Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-12 / 133. (1760.) szám
felvehetne fedélzetére legalább néhány embertP kérdeztem. — Ez bizony nagyon nehéz dolog, — válaszolta Larsen kapitány. Azonban ebben sincs lehetetlenség. Minden a szilárd jég állapotától függ. Ehhez a beszélgetéshez hozzáfűzöm, hogy Larsen kapitány szerint az Itália a végzetes reggelen valószínűleg megmenekült volna a szerencsétlenségtől, ha egy nyugati ciklon nem tör rá és arra nem kényszeríti, hogy repülését a sűrű ködben mindig mélyebbre és mélyebbre vegye, mig gondolája be nem ütközött a szilárd jégbe. Ez az összeütközés a gépet megállította és a rádiókészüléket mebénitotta. A szerencsétlenség olyan ponton történhetett, amely az Itália mostani helyzetétől kissé északkeletre volt, mert a léghajónak a levegő áramlási törvényei szerint sérülése után először keletre s azután délre kellett hányódnia. Milánó, junius 11. Most érkezett meg Nobile tábornok első jelentése az olasz kormányhoz. A jelentés elmondja, hogy az Italiának a jégheggyel való összeütközése alkalmával a gondola elszakadt a léghajó burkától. A gondolában Nobile tábornokon kívül nyolc ember tartózkodott, köztük a hajótisztek is. A legénység hét tagját a léghajó burka még mintegy harminc kilométernyire hurcolta keleti irányban. A két csoport különválva a Spitz- bergák azon részén tartózkodik, amelyet Nord- ostlandn&k neveznek. A léghajó burkától elsodort csoportban két tudós, egy montör, három mechanikus és Lage dr., a Popolo d'Italia kiküldött munkatársa van. A léghajó törzsében élelmiszerek, fegyverek és ruhák vannak. Mobile csoportjának két embere súlyos karséríi- lést szenvedett. A Citta di Milano orvosa Nobi- lének rádió utján orvosi tanácsokat adott a sebesültek kezelésére vonatkozólag. Az nszé jég, amelyen az Italia van, jelenleg lassan észak- nyugati irányban mozog. Eredeti helyzete tehát megváltozott és jelenleg az északi szélesség 80. fokán és 27. percén s a keleti hosszúság 27. fokán és 10 percén van. A jelentés további részletei beszámolnak a hajótörés okáról. Nobile tábornok a viharban és ködben a jégréteg lerakódása miatt megnehezedett léghajó felett elvesztette a kormányzást. Az Italiát erős északnyugati szél hajtotta északkeleti irányban. Mivel már nem volt elegendő benzin ahhoz, hogy az Italia elérje a Spitzbergákat, a tábornok elhatározta a kényszerleszállást a jég felületén. Ez a leszállás a többhelyütt meghasadt jégfelületen a lehető legkedvezőtlenebb körülmények között ment 1 végbe. Csak a gondolának gumiburkolata mén- , tette meg őket a biztos haláltól, mert különben feltétlenül összezuzódnak, amikor a gondola a 1 jéghez ütődött. Amikor az Italia megszabadult a gondolától, . a megkönnyebbült gömb három motorgondolájával ismét a magasba szökött és addig haladt. míg a gát a felszakitott hasadékobon teljesen ki nem ömlött. A második csoport hét tagjáról még nincs pontos hir, valószínű azonban, hogy elegendő élelmiszerük, fegyverük és t egyéb felszerelésük is van, amivel fentarthat- ( ják magukat. Ebben a csoportban vannak az t olasz Petroneli dr. és a cseh Behounek dr. 1 tudósok, mig Malgreen professzor svéd mete- 1 orológus, aki állandóan Nobile mellett volt, s Ju Utas elsején átszervezik Sztovenszkó és Ruszmszhó egészségügyéi Tiso miniszter nyilatkozik a közigazgatási reform végrehajtásával kapcsolatos egészségügyi szervezeti változásról Prága, julíus 11. Tiso dr. közegészségügyi miniszter a DND munkatársának kijelentette, hogy a közigazgatási reform július elsejei végrehajtása kapcsán Szlovenszkón bizonyos mértékben át fogják szervezni az egészségügyi szolgálatot. A zsupahatárok megszüntetésével az eddigi zsupák orvosfőnökeit az országos közigazgatási hivatal egészségügyi központjához osztják be s a kormány kinevezi a hivatal élére Szlovenszkó egészségügyi főnökét. Az egészségügyi főnök személyére azonban eddig nem történt megállapodás. A járási orvosok rendszeresítését — bár az a közigazgatási reformmal nincs közvetlen összefüggésben — gyorsabb tempóban hajtják végre. Az egészségügyi minisztériumban előkészületben levő egyéb munkálatokról és reformokról adott tájékoztatásában a miniszter közölte, hogy a szlovenszkói orvosi kamara felállításáról készülő törvényjavaslat nemcsak a magán és kórházi alkalmazásbna, hanem az összes állami szolgálatban álló orvosokat is a kamara tagjai közé sorozza. A javaslat bizonyos határig biztosítani kívánja a kamara ön- kormányzatát és a szlovonszkói kamarát még a történelmi országok mostani hasonló szervezeteinél nagyobb jogkörrel ruházza föl, A minisztérium újabban úgy döntött, hogy a ru- szinszkói közegészségügyi intézetet Ungvárott állítja föl több millió koronás költségelőirányzattal. Az építkezés már a legközelebbi jövőben megkezdődik. A szlovenszkói országos közigazgatási elnök kinevezésére vonatkozólag csak annyit jegyzett meg Tiso miniszter, hogy ezideig csak a jelölt pártállására vonatkozólag történt döntés, a személyi kérdés később kerül elintézésre. Srámek lapja a Rofhermere-propasanda koronájának nevezi Mussolini beszédét Prága, junius 11. Srámek miniszterelnökhelyettes lapja, a Lidovó Listy, vezércikkben foglalkozik Mussolini és Benes expozéjával s a. cikk írója rendkívül figyelemre méltó konklúziókra jut. A cikkíró megállapítja, hogy Mussolini biológiai alapra építi politikáját, amikor a nemzetközi szerződések örökéletü- ségének tagadásával kapcsolatban a nemzetek fejlődését és visszafejlődését hangsúlyozza. A lap szerint a csehszlovák nemzetnek biológiai szempontból jelenleg csak egyre van szüksége: a békére. A külső ellentét dacára belsőleg úgy Mussolini, mint Benes expozéja megegyezik abban, houv mindakét politikus nemzetének biológiai szükségletét hagsulyozza. — Másképpen áll azonban a kérdés — folytatja a cikkíró — a legutolsó háborút befejező békeszerződések revíziójának konkrét követelésével. Az olasz miniszterelnök beszédének eme részlete mellett az egész európai sajtó megállott s annál inkább mi, mert tulajdonképpen ki más ellen irányulhatott volna Mussolini megnyilatkozása, ha nem mi ellenünk? Magyarország sajná- lása, melynek a trianoni szerződés mélyen az elevenébe vágott s Magyarország részére jobb sors kívánása közvetve egyáltalában nem barátságos aktust jelent Csehszlovákiával szemben, mert Mussolini beszédének e része nem egyéb, mint a Rothermerc-féle magyar propaganda koronája. Nekünk tehát nem marad más hátra, mint kifejezni csodálkozásunkat az olasz politika emez utjai fölött — fejezi be cikkét Srámek lapja. hogy meteorológiai észleleteit közölje• vele, az első csoportban rekedt. Ac első, csoportban} >an azonkívül Marion! kprvetkapitény, Sappi hadnagy é§ Víglieri alhadnagy, Troiani léghajóménak, Ccdoni főtechnikas, Ardnine altiszt ést Biagi rádiótávírói*. Milánó, junius 11. A Nobile számára megszervezett repülő segélyexpedició, amelyet Mad- delena repülőkapitány vezet, még nem tudott elindulni, mert a szombati start a svájci Alpese- ken keresztül a kedvezőtlen időjárás következtében nem sikerült. Vsaárnap a „Saroya 55“ újból startolt, de a tessini Alpokon megint nem tudott keresztüljutni. Maddelena kapitány s elhatározta, hogy most kerülő utat tesz és Génuán.'meg Mar- soíllesXen keresztül a Bbone völgyén halad keresztül Géni és Zürieh Irányában. Róma, junius 11. Amikor a pápát értesítették arról, hogy hiteles jelentés érkezett az Italia hajótörött legénységének helyzetéről, a pápa örömében hangosan fölkiáltott: „Istennek legyen hála!“ A Szentatya azonnal visszavonult házi kápolnájába és hálandó imával fordult Istenhez. Azután meghagyta államtitkárának, hogy Nobile feleségével közöljék szcrencsekivánatait. Az uf német kormány Berlin, junius 11. A Berliner Zeitung jól informált politikai körökből közli az uj német kormány listáját, amely véglegesnek tekinthető. Eszerint a kormány a következőképpen alakul meg: Kancellár: Hermann Müller-Franken (szoc.-dem.); beliigy: Seve- ring (szoc.-dem.); pénzügy: Hilferding dr. (szoc.-dem.); igazságügy miniszter: von Güe- rard (centrum); küliigy: Stresemann dr. (néppárt); gazdasági: Curtius (néppárt); munkaügy: Brauns (centrum); közélelmezés: Schmidit vagy Wissel (szoc.-dem.); közlekedés: Dietrich (dem.); postaügy: Schatzel (bajor néppárt); hadügy: Groener dr.; al- kancellár: egy centrumpárti politikus. A Dél Keresztje megérkezett Sydneybe London, junius li. A Dél Keresztje vasárnap Brisbaneből Sydneybe érkezett s ezzel befejezte csendes-óceáni repülését. A repülőtéren egymilliófőnyi embertömeg várta a Dél Keresztjét és viharosan ünnepelte az óceán vakmerő legyőzőit. xx Szebb és olcsóbb ajándékot nem vehet gyermekének, mint a Tapsifüles nyuszika. Borzalmak kastélya — BÖNGGY1 REGÉNY — Irta: Edgár Wallace (41) Legelső feladata az vopí, hogy megszabaduljon erről a platóról. Megvolt ugyan a szabadulásra az az eshetősége, hogy észreveszik a tenger felől: de ez nagyon is kétséges volt. Az a kevés kiránduló, aki vitorlázni járt Silthuryből, sohase lavírozott nyugat felé; a halászbárkák pedig mindig délnek vitorláztak. Hasra feküdve, egészen a plató széléig csúszott és onnan vizsgálta a lejtőt, — hátha talál járható utat, lefelé a tengerig: de hiába kémlelödött 1... közben nagyon éhes lett és sorra vizsgálta a madár- fészkeket, — de egyetlen egyben eem talált tojást. Nem tehetett mást, minthogy tüzetesen átkutatja az egész platót. Nyugat felé teljesen reménytelen volt a kilátás, de a keleti oldalon sűrű. bokrok födték a kévé abbé meredek lejtőt, mely ismét sziklaplatóban végződött. Ez azonban már keskenyebb volt, mint az, amelyiken most állt. Lesiklani ezen a lejtőn nem volt nehéz föladat: sokkal nehezebbnek látszott megállni majd lesiklás köziben, hogy keresztül ne bukjék a platón. Végtelen fáradsággal letört két vastag törpe-füzbotot, hogy ezeknek segítségével lehetőleg csökkentse majd lesiklásának sebességét s aztán, hanyatt fekve, a lábaival előre, kezdett lecsúszni... Ahol a lejtő felülete homokos és agyagos volt, vagy bokrok voltak rajta, amelyekben megkapaszkodhatott, szépen ment is ez a csúszkálás; de közben voltak olyan részletek is, ahol csak puszta, sima szikla volt, mert a szél és eső lémosta róla^avhomokot s ezekén a helyeken nem segítettek a botok se, — úgy hogy Margaret veszedelmes gyorsasággal siklott leifelé rajtuk. Egyszerre aztán iszonyodva vette észre, hogy eltért eredeti irányától és, akárhogyan erőlködik is, a lej tő egyre balra viszi a platótól. Hiába feszitette meg minden erejét: nem bírt visszatérni jóbbfelé! Erre felé már nem igen voltaik bokrok, ellenben meglátszottak a nyomai valami földcsuszamlásnak, ami nemrég történhetett és lehet, hogy lenyúlik egészen a tengerig, de az is lehet, hogy hirtelen megállt valahol, valami kiugró szirtfok vagy meredek sziklaplató élén. Most már hanyatt-homlok siklott lefelé a szerencsétlen leány. Hol a hátán, hol az oldalán fekve gurult egyre gyorsabban és gyorsabban a meredek lejtőn és a pozdorjává tört botok se segítettek rajta. A platót, ahova le akart ereszkedni, már túlhaladta és már nem i* gurult, hanem ide-oda ütőd ve zuhant lefelé. Aztán következett — a földindulás.- A lejtő hirtelen kanyarodott egy hatalmas •sziklatömb körül, mely csaknem vízszintesen -nyúlt ki a levegőbe, a tenger fölé. Itt állt meg a legutóbbi földcsuszamlás és a törmelék, mely akkor félúton elmaradt « amelyet most Margaret zuhanása megbolygatott, nagy robajjal ismét megindult. Tonnás szikladarabok, rengeteg kőtörmelék, fojtó por- és homokfelhő kavarodott fel Margaret körül és hajszálon múlt, hogy a roppant szökésekkel lefelé gördülő kövek valamelyike agyon nem ütötte a földcsuszamlás központjába került leányt... •• Margaret már félig eszméletlen volt, mikor egyszerre csak, minden átmenet nélkül, elfogyott alóla a föld « a zuhanás sebességének ereje messzire kilökte őt — mint ágyúgolyót — a szédületes mélység fölé. Még csak annyit látott.- hogy zölden hullámaik alatta valami s a következő másodpercben összecsaplak feje fölött a haboki A hideg víz rögtön eszméletre téritette fél - ájulfságából. Kézzel - lábbal vergődött, kapálózott, — de mégis szinte örökkévalóságnak tetszett, mig fölkiüzködött a viiz színére. Hörögve, lihegve kapkodott levegőért s ahogy a -szívverése rendesebb lett, azonnal a part felé igyekezett. Szerencsére jó üsző volt és a sárga-homokos strand alig lehetett ötven yardnyira... de ezt az ötven yardot a tenger árapálya ellen kellett megtennie! Hogy meddig tartott a ktüzködés, nem tudta; de, amikor végre partot ért és kimászott a strandra teljesen kimerülve rosikadt össze ée mozdulni 9e birt. Fejtől bokáig sajgott minden tagja; a kezei és lábai öesze-vissza karcolva, sebezve vérzettek, a tüdeje zihált, mint a fújtató, a nyelve szinte a szájpadlásához ragadt, annyira. szomjazott — és ekkor, mint mennyei muzsik*, ütötte meg a fülét a magasból Le- csurgó víz csobogása, nem messze tőle forrás fakadt és csurgóit alá a sziklafalból; roskadozva, félig a térdein csúszva mászott oda é-s két tenyerét összefogva ivott, — ivott: szürcsölte az éltető vizet, — maga se tudta, meddig 1 Az éhséget még csak bírta tűrni valahogy: de a szomjúság megölte volna. Most, hogy ivott, érezte, hogy napokig is bírni fogja a koplalást: — addig pedig talán csak ráakadnak?... Hiszen mr Reeder bizonyára kerestetni fogja! Remélte azonban, hogy saját erejéből is megmenekülhet: hiszen, úgy vélte, nyitva áll előtte a menekülés útja! Tengermosta alagút vezetett a hatalmas sziklatömegen át egy másik öbölbe. Siltbury ugyan sehol se volt látható és Margaretnek sejtelme se volt, hogy mily messzire lehet az emberlakta vidéktől: de nem is törődött ezzel. Még egyszer odament a forráshoz és ismét ivott: aztán lehúzta a cipőjét meg a harisnyáját és neki- : vágott az alagútnak. ; A második öböl, ahová most ért, sokkal i szélesebb volt és hosszabb volt a strandja is. , De, akármerre nézett: kijárást innen se ■ talált. A sziklafal szinte merőleges volt itt és • semmivel se volt alacsonyabb, mint a másik öbölben. Valami reménység mégis ébredt a szivében, mert nem messzire megpillantott- egy rozzant, félig elrothadt csónakot, mely messzire ki volt huzv-a a strandra. Itt tehát -már jártak emberek ... Körülbelül reggeli nyolc óra lehetett; Margaret, természetesen, bőrig át volt ázva, de a langyos szeptemberi napon hamarosan megszáradtak a rongyai: — mert a ruhái valóban rongyokban lógtak le róla. Ilyen formának képzelte a puszta szigetre vetődött, hajótörött matróz sorsát és a végtelen csönd, -a teljes elhagyatottság nyomasztó érzése kiűző szorongással ülte meg az agyát. Végig gyalogolt a hosszú strandon s amikor a sziklaijaihoz ért, mely mélyen benyúlt a tengerbe, mint az öböl határfala, látta, hogy a következő öbölbe csak úgy juthat el,-ha úszva megkerüli a tengerbe nyúló sziklafalat. .Ruha nélkül ugyan egész kényelmesen meguszhatta vona ezt a kerülőt, de mégse, hagyhatta el a ruháit: hiszen ezen a sziklafalon túl alighanem emberekkel találkozik már!... Derekára kötötte hát a cipőit meg a ruháját és bátran belegázolt a tengerbe, — aztán úszott, úszott egészen addig, mig a szírtek közt átvergődve, bejutott a harmadik öbölbe és nehéz küzködés után kimászott a strandra. A homokos part itt keskenyebb és rö-vi* debb volt, a sziklafal pedig jóval magasabb. De túl az öblöt elzáró sziklafalon már megpillantotta Siltbury szélső házait és ez a kép hihetetlenül felfokozta a bátorságát. Most körüljárta a kis öblöt, s egyszerre csak megrezzenve állt meg. Az útját mély tengerág zárta el, amely, mint folyó, húzódott be- a sziklafal alá ^alamr barlangba. (Folytatjuk.} \ 2 •v' I ín niiis 12. kedd.
