Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-19 / 139. (1766.) szám

19*0 JlUiaUs xj. h. tjeid­. l^f>Zl<ÍA’Z1>AlgÁ<3^, . JPMWWVMOTWIB II W'IIMMWMMBapBW; *"_■*»1 "MIMII U HB WHTWBgHOr?. f jumfttüiU' J—MWH, ■■ WIUH \tw Milyen stádiumban vannak Csehszlová­kia Jelenlegi kereskedelempolitikai tárgyalásai? A kormány a tengerentúli államiakra is ki akarja terjeszteni kereskedelmi szerződéseinek hálózatát Prága, junius 18. A csehszlovák köztár­saság kereskedelempolitikai helyzete ezidő- szerint nem a legkedvezőbb, mert igen fon­tos kereskedői mi szerződéseket még nem tárgyaltak le, így elsősorban nem kötötték meg a kereskedelmi szer­ződést Németországgal, amely Cseh­szlovákia legnagyobb fogyasztási piaca. Csupán kilátás van arra most, a német vá­lasztások után, hagy a helyzet valamennyire javulni fog s a két állam között meg fog le­hetni kötni a (ta-ráifádis szerződést. A francia-csehszlovák kereskedelmpoli- tikai tárgyalások befejezésük felé közeled­nek. Az uj kereskedelmi szerződés mérlege nem kedvező a csehszlovák köztársaságra nézve, mégis annyi eredménnyel járt, hogy ezzel a szerződéssel véglegesen megszűnik Franciaországban a váruk ülöm bűz éti k er e sk e d elem p öli ti ka i rendszer, amely úgy Franciaországban, mint más eu­rópai államokban a védelmi vámpolitika ha­tásos eszköze volt. Spanyolország is el akarja ejteni a vám- küilömbözeti rendszert és a csehszlovák kor­mánynak uj kereskedelmi szerződést ajánl a legmesszebbmenő kedvezmények elve alap­ján, de számolni kell azzal is, hogy a spanyol kormány még a szerződés esetleges megkötése előtt jelentékenyen . felemeli vámtarifának bizonyos tételeit. A németországgal folyó kereskedelem­politikai tárgyalások a befejezés stádiumá­ban vannak. A lengyel behozatali vámok vámvalorizációjának következményeit a csehszlovák exportőrökre nézve nagyrészük - ben ki lehetett küszöbölni. Mivel azonban az eddigi tapasztalatok alapján tartaná kell attól, hogy a lengyelek újabb és újabb ke­reskedelempolitikai kísérletekhez fognak nyúlni, a csehszlovák delegáció követeld, hogy a Csehszlovákiának nyújtott vámkedvez­ményeket szerződisileg állandósítsák, és hogy az eddigi behozatali viszonyok álla­potát biztosítsák. Az utóbbi időben előzetes tapogatózá­sok indultak meg egy Szovjetoroszországgal kötendő kereskedelmi szerződés ‘tárgyában. Mivel Oroszországban a külkereskedelem to­vábbra is állami monopólium, egy ilyen szer­ződés gazdasági jelentőségét nem lehet, elég­gé megbízhatóan fölbecsülni. Az esetleges szerződés jelentőségét az is deszállitja, hogy a szovjet kormány Csehszlovákiának nem juttatná azokat a vámengedélyeket, ame­lyeket azon államoknak juttat, amelyek Szovjetoroszországot 1924 február 15.-e előtt de jure elismerték. A legközelebbi időben, még e hónap végén kerül a sor a jogoszláv-esehszlovák tár­gyalásokra. A kormány igyekszik a kereskedelempoliti­kái szerződések hálózatát a tengerentúli álla­mokra is kiterjeszteni, aminek a csehszlo­vákiai exportipar szempontjából nagy jelen­tősége van. Huszonhét ország gyufagyár fásét' Irányítja a svéd gyufairdszt A ggufagyárlás európai monopóliuma a svéd tröszt kezében van Prága, junius D8. Megírtuk, hogy a magyar paritajmeathan. a napúkban benyujfoitt gyufeadó- javasilait szerint a magyar kormány megállapodott a evtód-am'earnlkiafl gyuiflaJtroerttel oly értelemben, hegy a tröszt Magyarországnak 36 mffló doHáreg kölcsönt becsalt rendelke­zésére, enaihk fejében megkapja a magyaror­szági gyufaanoaDOtpólinmiOít. A magyar kormány köteuiezíi magát, hogy csak a tröszt hozzájárulásává1] engedély esi újabb gyufa­gyárak létesítés#, azonkívül aura, hogy’ a gyufa ára anástf-él éven árt négy fillérről öl. fillérre eirM- toediik, az aat követő éviben pedig hát fillér lesz egy doboz gyufa. Ennek a htaumadfél évnek, lefolyása után a kormány isméi szlabad kezet nyer a gyufa éráinak megállapításánál. Kiüflföddii gyártmányt a a tröszt neon importálhat Magyarországba, de hö a irösat ugyamannyilt. kivisz, mint amennyit impor­tált, megtengedheitő a behozaitál is. iA tröszt, óriási jelentőségie a gyulagyárt'áisbain abban (Le niegnyitotkozik, hogy a gyufa silággyár- tásának egv harmadát uralja. Részvénytőkéje 270 millió svéd korona, azaz minitegy 2500 millió csehszlovák korona. Az eUtmiuilít évben « tíröert tiszta nyeresége 1.0.5 mdüilnó svéd korona, volt, osztalékképpen pedig 15 százalékot fizetett ki. A tröszt uralja a lőtt piacot is, amennyiben Lettországnak a gyufamcinopóHu-ni fejében hat millió dolláros kölcsön yt nyújtott és kötelezte magát arra, hogy 6000 tonna gyufa gyártására alkalmas fáit szállít az országból, vala- mint 8 millió doboz gyufát is. Azonklirvüüi nagy be­folyással bir a hatalmas csehszlovákiai gyufaipar- ra is. A csehszlovákiai gyufagyár) fást kartellizáíló ,^ololí-táirsasáigiba beválasztotMik a társaság fogni tóibibd köűEgyiiilérséin Kruegier Ivánt, a svéd tröszti vezérigiazgpdáját. A svéd tröszt összesen husaonnét onszág gyniíagyártájsátt uralja s tőké­jét Összesen 150 gyufagyárban helyezte el. A Soíodcarloll teljesen hatalmába kerítette a ceehszílo'váíkáad g-yuía'gyártásit, miután tavaly belé­pett a kart síi be a StfbeM és társa a langendorfi gyufagyár ia, ami már az utolsó kartellen Mvlüki gyufagyár volt. A Solo-kartellbe tartozik a susici. böhuiisch- bndweisi, leipniká, troppaud, nagyszombati. be6Btereebányad és szemtana k'lósi gyufagyár. A Solo azonkívül jeTeurtős tért hódított a keleti és déli piacokon is és érdekelve van a magyarországi, jugoszláviai és ausztri ai gyufa gyártá sban is. A csehszlovák gyufakLvitel számösszogei a ki­vitel állandó csökkenését mwtátjáik. Még 1021-ben Csehszlovákia 02.493 nvetermázóa gyufát exportállt 57.7 millió korona értékben, 1926- -bcn 67.756 coáte««?áps@!t 30«3£ miblné korong Ar­iben. Tavaly pieidlig 59.650 métermázsáf 27.8 millió korona értékben. A nénnot gyuíakairtell, amely nem lépett, be ■ svéö iröszJlbe, most, — miivel egyre erőtlenebbnek I bdaonyuilt a nagy konkurrenciában, — kísérleteket ibesz airra, hogy valamely módon megegyezésit liéibe- elleen a csehszlovák, svéd, litván és norvég g ruha­iparral. Minden jel azonban arra mulat hogy a német gyű fakar teli is kénytelen lesz rsa-t- lakozni a svéd nemzetközi karteilbe®, amely további léplést jelentene a gyuflagyáutás egyeduralmának a mjegtererhbéee felé. A svéd kar­ién különösen az egyes vállalatok tenmeüésii kvó­táját, állapítja meg és dirigáltja a kivitelt s a be­hozatalt,, főképpen pedig a kividéit irányítja- Oseh- szloivákiában az exportod a londoni „Alsimg Tra- diiaig Company" irányítja, amlely a svéd tröszttel szorosan együtltmnnká’.kodik. A történelmi orszá- gokban a belföldi eladást, a pnágfa i pia-ma-, Szii-o- 'venszkón és Ruszinszkón. pediig a rózsahegyi lakra int'ézi. Hétezer ember vett rész! a cukorrépatermelök s cukor- gyárosok brünni óvfilósón Brünn, junius 18. A cukorrépatermelők és cukorgyárosok teguap tartották meg Brünnben manifesztációs gyűlésüket. A gyű­lésen mintegy 7000 személy vett részt Cseh­ország, Morvaország és Szlovenszkó külön­böző "részeiből. A szónokok hangsúlyozták, hogy a cukorrépaíermeiők nem akarják a belföldi cukorárakat megdrágítani, de köve­telik, hogy az állam szállítsa le a cukoradót 150 millió korona erejéig, azonkívül más kedvezményeket is nyújtson. Amennyiben a 'kormány nem teljesiti ezen követeléseket, nem maradna más bátra, mint a belföldi fo­gyasztás árait felemelni. A Bifinon-társasáa mesvette a SchSnboni erdőségeket? Prága, junius 18. A Lidové Noviny írja: „A L. N. néhány nappal ezelőtt riasztó hirt közölt arról, hogy a Bignon-társaság nem bérbevette, hanem jelentéktelen összegért megvásárolta a lefoglalt óriási Schönborn-tu- lajdont. Arra a felhívásra, hogy az ügyet az állami földhivatal magyarázza meg. a föld­hivatal eddig még nem határozott. Szükséges j ehhez a következőket megjegyezni: A Big- j non-társaságot julius 6-án jegyezték be az: ungvári törvényszék cégjegyzékébe „Latorica i gazdasági **s igsosi A tsj-s-asá.yJ célja főkppen a munkácsi nagybirtokot tu­lajdonába venni. Az alaptőke 25 millió koro­nát tesz ki. Ha tekintetűé vesszük, hogy ed- digelé még nem cáfolták meg meggyőző mó­don azokat a híreket, melyek a Latoricának az Ofával való kapcsolatairól szóltak, világos, hogy végzetes lépés történt, amelynek követ­kezményeit sokáig fog lehetni érezni nem­csak Ruszinszkó közgazdaságában, hanem politikájában is.“ A mgcrzórakat a parlament plémnitámak kell jóváhagynia. A képvi&edőház költségvetési bizott­ságának legutóbbi ütésén a kormány benyuj-tolta i a szeszárakra vonatkozó kormányrendeleted. A bi­zottság azonban úgy határozott, bog}' nem illetié- kee a rend eletet végső fokon jóváhagyni, hanem art a kópviselőliáz plénuma elé kell vinni a költ­ségvetési bízod tság azon javaslat óival, hogy a szesz- árakat a bizottság hagyta jóvá. (PTTA). A lipcsei tavaszi vásár rekorderedmé­nye. A most lezajlott tavaszi vásár volt a leg­nagyobb és legsikerültebb vásár, amit a né­met valuta stabilizálása óta rendeztek. Részt,- vett a vásáron 175.000 kereskedelmi látogató (1927-ben 158.000), ezek közül több, mint 30.000 külföldi volt (1927-ben 23.130). A ki­állítók száma több, mint 10.000-re emelke­dett (1927-ben 9258), ezek között 1108 külföl­di cég volt (1927-ben 655) 23 országból. A csehszlovák kereskedelmet 290 cég képvisel­te, a franciát 275, az okztrákot 190, a japánt 114, az olasz 97, az angolt 60. A vásár beépí­tett területe (a szabad területen kívül) 300.000 négyzetméter volt és igy nagyobb volt minden eddigi világkiállításnál, még a wembley-i és philadelphiai kiállításoknál is. A rendes vonatjáratokon kívül, melyek zsnfo- lásig szállították az utasokat, még 481 külön- vonatot kellett beállítani (1927-ben 397-et) a vásárlátogatók számára. Miniszterközi kolonizációs bizottság uta­zik Morvaországba és Szlovcnszkóra. A föld­hivatal rendezésében ezen a héten miniszter- közi kolonizációs bizottoág utazik Szloven- szkóra és Morvaországba. Az utazás három napig fog tartani. A kolonizáció keretében körülbelül nyolcvan uj községet fognak 'léte­síteni főképpen Szlovenszkón. A Pyrit r.-i mérlege. A Pyrit, szornol- noki vasérc-rézbánya r.-t. az 1927. évre 559.808 korona tiszta nyereséget tüntet fel, amelyet az előző évi 668.126 korona veszte­ségi áthozat fedezésére fordítanak. Újból felemelik a Magyar—Olasz Bank alaptőkéjét. Márciusban a Magyar—Olasz Bank alaptőkéjét 10.8 millió pengőről és tar­talékalapjait 3 millió pengőről összesen 26 millió pengőre emelte fel. Néhány nappal ez­előtt a Magyar Általános Takarékpénztár r.-t., amely ugyancsak egy olasz konzorcium pat- ronátusa alatt, szintén felemelte alaptőkéjét 33 millió pengőre. Hogy ezt a differenciát kiegyenlítsék, a Magyar—Olasz Bank a leg­közelebbi hetekben újabb alaptőkeemelést szándékszik keresztülvinni és már tárgyalá­sokat is folytat erre vonatkozólag. A kiiilönileg-es kereseti adó kézikönyve. A Bénáin téizeieik Egyeeiiltieiténeík kiadáséban m'egrje- lenő „Ajz egyenes adók reformja" váílaHad harma­dik füzeteként most hngytá eil a sajtót „A külön- íeges kereseti adó" cfümlii. füzet, amely az uj adó­törvény 68—93. §§-aiinak pontos fordítását, tartat'- imazza, az egyes rendelikezlések gyakorlati megvi- Mgitá'sáJva! és alkalmazásuk jelentőségének kimu­tatásává1!, aminél a végrehajtási utasítás és az ed­dig kiadott magyarázó rend.eletek a szöveg sor­rendjében vannak feldolgozva. A különleges kere­seti adóra vonatkozó intézkedések a.z összes nyil­vános számadásra 'kötelezett vállalatokat. (réez- ■vétnytársaeág'okat, részvényes betéti táirsaságokat. ibányatái-sniaitokat, biztosító intézeteket, nyilvános hitelintézetekéi, szövetkezeteket, laka rékpénrtá - irakaf, korlátolt felejlősségü társa.-ágokat) és mind­azon kereseti vállalatokat közvetlenül érdeklik, amely éknél ilyen nyilvános számadásra kötelezett vállalat nagyobb tőivé- vagy nyereségrészesedvh-sel van érdekelve. A 4S oldalra terjedő füzet, amely az ugyanazon kiadásban megjelent két előbbi fü­zetnek mintájára a törvényszöveggel párhuzamo­san fejti ki az ilűető rendelkezésekkel kapesolríOo összes tudnivaló kai, lapunk kiadóiüi'Va tinta utján is megrendelhető. Ára 10 K. A jövedelmi adót. ez általános kereseti adót és a különleges kereseti adót magyarázó jegyzetekkel tárgyaló bárom ed­digi füzet együttes megrendel 'ssel 25 K-ert kap­ható a neA'ezett egj’esüWné-l (Bratis'ava-Pozsony. V'entur-u. 13 II.). ____» ItrtlulŰAK'i'UgiUrm:. lá rdulás felé. A beruházási piac jól tartott, egyes kategóriák könnyen javuitak. Az exó- tapiacon a forgalom és az árfolyamváltozások a minimumra szorítkoztak. Az ipari részvények piacán emelkedett: Königskofi 65, Ohamolte és Slag 40, Beng és Hütten 35, Pozsonyi Kábel 30, Prágai Vas 25, Réz, Sellier és Oseh-Morva 20, Cseh Keres­kedelmi 18, Apollo 11, Skoda és Schoeller 10, Cseh Cukor 8, Solo 7, Nyugatcseh Szén, Kos- rn anos, Rothkos'teletzi, Ringhotfer, Zetlitzi és Téglagyár 5, Poldi, Rothau és K öli ni Mű­trágya 4, Inwa.ld 2 k-vail. Esett: Első Pilseoi 20, Tejipari és Nestomitzi 15, Maraner és Prága-Duxi 8, Kolimi Szesz és Aussági Fino­mító 5, Dux-Bcdenbachi 3 és Karbonindum 2 fle-vaí gyöngiiJt. — A beruházási piacon ja­vult, mig Cseh Eskompt és Osztrák Hitel 1 k-val gyöngült. — A horukázási piacon ja­vult a Népszövetségi 25, a 3.2 százalékos ne­gyedik 10, a 4 százalékos pót és a 4 százalé­kos negyedik 5 fillérrel.-f A prágai devizapiac egyenetlen volt. Bel- grád 0.01. Brüsszeli 0.35, Bukarest 0.005. London 0.055, Miiláuó 0.02 pontot vesztett, mig Berlin 0.05, Budapest 0.05, Zürich 0.40, Páris 0.00, Bécs 0.175 egjnséget nyert. + Gyenge, a budapesti értéktőzsde. A mai tőzs­de irányzata tovább gyengült. Nyitáskor a kedve­zőtlen külföldi jelentések következtében a forga­lom igen lanyha volt s a forgalomba került, ért é­kek legyengültek. A tőzsde további folyamán ked­vezőbb berlini jelentések követfloertébe© a hangiu- l'at baráteágosabb latit, de az üzlet a spekuláció tiair- itózkodáisa kövelkeztiéhpn továbbra is cselíély ma­radi s a forgalomba került értékek árlemorzsoló­dásokat szenvedtek el, agaeliyek 1—2 százalékot tettek ki. Csudán a Saikra-órtékek nyertek a spe- kutóöiófl vásárlások folytán 12 pengőt. A záró- irányzaJt kedvtelen volt. Egyen a caebsaflováik bá- víratli ir oda jelentésében, neon Rzerepéő értékeik kö­zül a Mokt'ár 94.5. Törökszentmiklósi 15, Pestszent­lőrinci. 33.50 és Riészvépyeör 149.50 pengős árfolya­mot értek el.-f Kedvtelen a bécsi értéktőzsde. Ku'isztb'an és korlátban a forgalom árfolyamlegyöngül.etk mellett: indult. A spekuláció 'többnyire csak reali­zációkat eszközölt. • Az utóbbi időben favorizált pertróteuimériékekben is üzlcítekeosióg uralkodott. Magyar értiékek el voltak banyagóva. Egyes ma­gyar értékek, amelyek kezdetiben kedvező Arío- lynmok értek el, öbthoná lea dáeokra legyöngüítek. CsehszJlovák papírokban ' szint én nyugodt és egye- netten, üzlet folyt. Magyar, értékek a tőzsde továb­bi folyamán ismét gyön:gfii!ltek. otthoni gyenge iránv^zat. következtében. Á korlátórtékek többsége nem került forgalomba. Járadékok valamlivell szi- lárd'abbak voltak. A magán diszkont 511/16 vo-11. + Kedv telén a berlini értéktőzsde. Megfelelő kereslet s külföldi érdeklődés híján a tőzsde i'gen kedvtelen hangulatban folyt, le eigyenedlen irány­zat meMe'l't. Hajózási papírokat élénken kerestek. A bankéntlékek közül- Birodalmd-bankpa,pirókat ke­restek külföldi megbízásra s ezek 9 százalékkal emelkedtek. A papír és- káliért^kék 5—6 százalé­kot nyertek. Polypihop 5 százalékkal emelkedett. A többi piacon a hangulat k ed vi el en volt. Az utó- tőzsde lanyha volt. Prága, junius 18. Valuták: Holliaind 13c6.621ü iugoszlpA- 59.10, német 801.87'ü belga 468.25, magyar 5S6/0. román 20.39. svájci 648.25, dán 901.25, angol 163.95, spanyol 554.50, olasz 177.40. amerikai 33.49, norvég 900. francia 132.90. bolgár 24.22b?, svéd 901.50, tengve] 376, osztrák 471.75. Élénk ás szilárd a prág-ai értéktőzsde Pr<ága, junius 18. A tokié a hét kezde­tén megváltozott képet nyújtott. Noha nyi­táskor a forgalom továbbra is csekély volt, az irányzat mégis egységesen szilárd irány­zatot mutatott. A tőzsde további folyamán az üzlet felélénkült, különösen a favorizált pa­pírokban. Kuiisszban Skoda 10 k-val emel­kedett. Korlátlan is nagyobb kereslet volt, ami nagyrészt a kon termi n tő! származott, amely jelentős engagementi rendezését a belpolitikai helyzet tisztázásától reméli. Mi­vel korlá'tértékekbeu is kevés áru volt kéz­nél, magas árfolyamokat kellett kínálni. Mi­vel a feiíeléemeikedő irányzat nyugodt tem­póban folyt, a barátságos hangulat végig tart­hatott. A bankpiac változat ián árfolyamok! .oifisüei* stagusit C^k £ Zsúvas bajiefo - szi-j + fi. prágai cukorpiac nyugodt vol-t.Nyers.4ru októberre Anod-g fokú 162-—162.50, Aussig ki­kötő 162. - • • . A prágai SMivasmaríiaráSárra ma 895 j szarv’asmarMt hajtottak fel és pedig 213 történelmi j országbelii, !--3 rzic emszkóiit, 36 jugoszláviait, s | 33 ro•miáuiaü. A körvetkező • árakat jegyezték: tör­ténelmi országbeli ökör ; 3.50—’7.70, - bika 5.50— I 7.30, tehén 4.50- 6.70, üsző 6.25—7.80. Szlovenszkó! ökör 5.90—7. bika 5.50--7.30. tehén 4.50 —7.75, | üsző 5.50- 6.80. -jugoszláv bika 5.80—6.80. üsző I 6.Í0. Romániai ökör 5.80- 7.30: A vásár lefolyása lanyha volt. ■ • ­+ A mai budapesti' g;u»<>nA|>iacon, amint azt ! ölteni sT'.rkesrtő'-'günk telefonálja, az irányzat tartott vett. A következő árakat jegyezték: túsza- vfo-cki búza 35—85.15. felfcőt-iszai 34.85—55, egyéb 34.50 -34.70. rozs 30.35—30.50,’ takarmányáTpa 29— 30. rab La 3-3 -33.50, tengeri, tiszántúli 30.15— Ap.40, egyéb tenged 29.20v-29.40. + fi- berlini terménytőzsdén lanylia irányzat mellett a következő hiváíaJos árakat jegyeztük: búza 250—252. rozs 271—273, árpa 245—-238. zab 254— 260, tengeri ab ;Berlin 239—-242, buzahsrt 31.25—35.25. rozsliszt 35.50--38.50, búzákorpa 18.25 —13.75. rozskogpa 18.50. víkteriaborsó 50 -62. ne- iuska 24-—~-l. :3, h- ab :?:>—24.- b:’,"kö;iy 25- 27. ■repcepoffács® 18.3—19. Íe>íipc'z5c:.»t '25—-23 6 : az szmet 15.S 1 ö, ’b.i'í gon vasi’ t s-zel -k ‘-n j _,o ■: g má i ka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom