Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-26 / 121. (1748.) szám

1928 május 26, szombat. ''PV&T- M:/VYA<&AmHTRLAl? 3 FadrusZ pozsonyi Mária ferézta-szobrának roncsai, Kassa város átadási okmánya, Nagy Lajos és Mívese királyi ruhái és más kincsek a Nemzeti Mmzemm kiáüiíásán pV'.“í^V:l -W\^ r-v-TT-r^--' ■■ - M :■,.!■ 1^1 ^ ", Budiaipeist, má-jua 25. (A P. M. II. ibudapestli munkaiéi ©ától) BielépüiÉlk a Neumetii Muaeuim ópü- letié'ji cdi le.ggy'öioyöriilbib résziébe-, ahol egykor a fő- reimdíilMz teaméi voltaik. KMlM-táe nyílt meg ott ceötörlölvöin a muzeoim tizé-vi gyara:p odésámaik kiin- cseiiMl. KiiiséTtetekiet pdililiainJtuinlk meg a kupolatér e<m­iben : a poaisolnyi Mánliia Teiriéma-etaiílléík adaipjaiiraaik Jkistémt-eiteát. Magyarország íennálióeiának ezredik évéiben, a kl- rálykioroiniázás'ok: emlékéire emelt-e ezt a s-zo'biroit Pozsony (közöiűiségie. MagvaroreZág összeomlásá-naik esztemdieijélbeai Tomboliíák le azt a kultúra nagy Kláráira. A szobrot ledöntöttük, alapjait barbár vais- fiaerszáimoidkail üsszetörtéik. A kiráflyniő gyönyörű leijén lévő koronán küllőn töltötték ki szearvedjé- lyűlket. A kupodaíteireimitöl bailataieső tanárnőéin van ösr- ©zogyiijive miiniflatz, aanll íőköppem. Poasoiny, Kounáiilofin, Éteaíkujráfr, Kiássa s m cajéisiz Szlo- veonsizkó leigiutóbM tíz eisatiemdejéuiielk töríiétaettlé- ről beszél. Hirdetményeis, íelhivésok és egyéb plakátok ' Az első tereimben a falról bárom torzonbo-ra •alak vigyorog reánk. Hllnflíáék színes plakátja ez, rajba a következő szöveg: „Csaik Hhnkia ezltxviálk néppártija, akaijja Szlo- veniszkót a szlwáiko&nialk tózfcró'laöiii. A csetbeik A történelmi osztály kincsei A káiáMiifás el6Ő termeiben a történeti osztály gyűjteményét láitjnk. A batailmas méretű díszterem közepén hatal­mas . üvegszekrényben azok a remiekbe készült kiutályi ruháik Iáítkatók, aímlleyeket a biagyoaniátny Nagy Lajasinak és hiit- veiaétnek, E-rztsélk ét birá/lyniéniak a na véli ez fűz. Ezeket 1928-dg a máriacetli biires tacsújiáróhely Mncstára őrizte. A királyi felsönilba vastag szövete kívülről szinarany fonalakkal van átszőve, belüliről pedig ezüst. Súlya több, miaut tisemlhéit kellé. A női rulha zöld selyemdaimaszitból Részűit, bosszú uszálya van és talán az egyetlen ép női kosztüm, amely a közéjpk ónk­ból reánkmiaröflit. Mind a két ruhához megvannak az eredeti váiszon- linjgek, szélükön aranyhiimzésseJ díszítve. A ruhák­kal együtt őrzött aranybronz kengyelek és sarkan­tyúk valamivel njaibbak Nagy Lajos idejénél, d'e a maguk nemében szintién páratlan ritkaságok. Bár­mely nyugati múzeum büszkeségiére válhatnak.. A Nagy Lajos szekrénye elölt fekete márvány- 'talapzaton áll a XVII. századbeli erdélyi ötvössiéigtnielk lenugla-. gyobb remeke, a zomJátnevalI és dtlágtaikövékiköl dis ziiteífrt aram ykeibély, amelyet Gr'ózer István hirnieveis kolozsvári öíívc'is- mesfer csinált az öreg Rákóczi György megireuidie­Lésére 1640-ihen. A falak’ mentién lévő szekrények­ben réz- és baonztárgyiak, értékes hangszergyüjte- nnény, porceliánok, layenceok, üvegek, régi ma­gyar szőttesek és hímzések vannak, egy szekrény­ben pedig X Vili—XIX. századbeli ruhák és lábbe­liek. Közöttük feltűnik Teleki Sámuel gróf erdélyi kancellárnak, Miáiria Terézia kedvelt, emberének, gyönyörű lila selyem díszruhája és Erzsébet ki­rályné két cipője. A terem egyik oldalán hatalmas XVII. századibelli török sátor van beállítva. Méltó bámulat tárgya a híres Teleki-nyeireg, amelynek aranyozott ezüst borításán vetekedve csillog a zo­mánc és a belefoglalt közel nyoloszáz dlrágakö. A Széehenyi-könyvíár gazdagodása Tovább menve, a könyvtár két termet igénybe­vevő kiállításához jutunk. A kandalló előtt vitrin­ben fekszik a kél Kondn-Kódex, amely az olasz nemzet ajándéka gyanánt most, sok hányattatás után, remélhetc'ileg végleg horgonyt vetett a Nem­zeti Muzeuim gyüj'tiemiényébén, Ugyanott szekré­nyekben és Vitrinekbén két nagyszerű ajándékból: Apponyi Sá ndor és Tod'or escy Gyűli a könyvtárából vannak nem nagyszámú, die végtelenül értékes mu­tatványok. Itt van Mátyás király híres pecsétes oMevidle. Napó­leon három nyelvem kiaidíctt kiáiífcváinyia a miagyatrékhoz ezzel az aláírással: „A császár pairanteolaltyára a ;■ ’ZUiitlZiűMt^úSUla jj Üzemünk legnagyobb OÍÍSZKBa0ÖS és | sokéves munkásságunk íiiosösépi a g világhírű motorüzemre berendezett I tisztító ísMipiiüt. Magveszteség nélkli! | dolgoznak, tisztítanak 1 'Xn és önmaguktól szorít­l 11) ,izmk 3WiüHTERLE & KOVÁRIK R.-T. fj PROSSNITZ neuoliiateli herceg Major General Sáaidor<£. Nagy feltűnést fog kelteni a H absburg-ház tagjainak írá­sát őrző vitrin. Aj újabbik őri autogramok között a magyar politikai és irodalom majdnem minden nagysága képviselve van. Nagyon érdekes a Károlyi-Kormány tagjainak esküiszövege és a feszület, amelyre az esküt letet­ték. Gyönyörű ebben a teremben a vert ezüstkö- tésii Thuróczy-féle magyar krónika. Mellette egész sereg könyvkötészeti csoda. Egy teremmel odébb a néprajzi muzeuim állí­tott ki szép szemelvényeket a tíz év gyarapodásá­ból. Az Erzsébet-muzeuim Ferenc József halotti maszkjával gyarapodott. A béke egyik legszebb dia- rabja Erzsébet királynénak Benczúr Gyula által festett arcképe. Van itt néhány kitünően sikerült fénykép és festmény Erzsébet királynéról és egy kis vitrinben azok az ajándékok, amelyekkel ked1- veilt udvarhöiligyeit: Festettek Mária grófnőt és Fe- renczy Idát meglepte a királynő.-©­Három hónapig tartott ennek a gyönyörű ki­állításnak az összeélüíiáisia. Varjú Elem-ér igazgató a történeti osztály összes tisztviselői vei perinanen- ciában volt heteken keresztül. A legnagyobb érde­me van az összeállítás kerül HöíH-riegel József ta­nárnak, a történeti osztály egyik őrének. Hariüswerffi magyarországi fogadtatás! fölülmúlt „minden elképzelhetett” Harmswcpfih Bweghafetflán feuc.syz©« nydspssfSdl — Az Ipar- snSMsi@3§ maxeyigslsasa ^iÉilstás less a amiket üarsnsw©rtíi kapóit térjolnidk viasza efiK’ideltti Icjg(!lall£ic<ziálsiiili3im.“ Persze, ezek a plakátok 1025—2ö-iból vfeiólc, mikor még Hlinkáék óles ellenzéki harcot vívtak Prága ellen. Egy másik képen uagyhasu magyar ember áll kikiált':óitent egy asztalon, füzíaisippt sfuijva és így csalogatja JehliksikáviaJ együtt a hiszékeny szlová­kodba t -a magyar kalitkába. Áim ebben a kalitkáiban ott — a börtön és biiltó! A képet a propaganda igy maigyanázza: „Síppal fogják a madarakat /A kiállításon még több efféle képes plakát Van, amelyeilcnek eigy^része a magyarón szlovákok mű­ködése ellen irányul. iA szöveges plakátok a képesek alatt vonulnak fel és .szintén megbecsül bet ét len értékű forrásai a történetírónak. Fehér-kék-piros színekbe keretezve ott áll az a plakát ás, amely Rózsahegyen megtiltja a magyar szót. Érdekes az a plakát, is, amely elismeri, hogy a csehszlovák -köztársaság déli részién — különösen a Duna mentén — sziinmagyar területeket csatoltak a csehszlovák államhoz. Egy sereg szomorú plakát: a bolsevik! hadjá­rat emléke. A terem szenzációja Bonnaud komá­romi francia főparancsnok plakátja: „Kei:tárcím lakosságod A csehszlovák köztársaság Koimáíiean váttfoteá- niaik íőpívnainicsnclksíágáit reálm miMaita. Köéoftessét- geim tóljesiiteai fogvdm ós a reinididlikczésietmale állló nehéz tüzéiit'éggeil a váradat inkáibb poatrá löveltömi, semhogy a níagyairóiknak átengerljem^ A fegye- lemuelí bárniilyein miegiszegéséit, vialldmint az áru­lást a lnölyszüueai logoim miegtcuioltoi, tdldiiiíet métl- fetil személyre ós baaigtna. Én nőm ismerteik miáis biintotéöt — csak a halált! Bonnaud fői>arancsaioik.“ Történelem három vitrinben Külön kell megemlékezni arról a három vit­rinről. amelyek értékes dokumentumokat tartal­maznak. Az, első őzekrényben szenzációs röpcédu­lák, tankönyvek, elkobzott, betiltott lapok vannak. Nagyon érdekes Benes híres párisi revűje, a La INatiion Ts-cheque, eigy olyan t-érképpeil, miely a Rothermene-katérokat tünteti fel. Ilit van az a Fir. Bily-ifiöle tankönyv is, amelynek térképién a Csalló­köz szintén miint magyar népességű terület szere­pel. Érdekes, hogy Jókainak körülbelül huszonöt könyvét forditolták le cseh nyelvre a békekötés óta. Egy-eigy példány itt van belőlük. Egy válasz­tási cédulán a következő kis verset olvassuk: • Hodzeia Milán azt üzente, Nemi fogyott el regtimlemítje, Még egyszer ö nean üzenget, A íöldmiiives itt nem tenghet. Egy kis tankönyviben erre a kis versre aka­dunk : Magyar árnyától ezülcttani, ííagyar az ón anyainyelvem, De azért jó honfi viaigiyok, Szlovákul is tanú Igáitok. Szlocr.eűisakó hazáim, szeretem, Ez tá-plál ós nevd eDgem, Érte élek, érte vaigv^olc. Érte. ha kéül, mte(g is halok. A második szekrényben magyHíin érdekes p-otzEclnyi, kiasalali és belezsváiTÜ képek vainniaik kkULiitva. Itt van az egyetlen má­solat áriról az egyeffimién'yről, amb’llyel Kiate(s|a várotsát áiiaditlíjk a csehszlovák csapalPtkinálv. Feitiinósitkeilíiő a paizsoaiyi zsupán szí evádcnyeflvü bizalmlas áltiriaita 1919 március 20-ról. Apponyi Albert grófról van bcnmie szó, lafldaiiek személyiét a zsupán nagyon keillemetlennielí és veisziélyjesaiiek dieklarálija a szlovák- földre niéztvteu Budapest, május 25. (Budapesti szerkesz-1 tőségünk telefonjelentése.) Karmsworth ma reggel útra készült, hogy repülőgépen elhagy­ja Budapestet. A Duna-palota előtt hatalmas teherautó állt meg, amelyre az ő és kíséreté­nek málháit rakták fel. Azokat az ajándékokat, amelyeket Harms- worth ittartózkodása alkalmából kapott és amelyek egy vagont is megtöltenek, nem viszi magával, hanem egyik titkára, aki Budapesten marad, előbb kiállítást rendez belőlük az iparművészeti mú­zeumban. Harmsworth az ajándékok közül egyedül csak Bicska nevii vizsláját viszi magával repülő­gépén, amit Szegeden kapott ajándékba. Ma délelőtt 10 órakor a Nemzeti Szövet­ség küldöttsége Perényi Zsigmond báró veze­tésével bucsulátogatást tett Harmsworthnál. Perényi Zsigmond üdvözlésére Harmsworth meghatott hangon válaszolt. Kijelentette, hogy a fogadtatás felülmúlta Berlin, május 25. A fiatal Opel tüzes sze­kerének az Avus-pályán való végigrohanásá­ról rendkívül érdekesen számol be egy újság­cikkben. — Sohasem gondoltam szenzációra — írja a kulturhős —, mert engem csak a tudo­mindazt, amit elképzelni tudott. Itt tar­tózkodása alatt mélyen megfogta őt az a nagy egység, amelyben a magyarság mint egyetlen szív dobbant meg az atyja által hirdetett gondolatra. Boldog lesz, ha a jö­vőben úgy ő, mint apja folytathatja azt a munkát, amelyet Magyarországért meg­kezdték. Harmsworth 11 óra után kíséretével a Má­tyásföldi repülőtérre hajtatott. Itt felszállt a repülőgépre és Budapest felett néhány kört irt le, majd hatalmas virágcsokrot dobott le, amelynek nemzetiszinü szalagján a következő felirás állott: Budapest polgármesterének és lel­kes közönségének — hálás köszönettel Esmond Harmsworth. Szombathelyen repülőgépe leszáll és autón folytatja útját Gyöngyösapáti felé, ahol Ap­ponyi Albert grófot látogatja meg. E látoga­tás után repülőgépével Bérsen és Parison ke­resztül hazatér. mányos probléma és annak praktikus megol­dása foglalkoztatott. Szenzáció volt- ez? El kell hinnem, hogy az volt, mert hiszen mind­nyájan azt mondták, hogy a tovaszáguldó tiiz- kocsi látványa életük legerősebb élménye volt. Barátaim azt mondták, hogy a start pil­j lanatában rendkívül fel voltam indulva. Ez nem felel meg a valóságnak. Már beinkkel ezelőtt elhatároztam, hogy a próbái megkísér­lem és végigszáguld ok a kocsival és. ha egy­szer valamit elhatároz teng akkor már minden akadállyal közönyösen szembe szoktam néz­ni. Minden mellékes, csak a cél a fontos. Az ügy minden kísérletet, minden fáradságot és minden veszélykockáztatást megért. Különös gondolatok cikáztak át agyamon. Arra gon- i doltam, hogy 120 kilóg ram robbanóanyag van a hátam mögött és ez elég ahhoz, hegy egy egész városnegyedet felrak bontsak. Rálépek a gyujíópedálra, a hátam mögött valami fel­hördül és előredob. A várakozás után úgy jön, mint valami megváltás. Újra és újra rálépek a pedálra, most már negyedszer. Szinte őrült szenvedély hajt. Jobbról-balról minden tova­tűnik s magam előtt csak a hatalmas pálya végtelen szalagját látom. Négyszer egymás­után lépek újra a pedálra és most már nyolc esővel száguldók. A gyorsaság felfokozása olyan mámoriíő hatással van rám, már nem gondolkozom többé. A valóság eltűnik és már csak öntudatlanul cselekszem. A hátam mö­gött a meg nem fékezett vaderő tombol. Esz- reveszem, hogy a kormányrúd túl magas és alig tudom a kocsit tartani. Előttem a pálya mind szükebbre és szőkébbre szorul, látom a célt, a célbirák pavillonját, jobbra az utszélen autók állnak ég úgy érzem, minden elúszik a kocsim elől. Kezemet nem tudom levenni a kormányról. Kocsin? jobbra egy autó felé sző­ni és elfordítom és balra csapódom. Rettene­tesen inog a tüzszekér. El vagyok veszve? Egész lényem a két kezem szorításába össz­pontosul. Sikerül a kocsit féken tartanom, ura vagyok. Most már csak azért is: egy újabb gyujták. Már bent vagyok a pótalkatrész rak­tárban, újra gázzal akarom telíteni a gépet, — a süvölt és azonban nem fokozódik, a gyor­saság nem nagyobb, a huszonnégy rakétát el­használtam. Nem is örülök neki. A kocsi még három kilométert száguld to­vább. A kerítésen emberek ülnek és hurrát ordítanak. Hirtelen átjárót pillái?tok meg és nagy lendülettel a pálya másik oldalára irá­nyítom az autót. A koesi megáil. Idegeim tel­jesen letörtek s a legnagyobb fáradtsággal és nehézséggel tudom magamat kivonszolni a kormányrúd mellől. Fogok-e még rakéta- autón száguldani? Talán később. A gyorsa­ság mámora hódító és szédítő, — de nem a mostani adottságok mellett. A közönség na­gyon elővigyázatlan volt. Munkálataim már igen előrehaladott stádiumban vannak. A kí­sérleteinkben már túl vagyunk azon, amit most bemutattam. Ez*? embert tartóztattak te a buenos-alresi bsEsSareidsa- nás .fittében Buenos-Aire3, május 25. Tegnap az olasz konzulátuson elkövetett bombamerénylet egyik újabb áldozata hali meg és ezzel a ha­lottak száma nyolcra emelkedett. A bomba- merényletben való bűnrészesség vádja alatt idáig több mint ezer embert tartóztattak le, A dimdalmámorveszélyes percei Opel száguldó tüzes-szekerén A rakéta-autó utasa elmondja a világlorgaíom u$ korszakát megnyitó első ut idegSesziiő élményeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom