Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-27 / 122. (1749.) szám

—g—■—■ 3 IMS bnfifm*7, Ta«4rn«p. mi m iiwhmii1 iiii TPI«<OT-MAfi^aRHTRIiJ® Aktuális politikai témák (fi.) Prága, május 26. f.!E német választások eredménye, amely az fflgyik oldalon a nacionalista pártok meggyen­gülését, a másik oldalon pedig a szocialis­ták megerősödését mutatja, az európai poli­tika távlatában a locarnói és tlhoiryi irány folytatását, valamint a francia-német közele­dés további kimélyitéeét jelenti, A berlini birodalmi gyűlés mai összetétel© mellett alig képzelhető el, hogy az uj kormányiban ne a szociáldemokrata párt játssza a primhegedüt é® ha már az eddágí jobboldali kabinet is — a német nemzetiek hallgatólagos hozzájá­rulásával — nagyíoku engedékenységet tanú­sított Párissal szemben, úgy ez az irányzat ezentúl minden valószínűség szerint még erő­sebben fog érvényesülni. Amit egy évtized­del, vagy akárcsak öt esztendővel ezelőtt is mindenki utópiának tartott, ma már nem tar­tozik a lehetetlenségek közé: Franciaország és Németország hagyományos antagonizmusa a legutóbbi éviek folyamán annyira enyhült, hogy az európai kontinensnek e két legna­gyobb állama számos kérdésben már közös fronton Lép föl a többi nagyhatalommal szem­ben. Benes berlini látogatása is egyik na­gyon jellemző tünete volt ennek a változás­nak. A csehszlovák külügyi miniszter, aki min­denkor a Quai d'Qrsay ágense volt, aligha ment volna el a Wilhemstrassera, iha erre Pá­rásban előbb engedélyt nem kap. Franciaor­szág ma már nem bánja, ha Benes, akit a belpolitikai viszonyok is erre kényszeríte­nek, érintkezést keres a németekkel. Más kérdés persze, hogy ez a fordulat föltétlenül kedvező-e Csehszlovákiára nézve? Ha ugyan­is Franciaország és Németország egyszer őszintén és föntartás nélkül kibékül egymás­sal, ami az elzászi tüske kioperálása után egyáltalában nincsen kizárva, úgy a franciák­nak a német birodalom keleti határán nincsen többé szükségük segédcsapatokra és lengyel, valamint csehszlovák szövetségeseik sem kép­viselik számukra többé azt az értéket, ame­lyet nekik a világháború utáni években tu­lajdonit ottak. A helyzetnek ilyetén alakulá­sa sorsdöntő jelentőséggel birkát a csehszlo­vák állam jövője szempontjából és nem ké­telkedünk benne, hogy Prágában is vannak tisztánlátő emberek, akik számolnak ezzel az elkövetkezendő lehetőséggel. A nagy tömeg azonban, sőt a céhbeli po­litikusok túlnyomó többsége nem tekint a jö­vőbe, hanem ma is a világháború utáni győ­zelmi mámorban kialakult ideológiában ringa­tózik. Nem gondol arra, hogy Európában min­denütt reng a föld és hogy mindnyájan vul­kanikus talajon járunk, melynek megmozdu­lása máról-holnapra fenekestül felforgathat­ja a létező viszonyokat. Elfelejtik, hogy tiz év óta is micsoda nagy változások mentek végbe Európában. A négyes antant felbom­lott: Oroszország kivált a zeurópai koncert­ből, Anglia él Olaszország pedig számos kér­désben szembenállnak Fa randa országgal. Né­metország egy évtizeddel ezelőtt megalázva hevert a porban, bámulatosan rövid idő alatt kiheverte sebeit és lépésről-lépés re vissza­nyeri régi nagyhatalmi tekintélyét, Prágában ezt igen sokan nem akarják látni és a ho­mokba dugják a fejüket, mint a struccmadár, amikor érzi a számum közeledését. Magyarország felé is még. mindig a régi nótát fújják a rövidlátók. Csak néhány nap pal ezelőtt tanácsolta nagybölcsen egy ultra- soviniszta pozsonyi lap, hogy Magyarorszá­got egyszerűen meg kell szállni. Ugyanakkor Kra-már, akit a külföldön a cseh nemzeti gon­dolat legjellegzetesebb zászlóvivőjekónt is­mernek, a belgrádi szkupstinában tüntetőén állástfoglalt a magyarbarát Olaszország ellen. Ma pedig azt jelenti a KramáT sajtó, hogy Esmond Harmsworth fogadtatása miatt a kis- antant demarsra készül Magyarország ellen. Mi, akik mindig azt hirdettük, hogy a csehszlo­vák köztársaságnak már magyar nemzetiségű állampolgárainak nagy számára való tekintet­tel is magyarbarát politikát kellene folyatnia, a legnagyobb aggodalommal szemléljük eze­ket a jelenségeket, mert még jobban elmér- gesitik a két állam közti helyzetet. Mindenki, aki a parlamentarizmus tisz­teletében -nőtt fel, érthetetlennek fogja talál­ni, hogy a kormány a legmélyebb hallgatásba burkolózik é3 semmi előkészületet nem tesz, hogy a képviselőház, amely már hónapok óta tétlenségre van kárhoztatva, állást foglalhas­son a külpolitikai eseményekhez. Erre pedig valóban igen nagy szükség volna, mert a köz­vélemény tudni szeretné, hogy Benes milyen benyomásokkal tért haza utazásáról és mi­képpen Ítéli meg a helyzetet. Érdekes konk­melók tudni szeretnék, hogy Benes milyen intézkedéseket tett a csehszlovák kereskedel­mi mérlegnek annyi kárt okozó legújabb an­gol gazdaságpolitikai intézkedések ellensú­lyozására. Ruszinszkó lakossága pedig joggal kiváncsi arra, hogy külügyminiszterünk a ru- szinszkói autonómia teljes megvalósítását elő- készítő milyen Lépésekkel akarja megnyug­tatni a népszövetséget, amely — -mint isme­retes — néhány nappal ezelőtt oly erélyesen szállt síkra a saint-germaini szerződés lelki­ismeretes betartása mellett. Minthogy azonban a koalíció a legfonto­sabb kérdésekben sem tud megegyezni, a képviselőházat nem merik összehívni. Pedig a külpolitikai kérdéseken kívül égetően sür­gős belpolitikai kérdés is elintézésre vár. Julius elsején, ha csak a törvényt addig meg nem változtatják, életbelép a közigazgatási reform. De mivel a kormány a törvény meg­szavazása óta lefolyt időt kihasználni nem tudta, most teljes a zavar és fejetlenség. A választásokat kiírni nem merik, mert attól tóin ele, hogy a koalíció alul marad. A tarto­mányi elnököket, bár egy hónap múlva már meg kell kezdeniük működésűket, még min­dig nem nevezték ki. A választott önkor­mányzati testület helyett kinevezett bizottsá­gokra akarják bizni a tartományi elnökök ellenőrzését, sőt újabban az a hir járja, hogy a közigazgatási reform végrehajtását a jövő évre halasztják el, vagy esetleg csak Szlo- venszkőn léptetik életbe a törvényt, mini annak idején a nagymegyei rendszert. Tehát megint egy még végre sem hajtott törvényt akarnak novelláim, amely módszer egyik különlegessége a csehszlovákiai törvényho­zásnak. Teljesen meg tudjuk érteni, hogy ez az eljárás még Hlinkáéknak sem tetszik, akik néhány nap óta azt hangoztatják, hogy ha a közigazgatási reformot végre nem hajt­ják és nem az ő jelöltjeik közül nevezik ki a szlovenszkói közigazgatás uj főnökét, kilép­nek a kormányból. Minthogy azonban Hlin- káéktól már számtalan be nem váltott fenye­getőzést és fogadkozást hallottunk, e leg­újabb handabandázásukat sem vehetjük ko­molyan. Maguk a cseh pártok sem tulajdo­nítanak neki nagy jelentőséget és az agrár­párt máris kijelentette, hogy ba a néppárt­nak nem tetszik, úgy le is ut, fel is ut. Ki­váncsiak vagyunk, hogy mi lesz erre a Hlinka-párt trencséni kongresszusának vá­lasza. 1 A kisamianídiplomáciai lépésre készül Magyarország ellen Harmswo ünneplése Prága, május 26. A Národni List.y -táv- iratozza Londonból: A kis antant egy buda­pesti de mar s gondolatával foglalkozik és arra készül, hogy fölhívja az egyes kormá­nyok figyelmét azokra a jelenségekre, me­lyek Roth erm ere lord fiának, Esmond Harmsworíhnak magyarországi ünneplésé­nél fölmerültek. A magyaroknak a szom­széd államok iránt tanúsított provokatív ma­gaviseleté nemcsak a Idsantantban vált ki ellenzést, hanem Franciaországban és An­gliában is, ahol a felelős tényezők úgy talál­ják, hogy Magyarország mán tulmesszire megy a békeellenes demonstrálás terén is ezt tovább már nem lehet hagyni tiltakozás nélkül. Megbízható forrásból nyert értesülé­sem 'szerint — írja a Národni Listy londoni levelezője — a brit kormány egyáltalán nem azonosítja magát azokkal az ágitáeiókkal és jelszavakkal, melyeket a magyarok Ós a ma­gyarság angliai barátai hangoztatnak, sőt kénytelen lesz ellennyilatkozatot tenni, ha eddigi hallgatását netalán beleegyezésnek magyaráznák, vagy ha ez az agitáció An­gliát együttes felelősségvállalásba rántaná. A Harmsworth tiszteletére rendezett ünnep­ségeken több ízben történt kísérlet az irány­ban, hogy a Trianon-ellenes megnyilatkozá­sokat viszonyba hozzák a hivatalos angol politikával és Anglia nevével takarják azo­kat a törekvéseket, melyeket az angol kor mány békesseretö programja és nemzetközi kötelezettségeinek lojális teljesítése mellett tisztességgel nem helyeselhet. Nem kerülte e! a közfigyelmet, hogy e békeellenes de­monstrációk alkalmával ki voltak tűzve a brit állami zászlók, hogy az angol himnuszt játszották s magát az angol követet is bele­vonták Rothermere lord és fia akciójába, mely gyalázza a kisantant államait és a tria­noni szerződés íölforgaíására tör. §£©te ¥SaSor a esefs- s&Sswák senfyaiizMiMsrél Pozsony, május 26. Scoius Viator a Ná- rodny Dennik mai számában hosszú interjú­ban foglalkozik a Roth©rmpr©-a.kc.iőval. A nyilatkozat lényegében megegyezik azzal, amit az angol utazó a Prágai Magyar Hírlap részére adott interjújában mondott. Seto-n V/atson hangsúlyozza, hogy utjának célja tanulmányozás, nem pedig tüntetés. Rother- mere-ről megjegyzi, hogy az ujságkirály csak a tűzzel játszik, ami Scoius Viator sze­rint nagy bűn. A konszolidáció első föltételéül a kisebb­ségi jogok tiszteletbentartását tekinti, ezt a tételét azonban nem annyira Cseh­szlovákiára, mint a többi középeurópai ál­lamra vonatkoztatja. — Szükséges továbbá — folytatja —, hogy lassan, de biztosan egyre korlátozta-ssék a centralista rendszer, amelyik nézetem szerint sok félreértésre szolgáltatott okot és kiélesitett© a nemzeti­ségek közötti viszonyt. Ami speciálisan a szlovákságot illeti, azt tanácsolom, legyen mindig egységes. Magyarországgal szemben mindig hatá­rozottságot tanúsítson. Meg kell értetni a magyarokkal, hogy a vi­szonyok véglegesek és megvált oztathatatla- nok. A lord urnák pedig a szlovákok üzen­jék meg, hogy nem félnek. Vájjon mit fognak mondani az Előkelő Idegen szavaihoz a centralisták? A centralizmus ilyen elítélése egy kül­földi állampolgár ajkáról nem beavatko­zás Csehszlovákia belső rendjébe? Mi üdvözöljük az őszinte kritikát, mert tiz év óta hirdetett politikai álláspontunknak leggyönyörűbb igazolása. A rimaszombati országos kongresszuson Szovenszhó magyarsága ad junius Meghwták az összes nőegyleteket is — A kongresszus végleges programja Rimaszombat, május 26. (Délszlovenszkói szerkesztőségünktől.) A társadalmi és kulturegyleteink országos Az ismerkedési estélyen és közekéden való részvételre helybelieknek a Polgári 01­kongresszusára, mely június 2—3-án lesz megtartva Rimaszombatban, most jelentek meg a meghívók. A Végleges program a kö­vetkező: Jnius 2-án, a vidéki vendégek fogadása és elszállásolása. Este fél 9 áriakor ismerke­dési estély a várokerti vendéglőben. Junius 3-án, délelőtt 9 órakor az országos előkészítő bizottság ülése, délelőtt 11 órakor a kongresszus ülése és a szövetség alakuló közgyülés-e, délután 1 órakor közebéd a Polgári Olvasókörben. Délután 4 ómkor a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa gömür-nógrádii szervezetének alakuló közgyűlése. 5 órakor a rimaszombati öreg cserkészek alakuló ülés©. Est© fél 9 órai kezdettel a Prágai Magyar Hírlap külturedj-e a Polgári Óvások őr nagytermében. Táncmu­latság. A kulturesi műsora az esti pénztárnál kapható.. Belépődíj nincsen, a kulturest és az azl követő táncmulatság költségeinek fedezésére önkéntes adományok köszönettől fogadtatnak. A k ül túr estre helyek Miskolezy Lajos ur cuk­rászdájában junius hó 1-éig elő jegyezhetők. A t. vidéki vendégük és kiküldöttek el­szállásolási igényeiket, az érkezés idejének közlése mellett, nemkülönben az ismerkedési estélyen és közekéden részvételüket legké­sőbb junius hó 1-éig Benkovits Gyula (Rima­vas-ökörben, Kath. Olvasóegyletben és a Ke­reskedelmi Testület-ben kitett iveken junius 1-éig lehet jelentkezni. Az országos előkészítő bizottság összeállí­tása a következő: Elnökök: Grosschrmd Géza dr. szenátor, Törköly József dr. szenátor. A-lekiökö-k: Dick- mann Dezső, a rimaszombati kereskedelmi Testület elnöke, Rábely Károly, a rimaszom­bati Polgári Olvasókör elnöke, Váry János, a rimaszombati Kath. Olvasóegylet elnöke. Előadó: Sziklay Ferenc dr. ku-lturreferens. Titkár: Márkus László. Jegyzők: RenkoKoits Gyula, Györy Dezső, Maros Miklós. Bizott­sági tagok: Arkauer István, Polgári Kaszinó- Egylet Pozsony, Rakó Bertalan, Bereg-várme- gyei Kaszinó Bregszász, Bánó Dezső dr., Tár­sadalmi Egylet Eperjes, Becske Bertalan, Munkácsi Kaszinó, Bencsik Sándor, Polgári Társaskör Torna, Csellényi István, Kassai Polgári Társaskör, Csépi Dániel, Komáromi ksazinó, Domborovszky József, önálló Ipa­rosok Egyesülete Losonc, Dmztál Jakab, Ko­máromi Iparos-kör, Giller János dr., Losonci Polgári Kör, Koperniczky Kornél, Lévai Kath. Kör., Lóska Károly, Kath. Olvasókör és Legényegylet, Fülek. NemmHh Elek dr., Polgári Társaskör Kassa, Sálkorszley Jenő dr., Honti Kaszinó-Egyesület Ipolyság, Schu­bert Tódor, Lévai Kaszinó, Srrrid István, Pol­gári Társalgási Egylet Rozsnyó, Szalonfay Osz­kár* £}v. Mtugiköri Alsösaeli, ToH áam% Keresztény Társadalmi Kör Kassa. Uhrinyák Lajos dr., Iparoskor Kassa. A szüke-bb előkészítő bizottság tegnap Törköly József dr. szenátor elnökletével -ülést tartott s elhatározta, hogy mindent elkövet a két napos kongresszus sikere érdekében. Fel­kérték Sziklay Ferenc dr. kulturreferenst, az előkészítő bizottság előadóját, hogy a ren­dezés sikere érdekében jöjjön Rimaszombat­ba, a végleges simítások megbeszélésére. Ugyancsak meghívták az öreg cserkészek ala-i kuló ülésére a Szent György Kör meglapitó­ját és vezetőiét Kessler Balogh Edgárt, a Diákszövetség kulturreferensét, aki a helybeli Makk és a losonci főiskolás cserkészek és a losonci Makk megalakításának előkészítését i-s hivtava lesz -megkezdeni. Több nő egyesület érdeklődésére a bi­zottság ezúton jelenti ki, hogy a nő egye­sületek kiküldötteit a legszívesebben látja a kongresszus, sőt egyenesen kívánatos- mák tarifa, hogy az összes nő egyletek el­küldi ék delegáltjaikat, legalább a közeli városokból. Ezúton kéri fel az összes nőegyleteket és az ifjúság szervezeteit, hogy lehetőség szerint képviseltessék magukat a kongresszuson. A bizottság kéri a, delegáltakul, hogy pon­tos érkezésükéi legicésőbb junius 1-éig je­lentsék be! Minden jel meg van arra, hogy a kong­resszus kimagasló eseménye lesz az itteni kulturális ée társadalmi életének*

Next

/
Oldalképek
Tartalom