Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-04 / 103. (1730.) szám

1928 május 4, péntek.

^^CM-MAGtaR-HTRliap

*

Michaíko védekezési kísérletei a Sikorskykoz csempészett levelekben

A vádirat a következőkben ismerteti azt a számos és igen terjedelmes csempészett levelet, amelyet Michaíko a fogságban Sikorskynak irt. Az elsőben Michaíko körülbelül azt Írja Sikorskynak, hogy őt és Klepetárt vonja ki a dologból és a mellékelt jogi tanács alapján védekezzék. A jogitanács valóban igen beható és Michaíko ebben megmagyarázza Sikorskynak, hogy ameny- nyiben erős felindulásban öl valaki, maximálisan ötévi fegyházzal büntetik. A csempészett levelek mind szlovák nyelven vannak Írva, és sok közülük csak jelszavakban papírra vetett tanácsokat tartalmaz. Ezeket a mondatokat Michaíko már úgy fogalmazta, ahogy Sikorskynak első személyben el kellett volna mondania őket. Például állandóan izgatta Jolánt (Sikorsky feleségét) s rábeszélte, hogy váljon el tőle. „Szerencsétlen házasságom oka nem a könnyelműségem, hanem az, hogy szlovák vagyok. Szeretem és szerettem feleségemet és gyermekemet. Nem volt állandó foglalkozásom, s mivel nem tudtam rajtuk segíteni, ez igen fájt nekem.“

Irrédentavád Vörösmarty Margit ellen

Egy másik védekezési módot is ajánl Michal- ko Sikorskynak. Az egyik csempészett levél ugyanis igy szól:

„A nő irredenta. Janó eljegyzése után, amikor Kassán volt, azt mondta, mikor viszi el az ördög már a cseheket. Janó ezt bizonyítja. Ezért jelenetem volt vele. A lobogónkat nem akarta kiakasztani a házra. Margit gyűlölte a cseheket. 37 éves és igen raffinált volt. Michaíko semmiről sem tudott, az egész ügyet Klepetár komplikálta, aki tönkre akarta tenni Michalkot, hogy fascista és hogy el kell távolítani".

A csempészett levél további részében fölveti Sikorskynak azt az ötletet, hogy Klepetár kémkedett Michaíko után.

Más csempészett levél:

„Még valamire figyelmeztetnem kell téged. Elfelejted, milyenek a csehek. Annyit beszéltem neked jellemükről és te mindent elfelejtettél. Azért kaptak meg tőled mindent a rendőrségen, amit csak akartak. Eleinte kedvesek, mindent megígérnek, amikor elárulod a dolgot nekik, felugranak. Ilyen a mi vizsgálóbírónk is. Vigyázz rá, ez egy róka. Ha fogod látni, hogy itt nem megy, kérd magad Kassára. Azt fogják mondani, hogy ez lehetetlen, de a legfelsőbb bíróságnak ezt meg kell engednie. Mondd azt, hogy itt egyáltalán nem fogsz beszélni, légy keményfejü és ne engedj magadnak mindent bebeszélni. Ne félj, a cseh igér, de a szavát sohase tartja be. Mondd azt: Egy hónapi fogság után megnyugodtam. Mindazt, amit a rendőrségen mondtam, önvédelmemben, lelki állapotom leküzdhetetlen nyomása alatt követtem el és a kihallgatásom alkalmával való ellenállhatatlan kényszerítésem folytán. Most azonban meg akarom mondani az igazat. Ezzel kezdheted a kijelentésedet."

Azután ■ jeílisza-vtaik következnek: „Moh nlikoit

tömbre akarták tefnmii — Leftctpleizell ogly magyar kómháíl ozat olt Prágáiban — Ne félj, nem 'történik semmi bajod, ceak ügyesein és sikeresem járj el — Gondolj arra, hogy öreg apám és öreg anyáim Megvigasztalod járnák, igen fognak szerelni téged — Csak engem ne engedj itt elpusztulni —“

Egy másik csempészett levélben a következőket írja:

,JMeg kell mentenünk magunkat, hÓTipi áron. Ne sirasd Margitét. Nincs helye az árz'íkenjketdiéts- neík. (Ez az utóbbi mondát a szlovák szövegben magyarul1 van Írva.) Az élőket menteni és segíteni kell. Ne félj, ne légy gyáva. SteSáník generális azt mondta, hogy a gyávát mlég holtan se akarja látni Miklós,

csinálj az egész ügyből politikai ügyet

Csak igy mentjük mieg magunkat, fípits föl magiadnak egy szilárd rendszert- Gondold meg, hogy egy ilyen senki nő miatt el kellene pusztulnunk."

Igen terjedelmes a következő levél:

„Miklós, küldök neked helyzetjeien'tiésekjet. Igen szomorú vagyok és lelkiállapotom tragikus. Olyan szomorú vagyok, amilyen élelemben, nem voltam. Azt hiszem, hogy meg fogok őrülni. Apámat becsukták, anyám sir, házunk Véaseoen olyan, mint a temető. Megtalálták miár a nuMlt, a házunk mögött. Hiszek a becsületszavadban és a te kezedben, mit felém nyújtottál. Hiszem, hogy a testvérem vagy és aZt hiszem, hogy tudod, hogy mi kelten csak egymásra vagyunk utalva. Senkii sem segít rajtunk, senki seim gondol ránk. Borzalmas arra gondolni, hogy miit kezdenénk, ha szabadlábra kerülLnlénik. öngyilkosokká kellene lennünk. A te eddigi eljárásod igen szerencsétlen. Rabliógytilkosságot csináltál az ügyből. Mindhármán tiz-tiz évet kaphatunk. Fájt nekem, hogy nem tar- tcíftel meg az igére Kledet és a retadőitsléljetn mfimllefciií káraiIcittáíl. Én. liaí%|'ttalin s te és Klepetár beszéltetek. Tudod, hogy háilglaJtni arány. Én setaihnáj; sem árultam el. de most már miniden hiába. Te- tőled függ, hogy teljesen rehabilitálva legyek és tb'szia a köz előtt."

A csempészett levél másik része olyan utasításokat tairtáímiaz, ho$y Sikorsky vallja \ai, hogy Klepetár érdeklődött Margit után, aki kéfaitniő volt, abfi „megütött tégjed, te viseajaáitötted, et^e mohait". Müűbalko azt bizonygatja Sökorskynak, hogy ilyesmiért csak egy évet kaphat.

Igen részletes az a levél, amelyben Miohálko kioktatja Sikorskyt, miiképpen, változtassa meg vallomását Miohálko érdekéiben. Sikorskynak eszerint többek között a következőket kellett volna vallania:

„Konstatál am, hagy Michaíko János szeaikösz- tönok sógornőm, Vörösmfryitty kisasszony baMtárialk előidóffiésébeux soun szöllomá, som fizikai iféteztvétola miinceem., mert halálát magam idéztem elő különöe körülmények között, amelyekről itt pontosan és hűen beszámolok. Kötelességemnek tartom a nyilvánosság utján bocsánatot kérni Midbalko sz liléi- lőtt!, akik sokat szenvedtek helytelen adataim miatt"

Klepetár ellen

A levél azt a tanácsot tartalmazza, hogy a gyanúit Klepoíárpa kell vetni és Sikorskynak azt (kiöli Vallania, hogy Klepetár megkérte Sikorskyt, hogy neki szerezze meg feleségül a leányt és nem MdhaOIkontak, mert Klepetárnak imponált a milliomos leány. Utasítja Sikorskyt, hogy durva nőnek jellemezze Margitét, aiki Sikomky családi beldog- ságáit is tönlürotefitie. Egy másik levélben azt inja Sikorskynak, hogy vallja azt, hogy a leányt veszekedés közben bottal ütötte meg, azt se tudja, hot ■érte, de azt hiszi, hogy a fején. Margit elájult, Sikorsky segítségért kiabált, de vallomás közben azt kell hangsúlyozni, hogy „Janó teljesen ártiajt- lan és Klepetár féleségül akarta venni a ldálnyt". A levél, mint több más, hiányos.

Egy újabb levélben a következőket írja többek között„Eddigi vieelkedéseddiel úgy tüntettél föl bennünket,' mint megfontolt tolvajokat ée gyilkosokat. Ezekre kötéiáltali hálál vár. Ne húzd el az ügyet. Jebb volna, ha az októberi esküdtszék elé kerülnénk. Kategorikusan kívánjad, hogy a kassai törvényszékre kerülj. Ott van Sz. és K. dr. és ott van a SLovensky Yydhod és a kasnál lapok. Ott mindent. a javadra fordíthatok. Tudóim, hogy nagy áldozatot követelek tőled, tudod az okokat. Nem vagyok önző. Ha akarod, éhsége sztrájkba keffideík és busz nap múlva halait vagy öli ... Szörnyű gondolataim vannak Rettegek, hogy meg ne bolonduljak. Ábrándjaim már a sírban vannak. Politikai reményeim el vannak temetve. Te tudod egyedül, hogy önzetlenül és áldozatkészséggel szerettem a szlovák népet... Ha elpusztulok, sok olyan dolog száll vél rím a sáriba, amikelt jó volna megírni a szlovák neuszét flzái- mára... bizonyítsd he, hogy a szlovák nem áruló, legyünk szlovákok a szenvedésben is. Tudod, hogy szerettem Prágát és nagyon szeretnék Szloven- sZkőn lenni."

És végül a legutolsó csempészett levelek egyike:

„Miniéi kevesebb a tanú, annál jobb. Szomorú vagyok és szegény szüléimre gondolok. Az én jó apám, miattunk árístomban ül. A szívem megszakad a fájdalomtól. Legszívesebben fejjel mennék a falnak, hogy a fejem darabokba törjön. El vagyunk hagyatva-, Miklós. Viagy van Még bennünk annyi lelki-erő, hogy életben társuk magunkat, hogy uralni, tudjuk a nyilvánosságot. Ha Te is akarod, mentsd meg az özönvíztől legalább öreg szüléiméit."

Klepetár védekezése

Mimit Michaíko, Klepetár is tagad bármilyen bűnösséget. Mikor lefogták, csak annyit vallott be a rendőrségen, hogy Miohalfcoval, akit régebben iámért) mér, Randáidban volt a szokolkomgresszus után. Miidh'ailko azután irt neki és mivel megígérte neki, hogy egy, a csehszlovák követség égisze alatt Pártéban kiadandó újságnál szerkesztői állást szerez neki, elutazott Miohalkoval Párisba, ahol három hétiig tartózkodtak, midőn azonban az állást nem kapta meg, visszatért Prágába. Csak amidőn Sikorsky megtette vallomását, Valletta meg Klepetár, hogy a szokolko.ng'ressaus idején MLdhaOko- nák egy, szerinte, hisztérikus nővel volt ismeretsége és

sát, igy amidőn elvégezte a rövlid szertartást, ezeket a szavakat mondta:

„Jóváhagyom el híUániiáístcíkot és sok szePein- eét kívánok."

1 A vizsgálóbírónál később elmondta, hogy a szertartás alkalmával egy esket esi kérvény feküdt az asztalon, amelyet mindnyájan aláírtak. Azonkívül elhelyezett az asztalon egy telelőink ömyvelt, hogy valami Vastag könyv is letgyeta ott. Hagadja,' hogy az asztalon feszület is állott volna ée hogy anyákon yv vezet lőnek adta volna ki magát.

Alibi keresés

Azután elmondta, hogy Mohaiké Pádisba és Rómáiba afcatrtt metnmá, hogy szlovák emigraviót sízervcffizeon Abesfssá- iiftába és Klejpeitórlt mágiával akianttial vinni tílt- káimiak.

Midbalkoihoz teljes bizalma volt, mert Midhalko több előkelő szlovák közéleti férfiúval volt jóvi- szonyban. Sifcorsiky azt vallotta, hogy

Kelieiptár alibije bizonyítására mítrVJflíielittőjüik- től távirtaitokat adaltoitt föl a miagla elmérte.

Klepetár erre vonatkozólag megjegyzi, hogy ilyen táviratokat kapott, de ezek feleletek voltak az ő sürgős kérdéseire, hogy mikor térnek vissza Szlo- vensdkóról. Midőn vissaztértek, Klepetár megkérdezte tőlük, hogy hol van az a nőszemjély, mire Mlidralko azt mondotta neki, hogy valahol Szfto- venszüvón pofont a'dott niekli, mire a nő megsértő- aött éS elutazott Kassára. Klepetár fölemlítette azt is, hogy

Klepetár dr.

megkérte Klepetárt, hogy er-ketictsi kUmjMliiálí remdezzen, miivel ez egy ártiaitbfa defiiog és Mchalko különbem is el fo&ja venni a leányt.

Elmondta réSizlIetiesen az eskeitíési komédia lefiolyáMüohtttLko azt mondotta neki, hogy a Nárotdai Usty ötezer korona havi lizotést ad néki éfl Hfeavocstík titkárr.nál soázwzar koronája van éltévé.

Mikor később Párásban voltak, Klepetár Michaíko részére is kölosöinzött ki pénzeket, midőn pedig Miöhfiliko Berlinibe utazott, Klepetár poste restante levelet irt neki Berlinbe, amely azonban visszajött. Ezt a levelet KI epe tárnál a házkutatás a lkát- mával megtalálták. A vádiirat' ezt a levelet igen titokzatosnak tünteti fel és felitünőmek találja, hogy

aű asztallifiókban szépem ká volt készítve, mdnit- hogyha azért tettünk volna oda, hogy a viiaa- gáló hatóságoknak egy eimesen a keséibe esseto.

Ezt a levelet, amely Klepetárnak Miidialkovttl ebben az időben folytatott levelezéséből egyedül maradit meg, a vádirat más helyen közűi.

A végzetes szlovenszkói ut

Sükoíreky teljes beismerő vallomása után Kíl lepelért ismét kiballgattáik és ekkor a következőket adta elő:

Juláus 14-én Micbalkoval találkozott a Sirou- bek-kávéháízban. Ott volt Sikorsky és Klepetár kedvese is.

KelLepeftár megtudta, hogy Michálko Siikotrsky- val másnap Szloveuuszkóna utazik.

Másnap este hat órakor Klepetár a kedvesével a Sroubekbiem ült. Hozzálépettt Sikorsky és átadta neki Midhalko lakásának kulcsait. A továbbiakra részletes alibit hoz fel. Elmondta,/hogy a Sroubek- ből a kedvesével a SlaVia-iká véházba ment, ahol háromnegyed tizig ült és azután a leányt elkísérte a lakására, Smicbovba. Onnan gyalog ment barna, amidőn hazaért, apja és a gazdasszony még fönm voltuk és elmondták neki, hogy Michaíko kereste öt, rnertt Szlotvenlszkóra megy. Julius 16-án délelőtt valami Masek nevezetű félidővel a Sla'Vi a-kávéházban ült, majd Topic könyvkereskedőnél járt, délután pedig isméi egy másik könyvkiadónál, ahol könyveket vásárolt. A Oedokban megbosszulbbiitatta Útlevéléit és leh'et, hogy az időben valami kéziratot is vitt a Pritomnoet szerkesztőségébe. Alibije bizonyítására főleg a Slavia-* kávélház főp'in Génére hivatkozik.

Sikorsky vádo!, Klepetár tagad

SBepitiember 30-án Sikorskyt szembesí t ették KlepetiárTal, amely alkalommal Sikorsky szemlébe mondta Klepetárnak. lio|gy m Opeaa-káiTXdiázbain megbeszélték, miík-éppctn lehetnie Margitét clteitni 14b alól.

A szembesítéskor Sikorslcy kijielemtette, hogy Klepetár is kinyilvániitiotlta azt a nézetét, hogy veszélyt sejt 8 elbatá-rózták, hogy Margi! eltávolítását Szlovensakón hajtják végre. Nem beszélitek ugyan a gyilkosságróT magáról, de a hangnemből kétségtelen volt, bog ymlire gondolnak. Klepetár ezt is kéteiégbevonlta, mire Sikorsky szemébe vágta, hogy amidőn a rendőrség az 5 jelenlétében Klepetár lakásán lefoglalta Vörösmarty Margit bőröndjét, Klepetár azt mondfa neki:

„Sikorsky ur. ön ternicc'dÖesetn az egész ügyről nem tud semmit."

Sikorsky azután Klepetár ismételt tagadása ellenére szemébe mondja Ki. epei árnak a gyilkosság lefolyását. Klepetár erre is azt mondijá, hogy valótlanság.

Sikorsky maik ölekor felniu talíak egy fekete ruhát és énről rögttiön felismerte, hogy KlopötátP ebben járt Szlovenszkón.

Klepetár erre vonatkozóan megjegyzi, hogy a ruha ugyan az övié, de különben kitart vallomása mellett.

Ezzé hangú szerelmes levelek a vád dossziejében

Lényegében ez minden, amit a vádirat a julius 16.-ai bűnügyről a bárom vádlott vallomása alapján előad. Az ezután következő

Ui&#i megrendüli a mid a SaikéaBon

Athén, május 3. Korinthusban tegnap újból három, ma pedig két heves földlökés jelentkezett. A katasztrófától sújtott lakosság .annyira megszokta a szeizmikus jelenségeket, hogy az újabb földrengéssel senki sem törődött. Április 22-től, a nagy katasztrófa napjától több mint száz rengés látogatta meg a korinthusi isthmos vidékét.

Konstantinápoly, május 3. Ma éjfél előtt öt perccel heves földrengés jelentkezett, amely tiz másodpercig tartott. A rengés szerencsére kárt nem okozott.

Msiégfék a macedón forradalmi komífé vezérét?

Helgrád, május 3. A Politika Szófiából úgy értesül, hogy a bolgár fővárosban néhány nap óta oly hirek keringenek, hogy ismeretlen tettesek megtámadták a macedón forradalmi komitó vezérét, Ganosev Mihajlovot és megölték. Az egyik verzió szerint Gancsevet Protogerof tábornok, a macedón forradalmi bizottság másik vezére ölette meg, épp ugy, ahogy Protogerof parancsára tették el láb alól Todor Alexandrovot is. Másik verzió szerint a gyilkosságot Panizza vajda Ipvei követték el, akit néhány évvel ezelőtt Mencia Carniciu, az ismert bolgár iorradalniárnÖ a bécsi Rurgtheatérién ölt meg több revoíverlövéssel. Mencia Carniciu nemrégiben ment férjhez Gancsev Mihajlovhoz. A moggjúlkolt Panizza hívei most ilymédon akartak bosszút állni vezérük haláláért. Gancsev Mihajlov meggyilkolásának hírét hivatalosan még nem erősitettók meg.

részben a vádirat foglalkozik a bűntett motívumaival és felhozza Michaíko szerelmi históriáját Kutsera Varával, egy raudnici kereskedő tizennyolc éves leányával, akivel Mi- chaliko ugyanakkor tartott barátságot fenn, amidőn Vörösmarty Margittal.

A lefoglalt levelezésből a vádirat rvffi- náltságot, hammisságot és szélhámosságot állapit meg Mickalkonál, aki ugyanabban az időben csaknem ugyanolyan iwtalmu leveleket küldött mindkét menyasszonyának.

A Kutsera Verának irt levelek igen bizalmas természetűek. Csupán a legszükségesebbet idézzük:

Párisban a leány a következőket írja Mi- ahalkonak: „írj meg nekem, Janikám, magadról mindent, igen aggódom érted. Ugy-ö nem hitted volna, hogy megfognak rágalmazni téged?" Miohálko erre ezt válaszolja: „Legdrágább Veráoskám, ha megvolna a szükséges pénzem, azonnal jönnék." Későbbi dátummal már ezt írja: „A pénzt megkaptam, köszönöm Neked drága szivem, gondol rád és csókol Jánosod."

Julius 15-én Michaíko Raudnicba a leáiv?*- nak a következő levelezőlapot Írja: „Megyek Vázsecre. Folytom emlékezetemben vagy ós csókomat küldöm, János." Ezen a levelezőlap

5

mmmmmamm