Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-24 / 119. (1746.) szám
7 1928 május 24, csütörtök. » Újságíró és vegyésza Van Prágáiban egy képes néplap, a Peetry Tydea, vagyis a „Tarka Bét". Legfrissebb számán többek közit egy finlberjiu tiairkátfa, melyet bizonyos jGerald Dxuce nevű angol ur adott a Tarka Ilét- nietk. Nem mondható, hogy a-z angol ur óitoké, akit a Pragar Presse „Jou'mal'ist und Chemdker" néven jfliiszftie!, a hét legjobb viccet .közé tartozna, mert ez az újságíráshoz és ohíémiiához egyaránt éritő ur a magyarokról csak rosszat tud mondani. Nem követem párhuzamát, melyet Magyarország és Csehszlovákia között von, elég egyedül azt idéznem, mtlyenformán (idealizálja Dxu.ce itteni kü- aefbbségi helyzetünket s ebből is mindjárt kellő Ítéletet miondhatunk az ő újságíród és vegyész! tárgyilagosságáról. csehszlovákiai magyarok korlátliui szabadságnak örvendenek, ami ideális állapot és minden más nemzetiségi államban így kellene ennék tennie*', — írja. — „Hogy ez Gsebszflováikiiában valóban Így van, mindenki észreveheti a nyelvileg vegyes városokban. A csehszlovákiai magyarságnak megvan a maga sajtója s megvannak az iskolái, erről személyesen meggyőződhetünk", —• folytatja. — „Pozsony utidáin több német szót hallottam, mint magyart, pedig nem mondhatni, hogy itt a magyar kisebbséget a szlovákok és németek elnyomnák." Druoe ur tehát fölfedezte Csehszlovákiában a tnaigyatr sajtót. A saját tulajdon szemével. Szép. De miért. írja akkor a rezsim érdemiéül a sajtó ' etetését, amikor a magyar kisebbség nagy kultur- vitalitásának eme fölényes tanujetét nem a rezsim, hanem kizáróliag a magyar kisebbség szomorú sorsának tudata és kulturális önfentartási ösztöne élteti és tartja? Fölfedezte a saját pápa- szemével a magyar iskolákat is és csodálkozik azon, hogv egy hivatalos statisztika szerint is bá- xomnégy'edmilliónyi nemzetnek mégis vaunak némi' iskolái. Ezen ő csodálkozik. Arról nem tud, hogy előbb mennyi iskolánk volt és arról sem tud, hogy most mennyivel kevesebb van, mint amennyi járna. Fölfedezte Pozsonyiban a saját fülével a magyar és német nyelvet is, de azt már nem tudja, hogy a magyar kisebbséget a pozsonyi járásban a 20 százalék alá szorították csak azért, hogy a törvény előtt a magyarság ne használhassa nyelvét, holott a város lakosságában és képviselő- testületében még a kinevezett tagok beszámításával is a német-magyar pártok vannak többségben éis a magyar szavazók száma ma is több a 20 százaléknál. Egy újságírónál esetleg megengedhető ■ ilyen iöl illet esség, de egy természettudós chémikustói az ember több alaposságot várhatna. Ez már nem is tudományos föl ületesség, hanem tudományos felelőtlenség. A kisebbségi jogok annak a Druee- Séle „korlátlan szabadságinak" legföljebb a hányadát, a 20 százaléknak kijáró polgári jogegyenlőséget jelentik. És mi nem kívánunk, nem kívánhatunk imáét, mint emniek a 20 százalékos hányadnak a megadását és csak ennek a hiánya miatt pa- naszko dunk. Az még csak megérthető, ha egy Sco tus Viador kissé elfogult, elvégre ő kissé érdekelt fél ebiben az uj középemróipai rendben. No meg azonkívül egv kiesé egy olyan egyetemi katedrának a ta- j ©ára, melyet csehszlovák kéz alapított az ő számára. Vagy talán már Druce is tanszékre pályá- ! zik ezzel az interjúval? Mert ezzel a nagyszerű ezubjetotívitásu újságírói talentummal még az újságírói főiskolán is nehezen számíthat katedrára. Legföljebb az ujságirófőisikolia vegyészeti tanszékére. Ilyen még nincs, milyen kár, Druoe megérdemelné. Mii, újságírók, föltétlenül hisszük, hogy , a vegyészeiben kiváló szakember lehet. Most már csak a vegyészedet kell megkérdezni, milyen véleménnyel vannak újságírói talentumáról. És kész a katedra. H seiiscfitp-pirlisn Bereiowslii? beismerte a szabotázst Moszkva, május 23. A sehachty-pör negyedik napján még mindig kihallgatások folynak. Beresowsky vádlott beismerte a szabotázst és ismertette a szabotázst irányitó szervezet keletkezését és működéséi. Bere- sowsky ilyen módon a vád koronatanúja lett. 1 igrSIisl rssáirsis lentKl Halálos repülöszerencsétlenség a francia világkörült repülők bukaresti fogadtatásán Bukarest, május 23. Costes és Le Brix világkörüli repülök bukaresti fogadtatása alkalmával halálos szerencsétlenség történt. A repülők elé egy román repülőraj ment. Az egyik repülőgépet Grigorescu őrmester vezette. Az őrmester a határozott utasítás ellenére több szaltót végzett a géppel, minek következtében a benzintartály tüzet fogott és a repülőgép lángba borult. Grigorescu tudta, hogy a repülőgépet nem lehet megmenteni, meg sem kísérelte tehát a kényszerleszállást, hanem ejtőernyővel ugrott ki az égő gépből. Az ejtőernyő azonban nem nyílt ki és a szerencsétlen őrmester őriiletes gyorsasággal zuhant le a kétezerméteres magasságból és a íelismerhetetlenségig összeroncsolt testtel, holtan terült el a földön. A nyugattól háládatlanság, hogy Trianonig juttatta Magyarországot — mondotta Harmswortli Esmond Harmsworth ma meglátogatta a menekültek barakkjait kaifflBsnstíslá'k ősszeeskfivésé- isM íratott a nyomára Berlin, május 23. A berlini rendőrség lengyel kommunistáknak titkos szervezetét leplezte le. Berlin centrumának egyik ismert vendéglőjében napok óta titokzatos összejöveteleket tartottak. .V társaság kifelé mint Esperanto-klub szerepelt. Hamarosan rájöttek, hogy a megbeszélések nem espe- rantóul, hanem lengyelül folynak. Hosszabb megfigyelések után a politikai rendőrség ■tisztviselői tegnap este behatoltak a gyűlés helyiségébe és útlevéléi!enőrzést tartottak. Megállapították, hogy a társaság tagjai lengyelek, akik legnagyobbrészt hamis, útlevéllel jöttek át a határon. A gyűlésnek mind a huszonhat résztvevőjét letartóztatták, azonban a beható kihallgatás ellenére még nem tudták megállapítani az összeesküvés célját. Budapest, május 23. (Budapesti szerkesztőségiünk te 1 efon jelen té s e.) Harmsworth hortobágyi látogatásával kapcsolatban még a következőket jelentik: Hortobágyon nagyszerű idő kedvezett a délibábnak, amely érdekesebbnél érdekesebb képeket rajzolt Harmsworth elé. A hortobágyi nagy csárdában volt az ebéd, amelyen Harmsworth megköszönte a szives vendéglátást. A magyar lótenyésztésről igen hízelgőén nyilatkozati. Majd a következőket mondotta: A magyar harcos faj, harcolt a kereszténység érdekében, épp ezért más bánásmódét érdemelt volna Nyugat euró pa részéről. A nyugattól hálátlanság, hogy Trianonig jutMta Magyarországot. A román határon Az ebéd után Hamisworthot kivitték a trianoni határra. Itt négyszáz lépésnyire látható volt a romáin határőr bódéja. A románok, mikor kedden délelőtt értesültek Harmsworth útjáról, tömött sorokban katonaságot vonultattak ki a határ környékére, amely gépfegyverei csapat okát is hozott ntagá- va4, $őt gépfegyveres katonákat ültettek a fákra is. Harmsworth mindezek láttára rázta a fejét és mikor visszafelé indult, azt mondotta kisérő- jének: Valóban ez lehetetlen helyzet. Igen örülök, hogy eljöttem ide és személyesen győződtem meg ezekről a dolgokról. Este 9 órakor a debreceni Bika szállóban 600 terítékes bankett volt, amelyen Radházy főispán és Magos György polgármester köszöntötték fel Rarmsworthoá. Nagy Emil is pohárköszöntőt mondott, majd Ward Price, a Daily Mail helyettes főszerkesztője vidám pokárköszöntőt mondott a ■magyar lovagiasságról, hősiességről és vendégszer etet ről. A menekültednél Szerdán reggel érkezett vissza Harmsworth Debrecenből Budapestre, átöltözött, megreggelizett és a Magyar Nemzeti Szövetség helyiségébe ment, ahol Perényi Zsigmondi báró, a szövetség igazgatója és a vezetőség fogadta, akik átnyújtották Rarmsworthnak a szövetség díszoklevéléi. Harmsworth ezután felkereste az Augusztát elepi menekülteket, majd több barátit ele pet látogatott meg, ahol színén menekültek laknak. Majd a gyárak, malmok, egyéb vállalatok valamint menlielyek, klinikák, kórházak árva- házak megtekintésére indult. Holnap Kossuth Lajos és Deák Ferenc sírját fogja megkoszorúzni. Azután repülőgépen a vasmegyei Gyöngyösapátiba uta/ik, ahol App.myi Albert grófot fogja birtokán felkeresni. jy gea csigán, Háromévi börtönre ítélték a féltékeny farnadi gazdát, aki karácsony éjszakáján megölte apósát A farnadi parasztdráma az esküdtbirák előtt — A dolgos, becsületes gazdaembert biinbesodorta az asszony! csalfaság... Komárom, május 23. Móricz Zsigmond regényírói tollára kínálkozó téma bogozódott ki abból az esküdtszéki tárgyalásból, amelyet tegnap tartottak meg a komáromi törvényszéken egy farnadi földműves, Rózsa Károly bűnügyében. Az ügyé'pz vádiratából a dolgok különös misztériuma borong elő. Vádolja Rózsa Károlyt azzal, hogy tavaly karácsony böjtjének estéjén, \ami- kcr a keresztény emberiség, a betlehemi Istálló emlékének áld\oz békgaséges perceket, embert ölt Baltával gyilkolta meg apósát, azon az estén, amikor szerte a világban a tiszta asszony s a szent család eszméje melegíti szeretetve a lelkeket. Harminchétéves, középtermetű, ballábára sántító, nyugodt értelmes arcú ember a vádlott. Szavait az őszinteség hatja át, miikor elmondja házassági f ragé diájának történetét. Tizenhat éves volt a felesége, midőn a házhoz hozta. Boldog időket töltöttek együtt, csak az utolsó esztendőben. tavaly szeptemberitől kezdve borult fel a családi béke. Gyanút fogott felesége ellen, hogy az erdészszel, akihez mindketten napszámba jártak, dolgozni, szerelmi viszonyt folytat. A gyanúja, beigazolódott és egyizben ' meglepte \a> szerelmes 'párt. Kérdőre vonta az asszonyt és annyira összefűzlek, hogy felesége otthagyta gyermekeit és a családi tűzhelyet és elköltözött, ő gyermekét küldi az asszonyhoz és vi^zftiiönyörgi öt p hfáfa A helyzet azután sem változik és a szerencsétlen férj hónapokon át gyötrődik tehetetlen féltékenységében. Utána les az asszonynak és megtudja, hogy szerelmes leveleket küldözget alkalmi postásokkal kedvesének. Karácsony böjtjének napján felesége öccsétől hallotta, hogy apósa megint kimegy az erdészhez, akinek hűtlen felesége leveleit viszi. Az após útja Rózsa Károly istállója mellett vezetett ©1. A féltékeny férj az istálló előtt várta apósát s amint az öreg odaért, behívta egy kis beszélgetésre. Odabent heves szemrehányásokkal vonta felelősségre és a leveleket követelte. Dulakodás támadt köztük. A fiatal férfi fölőretertttette apósát és kiragadta a zsebéből \a keresetit levelet. Lázas szemekkel futotta át felesége ismerős Írását, amelyben lángjaid szerelmi mUomás volt m erdészhez és róla, a férjről a csalfa asszony úgy emlékezett meg, mint egy „rongyról". Alighogy a levél végére ért, apósa feltápázkodott a földről éfe rátámadt. Ekkor felkapta az istálló falához támasztott fejszét és többször egymásután lesújtott apósa fejére. A hatvanhatéves, jó erőben levő ember koponyáját a fejsze- csapások széthasogatták és küoccst'nt dgyvelvvel, holtan terült el 'az istáUó földjén. Rózsa gödröt ásoU az íís- láttó sarkában gs beletemette apósát, azután hazament, és csendesen, magába- roskadva töltötte a karácsonyi, ünnepet. Két nap múlva, mikor keresni kezdjék a megfürdő A «« kéneswöE@y** 8 hőforrása és iszapfürdői biztos sikerrel gyógyítanak : csúzt, köszvényl és ischiast. GRAND-HOTÉL 200 sí óba. Modern vezetés. Hideg-melegvíz- szolgáltatás. Többi gyógyházban kényelmes szobák és pens o 45 Kc-tol. — Felvilágosítás: Trencsenteplicziürdö igazgatóságnál. _ Információs iroda Kassán: Váry Gyula cég, Kosice, Fő-u. 76. — Telelőn; 820. gyilkolt embert, Rózsa Károly felkészült, hogy bemegy Párkányba. Utoljára még megmutatta feleségének az áruló szereimen leveleket. \ Az asszony erőszakkal el akarta kapni a leveleket, mire Rózsa egy kömiveskalápáccsal fejére sújtja tt, azután kirohant az udvarból és a pár perc múlva induló vonattal Párkányba ment, hogy, jelentkezzen a csendőröknél. A párkányi állomáson az időközben értesített csendőrök már várták és letartóztatták. A komáromi államügyészség foghájáiban a vizsgálati fogság ideje alatt szerzett tudomást arról, hogy : hűtlen felesége később is fenfapf\otta láap- csolatgit az erdésszel és elhanyagolta gyermekeit. „őszintén megbántam, amit tettem, de nem cselekedhettem másképpen. Becsül Mes, dolgos ember voltam, amig ez a szerencsétlenség közbe nem jött." A főtárgyai ásón kihallgatott tanuk csaknem kivétel né kül a vádlott javára vallottak és az asszony szerepét sötét színekkel ecse; telték. Egyedül a hűtlen asszony, Rózsa Ká- rolyné, a barnabőrü, kék szemű parasztszépség volt rossz véleménnyel férjéről. Rossz, munkakerülő embernek igyekezett föltűnteini férjét, és azt óMihitd, hogy ! férje beleegyezek az erdésszel folytatott : viszonyba. ‘ A védő keresztkérdései alatt az asszony belezavarodott vallomásába és ellentmondásokba keveredett. Bevallotta, hogy apja meggyilkolása után is ellátogatott az erdészhez, akit lüilálos szenvedéllyel szeretett. A bíróság kihallgatta Siegle Miklós erdészt, atragédia negyedik szereplőjét is, aki megerősitette az asszony azon állítását, hogy a férj tudott szerelmükről. Molnár Jenő államügyész vádbeszédében kétségbevonta a jogos önvédelem feltevését és még a jogtalan bántalmazásból eredő erős felindulás lehetőségét is. A szerelmi féltékenységen kívül vagyoni érdeket sejt Rózsa Károly tette mögött. Kendv Zoltán dr. védő hatásos beszédében fejti ki, hogy a vádlott nem követte volna el a bűnt, ha az asszony hűtlensége nem döntötte volna rom- | ba élete minden eredményét és reménységét. Az esküdtbiróság verdiktje ! erős felindulásbán elkövetett szándékom \ emberölés bűntettében és súlyos testi í sértés vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat, akit a bíróság háromévi börtönbüntetésre Ítélt. Meghal! Lukiéit Géza mumMsseít hsBvfelSSksrnok, a naiwiraffi KossraSh-nőta- affir Mise 1804-ben inkább nyugdijaztatta magát, semhogy a Iionvédtiszteket a Kossuth-néta miatt megbüntesse Nagyvárad, május 23. Lukách Géza nyugalmazott honvédtábornok 78 éves korában ma szívbajban meghalt. Emlékezetes még, hogy 1904-ben, amikor Lukách a nagyváradi helyőrség parancsnoka volt, Ferenc József születésnapján, augusztus 18-án, a honvéd- tisztek a kaszárnyában a Kossuth-nótát hu- zatták. Ez az eset nagy port vert fel annak idején. Egy közös hadseregbeli tiszt feljelentésére a magasabb parancsnokságok azt követelték Lukách Gézától, hogy szigorúan büntess© meg rebellis alantas tisztjeit. A tábornok erre nem volt hajlandó és inkább nyugdíjaztatását kérte. A világháború kitörésekor Lukách önként jelentkezett és az első menetezred élén Montenegróba ment, ahol kétszer súlyosan megsebesült. Egy gránátlégnyomás következtében szívbajt kapott, ami most halálát okozta. Lukách Gézát teljes katonai pompával és kalonazene kísérete mellett temették el, mert mint nyugállományban lévő tisztet a román hadsereg átvette. 1 '
