Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-20 / 140. (1767.) szám

•Ji 1928 junius 20, wrería. Válasz Stunda Istvánnak Stwindja István, a máiniez/témujmíblaai a refoirmáltMs figyeli netfeaieouse s egy szénnél yíbeai Hodzsaipiáiritti fökojiteis netfoinnáitna területeken, az A Reggel oiimü konmánylap folyó évii 133. száimáítoam egy nyilatko­zatot tesz közzJé, melylben felhív engem, hogy ue>- v-ezsem meg azt a helyei, ahol ő a magyarságot gyaláziia volna s egyúttal ezt a ktiijietemtéseuneft szie- men&ze delit vailófflaneágn ah lés paphoz nem illő kö­zönséges rágaltmaizáisniaik mámiősiti. MiaiMm én sohasem szoktam valótlanságokat mondani ée paphoz nem illően cselekedni, idézem Derfimyák Gnsztávmalk, az „A Nérp“ felelőé szer­kesztőjének, az országos keresztényszocialista pért ka'ssai kerületi tiiitkárán'ak április 28-ián kelt, hoz­zám intézett, a Hódzsa-pánt által Borsiban. busvlét másodn apján rendezett gyűlés lefolyásáról szóló levelének következő passzusát: „Bizony nagytiszte- Iieltfi ur a magyar nemzetót, még sehol sem hallot­tam így gyalézná, mintáho'gy gyalázbák azt a Hod- zsa-párt kilküOxl'öbtei Borsiban. Legjolbhan ellenben az fáljh, hogy gyűlés végeztével több mint- harminc református kisgazda jött hozzám és szóról-szóra a következőket mondották: Mi egyszerű parasztem­berek vagyunk, a politikához nem sokat értűnk, de mint református emberek szégyelljük, hogy pap­jainak ott láttuk azok. között az emberek között, akik a magyar nemzetet így merték gyaiázni.“ Vájjon. Mk voltak a Hodzsa-pánt kiküldöttei Borsiban ? Nem mások, mlint Csömör és Stunda István, akik mindafcetfien szónokolták. E gyűlés után, május 13-án a kereszténye™ - dialista párt ugyancsak Borsiban gyűlést tartott, moly felelet volt a Sttumdáék által rendezett gyűlés­re. E gyűlés lefolyásáról a Prágai Magyar Hírláp öiájlus 16-án megjelent tudósítása szerint Pedor Miklós nemzet.gyülési képviselő Stunda István horSii szereplését a következőképpen, jellemezte: „Ez az ember kitan ullt Sárospatakon a református egyház pénzén, akkor igen nagy magyarnak tar­totta magát, az államfordulat után azonban egy­ezerre fölfedezte magában a csehszlovákot s most a református egyháznak e a magyarságnak legná- - gyobb ellensége." Ez a szónoklat május 13-án hang­zott el s amint látszik, Stunda István szorgalmasan olváissa a Prágait Magyar Hírlapot s miégis csak most s tőlem kérdi, hogy hol gyalázta ő a magyar nemzetet? Rám vonatkozó Vakmerő „kitétellét" azért megbotránkozással utasítom vissza, sőt én kérdem Stunda Istvántól1, miképpen tudja össze­egyeztetni referensi állását — ahol a 98 százalék­ban magyar református egyházat tartozik képvi­selni — azzal az eljárással, hogy magyar Vidékek­re körtééi minőségben ki-kirándul és ott ilyen megrovásra méltó eljárást tanúsít. iGálszécs, 1928 jumius 18, Péter Mihály. 1 A legfelsőbb bíróság döntése újból az esküdtbirák elé hozza a rablásért elitéit liestyáni korcsmáros bünperét Még mindig megoldatlan a privigyei országúton történt rablás rejtélye A pozsonyi MAKK második munkaévzárása Beszámoló az eredményes társadalmi, kulturális és szociális diákmunkáról Pozsony, junius 19. Június 17-én tartotta a pozsonyi magyar aka­démikusok MAKK egyesülete évzáró közgyűlését a Kömensky-tudományegvetem egyik előadótermé­ben. Cottely István dr. nyitotta meg a nagyszám­ban megjelent akadémikusok közgyűlését. Sza­vai után Duka-Zólyomi Norbert titkár adott szá­mot a közös munkáról. — Ez a második munkaévzárő összejövete­lünk — kezdette szavait. Az első év az előkészí­tés munkája volt és a lelkesedésé, mely összeho­zott minket. A lelkesedés még javában tart. Szép és haszonnal kecsegtető frázisokat termel és még szebb célokat tűz ki. maga elé. De ez a mun­ka inkább elméleti, mert a lelkesedés csak terve­ket szövöget, mi pedig munkát akarunk. A ma­gyar egység: a társadalom és ifjúság szolidari­tását akarjuk megteremteni. Mi tenni, cselekedni akarunk magyarságunkért. A második év végen visszatekintünk az eddigi munkánkra. Számot adunk róla önmagunknak és a magyar közönség­nek. Évzárásunk nem a pihenés megállása, se nem elégedett konstatálása a tényeknek. Mind­egyikünkben él az írás szava: „Ha pedig ti kö- zületek kezét az ekeszarvára tette, hátra ne te­kintsen". Az elmúlt évben főleg társadalmi pozícióját szilárdította meg az akadémikus egyesület, amely immár a magyar társadalom egyik tényezőjévé emelkedett, melynek fontosságát mindenütt elis­merik és köszönettel veszik munkáját. A második csoportban a kulturális munkát ismertette az előadó. Itt még sok a tennivaló, mert az egyesület még sajnos nincs úgy szervez­ve, hogy' önálló és nagyobb jelentőségű működést fejthessen ki. Belső, szemináriumi munkái közül az Ady-emlékünnepet és a „Hébe", „Auróra" irodalomtörténeti estjét emelte ki. Mint meghívott előadó Flachbarth Ernő dr. adott elő a „Kulturá­lis autonómiáról". A gazdasági téren való működés szép ered­ményeket mutat. fel. Az egyesületi elnök munká­ján keresztül a magyar társadalom menzabizottsá­gának segítségével megvalósult a pozsonyi Magyar Diákmenza, hol nem csak a MAKK tagjai, hanem az egyesületben nem levő diákok is olcsó ellátást kaptak. A központi menzabizottság sok kedvez7 ményt adott.. A MAKK is havi 600—700 koronával járult hozzá, hogy tagjai olcsóbb ellátásban része­süljenek. Az egyesület tagjai a pozsonyi magyar tár­sadalom segítségével, a menza javára gyűjtést rendeztek, mely nagyon szép eredménnyel vég­ződön. (IT.008’20 koronát hozott). íz Szebb és olcsóbb ajáiMékot nem vehet gyer­mekének, mint a Tapsifülei nyuszika. Nyitra, junius 19. (Saját tudósitőnktől.) Múlt év őszén a nyitrai esküdtbiróság feltü- néstkeltő Ítéletet mondott Fried Miksa lies- csányi korcsmáros bünpörében. A vádirat szerint Fried három évvel ezelőtt a privigyei országúton megtámadta Lacuska Mihály hat­vanhároméves parasztgazdát, ki vásárról volt hazatérőben és pénztárcájában több ezer ko­ronát hozott. Az útonálló fadoronggal, vagy hasonló súlyos tárggyal többször fejbesujtotta a gazdát, majd mikor az eszméletlenül ro­gyott össze, elrabolta ezresekkel telt pénztárcáját. Fried Miksa korcsmárost tanuk vallomása alapján vették gyanúba, de a gyanúsított már a vizsgálat során is erélyesen tiltakozott és hivatkozott arra, hogy a rablás idejében otthon tartózkodott. Egyébként is kedvező anyagi viszonyok kö­zött élt és semmi szüksége nem volt rá, hogy ilyen aljas módon, bűntett utján szerezzen pénzt. A rablótámadás áldozata nem tudott pontos személyleirást adni támadójáról, akit az esti szürkületben nem ismert fel és csak arra emlékezett, hogy sárga bőrka­bátot és csizmát viselt. A vizsgálat során jelentkezett egy tanú, aki azt állította, hogy véletlenül hallotta a Friedék házában lezajlott családi perpatvart, amelynek hevében a korcsmáros sógornője azt kiáltotta: „Ne hidd, te gazember, hogy feleséged­del is úgy bánhatsz el, mint a szerencsét­len Lacuskával." Ez a terhelő tanúvallomás szolgált a vád legértékesebb bizonyítékául. A főtárgyalódon Lacuska Mihály felismerte Fried korcs- márosban támadóját és több tanú vallotta, hogy azon a vidéken csak a korcsmáros viselt sárga bőrkabátot, amilyet a támadón láttak. A terhelő vallomá­sokkal szemben álltak az alibit igazoló és védő tanúvallomások, amelyek azonban nem tudták az esküdtbirákat meggyőzni s a bíróság közvetett bizonyítékok alapján állapította meg a vádlott bűnösségét. Fried korcsmáros ötévi fegyházbüntetést ka­pott, de nemsokára, midőn százezer korona kauciót helyezett letétbe, a törvényszék sza­badlábra helyezte. A bünper iratai Jureczky Iván dr. védő semmiségi panasza folytán a legfelsőbb bíróság elé kerültek és a bíróság a napokban hozott döntésével megsemmisítette a nyitrai esküdtbiróság ítéletéi A homályos rablási bünügy tehát a nyitrai esküdtszék őszi ülésszakában újból tárgya­lásra kerül, amelyben azonban az első Ítél­kezésben résztvett bírák nem szerepelhetnek. Likvidálják a ruszinszkéi nagyzsupát A belügyminisztérium teljhatalmú meghízottja Munkácson Az elnökség kérdésében a kormányhii ruszinok megha­joltak Prága akarata előtt Ungvár, junius 19. (Ruszinszkői szerkesztőségünktől.) A múlt héten érkezett le Prágából Wilem dr. kormányfő tanácsos, a legfelsőbb állami számvevőszék igazgatója, mint a belügymi­nisztérium teljhatalmú megbízottja, hogy a ruszinszkői nagyzsupát likvidálja. A ruszinszkői nagyzsupa az utolsó köz- igazgatási terület, ahol máig is a legteljesebb abszolutizmus uralkodik, mivel itt a népképviseletnek semmiféle formája nem működik a zsupán mellett. Ebi­nek a zsupai abszolutizmusnak vetnek most véget a belügyminisztérium kiküldöttei, akik a legfelsőbb számvevőszék igazgatójá­nak vezetése mellett megkezdték a közigazgatási reform be­vezetésének előkészítő munkálatait. A munkálatokat elsősorban a zsupai szám­vevőségen kezdték meg. A P. M. H.-ban már közölt zsupai költ­ségvetés és vagyoni kimutatás a bizottság előtt is igazolta azt a meglepő tényt, hogy minden hivatalos siránkozás dacára Ruszinszkó anyagi szempontból a leg­kedvezőbb helyzetű tartománya a repu- bl lkának, amely a régi megyei alapok és egyéb ingatlanok jövedelméből a maga erejéből is lentarthatja magát, ha megszabadul a fölösleges létszámú cseh hivatalnokok ezreitől. Ez a vagyoni kimuta­tás élénk cáfolata annak az állításnak, mely szerint az állam súlyos milliókat fizet rá Ruszinszkóra, egyben kétségtelen bizonyíték amellett, hogy az autonómia életbeléptetése után Ru- szinszkó a maga erejéből is fenn tudja magát tartani a megfelelő szerényebb keretek között. A teljhatalmú kormánymegbízottnak -- a jelek szerint — befolyása lesz a lefolyta­tandó országos és járási választások intézé­sére is. Erre vall az, hogy pénteken hatalmas bizalmas értekezle­tet rendeztek a munkácsi zsupanátuson, amelyre az összes főszolgabirák is hi­vatalosak voltak. Az ankét egyébként az uj rendszerrel kap­csolatos berendezkedés módozatait is meg­tárgyalta, miután ugylátszik nem akarják, hogy a munkácsi székhellyel kutyafuttában létesített nagyzsupa körül támadt elháritha- tatlan közigazgatási zavarok megismétlőd­jenek. Ezek a zavarok ugyanis még jelen­leg sincsenek eliminálva, úgy hogy a mun­kácsi zsupanátuson mázsaszámra hevernek az elintézetlen és elintézhetetlen akták •ezrei. * A pénteki ankétet különben hétfőn újabb bizalmas ankét, követte az ungvári kormányzóságon az összes közigazgatási ée pénzügyi hatóságok fejeinek bevonásával, amely szintén az ui rendszer bevezetésével kapcsolatos tennivalókkal foglalkozott. Úgy a minisztériumi teljhatalmú meg­bízott leérkezése, mint az erre vonatkozó ankétek azt bizonyítják, hogy a kormánynak ©szeágában sincsen Ru­szinszkó autonómiáját életbeléptetni, dacára minden követelésnek. Rozsypal lesz Ruszinszkó elnöke Megbízható forrásból arról értesülünk, hogy a ruszin nemzetiségű országos elnök kinevezése mellett kardoskodó kormány- párti ruszin körök beadták a derekukat és nem emelnek kifogást Rozsypal alkor­mányzó országos elnökké való kineve­zése ellen, kikötik azonban azt, hogy az alelnök ruszin ember legyen. Amennyiben hírforrásunk megbízhatóságá­ban nincs okunk kételkedni, megállapíthat­juk, hogy a kormánytól függő ruszin vezető körök ismét feladtak egy olyan jogot, mely­nek ilymódon való elvesztése súlyos kiha­tással lesz a ruszinok jövőjére nézve. Az ügy pikantériája különben abban van, hogy az említett megegyezés következ­tében elejtették Yech nagyzsupánt mint alelnököt, aki a közigazgatási reform életbeléptetése után, mint a zsupai abszolutizmus tipikus képviselője, eltűnik Ruszinszkó közéletéből. „A rideg realitásba a szív politikáját akarom bevinni“ Beregszász uj főbírája nyilatkozik programjáról (Saját tudósítónktól.) Amint jelentettük,, Beregszász város két és félévi kormánybiz-j, tosság után megválasztott képviselőtestülete egyhangúlag Ortutay Jenő esperest válasz^ tóttá meg főbírónak. Ezt a választást a lakosi ság minden rétegében örömmel fogadták. AJ Ortutay esperest körülvevő szeretet a főbirő k iránti általános bizalmat is biztosította sjií mindenki megvan győződve arról, hogy a fő­bírói székbe a legméltóbb ember került. Ortutay esperest, az uj polgármestert ma keresték fel a sajtó képviselői és tolmácsok jj ták előtte azt az örömet, amely a lakosság jj körében megválasztását kiséri. A polgármes- j tér meleg közvetlenséggel fogadta az újság- Íj írókat s első kijelentése az a kérés volt, hogyjl politikát ne hozzunk szóba. Nem fél ugyani a politikától, mert megvannak a szilárd elvei! és mély meggyőződéssel a keresztényszocia-l lizmusnak igazi szeretetét vallja a magáé-1 nak. Mint a város polgármestere, pártok fe-! lett akar állni s csak a város érdekeit akarja ■ képviselni. c Mint a magyar nemzeti kisebbség egyik'1 reprezentánsához intézett kérdésre kijelen-1 tette, hogy: — Meg vagyok győződve arról és hiszem, hogy az őszinteség politikájával lehet a lég- : többet elérni. Az állammal szemben lojális­nak kell lenni minden polgárnak. Ez alapon állva, az illetékes helyeken mindig őszintén fogom a magyarság sé­relmeit feltárni és tárgyilagosan fogom a hatóságokat felvi­lágosítani, amit nyelvtudásom lehetővé is tesz. Fel kell végre ismerni azt, hogy a magyar békeszertő nép, aki soha béke­jobbot vissza nem utasít. Ha a magyar felé egy lépést tesznek, ő ket­tőt lép és ha szépen beszélnek vele, mindent el lehet nála érni. Erről fogom felvilágosítani az illetékeseket és remélem, hogy elkövetke­zik egyszer a megértés politikája. — A várospolitikáról? — Már hangsúlyoztam és újból kijelen­tem, hogy elsősorban szociális és kulturális törekvéseknek akarok utat nyitni. Azt aka­rom, hogy Beregszászban ne legyenek vallási és politikai válaszfalak, csak megelégedett emberek. A nyomort mindenütt megszüntet­ni, vagy enyhíteni a célom. Régi tervem a szegényház felépítése, a külvárosok belekap- csolása a város életébe és ezekben a részek­ben óvódák és iskolák felállítása. Az iparo­sok és kereskedők minden sérelmét orvosol­ni fogom. Minden embertársamon segíteni akarok. — Nem fél, főbíró ur, hogy a különböző érdekcsoportok munkájában akadályozni fog­ják? — Számítottam rá. Azonban papi hiva­tásom is az, hogy békét teremtsek és a főbí­rói székben pártatlan legyek. Itt mindenkit uj embernek nézek és azon leszek, hogy ezek az emberek újjáéledve egymást megértsék. A rideg realitásba bele akarom vinni a szív politikáját és hiszem, hogy szerető akarásom a város fejlődését elő fogja segíteni. • ] A féri vette fel a hivatalos jelentést felesése fingyiOsossásárél Késik a matánalkalmazottak nyusdijhizíoslfása Prága, junius 19. A PTTA' jelenti: Srá- mek miniszterelnökíhelyettes és népjóléti mi­niszter a magánalkalmazottak végrebaj főbi­zottságának küldöttsége előtt megígérte, hogy a nyugdijbiztositási törvényjavaslatot még a nemzetgyűlés tavaszi ülésszakán fogja be­nyújtani. A napilapok értesülése szerint a tavaszi ülésszak juliivs 15-én befejeződik. En­nek következtében a törvényjavaslat végle­ges megszövegezését már e napokban be kel­lene fejezni. Brablec dr* miniszteri tanácsos, a népjóléti minisztérium törvényei ők és ziiő osztályának főnöke ugyancsak megígérte a küldöttségnek, hogy a minisztérium junius 20-áig befejezi munkaiját. Ez azonban addig aligha történhetik meg, mivel a minisztérium a mai napig nem terjesztette elő a törvény- javaslat indokolását a szakbizottságnak. E szakbizottság ügyeit az általános nyugdijtoiz- tositási intézet vezeti s jellemző, hogy éppen ez az intézet késlelteti a törvényjavaslat vég­leges megszövegezését. A nyugdíjbiztosítás parlamenti tárgyalásának elodázása az egész ügy kútba esés éré is vezethe.L Temesvár, junius 18. Tegnap reggel az egyik' temesvári teher vonat elé vetette magát a kis- becskereki állomás főnök felesége, Varga József- né. Az asszony reggel négy óra tájban felkelt ágyából és öltözködni kezdett. Gyermekei meg­kérdezték, hogy hová megy, mire a halálra szánt asszony azt felelte, rosszul érzi magát és kimegy sétálni. Nem messzi az állomástól az ötös számú őrháznál az arra haldó tehervonat mozdonyveze­tője észrevette már messziről, hogy egy asszony áthalad a síneken. A mozdonyvezető vészjelt adott le, de akkor látta, hogy a szerencsétlen nő öngyilkosságra határozta magát, mert a vészjel hangjára nemhogy clugrott volna, hanem a sínekre dobta magát. A mozdonyvezető, amint a mai kihallgatáson elő­adta, azonnal fékezett, ellengőzt adott, de a vona­tot nem volt képes megállítani. A tehervonat kicsijai áthaladtak az asszony testén, s azt borzalmasan összeroncsolták, aztán megállt a vonat, de már a tehetetlen moz­donyvezető csak a tragédiát állapította meg. Újra elindult s pár perc múlva befutott a nagybecske- reki állomásra és leadta a jelentését a szerencsétlenségről az éppen szolgálatot teljesítő állomásfőnöknek, aki amíg a jegyzőkönyvet irta. nem is sej­tette, hogy felesége véres tragédiájáról jegyez száraz hivatalos adatokat. Éppen befejezte az állomásfőnök a jegyzőkönyv megírását, amikor berreg a telefon s az ötös szá­mú őrház őre jelenti az állomásfőnöknek, hogy a síneken vérben fekvő összeroncsolt testű nőben a főnök feleségét ismerte fel. Az óllomásfőnök kezéből kieseit a hallgató s zokogva borult a hivatal Íróasztalára, majd fel­ugróit és eszeveszetten futott a pályán felesége holttestéhez, öngyilkos asszony tettének oka ismeretlen. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom