Sándor Béla, Révai József, Lándor Béla, és Kis Hugó. A központi bizottság évenkint háromszor teljes ülést tartott, amikor megállapította a munkatervet, meghallgatta a végrehajtással megbízott párttagok jelentését. A bizottság székhelye 1927-től kezdve Bécs volt. Az iratokból kitűnik, hogy Alpári Gyula volt magyar külügyi népbiztoshelyettes egy alkalommal azt mon- dota Kun Bélának: Te végzed a magyar munka 95 százalékát. Egyébként nagy óvatossággal dolgoztak, mindenkinek álneve volt, a fogalmak megjelölésére szintén más szavakat használtak. Kun Béla többször megfordult Becsben és ilyenkor Wagner József mérnök néven jelentette be magát. A vádirat felolvasása után Schwarc dr. államügyész emelkedik szólásra: — A vádirat indokolásában — mondja — utalás történik arra, hogy Kun Bélát az orosz szovjet katonai és politikai vezető állásokba osztotta, továbbá, hogy Kun a külföldi kommunista mozgalmakban vett tevékeny részt. Hangsúlyozni szeretném, hogy az ő szovjet- oroszországi hivatalos tevékenysége és az Európa más országaiban kifejtett kommunista működése között semmiféle összefüggés nincsen ... Rosenberg védő félbeszakítja az ügyész szavait: Az ügyésznek nincsen joga vádiratához kommentárokat fűzni. Kun Béla „boszorkánysört” emleget Az elnök rendreutasitja a védőt, majd megadja a szót Kun Bélának, aki előre elkészített, gondosan megszerkesztett beszédében foglalkozik a kommunista mozgalom teoretikus és gyakorlati vezérelveivel. Amit tettem, — beszéli — azt a kommunista Internacionálé és a magyar kommunista párt elvei parancsolták, a proletariátus felszabadításáért folyó harc sikere érdekében. Tetteimért kizárólag a munkásosztálynak tartozom felelősséggel. Különben pedig: nem érzem magamat bűnösnek ... Nem szükséges itt jellemeznem — folytatja — a magyar politikai élet vezetőegyéniségeit. Ez a per nem egyéb, mint egy politikai boszorkányper. Kiástak egy paragrafust, amely a Metternich idejéből való és amelyet az ausztriai és a magyar forradalmá1<5 agresszív politika a magyar kérdés másik oldala is: a kisebbségi kérdés itteni kezelése. Lojalitást lehet parancsolni, sőt kikényszeríteni, de vannak idők, amikor nem ki- kényszeritett, hanem önkéntes lojalitásra van szükség. A sovinizmus csak parancsolt lojalitást akar, a Prager Tagblatt az önkéntes lojalitás megnyerését ajánlja. Ennek eszközéül a teljes nemzeti egyenjogúsításnak a békeszerződések érteimében való bevezetését érti. Ennek első föltétele szerinte a minisztereknek, minisztériumi főhivatalnokoknak, járási főnököknek a nemzeti számarány szerint való kinevezése volna, vagyis a magyar kisebbségnek nemcsak az önkormányzatban való csorbítatlan részesedése, hanem a köz- igazgatás minden vonalán való igazságos ős méltányos részesedése is. Vagyis gyakorlatban a nemzeti állam eszméjének föladása. A Prager Tagblatt a válságos időkre gondolva kívánja az önkéntes lojalitás ilyetén való megnyerését. Azonban az államalkotó pártok soviniszta agresszivitásán, irredenta- vádjain, a hontalanság kálváriáin, az ezernyi gazdasági, kulturális és politikai sérelmen kívül érezhették vájjon egyebet tiz éven át e pártok exponensei velünk, magyar kisebbséggel szemben a közélet bármelyik fórumán? Vájjon lesz-e bennük valaha annyi államalkotó belátás, hogy egyszer komolyan gondolkodóba essenek komoly német Lands- mannjuk jótanáosán, aki nekik végső elemzésben a külső-belső agresszivitás tízéves politikájának revízióját ajánlja^ rok, köztük Kossuth Lajos ellen használták fel. Az iratok között fekszik egy újságcikk, mely szerint húszezer ember követeli, hogy szolgáltassanak ki engem Magyarországnak. Elnök: A kiadatás kérdését nem engedem feszegetni és ne használjon olyan kifejezést sem, mint „boszorkányper'1. „Boszorkányper” után hamisítás vádia Kun Béla: Még csak azt szeretném tisztelettel megjegyezni, hogy védőmnek egyáltalán nem engedtek betekintést a per irataiba* Valahányszor védőmmel beszélni akartam, hat igazságügyi tisztviselő és fegyőr leste minden szavunkat. Most még csak utoljára kívánom a boszorkányper szót használni, mert véleményem szerint ez a per megérdemli, hogy igy nevezzük. A nemzetközi ellenforradalom legmodernebb eszközeivel formálták ennek a pernek az anyagát. Az akták közt vannak hamisított fordítások. ügyész: Ez szemtelenség! Védő: Vállalom érte a felelősséget. Kun Béla: Kijelentem, hogy osztálytudatomon és méltóságomon alulinak tartom az ügyész urnák válaszolni. Államügyész: A törvényszék hites tolmácsa ellen súlyos vádat emeltek, amely kötelességemmé teszi, hogy a legszigorúbb eljárást inditsam. Olasz-magyar „katonai készülődés” a szovjet ellen . Kun Béla példákat hoz fel a hamisításra. Egy levélben a francia választások kapcsán azt irta, hogy a választások eredményével nincsen megelégedve. A fordító ezt igy adta vissza: „Én a választások ideje alatt nagyon serényen tevékenykedtem", ami De Monzie volt francia szenátort arra indította, hogy a szovjet kormánynál a választások ügyét és a külföldi kommunista propaganda szerepét szóvá tegye. Elnök: Kérem kapcsoljuk ki a külpolitikát. Kun Béla: Nincs szándékomban Ausztria hitelképességének ártani. A továbbiakban elmondja Kun, hogy‘ azért jött Bécsbe, mert tudomására jutott, hogy a magyar vezérkar katonai készülődésben van és titkos terveket készített, amelyeket Magyarországnak Olaszországgal szövetkezve kell végrehajtania. Ezek a titkok az ő kezeihez jutottak. Megtudta belőlük, hogy Magyarország és Olaszország a szovjet unió ellen imperialista eélu háborúra készül. Az elnök félbeszakítja a vádlottat és nyomban ezután az ügyész előterjesztést tett a nyilvánosság kizárására. A bíróság tanácskozásra vonul vissza s a szünet alatt a védőnek sikerült Kun Bélát rábimi arra, hogy védekezését szükebb térre korlátozza. A tárgyalás újbóli megnyitása után Kun Béla sorra veszi a vádpontokat. Ami Ausztriából való kiutasítását illeti, ez ellen annakidején panasszal élt és azt hitte, hogy Seitz dr., az akkor illetékes hatósági tényező elismeri menedékjogát. A hamis rendőri bejelentésre vonatkozólag felMal 111 ©Mai VII. évf. 146. (1773) szám ■ SSQrda 1928 junius 27 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓl és rUSZtTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: „ nnlifikni nnnilnnin 12> emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Fesxerfesxtö: pOUtlKai napilapja hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DXURJSNY1 LÁSZLÓFORGACH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha
