Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-24 / 119. (1746.) szám

/ 1928 május 24, csütörtök. mapidijasnak a bÍrósághoz, csak azután foly­tatta tanulmányait. A forradalom után Kassa :város szolgálatába lépett, egyúttal a Sloven- sky Vychod egyik szerkesztője volt. Azután Prágába ment s itt a csehszlovák szocialista párt központjában dolgozott, amely Kassára küldte a vasutasmozgalom irányítására. In­nen kitették, amikor egy táncosnő miatt ti­zenötezer koronát sikkasztott. Ekkor már házasember volt. Kassáról Prágába ment, ahol Michalkóval együtt lakott és dolgozott. Még 1921-ben nősült, egy gyermek apja; Állí­tása szerint gyerekkorában súlyos betegsé­gen ment keresztül és egyszer a fejére esett. Azonban a részleges orvosi vizsgálat nem tu­dott rajta kóros tüneteket észlelni. Kitünően tájékozott, képzettségéhez képest megfele­lően intelligens, elsőrangú emlékezőtehetsé­ge van s olyan betegséget, amely a szülő al­koholizmusából keletkezik, nem lehet rajta észlelni. Ezért teljeset! nyugodtan állíthatjuk, hogy egészséges. — Tettét illetően beismerésben van s midőn megkérdeztük, hogy miért nem aka­dályozta meg a gyilkosságot, azt könnyelmű­ségével indokolta. Beismerte, hogy ott volt a gyilkosságnál és résztvett benne. A vizsgálat alatt számtalanszor változtatta vallomását, különösen a dátumokat, de ezt azzal magya­Brüsno gyógyfürdő (a szlovák Karlsbad) Vasútállomás Brusno kupéié, a zvolen-sliaő-podbrezovai vonalon. Három természetes alkalikus, erősen radioaktív glaubersós forrással. Csodás gyógyhatású radióaktiv mórfürdővel. Moder­nül berendezett hidegvizgyógyintézet. Gyógyjavalatok: Mindennemű női bajok, anyagcserebántalmak, >a gyomor és vese meg­betegedéseinél, rkeumatikus bántalmaknál és mindazon betegségeknél, ahol Karlsbad, vagy Franzensbad javalva van. Évad május 15-től, szeptember 15-ig. Mérsékelt árak. Kérjen prospektust a fürdőigazgatóságtól. _____________________________________________ _____­rázta később, hogy igy akarta elérni őrültté nyilvánítását. Azonkívül Klepetár és Michal- ko kedvéért is változtatta vallomásait, akik erre megkérték. Szükséges megjegyezni, hogy csupán a gyilkosság körülményeit vál­toztatta, de a bűntett végrehajtását úgy adta elő, mint most, a főtárgyaláson. Emlékezőte­hetsége nagyon jó, mert emlékszik összes bűnesetedre, meg is indokolja őket. Orvosi szempontból meg lehet állapítani, hogy a gyilkosság idején nem volt lelki beteg és tet­teiért teljesen felelős. Elnök: Hogyan magyarázta önnek Si- korsky a gyilkosság részleteit? Knobloch dr.: Azt mondta, hogy miután Margitnak átnyújtották a pohár vizet, amely­be a port öntötték. Klepetár az órájára nézett és Margit öt-nyolc perc múlva támolyogni kezdett. Elnök: Van olyan méreg, amely rövid Időn belül hat? Knoblooh dr.: Természetesen. Egész cso­mó méreg van, amelyek 1—2—5 percen belül hatnak. Elnök: Michalko eleinte azt vallotta, hogy a gyilkosságot Sikorsky bottal követte el. Lehetséges ez? Knobloch dr.: Michalko ugyan azt val­lotta, hogy Margitét fejbeütötték és hogy öt percen belül meghalt, de orvosi szempontból kijelenthetem, hogy a fejütések igen gyak­ran nem halálosak, különösen, ha meggon­doljuk, hogy Sikorsky testileg nem erős em­ber és hogy Michalko szerint nem mérte az ütést valami erős bottal. A halál tehát nem állhatott be azonnal, hanem csak fél-, vagy egy óra múlva. Novotny dr. szavazóbiró: Mutatják a cson­tok az erőszak jeleit? Knobloch dr.: Nem látható semmi külső erőszak nyoma a két csonton. Novotny dr.: Mit mond a hajról, a Margit haja az? Knobloch dr.: Sajnos, a hajat már olyan állapotban adták át nekem, hogy sem vér­nyomokat, sem egyéb nyomokat nem talál­tam rajta. Novotny dr.: Lehetséges az, hogy Kle­petár erős mérget szerzett be? Knobloch dr.: A méreg beszerzése min­dig személyes ismeretségeken múlik, de en­nek ellenére is a legtöbb gyógyszertár nem szívesen ad ki mérget, mert ez büntetendő cselekmény. Az orvos, még ha a maga, vagy házigyógyszertára számára van szüksége mé­regre, receptet ir s ebben meg kell jelölnie, hogy milyen célra kell neki a méreg s a gyógyszertár maga is bejegyzi, hogy kinek adta ki. Knobloch dr. azután egy Edkert nevű tanúról ad felvilágosítást, akit beidéztek, de a tanú dementia praecox-szal az elmegyógy­intézetben van. Siegel dr. azt kérdezi az or­vosszakértőtől, hogy a csontok arról a nap­ról származnak-e, amikor a gyilkosság tör­tént. Az orvosszakértő azt feleli, hogy a csőn- , Méreg, vagy tokon észlelhető egyes jelek szerint a cson­tok nemrégen történt gyilkosságból származ­hatnak. Természetesen sok függ attól, hogy a holttest hol feküdt. Mert ha a tetem teljesen az iszapban feküdt, akkor az oszlás sokkal lassúbb lefolyású. H ladik elnök: Lehetséges, hogy a cson­t-ókról vadállatok rágták le a húst? Knobloch dT.: Ez lehetséges, de a cson­tok nem mutatják nyomát. „A méreg morfium is lehetett“ Az államügyész azt kérdi, hogy a Yohim- bint milyen formában árusítják, tablettákban vagy porokban? Több gyógyszerésztől olyan értesülést szerzett be, hogy a Yohimbint több­nyire tablettákban árusítják, tehát feldolgo­zott állapotban. Knobloch dr. megengedi ezt a lehetőséget és azt állítja, hogy a Yohimbin feldolgozatlan állapotban károsan hat a szer­vezetre. Azután Papik dr. a méregre vonatkozó­lag intéz kérdéseket a szakértőhöz. Knobloch dr. kijelenti, hogy a praxis ebben különböző és súlyosan büntetik a mérgek előirásellenes kiadását. Az ügyész fentartja azt a kijelenté­sét, hogy a gyógyszertárak még szigorlóorvo­soknak is ki szoktak adni mérget. Hraba] dr. védő: Hogyan lehetséges az, hogy a viz elmossa az egész emberi testet s csupán két csont marad a helyszínen. Feltű­nő, hogy nem a súlyosabb csontok maradtak ott. Lehetséges-e az, hogy ezeket a csontokat esetleg későbben vitték oda? Knobloch dr.: Mivel csak ezt a két cson­tot ismerem, nem tudok erre válaszolni. Ohmeük dr. védő: Hogyan lehetséges az, hogy Margit a méreg fölhajtása után fulla­dozni kezdett és levegőért kapkodott. Gyön- geség vagy mérgezés következménye volt ez? Knobloch dr.: Valószínűleg morfhimmér- »ezésről volt szó. Ügyész: Fojtogatás, mérgezés vagy pedig, mérgezés s azután fojtogatás okozta a halált? Knobloch dr.: Sikorsky vallomása alap­ján úgy ítélem, hogy narkotizálták a nőt, de az sem lehetetlen, hogy megmérgezték. Gyilkolt-e Michalko keze és Klepetár szelleme ? Ezután egy csomó kérdést intéznek az orvos- szakér tőhöz, főképpen az Mteimüigyész teszi egyire- máöra a kérdéseket és azt (kérdi, lehetséges-e Midialko biinrészcsségétle kövert- keztetni abból, ahogy SikoTsky a gyiilkoteslágOt leírta?-Michalko (föláll): Kérem raíegáJtl-apittaitrii. hogy jobbkezecm gyönge ahhoz, hogy valakit ntcg tudjak vele fojtani. Km-olbloch dr.: Michalko keze van olyan erős fogása, hogy fojtani tudjon. Kosztecska, dar.f ön, doktor nr, edoiívajsta és áttanulmányozta Klepetár összes cikkeit. Észre­vette ezekben a gonosztevői ha jlamokat s hajiam -mot a gyilkosságra? Knobloch dr.: Ilyen irodalmi munkásságból enre nem lehet hatánofóetjtan követikeztCtmá. Ez vonatkozik könyvére is, mert a téma máharpsájg igen kedvelt és gyakori. Ügyész: Pigyélmeztetteím az or.vWsszakélrtto urat Klefpetár itt felolvasott cikkéire, amlellybe(ni magáról ir és különös kifejezéseket használ. Knobloch dr.: Ez sem jelent semmit- Még egyszer kájelenitem, hogy Klepetár iroidalmii mű­ködéséből nem lehet gddoöZtovői hajlamokra kö­vetkeztetni. Klepetár szenzációs levele Ájllaimiigyész: Ez a fételét engem nem elégít ki és bizonyságot akarok ebben, az irányban és pe­dig pszichológiai és kriminológiai. tekintetben. Az állam-ügyészség tegnap égy Km, vagy dr. Kfi/, aláírással ellátott 0 evetet kapott, amely le­vélhez a feladó Kilép1,©tár dr.-nak igon fontos lar- telfrrru levelét mélhdiejlte. A Pankrá-con ugyanis fogva wöitaiji annakideg^jti a ^ frqal­ki rabiás tettesei, nyiilyánvalő-aTf ezek valamelyiké­nek szólt Klepetár levele. Kosztecska dr.: TillaOv-oz-om az elten, hogy az állam ügyész ur íeloIhlaisEon egy levelet, mielőtt az elnök engedélyezné. Áltairmgyész: Indítványozom, hogy a levetet olvassák föd, miért olyan tartaJImtu, högy valósájglglall kohstertoál engem. 'A bíróság egyelőre nem határoz. Kosztecska dr.: Lehet-e bizonyesian állítani, hogy Margit halott? Vagy nem állhatott be-halála más módon, mint fojtogatás által? Knobloch dr.: Csak két csont és hajóso-mók állnak a, rendelkezéeeunine. A csontról nem lehet pontosan állítani, hogy kié: férfié-, vagy nőé. A haj a legnagyobb valószínűség szerint Margité. Kijelentem, hogy a teltet és Sikorsky vallomása alapján abszolút hatáPozötteágisjail nemi tudóim álHMamlL hogy Margit hajlóit. Kosztecska védő kétségei Kosztecska dr.: Nem bizonyos, hogy Miairgdt testét teljesen beny-olmták az iszapba, tehát orvosi szempontból netm lehet határozottam állítani, hogy Margit ennek következtében halt meg? Knobloch: Sikorsky előttem tett vaüoimáiem szerint Mairgiitott airlecal lefelé holyidzáélk az iszapba. Kosztcicslka: Mlég a főtárgytoiáe előtt imditvá- nyoztani, hogy viasigálják meg vegyi efljáráBsal, hogy milyen he folyással tehet a talaj a tetem osz­lására.-Knobloch dr.: Nem voltam ott, a talajt nem Kosztecska dr.: Vájjon a hajat és a csontokat nem vditijjék-e oda később szándékosan, hogy az igazi nyomokat eltüntessék, illetve a nyomozást félrevezessék? Knobloch: Nem tudom megmondáni. Kosztecska: Én magánszorgalomból áttanul­mányoztam a törvényszéki orvostani. Ebből, ktillö- mögem- a hajra vona-tkozólag, sok érdekes dolgot tudtam meg. Kérdés, hogy az a haj, amit 9ikor- 6kynáil Margtit táskájában találtak, ugyamazr© mint a gyilkosság színhelyén talált haj. Lehet, hegy a h-ajcsömót szándékosain vilitek a htimtett szinhiellyére. Az elnök ezután ama vonatkozólag kér fél- világositást, bo-gy miily-en körüdimiények közöít le- hietsiégee a szugg-esztd-iágyógyátás, am'ilyenmek Kte- petár az áleeketést nyilvánította. Kn-oblooh dr. ki­jelenti-, hogy a szuiglgesztióit hisztéria győgyitásálria veszik igénybe, kéltli azonban, hegy az adottt e'settoelni heh-énvaló lett volna. Sikorsky rémlátásai Hrahal dr.: Lehetséges-e, hogy valaki játlék- szerk'énrt á-llijon bá-Tki befolyása alatt, mint ahogy Sikorsky Michaikohoz való viszonyát állítja be. Kmjoblooh dr.: A vádlottak lelkiállaipo-tából nem lehet arra következtetni, hogy ilyen esetről1 is szó lehetne. A továbbiakban az orvosszakértő fötemlliM, hogy Sikorskynak Yázseccn rémlláttásiaá voltak, ne|m tudoftt aludni. Hrahal dr.: Ha ilyen, lelkiállapotban volit, ho­gyan lehetséges az, hogy egészen az utolsó pilla­natig magánál tartotta az áldozat ruháit és 15.000 koronával becsapta a saját feleségét? Knobl-eoh: Sikorsky lelkiállapota normális, de a létekben vannak forrongások, amelyekről bizo­nyosat állítani nem lehet, mért ez nem mate­matika. Kosztecska dr.: Lehetséges az, hogy valaki irodalmi szükségletből öljön? Például Dosztojev- szká regényeiből! lehet-e arra következtetni, hogy Doeztojeve-zM gyilkos veit? Knobloch dr.: Ez lehetetlen. Az áruló levél hamis? Elekor megmutatják Ktepeiárhak azt a leve­let, amelyet ő állítólag a Panfcrácon irt s aunely- nek felolvasását az ügyész inditványozt-a. Klepetár dr.: A levél hamlisiitva van. Kosztecska dr.: Tiltakozom az e-llen, hogy ha­misított levelekkel bdzonyi'tgas-sák védencem go­nosztévői jellemét. Indítványozom Írásszakértők kihallgatását! Ügyész: fin is indítványozom az írásszakértők kihallgatását, valamint azt is, hogy az állítólagos Kriz dr.-t rendőrileg kutassák ki. Ha misztifiká- cdóról volna sző, nem vállalom a felelősséget. Planicska dr., a másik orvosszakértő, be­jelenti, hogy mindenben aláírja Knobloch dr. szakértői véleményét s teljesen azonosítja magát vele. Azután felolvassák a prágai cseh tudományegyetem gyógyszertani intézetének levelét a mérgekről és a yohimbinről. Majd az elnök felolvassa, illetőleg ismerteti a vád koronatanúja, Exner Egon jicsini fogtechni­kus bűnügyeire vonatkozó terjedelmes bíró­sági iratait, hogy ebből meg lehessen állapí­tani a tanú szavahihetőségét. Az iratokból ki­tűnik, hogy becsületsértés és hazárdjáték miatt indított biinügyi eljárásokról volt sző, mig a legtöbb bűnügyében, igy közerőszak, gyújtogatás és szélhámosság miatt indított bünperekben az eljárást beszüntették. Jel­lemző epizód játszódik le, mialatt az elnök az egyik iratcsomót át akarja adni a tőle messze ülő Kosztecska dr.-nak, mire Papik ügyész átveszi az iratot és mosolyogva viszi Kosz­tecska felé. Kosztecska fölkel, sző nélkül át­veszi az iratot és zord tekintettel ül helyére. Exnert is látta Csorbán. Végül felolvassák a Bustova Mária és Palicska, a „Gentleman" szerkesztőjéről beszerzett adatokat. Bustova e szerint teljesen szavahihető, hitelt ér- demlő nő. A fölolvasás után az elnök megkérdi a védőktől és az ügyésztől, van-e valami indít­ványuk. Mikor senki sem válaszol, kérdését hangosabban még egyszer megismétli s azután megállapítja, hogy nincs több indít­vány. Elnök: Holnap délelőtt még szembesítjük Exner tanút Ploskal tanúval, azután még fel­olvassuk azokat a leveleket, amelyeket Kosz­tecska védő benyújt. Majd hosszabb szünetet rendelünk el, azután már sor kerül az esküdteknek fölteendő kér- 1 dések összeállítására. Nem titok többé, 1 bejelentem, hogy több mint száz kérdés ' van. A tárgyalás ezzel délután két órakor vé- get is ért. Pénteken megtartja vádbeszédét Papik dr. államügyész, azután pedig sor kerül a védőbeszédekre. Kosztecska dr., saját kijelentése szerint, leg­kevesebb öt óra hosszat fog beszélni. A nagy por befejezésének időpontja még mindig bizonytalan, valószínűleg csak a jövő hét vége felé fog Ítéletre sor kerülni. Zárt tárgyalás Háromnegyed tizenkét órakor fejeződött, be a tárgyalás nyilvános része. Félórai szü­net után megkezdték a zárt tárgyalást, de még a szünet alatt megtették az intézkedése­ket a zárt tárgyalás akadálytalan lefolytatá­sára. Az elnök utasítására kiürítették a ter­met, valamint az újságírói és tanufolyosót. A zárt tárgyaláson csak az ügyvédek, valamint a védők által megjelölendő újságok munka­társai maradhatnak beüt. A zárt tárgyalás háromnegyed kettőkor ér véget. Ismét nyilvános tárgyalás kezdődik, de a törvényszéki épület már üres, a hall­gatóság abban a hiszemben, hogy a zárt tár­gyalás a délutáni órákba nyúlik, eltávozott és nem tért vissza. Nincs több tanú! Délután ismét csak jegyzőkönyveket ol­vasnak fel. Az elnök még bejelenti, hogy a vád és védelem által újabban indítványozott tanuk hosszú sorának a kihallgatását a bíró­ság nem engedélyezi. Felolvassák Kovarová Mária curriculum vitaeját, majd egy tanú val­lomását, aki Csorbán 1926-ban találkozott egy íicsini táncmesterrel s ez említette neki, hogy Esököpenyek Éppen eleget zuhog az eső az idén, hogy különösen aktuális legyen a kérdés: hogyan rendezkedik be a divat nedves időre? A divat szerint nem teljes az a női garde- robe, amelyből az esőköpeny hiányzik, mert a legelegánsabb ruha is, ha a nedvességet nem állja, egy-két megázás után hasznavehe­tetlenné válik. Pedig sok asszony, ha máskü­lönben felesleges dolgokra nem is sajnálja kiadni a pénzt, az esőkabátot úgy akarja megspórolni, hogy egy régebbi, kicsit elhasz­nált, kicsit divatjamúlt kabátját lépteti elő esőköpennyé. Ezek igy gondolkodnak: rossz időben jő a rossz kabát is. Az ilyen spórolás nem fizeti ki magát, mert nem min­den anyag vízálló és igy esős időben a kí­vánt célnak nem is felel meg. Tönkreteheti az alatta levő ruhát és könnyen meghűlést is okozhat. Másrészt manapság az a felfogás, hogy a nő minden alkalomkor csinos, jólöltö­zött legyen. Tehát ne csak szép időben, hanem — esőben is. Nem is igényelheti magának az „elegáns" jelzőt az a nő, aki derűs időben az utolsó divat szerint öltözve jelenik meg, más­kor meg, esős, borús időben, divatjamúlt vagy az időjáráshoz nem illő toilettben mutatkozik. Az elegáns nő úgy öltözik, hogy mindig — szép időben, rossz időben — csinos benyo­mást keltsen. Manapság az esőköpenyekben elé? válto­zatosságot találunk. Igen divatosak az im­pregnált selyemköpenyek. Minden elkép­zelhető színben készítik ezeket a vízhatlan kö­penyeket. Párisban annyira elterjedt a színes esőkabátok divatja, hogy esős időben úgy néz ki a város, mint egy virágos kert. Az eovszinü selyemköpenyek mellet divatos még: a pe­pita, sottis és csikós selyem. Akinek a divatnak túlságosan alávetett színes selyemköpeny nem felel meg, azok szére impregnált koverko- vagy börberikabá- tok készülnek. Ezek éppen olyan jó vízállók és megvan még az a két előnyös tulajdonsá­guk, hogy nem olyan feltűnőek, tehát nem mennek ki olyan hamar a divatból, másrészt nemcsak esőben teljesítenek szolgálatot, ha­nem délelőtti strapacélokra, kirándulásokra és utazásra is használhatók. Ezeket olyan szí­nekben készítik, amelyek nem kényesek: zöld, szürke és drap árnyalatokban. Az esőköpenyek megválasztásánál, az anyag minőségére kell a főgondot fordítani. A takarékosság itt nem túlságosan ajánlatos, mert nedves időben a szövetek jobban ron­gálódnak és az olcsó, de silány anyag, amely hamar tönkremegy, tulajdonképpen nem spó­rolás. Ezért célszerűbb jóminőségü anyagot venni, amellyel hosszabb időre rendezked­hetünk be és amely nincs a divat változásai­nak annyira alávetve, mint a színes selyem­kabát. Az esőköpenyek szabása rendszerint férfifazonu, négygombos, egyenes paleto vagy rávarrott zsebekkel diszitett ragián. Az idén nagyon divatos esőköpeny még a trench-coat. A trench-coatkabát eredete visz- szanyulik a háború idejére, amikor az angol katonák hordták a lövészárkokban. Nem egyéb, mint hadi esőkabát. A háború végével a megmaradt és fölöslegessé vált trench-coat kabátokat olcsón a piacra dobták és azóta hozzánk is elérkezett. Eleinte természetesen csak férfiak hordták, mig egy napon a höl­gyek meg nem állapították, hogy a trench-coat őket is megilleti. Rövidesen megjelent az első trench-coat kabátos hölgy és utána feltartóz- hatatlanul a többi száz. A hölgyvilág rohant a boltokba és felvásárolt minden drench-coatot. Ma már nem is igazi divathölgy, akinek nincs trench-coatja. Ezek a köpenyek csakugyan remekül viselik magukat zuhogó esőben, akár férfi, akár nő a tulajdonosuk. De mivel né­melyek hajlandók a túlzásokra és stilustalan- ságra is, látunk nőket trench-coatban xordon- kodni, mikor sem eső, sem háború nem indo­kolja viseletét, sőt egyesek a legderüsebb időben a legszebb délutáni ruhájuk, föló is felveszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom