Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-06 / 105. (1732.) szám
1928 május 6, rasámap. A hanem választások mérlege A szocializmus és a kommunizmus, külső ereje dacára, jelentéktelen ellenzékké vált Franciországhan A francia kispolgárság örömmel állapítja meg a nemzetközi veszedelem elmúlását — A francia kommunista párt taktikát változtatott — Cachin kegyvesztett lett Moszkvában és utódja Doriot lesz — Léon Blum politikai öngyilkossága — „A szocializmus fejetlen sárkányhoz hasonlít Franciaországban" — Páris uj, nemzeti veszedelemtől tart Pérts, május 2. meanaeíteCefi. veszedelem el van intézve, ismét a neanaelttL veszedelem Mkiüözöböliésáhíe'z kell íbgini." — Ilyen ée hasonló m'egáJlliapiüásio'k lepik el a francia sajtót ma, hláirom nappal a várva-(Várt választások uitón, amikor az eseményeik közvetlen Háza elmiuJlt és a nyugodt méirlegiefliélaeik ideje el- érfkeziertt. Ez a flötnlti mondat jelenítené az eredményt? Bizonyára nem', de tagadhatatlan, hogy a francia kispolgár naiv politikai fantáziája a stta- tiszltükiaii adattok hálása ailatt e mondatosaik megfelelően látja a helyzetet. Mindentkti úgy érzi, hogy a. nemzetközi veszedelem' edöhaireoea, a kommunizmus meg v(an verve. Husaonnyolc képviselő helyett Mtoszktva bérencei csak tizennégyet kapták b le^oíbbjaiiík, iránit a jjgaBérttélküti" Martié a kövér VaiJten^OoUtturtefr és a turlbnletnls Garchery végleg kiesitek. Ha van is két olyan körülmléuy, amelyet tőfbbló-íke- vlésbé. illenlék figyelembe venni, a boldog francia polgárt választó hallgatagon torasikfilk, h‘a énről a kiét eMensiulyeziő érivről van szó. Az első veszedicflmles elfletolsiuly az lenne, hógy a kotmiminififtákirla Ipádoitt szavazattok száma a toomtmiuailisita miamiiMitiumoik me”$ogyaíí|koteá|sla eíl- letnére is töteüiiefoem nőtt: 875.812-röl 1,033.069- re einelkedett. A m-ásük az, hogy M'oezkva kiadta a rendele'let, miszerint a francia komimjunizinuisnaik nem kell parlamenti eredményire törekednie, hanem főéire- jóit az utda ioirradalimasIMsára kell fordítania. Oaehán, a vttM proíetsszor. aki jelenleg a frtana- eda koimmunliBták élén áll, kotmklíy kxjlnffliik- toisba került e felfogás mfilartlt a moiszkvái v«v zérokikiell, akiknek ö csak szerény kapitánya Pártiéban, meirlt alapjában véve tinóim és frain- dja szive szivestelbbem iá/tfca volna, lia Léteim eszméül a parlamenti rend morális mezején vSlIogftaJtja meg, minit az utcán, revolverek éfs bombák keilemcttlein börnyefflejtébeta. Ámde Molsaikjva sévthPtoíttetn s benmaffcottt körök máris amrél sutitogmaJk, hogy OaxMn bataairidajatn Ttaodkáj sorsára jut és helyett Hódított toígftaJlijá e ljtki jobbam a barikádokra való, mint a® érzékeny ’Oaehin. A kommnnistók parlamenti vereségének e kót jálensnlyozója nem bántja a francia polgári választékait. Az elsővel szemben azt hozzák föl, hogy a százezre szawazaiterősödiés jelentéktelen éts sokkal többéit nyom a latban az, hogy a polgári pártok a választások második menetiében nagyszerű összetartást mutattak, soha nem tapasztalt egységgel és eséllyel vonultak M a kommunizmus ellen s ennek volt köszönhető, hogy a százezres' erősödés kiiaknázhaitatlan maradt. A bámulatramiélitó polgári koncentráltság, amely igen jó jel, összezúzta. a kommunizmust és bebizonyiiitnitta, hogy a franciák, ha akarják, nem kötelesek; megijedni Moszkvától. Éppen az, hogy a kommunisták egy millió szavazattal csak tizennéigy miandátuimot tudtak szerezni, a legörveudeteee'bb tanuijéle a polgári pártok erejiéuefc. A másikra., a Ivojmhniun'is'fcák megviilloizoíit maJds- totájára és az utcai sikieiriek felé valló oaiietetá- lódásria, a polgári pártojk peulíigj egyszerűen megjegyzik: itt volt május elseje. A moszkvai agitátorok rengeteget terveztek és a kormány komolyan félt. Cthiappe rendőrfőnök lóra ültette a Köztársasági Gárdát, gépfegyverbe pán* cétaut óikat és jómiinőségü aoélsii9akokat kért kölcsön a kait'onáékiból — és semmi seim történt. A nagy garral hmrdeteitit sztrájkból mindössze annyi lett, hogy néhány taxisoítfóV jiobbnak találta otthonmaradni a meghitt családi körben e luícskwi- esös tavas® időbien, mint odakint cirkálni az utcákon és szánalommá! nézte ablakából;, ptípaifüst mellől, miként áznak-fáznak a szegény katonák a csendes utcák üres járdáin. Évek óta nem volt ily nyugjolaft május elsejei Parisban, mint czidén. Hol van hót a kommunisták tüntető utcái ereje? Sehol! Tagadhataílan: a kommunizmus főidőké el yan intézve. A lefejezett sárkány De a nemzetközi veszedelmeknek nemcsak a legnagyobbika: a kommunizmus tört le, hanem a másik nemzetközi párt: a szocializmus is csúnya és váratlan veresége {szenvedett. Nem, ezt a kuMlndenkl tadja, hogy Ungár sorsjegyei szerencsések! A főhuzások május 23-ig tartanak — Pót- és Tételsoraié gyet csakis UNGÁR bankháznál, Bratislava, Ventur-u. 20. vásároljon, illetve rendeljen. diaroot senki sem várta s miég a fialta! Henri de KertHie is öirömcepesve állapit ja meg a jobboldali Bcho de Párásban, hogy a szocialista csőd minden számlálást fölülmúlt. A választások előtti reális tiip- pieités így hangzott: azok a baloldali: kispolgári elemiek, akik Iíenrloit nagy radikális pártijának poánoairista politikájával nincsenek megelégedve és kitartanak a kartelügondóLat mellett, hátat fordítanak a nemzeti koneentráció kormányába bevonult hlittszegő Hlerriotnak és a. szocialistákhoz, vagy Daladier disszide-ns, ellenzéki radikálisaihoz pártolnak. Azaz, a jobboldali pártolj: Poincaréék, MabinJétk, a demokraták sltb., tetemesein' megerősödnek, de a szodiölfisták de, mert a lyoni polgármester két szék, közé körülit radikális pártja szét- forgá'csoliódilk és a paítkányiok elhagyva a bizonytalanságba siilyediő radiikállie hajót, hol jobbra, hol balra távoznak. Nem így történt. Sok radikális átment Poin- öaré'ékhoz, igaz, de sok szociMiiista átment a podn- CaPéii'zmUisit hirdető HierriOithioz. A radiikálisotk legnagH'fibb törnMgl© pedig hii anricsmaklt a becsületes vezérihieB miég akkuin is, ajmiiker az niem önmagáit, liainictm lojáfliis és bölcs megyyőwődié'S'Seíl Pefineatrléit játetobttla M. SzáZnégy ezo’oiálMisita helyett százegy került1 a parlamentbe,' holott mlég a jobboldal is BZáfflhiuszalt várt! S ez még a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy a szocializmus fejtede- nül került a Paftaás Boiurb oiaba. A pompás Léon Bimm', aki kétsiégtelien-ül1 jelentős állliaimflérfin ée raiffiiimált parlamientár, Pánié huszadik kerületében elvórzetit a kommuiniásltn Duclos ■fnljrászina'ssáll szemben, aki ezeröitszáz szavazattal verte meg. Jó Lléon Blnttn, úgy hált mieg, mint Leo’nliidás: elárult altott, elárulták a radikálisok. De hős volt, tagadhatatlan, mert ömkiéut választotta ezt. a körüietet, aui'elyiről eleve tuidJták a szotíiális- ták, hogy „nehéz", — holott könnyen kaphaitott volna mást is, olyán helyet, ahol már az ellsiő me- netben megválasztják. Mélrjt rla\gtalssllc^iil^)t ehhez a söifiétfc mlénilfmionítajniJfi zuglíoH LéMjn Blum? PoülSíkaf öuglytiikjolslsá^foit követett el, ámiiJkatr íláttSa* hogy anfimldtóto Metszve rmt? Az osziásnah induló sárkánytesi Nos, ha a szocializmus olyan sárkány, amelynek a fafejen klitvüjl több melliélkifejie van, a világ tudoíieásul vehetil, ho'gy Brancáaiorezágban most ezeket a miellókfejieket is ímegn yirbáltálk. Nord diéipartementbieO', a szocializmus egyik főfésZkébieu mieglbnkött Lebais, aki1 pedig legalább olyan jelentőségű Bzociálieltia vezér volt északon, mint Léon Bimm Párlisban. Lyonban pedig kisebbségben maradt a sEocialieita öVíariujs Mout-at^ akii az volt Délien, ami Lebas Északon. A sárkány fejeitiliotnül kémül he a parfotmttnttbe s a feri'otlen test, miindlhliájbai, hajmanSofsáln ofcz- Manlák fog induhiíi. Ez a bimthís miinjdiein'skidl'őfct hárotrnifeló letett: a szaciailijstaí páiitfl egyik mésZd Paul Boflicour éte Be^muiilefl veaeltlése allajtíf ha,- matrOsan le.ráillik iatz laíaunapáirttmól. Ez a mlélsös — aj ,,piair|tó:cipaoio)nliisiták“ éfe vesüérfeiilk — eofe/ajsietal tertcttoitt szervesieiii. ,a második itofeotnlafrlicmállét- hoz, mindig veázeiilofenieisem lviaiosiin)t!«jaito<ijt Pottn- car/é, rtalgj7 legalább Briapd líeílé ® csak Jvétoln Blum fiigjéaiő szelnie vissza) a 8. F. -I. 0.hoz. Az igfózelt megszűnt, Faiul Boüieaki'r iMsaöt- badniL A másik leliváló rész , .centadst'aknák" nevezi magát és Piau[!) Fiauine a vezér-e. A háirmáidiik rész pedig — Isteniem, ez a harmadik, báloldáli rész már nem ite s-ZoCiiaüistia, htoem annyira közel' áll a, kommunizmushoz, hogy a (különbséget tévő nüanszo.t legföljebb igófeoővel leheltne megáliiapitáni. Ilyen körülmények között bdzoayoá, hogy a francia szocáaliZmue eliViesztet'te átlitőerejét, fejletlen teslt, amelytől1 m'ég kisebb legény sem ijed meg, minit amilyen Poinoaré. een külpolliídlkiali előttléleteiíhez, hauKflim a Rulir- kiudiaine után a diiploanáciaii vezetési ikléazséggefl átadja Briaindnák, alWiíjőll belártlífai, hegy jobbak ért hoizzá, m|imit ő. Bxtiaind-rt, a. karttetl pairhi- mtetatije és a MaldiikállLmnius hunnUiizmusia vetattie fölszilnne — mlitnit a iilalnloia: léi dk c^íyiík póhi- sált —, Podnramétt a ndnízdü védeítím palrlia- men;t§e és a köztáirsat-áigi hazalíiate dlejmittkráciia — mint a íranciá létek miásik pébusát Aimii!k(rt aa a nemzcifti érttélk volt vetezeibdeiniibon, aan^Iym a ifrtxineia Itísídmibefr (aJkJi örökké kissé ka^jzsd maraid) a legnágyMbbnlák fairt: a ínalncia péiwz, a 'két pólus hatiyaílhctmüdk Sieiletlt lailífibfeoizfnli, miint íUninákidején a nJém.'ették dlbetn tadáHíittoItt duadiaíHail yerldun alatt s a pólusojk fciegyensni- lyozátsálval 'léttidjöttfc a imtái kotrjiriámy, adrteOsydt az n jválás zrtáá csákmdm 460 főnyi löbbséggdl rabázotít föl. Köztársaságiak és radlkáMsok tailálkozbak, az előbbiek értéküknek tartják Poincaréit, aki a bel- ügj’ekkel foglalkozik, az utóbbiak Briandd, aki a külügyieket intézi’. A harmónia teljes — ezt maga Berriiot állapította meg — s a nemzetköziség nagy ellenzéke, amely mindeddig veszedelmesen kísértett, jelientiéklteelu szájelilenzékké (törpüíbt. A franciák koncentrálni tudása ismét csodálatos munkát' végzett — egyetlen hét alatt. Április 22-iéin, az első menetben, teljes volt a káosz, teljes volt a szétforgácsol ódás és mindenki kapkodott. Egy bét alatt a franciák elhatározták, hogy akarni fognak. A személyi elleni tiétek háíjMm nlap alíaítt cüM- mluílflalk, a pcjligáiri pártíolk ai Iphefő legügyesebb — és gyakrlafii a letgiönJieilá'Mozóbb — kápeso- MJsloWt hajtoffitáik végflm a poftnoamüzinniB átttörte az összes gjáltatkldt 'és az iuláby egy Icitt: minldeu- ároin a nemzetközi páirftoik ellen kelll forlluini, noesrit kiiiLönbem saagy a veszukleletm. Az akarat sikert hozott: a polgárok békáiba v érték a nemzetközi ellenzéket. A francia 'polgárság ismét tanufjieiéit adita annak a nagy erényiének, mely a ikálseté lusta, kissé nemtől-ődöm, kissé könnyeitanü francáa nemzetet annyira jellemzi: a bajban váló hirtelen koncentrálni tudásnak, annak a váratlan és böliciB erőkiilflejtéenek, amely a puha franciákból adott esetekben Oroszlánokat teremt és Zseniális energiájával lebír minden, lebirhatatl annak látszó akadályt, A francia n'emzet most 'a nemzetközi pártokat birta le. U«.g$ jp ^ I Rzoknak is, hik nem renöeltjezneh bö anyagiak fölött le- | hetöué teszik az UP müuek, hogy lakásukat Íz- | léoesen és elegánsán renőezék be. R tömeg- t gyártás, a szollö kiültél és a nemes egyszerű- E ségiesszlklehetöué az IIP bútorok olcsóságát. Hz UP mfluek azonkiuül keöuezö részletfelté- íj telekkel is segítségére vannak a ueuöközön- ségnek. Látogassa meg elaflóheiyelnket, hol egy komplett K kemenyfa-halosznbát már 4.Z50 — koronáért kaphat. K EBYESDLT Ü*P mtiw. R.T. i BRNO - PRAHA - BR.&TISLAVA | Josefskáló Lucerna Stefánikova l’ARDUBITZ, Wilsonová ó», KÓFICÉ, Hlavná 77. Elzász felöl ul ueszeeüekm E-sissIeilM Eddig csupán első részéről beszéltünk annqk a mondaitinak, amellyel e diliket kezdtük. Bemutattuk, mennyiben vau elintézve Erancijaországban — legalább rövid időre — a nemzetközi veszedelem. Mii értelme van az idézett mondáit másik részének? Annak, hogy most ismét a „nemzeti ve' szedetem" kiküszöböléséhez akarnak látni a franciák? A hely szűk és azért ez alkalommal csak néhány szóval szólunk a mondáit második (részéről1. Elzászban három aultónótmista képviselőt választoltak meg. Elzászban eonősbödiik a pán gohmjülmizm u«. m efezdkiifásrta. való törcílflvés. A némtet rám újra! íölütötifce a fejét. Az anyaaiiis®áig|l>aHi reted vato, a Mimik tólbbadezik, — de innia, a határ felöl ujila közdeldiik a baj. a. régi baj. a; meimzeti baj. Az elzászi válásztások ©redmiénye óriási konster-' nációt okozott Párásban, sokkal nagyobbat, mint' egy három képviselőből álló párt tulaj dohképpen okozhatna s a nemzet szeme aggódva figyel Col- miar felé, ahol éppen most folyik a letartóztatott aiutonómisták nagy bümpiöre'. Nemzeti veszedelem támadt, a nemzeti egység megosztásától kell tártául, ez ez általános 'Vélemény. Fegyvert kell fojglnii az u.j ettrtnsiég cflllón, m lesz az uj panlainílenitniék k'^nasj- uí!>h iélaldattai, e ha a nltímzelközi eJfleinséigi mtost iiémía. mpg kell birkózni a. ntotmzc.fi cil:l(HnSég\gel, uieivezzók mt alrÁT a zélzászi átültömé mliánuaftc, alkár aminlálc, almi mjögötte áll: az isimiét órilátefi érőríe smi*t te%L gazdag és jól kotifmáJnyztttt Na^y Nőméit) Birbtiáldnáíilaik. Á munka nehéz lesz. Miég szerencse, hogy Firanciiaoimág élén a klüzdelmiek Olyan, öreg raé'-fja áll1, mint Poinoaré, a minisztierelniök. Szvatikó Pál dir. A gyulafehérvári nagygyűlés után a román kormány fávomS fog helyéről és a parsiitpárt kerül uralomra Ilyen értelemben nyilatkozott ManSu, a parassstpárt vesére és Fgy ír a párisi ^atin—Tordia mellett a csendőrség ég a parasa^ság dssse- verekedett — Hat ember meghalt és sok csendőr megsebesült Bukarest, május 5. Manlu Gyula, a parasztvárt vezére nyilatkozott a sajtó képviselői előtt a gyulafehérvári nagygyűlésről. — Gyulafehér-vár után, — mondotta Maniu — a kormány távozni fog helyéről és a parasztpárt kerül uralomra. Amennyiben ez nem következnék be, meg van a további hdaitervünk is. A fraissfa lélek gravitációja helyreállt Az 1928-jis francia képvibeflőváliasZtás leszámolt a nemrretközn. lell&nfielekkie!. Poinoaré pénzügyi poltti'kája, aimeíly továbbra is w nemzeti ögyüitftimütoödlés palitikáijániak gertnclélt fogjö -afl.- koími, biztos és egyenes sinetore jultotit, 'ahol foloo- zo'tt gyoTsasággal. haladhat a dél fellé. Bizonyos, a fratoiciia mlóip döntött kiiiXpaHilídkai ós beilpoilttiikaü iránya ímeillptlt. A iloü!pod,iti2ká!>aín Bniiatnd vapallát tolMilllia liolyetníeív, etnmícík aa ügyes és ledkeis elmbolíinolk !fáaitu(dlflhátalt)lialn, <Hd okos békeatlcairásfáí, a beíltpoiIÜöilíliljb'alni pcüliig Paincaré TttiíaUáit, mfdlyoí azért So(galdo|flt ed, mert a tmlMszteücitaöhöit a^élyefe' és özirtdacsés- ikezü omjbcirtneik isméritó akíitpcfi atínyti MMÉ- éfl IftÉDL Itóteífl awtm . .- 'TW-r * J -1 * , 1*.}-.VJ* . 1 A kisebbségekre vonatkozólag az a felfogásom, hogy a békeszerződésnek és a gyulafehérvári határozatoknak lelkiismeretes tiszteletben tartása ránk nézve kötelező. A kisebbségekkel szemben a legnagyobb méltányosság által kell magunkat vezéreltetnünk, nem engedhetjük meg azonban, hogy valamelyik kisebbség propagandát csináljon ellenünk a külföldön. Külpolitikai felfogásban egy véleményen vagyunk a liberálisokkal. Bukarest, május 5. Gyulafehérvár környékére több ezer főnyi osendőrséget vontak össze. Maniu ma reggel Kolozsvárról Gyula- fehérvárra utazott. Kolozsvár és Toréta között a csendörség és parasztság összeverekedett. A cfiendjőrök egy autöcs oportoi, amely küldöttséget szállított a gyulafehérvári gyűlésre, feltartóztatott, amiből zavargás keletkezeti Hét ember meghalt és sok csendőr megsebesült. Bukarest, május 5. A Maiin tudósítója úgy értesül, hogy a gyulafehérvári kongresz- szus fel fogja szólítani a Bratianu kormányt, hogy azonnal mondjon le. Ila a kormány a felszólításnak nem tesz eleget, újabb felszólítást intéznek hozzá. Ha ennek sem lenne foganatja, akkor a parasztpárt oly intézkedésekhez folyamodik, amilyenekre eddig még sohasem volt példa. Az angol sajtó is nagy érdeklődéssel várja a gyulafehérvári kongresszust. A Daily Express szerint legalább negyed millió paraszt van útban Gyulafehérvár felé. Románia történetében ilyen tömeg gyűlésre még nem volt példa. A Daily Mail mag van győződve arról, hogy a gyűlés folyamán a katonaság és parasztság között összetűzésre kerül a sor. — Sauerwein kedden előadást tart Prágában. A politikai tudományok uj főiskoláján kedden tartja Sauerwein. francia publicista, a Maiin politikai, főszerkesztője- előadását. .- v 3
