Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-14 / 135. (1762.) szám

6 rt^<M-yv\Afi-toR-Hira>ag 1928 Június 14, csütörtök'. Maurer Adolf 1845-1928 gjfF*--''"vr " ' Ka&tea, jiumiius 13. Maurer Adolf kassai ktönydkeiresíkedő halálé­ival a régi zipserviilág egy jellegzetes tfipufia ttplnií Jje. SzimroeiMélelkkeíl vonzotta őt mündanlkor imá­dott szülőföldje s igy Máiéi nemcsak Kassa egész társadalma, de szlirve mélyéből gyászolja az egész ZfipsemBöfld is. Ki ne emlékeznék vissza a gondo­san. vezetett ótátrafüiredi üzletére, melynek léte­sítésiére bizonyára a Szepesség Uránt érzett gyer­meki rajongása ösztönözte. Maurer Adolf kassai könyvkereskedését negy­venhárom éven keresztül vezette. Kassa város idegül kulturális és közgazdasági életiében Vezető szerep jutott neki1 s a város társadalmának egyik kima­gasló alakja hunyt el benne. Bőséges része volt mindenkor a közélet minden megmozdulásában s szívós lelkesedéssel segített diadalra minden ne­mesebb eszmét. A magyar könyvkereskedelem fejlesztés© körül is elévülhetetlen érdemei van­nak, mint nagy üzletének fáradhatatlan vezetője, sok jeles könyvárust képezett kft, akik az egész országiba elvitték elismert Mr nevét. Maiuirer Adolf Lőcsén 1045 szeptember 25-íén született. Iskoláit elvégezvén, a könyvek és az irodalom iránti szeretet© a könyvkereskedői pá­lya felé vonzotta s be is lépett SeeJiiger Károly lőcsei: könyvkereskedő üzletébe, ahol eted keres­kedelmi kiképiezitetését kapta. Innen Pestre, Ma­gyarország első és légnagyoíbb könyvkereskedé­séhez, Riáth M.-Jhioz került. Itt a magyar irodalmi és politikai élet fellendülése termékeny korsza­kának volt a szemtanúja s közeli érintkezésibe ju­tott Rá'thnál a közié let és irodalom legjelesebbjei­vel. Riálh üzletébe Deák Ferenc, Eötvös József ibáró, Gyulai Pál, Csengery és más nagyok na­ponta bejárrák. Az akkori jószokás szerint a köny­vesbolt a napi kaszinó szerepiét töltötte be. Bősé­ges alkalma nyitott Maur'er Adolfnak, a fialtad1 és nyílt szemmel figj’elche'k, érzés- és gondolatvilá­gát a legnemesebb irányban fejleszteni és szakjá­ban magát a legtökéletesebben kiképezni. Harttig Gusztáv kassai könyvikereskedő hívá­sára 1868-ban Kassáira jött s az üzletbe öégjegyzői joggal báró üzletvezetőnek lépeítt be. Ajz akkor miég aránylag fiaital, 23 éves könyvárus főnökének leg­nagyobb megelégedésére vezette az üzletet. Mau­rer 1870-ben megvásárolta Hantiig könyvkereske­désé t s azt fokozatosan bővítette, fejlesztette, rendkívüli szorgalommal és igyekezettel a virág­zás magas fokiára emleltie. Könyvkereskedését a régi városháza épületében később mlég egy küllőin papír- és diszimüáruüzl'eiiel is kiibóMltetíie s ezt ils a szakma legelső üzletiévé fejlesztette. Mjaurer Adolf Fröhlich Károly jómódú kassai ékszerész leányát, Erzsébetet vette el feleségiüL H-oisszu és boldog házasságából négy gyermek született. Fia, Maurer Károly, a kassai Közgazda- sági és Leszamitolóbank igazgat óhely et t ee e. Gyer­mekei mind élnek, mdg angyali jóságu feleségét tizenkét év előtt veszítette el. iNagy segítséget nyert Maurer mindjárt önál­lósága kezdetén egy stuttgarti születésű, rendkí­vül képzett könyvkereskedőben, Sűhiildkneöht Edében, későbbi sógorában, akit üzletvezetővé tett meg és kinek kiváló könyvészeti ismeretei, le- giendaszerü pontossága, általános mlüivelJtsIége és keresikedeOimii sZakklépzeittségie nagy sikerrel járul­lak hozzá a könyvkereskedés fejlesztéséhez. Sdhildknechlt Ede neVe és egyénisége Kassán amy- nyfira közismert volt, hogy Maurer üzlete emlité- sénél az ő reá Való kegyeleti eljes megemlékeziés elkerülhetetlen. SdMldknedM szívélyes, joviális modorára szívesen emlékezik vissza még ma is miniden régi kassai ember. (ScbliMknedhjt 1913-ban Budapestre költözött. A Grill-fele udvari könyv- kereskedésben m'üküdötit két év imuillVa, r'övid be­tegség után elkövetkezett haláláig.) Maurer Adolf később egybeolvasztotta két kassai üdetét s egy hatalmas, negyüzemü könyv­es papirfcereskedést vezetett tovább. Ebben az időben létesítette a már említett ótátraíüredü diíszmoiáruiüdetet is, amelyet szahavatotisággal lév- lizedek folyamán nagyarányú üzletté fejlesztett s e százaid elején a budapesti Kertiész Tódor cégnek adott át. Kassai könyvkereskedés© országszerte ismert és híres volt. Ebben az üzletben Kassa társa diak- máruak legkimagaslóbb alakjai naponta találkoz­tak s valóságos kis vároZi pardámient játszódott iitt niéhla le. Maurer közéleti szereplése is rendkívül tevékeny yolih, a város régi kereskedelmi és tár­sadalmi életében, a pénzügyi világban, politiká­ban aktív pozi diókat töltött be e valamennyi kul­turális, vagy jótékonysági megmozdulásban részt- veltit:. A hosszú évek folyamán számos olyan üzleti munkatársa volt, akik az egész országban iismbr- lekké lettek. Nléhiai Kotzányá Bléla, Vitéz Adolf országos nevű könyvkereskedők, Varga Beütalan íekáinléiyies kassai papirkereekedő, Zakariiás Sáln- dotr, JaschkÓ Géza kassai, Németh Jenő eperjesi, DSck Manó budapesti, és Klödkner József székes- fehérVártL könyvkereskedők az ismertebbek. A törekvő üzletembert később súlyos gazda­ggá csapás sújtotta. Századunk elején önhibáján kivüi érzékeny bankveszteségek érték. Könyvke­reskedését átadta 1914-ben unokaöccsének, Jaj&chkó GléZánák, ő pedig családjával együtt. Bécs­ije költözött át, ahol magas életkora dacára, 19128 juinöius 8-áin bekövetkezett haláláig még miindig te­vékeny tudott lenni e friss energiával sikeresen vezette ottani vállalatát, egy kéreSkedé'lmi ügy­nökséget. De nemcsak, hogy ehhez Volt erejie, ha­nem a- Szepesség iránti rajongása évente Óitátra- fikedre hozta el, ahol' Bányász Géza diszmlixáru- tol'ete vezetésében hathatósan közreműködött. Maurer Adolf a magyar irodalom és kultúra terjeaZtésének Mradlhto tattal nnuínkása .volt. Köuyv- keretlkodléteéit mnndiíg a legm^dern'ebhüüi .vezette. Kiterjedt r éezletüzletosZtálya^az irodalom kinetebí­1 nek széles rétegek száméira való megszerzését tette lehetővé. Hathatóisian működött közre a Pal- lais-Lexikon, a Brehm, a Révaii Nagy Lexikona, az Állatok Világa, Szilágyi Sándor Magyar Nemzet Történelme, Kossuth Lajos miivei nagy kiadása és más folytatásos- müvek akkori terjesztése kő­iül. Kiadói tevékenysége körébe többnyire tan­könyvek kerültek, melyek közüli legelterjedtebb volt a Horváth Lajos és Nemes József által irt „Fonomiimiikáí abc és olvasókönyv*1. Ezft, mint mintaszerű tankönyvet, az egész országban hasz­nálták. Maurer Adolf sokoldalú tevékenysége mara­dandó nyomokat hagyott maga után. Hosszú éve-, ken kérésziül alelnöke volt a Magyar Könyvbe- ’ reekedők Országos Egyesületének, tagja Kassa város törvényhatósági bizottságának, a kassai ke­reskedelmi és iparkamarának, az összes kassai társadalmi és jótékony egyesületeknek. Az ő mű­ködése és kiapadhatatlan munkakedve minden közügyét kivétel nélkül felkarolt és lelkesen elő- réviit. Még idős korában fs meg volt rajongó idea­lizmusa s közc&odélait tárgyát képezte a friss, de­rűs életkedve.. Halálá rövid szenvedés ultán, 83 éves életkorában következett be s felesége miellé a bécei központi temetőben helyezték örök nyu- galomra. Nem esgon dotkozásu ember volt s mintaképül szolgálhat mindenkor. Áldás kísérje emlékezetét. Jasöhkó Géza. MŰSORON írja i MÁRAI SÁNDOR „KÉT ELŐFIZETŐ" Azt írja két előfizető, hogy „Bébi*1 cimü, nemrégen lezajlott regényem befejezése kielégí­tetlenül hagyta őket. „Az iró“ — Írja a két elő­fizető — „ugylátszik teljesen az olvasó fantáziájá­ra bízza a kényes helyzet megoldását. Ez a leg­kényelmesebb álláspont, igy könnyen lehetne regényt Írni akárkinek.** Ebben a két előfizetőnek teljesen igaza van. Én magam is azon a nézeten vagyok, hogy az irodalom összes trükkjeit már i >gen leleplezte a civilizáció, s mindenki irhát regényt, akinek erre ráérő ideje van. Bevallom, én magam is csak úgy irtani, hogy egyszer ráértem. Az Írja az előfizető-ikerpár (Parisban Jero- me és Jean Tharaud művelik ezt a kétszemélyes kritikai műfajt), hogy írjam meg szerkesztői üze­netben a fenti jeligére: „hogyan gondoltam a regény véget, mert... a történet most (a végén) jutott el a legérdekesebb fordulathoz és im, ezzel be is fejezi.** Mármint, hogy én befejezem. Ez Í9 igaz. A két előfizetőnek készséggel válaszolok, mert ők maguk talán nem is tudják, milyen érde­kes az, amit kérdeznek. Én nem olvastam a re­gényt, de most utánanéztem, s meg kell állapi- tanom, hogy a vége csakugyan kielégítetlenül hagyja az olvasót. Engem például, kielégítetlenül hagyott. Mit lehet most még csinálni? írhatnám azt, hogy az író szuverén joga, úgy fejezi be, vagy úgy nem fejezi be a regénjét, ahogy jólesik neki. De az i'„ n merész válasz soha nem egészen őszinte. Az író lelkiismerete mélyén mindig érzi, hogy neki nincsenek szuve­rén jogai. Szuverén jogai csak az olvasónak van­nak, s a regény figuráinak. írhatnám azt, hogy a regény befejezése ki­tűnő, mert nincsen befejezve, tehát nyitva hagy egy bizonyos érdeklődést, vagy feszültséget, vagy tudom is én, mit? Ez a válasz irodalmi szempont­ból talán helytálló, de az olvasó még mindig jog­gal kérdezheti, hogy, ha nem tudom befejezni, én, mármint az iró, ha képtelen vagyok befejezni a történetet, akkor mi az ördögnek cipelem őt ennyi, meg ennyi oldalon, vagy ennyi, meg ennyi folytatáson (ami súlyosabb) keresztül, s miért nem kezdek más mesterséget? Hogy, mondhatja az olvasó (és mondja is), ha nem tudok mesélni, mért mesélek? „így min­denki írhat regényt** — mondja az olvasó. Irhatnán azt, természetes sértődöttséggel, hogy engedelmet, de ha már mindenáron „befe- jezés“ kell, méltóztassék elhinni, hogy valami befejezésfélét én is ki tudnék találni — mondjuk, hogy mindenki férjhez megy, vagy mindenki meghal, vagy csak a hős hal meg, vagy mindenki elutazik. írhatnám, hogy valami ilyesmit, mint egy halál, vagy egy házasság, még én is ki tudok találni, ha nagyon szorítanak —, de az olvasó még mindig joggal parancsolhatja, hogy neki megoldás kell, mert ő nem ér rá helyettem megoldást találni. írhatnám, hogy a literatura megbukott... de csakugyan, ha megbukott, akkor minek írok re­gényt? S erre nem tudok felelni. Egyáltalán, a két előfizető nem is hiszi, milyen nehéz a kér­désükre felelni. Mert van itt valami, egy kérdés, egy bizony­talanság, egy tájékozatlanság, a két régi előfizető kérdése mögött, amire az egész literatura már homályos idők óta keresi a választ — valami, amit az összes előfizetők öröktől kérdeznek az írótól, s amit az iró is kérdez önmagától, s nem tud rá felelni —, hogy hol kezdődik az iró pozitív ludása a megirt történetnél, s hol a maciié, a csinálás? — o honnan jön a hős és ki mutatja be az Írónak? — vagy csak „kitalálja** az iró, s van joga ehhez? Mert ha csak „kitalálja**, akkor az olvasó joggal követelheti, hogy de az árgyélusát, akkor találjon ki egy befejezést is. Ha már kitalál. Vagy ha „az életből másolta**, akkor is tes­sék végig elmondani, mert az élet, mint az köz­ismert, a legnagyobb regényíró, s valahogy min­dig befejezi a dolgokat. De ha se nem „másolta az életből**, se nem „találta ki**, hanem — hogy* is lehet ezt meg­kérdezni — ha, esetleg, a kettő között, a másolás s' a kitalálás között lenne valami, egy második élet, egy árnyék-élet, egy életmögötti cselekmény, s talán arról van szó, s az iró csak engedelmes­kedik és leírja, nem az életből, hanem valóság és papír között ebből a negyedik dimenzióból, amit megtudott — s csak annyit, amennyit bizto­san megtudott — mii lehet akkor felelni? Az iró felelhetné azt, hogy de már engedel­met, honnan tudjam én, mi a befejezés? Én se tudok többet, mint az olvasó, én is odáig jutot­tam, mint az olvasó — honnan tudjam én, mit akar a továbbiakban a hős? Felelhetné, hogy nem járhat utána idegen emberek dolgainak. S nem léphet be hívatlanul idegen lakásokba. Van egy bizonjms szemérem és tapintat, amit nem léphet ál. Mit tudom én, mi történik a hőssel! Honnan tudjam? Nem mehetek utána. nal nal hozzálát egy harmimcszemélyw autóbusz megszerkesztéséhez, amelynek tervei már készen várják meg, valósításukat. Bartosek mórnök azután a pozsony-béccü vonalon rendszeres viziautó- buszközlekedést nyit, további programját azután az oeeán- utak megválósitásában találja meg. E tekintetben is megtörténtek már az elő­készítő munkálatok, de francia tőkének is szerep jut majd itt, amely eleve nagy ér­deklődéssel viseltetik a mérnök tervei iránt. A népszfioefsés tanácsának elnike levelet irt Titolescuhoz A tanács az optánsiigyet a levél szerint el* intézettnek tekinti. Bukarest, junius 13. A román sajtó közli azt a levelet, amelyet a népszövetség tanácsának elnöke Titulescuhoz intézett és amelyben kérésére közli, hogy a népszövet­ség tanácsa az optánsiigyet Apponyi Albert gróf hozzá intézett levele ellenére is végleg el intézettnek tekinti. Legújabb közgeszéasági hitek 'üV Bartosek mérnök rendszeres viziautóhuszjáratot fog ményes jármüvén a pozsony-bécsi vonaton — Júliusban teszi meg első útját a pozsonyi viziautóbusz — Prága, junius 13. Néhány hónappal ez­előtt beszámoltunk arról a korszakalkotó találmányról, amelynek elkészítésén Barto­sek Jaroslav mérnök, a pozsonyi városi vil- lanymiivek igazgatója dolgozik. A talál­mány egy újfajta vizijármü, amelyet egye­lőre vízi autóbusznak kereszteltek el s amelyen például Pozsonyból Becsbe a Dunán háromszoros gyorsvonati sebességgel fog lehetni eljutni akár harminc utasnak is. A prágai Veoerni List pozsonyi munka­társa most felkereste a feltalálót s érdekes beszélgetést folytatott le vele. Arra a kér­désre, hogy miképpen jutott arra a gondo­latra, hogy vizi jármüvet konstruáljon, Bar- tosek mérnök a®t válaszolta, hogy a pozsony-bécsi háromórás ut a villamo­son igen hosszú időnek tűnt fel neki s ekkor vetődött fel benne az ötlet, nem le­hetne-e a viziutat teljesen a közlekedés szolgálatába állítani*? Hozzáfogott terve ki­dolgozásához, októberben lesz egy éve, hogy konkrét mu lkához. látott. A munkála­tok most már annyira előpehatadj^k,, hpgy minden vMő’színüeév szerint már két héten belül megkapja rá a szabadalmat is. A találmány iránt egyébként óriási érdek­lődést tanúsít a külföld is, görögök, japá­nok, franciák, angolok és németek jöttek el Pozsonyba, hogy közelebbi részleteket tud­janak meg a találmány felől, A mérnök elvezette az interjúvoló új­ságírót műhelyébe is, ahol a félig kész jár­müvet is megpillanthatta, amelyen már csak az utolsó próbákat eszközlik. A motorja 20, 50, 100 kilométeres és ennél is nagyobb sebességet képes ki­fejteni, a karosszériája 5 méter hosszú, mintegy 2 méter széles és 1 méter magas. Az ülőhelyek akképp oszlanak meg, hogy elől a soffőr, mögötte pedig két másik utas számára van hely. Az első útra csak három j utassal indul a jármű. Az egész viziautő-1 busznak a súlya 1700 kilogram lesz. Az újságíró további kérdésére a mér- \ nők elmondotta, hogy joJína hó folyamán egészen bizonyosan megteszi a jármüvei az első utat a Dn- ate. « iftfflfS HCÉí gedíg araen­Spanyolország felemeli a papir vámját. Mad­ridi jelentés szerint királyi dekrétum készül, amely a spanyol papíripart olyan iparnak tünteti fel, amely vámvédelemre jogosult. Ez azt jelen­ti, hogy az éppen revízió alatt lévő spanyol vára- dijszabásban felemelik a papir vámját. (PPTI). Uj társaság alakul a ruszinszkói Teleki-erdő- birfok kitermelésére. Az állami földhivatalban nem kötelező tárgyalások folynak egy idegen tár­saság képviselőivel a ruszinszkói Teleki-birtok átvételéről, amely a Schönborn-birtok mellett te­rül el. A Teleki-birtok 40.000 katasztrális holdat tesz ki és a társaság képviselői hosszúlejáratú bérletre akarnak megegyezni a földhivatallal olyan mintára, ahogy a Scbönborn-birtokot vette át a Bignon-társaság. Amennyiben a tárgyaiásolc sikeresen befejeződnek, ez már a második kiter­melési koncesszió lesz Ruszinszkóban, amely kül­földi társaság kezébe jut. (PTTA). A kereskedelmi kamarák a részletüzletekről szóló törvénynovella ellen. A kereskedelmi ka­marák központja most közli álláspontját a rész-- letfizetéses üzletről szóló törvénynovella-tervcz'jí- ről. -A kamara-központ a novellát a kereskedővi­lág szempontjából elfogadhatatlannak nyilvánít­ja s főképpen a következő rendelkezéseit veti el: elsősorban azt a rendelkezést, hogy az adásvételi szerződéstől való visszalépés és az áru vissza­küldése esetén a vevő kötelezve van £ kereske­dőnek egy kölcsönzőnek járó díjazást nyújtani, továbbá azt a rendelkezést, amely megtiltja váltó elfogadását arra az esetre, ha az eladási ár nem haladja meg a 20.000 koronát. A novellatervezet azon rendelkezése, hogy a részletüzletből eredő ügyletek peresitése mindig a vevő lakóhelyén történik, a kamara-központ szerint a gyakorlat­ban azt jelentené, hogy sok esetben egyáltalában nem lehetne keresetet benyújtani a vevő ellen. Végül: az áruval kapcsolatos kár megtérítésének a követelésére s a követelés érvényesítésére megállapított határidő a kamara-központ szen.it szintén ellentmond a vevő és eladó egyenjogúsági elvének, mert a vevő számára a tervezet sokkal hosszabb határidőt jelöl meg etekintetben, mig az eladó számára hat hónapi határidő van fen- tartva. (MP.) ■Am dpacrffcörvény iiráormija. Az állami tparránáics albizo'lteágfáinialv (tegnap kellett volná arról dönte­nie, hegy az uíj' iipaadör>vtény-ri'0 vellában mely ipar­ágakat kell komoessMonált s melyeket kereske­delmi iparágaknak nydlvóniiíani. Az albizottság azonban nem tartott a míeg ülHéeét, mert a rágok egy része nem jelent aneg. Egy csehszlovák lenfonódia Majsjy.'Wloíráziágfom nj gyárat teenveiz. A Pesti tőzsde éirfesiülése szerint. Csehszlovákia egyik legnagyobb lenfonőgyára Ma­gyarországon lenién ógyárat szándékozik létesí­teni. A külföldi aég megibizottai az elmúlt héten Budapesten tartózkodtak és illetékes helyen tár­gyaié siókat folytattak a gyár létesítése ügyében. *A tárgyalások még Myaimiattban vámnak és befe- jezé&re junius vége előtt aligha lehet számi (tani. A csehszlovákiai cég a magyarországi lemszövö- d-ékkel meglehet ős én élénk üzleti összeköttetés­ben áll és ez adta az Impulzust a gyár alapítására. Magyarországom három lenfonódé van. ezek kö­zül az egyik már a háború befejezése óta üzenren- kivüll Van és’ igy nem valószínű, hogy a gyár ala­pításéira sor kerüljön. Gyerekek A fűszeres: Nos, Pistike, mit akarsz? Sa- vanyvmkrot, vagy csokoládét? — Én, őszintén szólva, csokoládét, de a mama egy kiló sóért küldött. * — A tanító néni hm fizi kérdezte tőlem az iskolában, kitol tanultam azt a, gorombasá­got, amit a Miskának mondtam. Nem akarta­lak téged elárulni, tehát azt mondtam, hogy v j (fgájlől *

Next

/
Oldalképek
Tartalom