Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-09 / 107. (1734.) szám

2 ^MGH-/^<ifeT5-TírRLaiS 1928 májas 9. szerda. nem alkalmas vezér az, aki nem tudja magát gyorsan elhatározni és hogy más, energikusabb vezetőkre van szükség. [Annyi bizonyos, hogy Mamim, aki felidézte a szellemekét, talán csak azért, hogy Bukares­tet megijessze, de az utolsó pillám atban visz- szariadt a római felvonulás Hennám lázasától, erélytelen magatartása következtében népszerűségének nagyrészét elvesztette. A döntő pillanatban mutatkozott határozat­lannak és így nem valószínű, hogy a kor­mány átvételiére vonatkozó céljait megvaló­síthatja. Ba a paraszttömegek élén felvonul Bukarestbe, akkor talán győzedelmes had- vezériként fogadják és a régenstanács átadja néki a hatalmat, igy azonban valószínű hogy Bratiauu szóba se áll relé, a pár ászt tőim ege­ket pedig egy második nemzetgyűlésre alig­ha tudja összecsőditeni. 1 kormány síéi alfafia választani a liiifisi ellen felvonuló tömegeket A vezérek nélkül maradt tömeg nagy csopor­tokban indult el Gyulafehérvárról, hogy Bukarest felé vonuljon és ott megbuktassa Bratianu kor­mányát. Ez a felvonulás azonban óriási nehézsé­gekbe ütközik, mert a kormány a parasztok tö­megeit nem engedi vasútra szállani, viszont gya­logszerrel a déli Kárpátok hatalmas övén keresz­tül nagyon nehéz megtenni az ötszáz kilométer­nyi utat a román fővárosig és ilyen óriási ember­tömeget nem is lehet élelmezni. A parasztok egy része már Gyulafehérvár környékén letelepedett és tábort vert, hogy itt várja meg a tárgyalások eredményét. A kormány az összes nagyobb pa- rasztcsoporíokat csendőrséggel kisérteti. A csend­őrségnek szigorú utasítást adtak, hogy semmiféle erőszakos cselekedetre ne ragadtassa magát, azon­ban mindenütt, ahol nagyobb paraszttömegeket találnak az nfon, szegődjenek kísérőikül, hogy igy visszatartsák & felvonulókat az erőszakos csele­kedetektől. A kormány igy akarja lassanként szétmálasztani a Bukarest ellen felvonuló hatal­mas paraszttöinegekct, amelyek amúgy sem jut­hatnának el a fővárosba, mert Bukarest környé­kén széles cvhen katonai táborokat állítottak fel, amelyeknek az a feledátuk, hogy a parasztságot megakadályozzák a fővárosba való behatolásban. Gyulafehérvárctt és környékén nem került rendzavarásra a sor. Az egyetlen nagyobb rend­zavarást a peíroEsónyi szénbányák munkásai kö­vették el, akik a gyulafehérvári állomáson meg­szállottak egy vonatot és azon Bukarestbe akar­tak jutni, mire a csendőrök a mozdonyt lekap­csolták. A csendőrök azonban nem léptek fel erő­szakosan a munkásokkal szemben, akik egész vasárnap éjszakán és hétfőn keresztül a vagonok­ban maradtak, ekkor azután, mivel belátták ter­Igy fiatalít és szépít a vük hiábavalóságát, elhagyták a vonatot és visz- szatértek Petrozsénybe. Mánia kalandos ntta Maniu Gyula hétfőn éjjel tizenegy órakor Popovics Mihálynak, a párt egyik alvezérének kí­séretében Bukarestbe érkezett. Maniu autón in­dult el Gyulafehérvárról, útközben azonban a csendőrök négyizben is feltartóztatták. Brassóban már úgy látszott, hogy nem tudja folytatni útját, mert a csendőrök nem engedték át az autőt Órománíába. Maniu közel hét óra hosszat időzött Brassóban, amig végre ki tudta járni, hogy to­vább engedjék. Dúca belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány semmiesetre sem fogja megen­gedni a tüntetők Bukarestbe való felvonulá­sát és a fővárosba kizárólag csak a paraszt­párt vezérei jöhetnek fel. A nemzeti parasztpárt végrehajtóbizottsága ked­den délelőtt ülést tartott, amelyen a párt to­vábbi taktikáját beszélték meg. Isassretsilssnra T Attól a jelentéstől, amit Maniu terjeszt a régenstanács elé, semmi eredményt sem várnak. A régenstanács valószínűleg azt feleli majd Ma­miinak, hogy egyelőre megvizsgálja a gyulafehér­vári határozatot és erről később fog dönteni. A kormányválságtól egyelőre ennélfogva nem tartanak. A régenstanács hétfőn kihallgatáson fogadta Bra­tianu miniszterelnököt és Dúca belügyminisztert. Beavatott politikai körök lehetségesnek tar­tanak egy kompromisszumos megoldást, amely szerint a kormányt a parasztpárt erős rész­vételével Titulescu alakítaná meg. Azt hiszik, hogy a helyzet tizenöt nap alatt tisztázódni fog. teát'-ereme Gorall-podef Coraii'szapp Ffflers&a! a C* S. R« Vörös Rák gfyógytár, Bratislava. a katonasággal és a csendőrséggel. Az összeütkö­zésnek nagyszámú áldozata van. Egyes katonai alakulatok gépfegyverrel állottak ellen a felvo­nuló parasztoknak, más csapatok viszont barát­koztak a parasztokkal és továbbengedték őket. i A kormány tagjai állandóan együtt vannak és i permanens üléseket tartanak. Hir szerint elkatá- j rozták, hogy a legvéresebb eszközöktől sem riad­nak vissza, csakhogy a hatalmat megtarthassák. Páris, május 8. A Star jelenti, hogy Buka­resttel minden összeköttetés megszakadt és Bu­karest utcáin vére3 forradalmi- jelenetek játszód­nak le. A lap hozzáfűzi, hogy a híreszteléseket teljesen lehetetlen ellenőrizni, mert a cenzúra semmilyen hirt nem enged közölni. Belgrád, május 8. A Pravda jelentére szerint j hétfőn rémes éjszakája volt Bukarestnek. A város J utcáin a parasztok negyedóránként összeütköztek ^©ttermere l@rd Károly exirdii#röMt ? A repttSőgép$uccs a ^©fiserinere-ateciéRaR sgy része! — Az angol kormány udvariasan ©ifáv®3Sff3 a trön5rök&si gtnqliá&éi London, május 8. A Daily Miail jelentése szerint hétfőn a belügyirdnisrtérium és a kül- ügyminisrtériiim vezetői együttes értekezle­tét tariütiak, amelyben Károly román extrón- örökös puccskísérletével foglalkoztak. Az ér­tekezlet azt a határozatot hozta, hogy Károly román extrénörököst felszántják Anglia te­re leiének elhagyására. Károly extránörökös- nek csak rövid időt nyújtanak arra, hogy a szükséges utazási előkészületeiket megtegye. Az angol alsóhás kedd délutáni ülésén több oldalról kérdést intéztek Károly er'rón- örökös ügyében a belügyminiszterhez Ennek az ügynek kommentálásaképpen a Times azt írja, hogy Anglia egyáltalán nem avatkozik be Románia belpolitikai ügyeibe és ha Ká­roly extrónörököis kémikus politikai intrikáit angol területen kísérelte meg, akkor tudtára kell adni, hogy visszaélt a neki, mint magán­személynek nyújtott vendégbarátsággal és további Angliában való tartózkodása nem kí­vánatos. London, május 8. A munkáspárti Daily Héráid mai számában ezeket írja: Az a melo- dramatikus inmka, amely Károly román ex­trónörökösnek tró ura jutási kísérletét akarta bevehet®’, szoros összefüggésben áll azzal a hadjárattól, amelyet Rothermere lord indított Magyarország javára a trianoni béke revizió- y'nak érdekében. Az extrónörököst rábírták -Ara az ígéretre, hogy ha király lesz, minden befolyással igyekszik Magyarország javára a trianoni béke revízióját előmozdítani. A Ká- rolydntrikának ugyanaz a célja van, mint Rothermere lord magyarbarát propagandájá­nak. Egy angol publicista, aki nagyon jelen­tékeny szerepet játszott a revíziós hadjárat­ban és most Károiynak főbizalmi embere, va­sárnap Angliát nagy titokban elhagyta és a kontinensre utazott. A Morning Post mai számában elmondja a puccskísérlet történetét. Egy újságválláiat emberei két repülőgépet béreltek és Károly­inak is el kellett őket kiséraie. Károly herceg már pénteken este, a tervezett bukaresti start előestéjén a croydoni repülőtéren tartózko­dott. Szombaton délután azonban időjárási zavar lépett fel, úgy hogy a gépek neim tud­tak indulni. Az indulást vasárnap reggelre halasztották. Időközben a repülőügyi hatósá­gok értesültek a tervezett repülés tulajdon­képpeni céljáról és így a repülőtársaság meg­tagadta a startengedélyt. Erre átvizsgálták a gépeket, amelyeken megtalálták a Romániá­nak szánt proklamáció példányait. A Daily Mail publicistája, Heathcote vasárnap délelőtt 12.000 példány pnoklamációval Brüsszelbe utazott és a preklamációkat onnan akarja Romániába juttatni. RemMnradászat Károly nyomában Miután Károly extrőnörökös a Sundav- Timesnek adott interjújában nyíltan kijelen­tette, hogy Angliából olyan mozgalmat irá­nyit, amelynek célja az 5 Romániába való visszatérésének előkészítése, a román követ­ség tiltakozását jelentette be az angol kor­mánynál Károly angliai tartózkodása ellen. Erre a Foreign Office, a belügyminisztérium és politikai rendőrség vezető tiszt viselői ta­nácskozást tartottak. Hétfőn este kilenc óra­kor egy magasabbrangu rendőrtisztviselőt küldtek Gcdstoneba, hogy a herceggel az an­gol kormány nevében közölje, miszerint Ang­liában való továbbá tartózkodása nem kívána­tos és hogy őt Lüpescu asszonnyal együtt rendőri kísérettel kedden egy csatorna-gőzös­re szállítják. Röviddel kilenc óra előtt azon­ban a herceg és barátnője elhagyták Godrto- net és Londonba mentek, ahol ezt a jellemző cimü filmet nézték meg: Mindnyájan hazárd- játékosok vagyunk. A rendőrtisztviselő azonnal visszautazott Londonba és igyekezett a herceget még a moziban megtalálni. A heroeg azonban már egy órával előbb elhagyta a mozgót, visszatért Godstoneba, ahová a rendőr tisztviselő is nyomban visszafordult. Éjjel egy órakor kö­zölték az extrőnörökössel a kiutasító végzést. Károly heves felindulással jelentette ki, hogy az angol kormány határozata nyilvánvalóan hivatalos román intrikák eredménye. Az angol légügyi minisztérium az összes repülőtársaságoknak utasítást adott, hegy ne adjanak bérbe, se ne adjanak el repülőgépet Károly ex trónörökösnék. xx Nem pénz 12 korona egy oly köny­vért, amely az egész családnak okoz nagy örömet. Siessen megvenni a Tapsifüles nyu­szikát! gM6Bia^a^.'TO,«i«aia8Ka«»aBaimjüaiMMnwBaanign«HB2BMi Borzalmak kastélya — BÖNOGYS REGÉNY — Irta: Edgár Waüface (14) őrjöngő, rekedt suttogás volt — de Mar­garet megismerte a hangot: — Ravini kő-­nyörgött! *'■ i*i ­— Nem ereszthetem be. Menjen innen, kérem, vagy azonnal telefonálok — Sajátságos elosukló hangot hallott — el­fojtott zokogást — férfisirástl Aztán elhalt a hang. Margaretnek szilajon vert a szive, ahogy ott állt az ajtónál, füle rászorítva az ajtóra — de nem hallott semmit. Az egész éjszakát ülve töltötte az ágyban, dideregve — és hali- gatózott — Végre szürkülni kezdett; fölkelt a nap. Ekkor hátradőlt és elnyomta az álom. A szobalány ébresztette föl: a reggeli teát hoz­ta és kopogott az ajtón. Margaret kiugrott az ágyból és kinyitotta az ajtót — Valamit ész- reveit. \ * ■ ! — Gyönyörű nap lesz, miss — újságolta a pirospozsgás, jókedvű szobaleány. Margaret bólintott s mihelyt a leány el­ment, ismét kinyitotta az ajtót, hogy jobban megnézze, mi az, amit az előbb látott. Há­romszögletű. szövet darab volt, amelyet a régi tölgyfaajté egyik szilánkja hasított le és fogott meg. Gondosan lefejtette a szálkáról és a tenyerébe vette. Pirosselyem rongy- darab volt. Margaret tűnődve tette le a toi- letteasztalára — Ennek az állapotnak véget kell vetni. Ha Ravini nem utazik el ma reg­gel vagy mr. Daver nem szólítja föl, hogy menjen ki a penzióból: akkor ő még ipa este visszamegy Londonba. Mikor kijött a szobájából, találkozott á szoba leánnyal. — A 7-es szobiból elutazott a vendég, miss — mondotta —, de itthagy La a pyja- máját. — Már el is ment?-- Még az éjjel kellett elmennie. Már nem is aludt az ágyában — fellelte a szoba­leány. Margaret végigment vele a hosszú fo­lyosón, Ravini szobájába. A podgyásza már nem volt a szobában, de a vánkoson szépen összehajtogatva — ott feküdt a piros-seilyem pyjama. Margaret fölébe hajolt és látta, hogy a mellén ki van tépve belőle egy darab. Kis háromszögletű selyemdarab hiányzott be­lől® VII. FEJEZET Mikor az a fürge öreg ember éjfél táj­ban leugrott a magas kőfal tetejéről, csak addig állva meg, míg kezéről letörölte a vért — mert éppen akkor járt körül a fegy­veres őrjárat —• és gyorsan igyekezett Lon­don felé, bekukkantva minden kére sz/tu ion, hogy nem látja-e a számára odaküldiött kis autót: ez az öreg ember uj bonyodalmat ho­zott sok életbe és legalább három embernek az elmúlását bejegyezte a Végzet könyvébe. A rendőrség rendesen siet tudatni az újságokkal, amit szükségesnek tart a bűn­ügyi nyomozás érdekében. De azt az ese­ményt, hogy a. hírhedt Fiaok — a kilenc sze­resen raMógyi'kos, örül fegyenc megszökött a broadmoori fegyháxból —, ezt a hirt nem akarták rögtön beledobni a sajtóba. A múlt­ban elég'sokszor igénybe vette a rendőrség a sajtó és a közönség segítségét, hogy kézro- keritse az öreg John Flack-et, — de hiába! Közölték a személyleirását, körözték az arc­képét, leírták a szokásait, életmódját — mindezeket az adatokat rádió utján is szerte szórták a nagy világba — de eredmény­telenül. ­'■''Nagy'tanácskozás folyt Scotland-Yard­ban, amelyen mr. Reeder is részt vett; és öt] komoly férfi ült a eletektivfőnök leérek asz­tala kőiül, — legkivált az- aranylopásokról és a „mószerelők'-ről beszélgetve, amely utóbbi szó tolvajnyelven „besúgót" jelent. Vz „őrült Jolin" csak véletlenül esett csapdába, egy ilyen „műszerelő" külső segít­ségével, azaz: árulása révén. Giorgio Ravi­ni, a legkiválóbb bandavezér „falazott" a Leadenhall Bank kirablásánál. John Flacík specialitása az „arany" volt; a bankót nem szerette, csak az aranyat — és signor Ravini egyformán szerette mind a kettőt. A bankrablás sikerült. Egy szép vasár­nap délellőtt két teherautó döcögött ki a Leadenhall Bank udvarából. Mindegyik autó soffö je mellett egyenruhás rendőr ült és mindegyik kocsi belsejében egy-egy rend­őrtiszt. A Cityben posztói ó rendőr látta ki­fordulni az autókat a bank udvarából, de látta az egyenruhás rendőröket és tiszteket és nem igazoltatta az autókat. Hiszen nem volt szokatlan eset: vasárnap délelőttönkint többszőr történtek már arauyszálliMsok, de ezekről rendesen értesíteni szokták a City hatóságait. A rendőr ugyan utólag fölhívta a Jevry-állomást, jelentve az esetet, — de John Flaek akkor már árkon-bokron túl volt. És Ravini — aki úgy találta, ho;gy az osztozkodásnál megrövidült — elárulta az öreget — de az arany soha nem került meg. Angliát fenekestül föltárták a detektí­vek, hogy megtalálják John Flaek főhadi­szállását, de eredménytelenül. Nem volt ■egyetlen egy fogadó, korcsma vagy penzió, amelyik meg ne kapta volna a vén rabló- ‘ gyilkos arcképét, — de nemi akadt senki, aki ráismert vagy csak látta volna is. Szó­val: nem lehetett a nyomozást még csak I megkezdeni se, mert a rendőrség még azt i se tudta, merre járt és hol szokott megtör- i dúlni John Flack. A gyilkos megvolt. De a < tanyáját nem tudták megtalálni. » A lázas kutatás, mely az őrült rabló- £ gyilkos Letartóztatása után megindult, nem i 1 fisokkal gyarapította a rendőrség adatait 7 Flacknek a búvóhelyét ugyan megtalálták — kis bútorozott szoba volt Bloomisburyben t — éveken át itt szokott elrejtőzni időnként.- De itt se találtak semmiféle Írást vagy utba­- igazítást, amelyen elindulhattak volna a ban- t da főhadiszállásának kinyomozására. Vaió- : szinüleg nem is volt ilyen tanyájuk. Lehet, i hogy az öreg minden egyes alkalomra MHön ; válogatta ki és toborozta össze a bandáját, bár nyilvánvaló volt, hogy kellett lennie af­féle állandó és bizalmas „vezérkaráénak, amely mindig mellette volt és támogatta őt. — Annyi bizonyos — vélte a vastag Bili Gordon, a „Big Five" (az „ötös Tanács") fő­nöké —, hogy egyelőre nem gondol semmi­féle aranyrablásra. Inkább hiszem, hogy minden erejével azon lesz, hogy mennél ha­marabb kiszökhessen az országból. Mr. Reeder kételkedve rázta a fejét. — A gonosztevőnek a természete meg­változhat ik ngyan, de hiúsága soha — mond­ta szokott nyugodt modorában. Mr. Flack sohase dicsekedett a gyilkosságaival, ellen­ben mindig büszke volt a rablásaira. Egé­szen bizonyos tehát, hogy valami hasonló cselekedettel fogja bejelenteni visszatérését a szabad életbe. — A bandája szétzüllött — kezdte Simpson. J. G. Reeder szomorú, de szelíd mo­sollyal hallgattatta el: — Több bizony ítéli van rá, mr. S nap­son, hogy — izé — megint összeverődött a banda. Már magában mr. Flack szökése is az — izé — az állami intézetből bizonyítja, hogy nagyon is összetanult banda segített az öregnek. A kötél, a kés, amivel elvágta sze­rencsétlen fegyőrérnek a nyakát, az álkul­csok, a bizonyosság, hogy a megjelölt helyen autó fogja várni: mind jellemző bizonyság arra, hogy szervezett banda dolgozott az öregért. Es mr. Flack —■­Véres forradalmi Jétenetek Bukarest utcáin

Next

/
Oldalképek
Tartalom