Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-26 / 121. (1748.) szám

Mai siámunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága (U, Panska uhce __ ., __ , . ~cirx , -,r..., . .» . 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­év ente 45cT fé'lévre°226 neayedévre 114* Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 K£. Egyes szánfára 1*20 Ki DXURAN'ZI LÁSZLÓ FOPSACH GEJIA lefon:30311.-Sürgönyeim: Hírlap, Praha A iii'ig kormányválság [ az európai poaltíMa szemszögében (V.) A kis Görögországban lezajló poli- itikai eseményeket az európai politika nagy kérdései iránt érdeklődőik alig veszik figye­lembe. Néhány héttel ezelőtt az újságéi vaséi közönség Görögországról egy borzalmas ka- ! tasztrófa révén vett tudomást. Az isztinoszi környékién megmozdult a föld és azon a kés- j kény földszalagon, amely Peloponnesos fél- szigetéi kapcsolja a Balkán törzséhez, az ele-' ml katasztrófa borzalmas pusztítást végzett, a föld egyik legrégibb kuiturhelyét, Ko- ryntliust, amelyben virágzott a hellón kultú­ra, amely bem szent Pál apostol Krisztus igéit, íhirdett® és amely végigélte a görög félsziget változatos évezredeit, a földrengés néhány j nap alatt csaknem teljesen eltüntette a föld : színéről. j . Most belső földrengés van a görög' poM- tikai életben, amelynek hullámai egyelőre [ csak nagyon kis körben terjednek szét és közvetlenül csupán a görög félsziget lakossá­gát, meg a szomszédos balkáni államokat é1'- - deklik, hatásukban azonban az európai po-; litika szempontjából is nagyobb következmé-! nyekkel járhatnak. A belső földrengés kor- j mányválság alakjában jelentkezik az állam életéiben. A kormányválság még a' biz­tosabb alapokon nyugvó államokban is funkcionális zavarokat idéz elő, mert a j modern államtudoimány tanilása szerint az ál-; lám szerves organizmus, amelynek jelensé-j gei hasonlítanak az emberi szervezet élei-: megnyilvánulásaihoz. Súlyosabb követkéz-j menyekkel jár a megbillent kormányzási j egyensúly egy olyan államban, amely a mai \ zavaros időkben még nem jutott el a relatív j nyugalom állapotába. Ezek köze tartozik Gö-| rögország is, amely a világháború óta nagyon i viharos és változatos éveket élt át. A görög - dinasztia megbukott. A forróvérű hellén népj száműzte messze északról, a ködös Dániából j származó uralkodócsaládját és köztársasági j államformát fogadott el. A köztársasági gon-i dolat azonban még nem gyökerezett elég 1 mélyen a telkekbe és úgy a polgári lakosság, í mint a katonaság kör ében széles tömegek ki-j vánják vissza a letűnt monarchia fényét és j ragyogását. A néphangulatnak megfelelően j természetesen politikai pártok is program- j pontjukká tűzték a monarchia visszaállítását I s ezeknek a pártoknak elég nagy súlyúk vau j ahhoz, hogy a republikánus csoportok kény- ■ telenek velük kompromisszumra lépni. A bel-: ső zavarokat fokozta a sok államválság, Pan-: ga'c-s diktatúrája, amely egyévig tartotta ma-j gát, megbukott, de ez a példa másokat is j könnyen rávehet a diktátori kísérletre. Pólingét létaas gyorsasággal ültük lei az ésiafei csapatok / A MIS csapatok áll — llJs&Ea lapán csapa - száll miányok Paris, május 25. Az amerikai lapok je­lentése szerint Peking kiürítése megkezdő­dött. Huszonhat vonat és Csangszoün mar­sa!! lwxusvonata óriási hadianyaggal elhagy­ta Kína fővárosát. Általában azon a nézeten vannak, hogy a főváros eJövidékén megje­lent déli csapatok nem vonulnak be azonnal Pekingbe, hanem a japánok magatartása miatt erősítéseket várnak be. A déliek be­vonulása után Tuasiju volt miniszterelnök kormányt alakit. A japánok azzal vannak elfoglalva, hogy pekingi zónájukat acéldrótokkal és barriká- dokkal megerősítsék. Tartanak tőle, hogy Pekingben néhány napon belül nyugtalansá­gok törnek ki, miután a város csak úgy hem­zseg a déli kormány nacionalista agitáto­raitól. A Chicago Tribüné szikratávíró-jelenté­se szerint Cseng-Sin tábornokot, akit Nan- king múlt évben történt felgyuj tusáért vádol­tak, kivégezték. A kivégzett tábornok vég­rendeletében 50.000 főnyi hadseregét barát­jának, Kaisang-Hi tábornoknak adta át. Shanghai, május 25. Csingtauba újabb 4000, Tiencsinbe pedig 8800 főnyi japán ka­tonaság érkezett. A tiencsini japán haderő 12 tábori ágyú és 9 repülőgép felett rendel­kezik. Colmar, május 25. Tegnap este mondották ki az autonomista pörben az ítéletet. Az esküdtek 17 kérdésből ötre igennel feleltek, köztük arra a. kérdésre is, amely össze­esküvésre szólott. A többi négy igen azt jelentette, hogy Ricklin, Sehall, Fassauer és Rosse bűnösök. A többi vádlottat az esküdtek verdiktje ártatlannnak nyilvánította. A 17. és utolsó kérdés, amelyre nemmel feleltek, az envhitő körülmények fievelembevéte­lét jelenti. A verdikt mm raerose a teremnen Ki­mondhatatlan izgalmat keltett. A hallgató­ság körében két párt alakult. Az egyiknek tagjai harsányan kiáltották: Éljen Francia­ország! és a Marseillaiset int ónál ták. A má­sik párt Elzászt éltette. Ricklint és társait a felmentettek könnyezve karolták át. Többen sírva fakadtak. A verdikt kihirdetése után a bíróság ta­nácskozásra vonult vissza. Este félnyolc óra­kor hirdették ki az Ítéletet: Ricklint, Söhallt, Fassauert és Rosset egy-egy évi fogházra ítélték, azután öt évi tartózkodási tilalomra (bizonyos helyekre vonatkozólag) és vala- mennviüket elmarasztalták a felmerült költ­ségekben. ? Az ítélet újból nagy viharokra adott al­kalmat. A bíróság előtt ötezer főnyi tömeg gyűlt egybe, akik a vádlottakat éljenezték. Bent a teremben is nagy volt az izgalom. Feillet államügyész felemelkedett és fel­Kiartoix, nogy nem szeretne, na ezt az néle­tet Franciaország terhére rónák. Ezen sza­vak után sírva roskadt össze. Újabb viharos jelenetekre került a sor, az egyik rész ismét Franciaországot, a másik Elzászt éltette. Az utcán ezalatt a rendőrséggel is több össze­csapásra került a ser. A terembe felhallat­szott, amint a tömeg az „Oh Strassburg" cimü nemzeti dalt énekelte. Paris, május 25. A párisi sajtó kritikája a colmari autonomista per Ítéletéről bizo­nyltja, hogy a francia sajtó mennyire nem ismeri mégsem az elzászi problémát. A za­var teljes, mert Paris egyáltalán nem tudja megérteni a néptömeg dühöngő kitörését és a hatal­mas tüntetést, amely az Ítélet kihirde­tése után keletkezett. Ma már nem beszélnek Németországról, né­met segítségről és német propagandapén- zekről, egyetlen lap sem meri ma azt a me­sét megkockáztatni, hogy Németország hiva­talos körei nyúltak volna bele Elzász viszo­nyaiba. A párisi sajtó egy része megelég­szik azzal, hogy az igazságos ítéletet konsta­tálja. Természetes, hogy a jobboldali lapok annál hevesebben lármáznak. Követelik, hogy az elitéit Ricklint és Rosset fosszák meg képviselői mandá­tumuktól. Berlin, május 25. A berlini lapok nagy­része is behatóan foglalkozik az autonomista pörben elhangzott Ítélettel. A Germania szerint Franciaország presztízsének nagy kán okoz az ítélet, amely a német-francií közeledésiben is komoly zavarokat idéz hét elő. A Taegliche Rundschau kiemeli, hogy a vád; egyetlen pontot sem tudott igazolni. A vádlottakat mégis el kellett Ítélni po­litikai szempontból, különben nem lehe­tett volna indokolni az autonomista mozgalom ellen foganatosított rendsza­bályokat. A Kreuzzeitung szerint az Ítélet csak erősí­teni fogja az elzászi autonomista mozgalmat. Amilyen változatos a kis Görögország j legutóbbi tiz esztendejének belpolitikai fej-; lődése. épp annyira viharos külpolitikája is. j Háromszor került komoly külpolitikai vál-! Ságba. Első alkalommal akkor, midőn a kis j állam imperialista ábrándokat szövögetett és j a nagy hellén birodalom eszméjét akarva j megvalósítani, Kisázs iának partját törekedett! megszerezni és Konstantin császár városát j szerette volna a nagy hellén birodalom köz- j pontjának megtenni. Anglia támogatta ezt a J törekvést, azonban Kemál pasa győzelmes j offenzivája megsemmisítette a színes ábráin- í dókat. Olaszországgal szemben is több Ízben konfliktusra került a sor és a viszony még ma sem rendezett, amennyiben Olaszország meg­szállotta a görög lakossági: Dodekancsos-szi- geteket. Az északi irányiban szomszédos bal­lián i államokkal, Jugoszláviával és Bulgáriá­val való viszony sem volt rendezett. A Búi-, gár iával való incidens három évvel ezelőtt csaknem a háború tüzcsóváját gyújtotta meg újból a Balkánon és a népszövetség beavat­kozására volt szükség a fegyveres konfliktus elkerülésére. Jugoszláviával szemben is nagy a bizalmatlanság, mert a hatalmasan megnö­vekedett délszláv állam az Adrián Olaszor­szág miatt nem érzi magát kellő biztonságban s ezé:, állandóan délre, Szalonikire tekint. A mostani kormányválságba a csodála­tos szívósságig aggastyán, Krétának legna­gyobba, VenizeLosz avatkozik be és a válság valószínű megoldása az lesz, hogy ez a nagy államférfin akár alkotmányos utón, akár pe­pid hatalmi eszközökkel magához ragadja a hatalmat. Belpolitikai tekintetben ez a tény a monarohista elemeknek teljes visszaszorí­tását jelentené, az európai politika szem­pontjából azonban még messziibbreható kö­—aigfUfHTi1WX *HW*wng ™^uiu—■— vetkezniényei lennének. A kis Görögország ugyanis nagy szerepet játszik Olaszország Földközi-tengeri politikájában. A Mediterra- neum hatalmi kérdéseiben két nagyhatalom: Olaszország és Franciaország állanak egymás­sal szemben. Az olasz kamara éppen ezen a héten tartotta külpolitikai vitáját és ekkor szóba került az olasz-francia viszony, amely bizony nagyon sok kívánni valót hagy hátra. Ellentétes érdekeli mutatkoznak a balkáni po­litikában, az északafrikai partokon és a Le- vantén, Szíriában is, ahol Franciaország ka­pott mandátumot, de Olaszország szeretné ezt magához kaparintani. Mussolini levantei po­litikája a húsvéti híres milánói látogatások al­kalmával domborodott ki az európai közvé­lemény előtt. A. Duee ekkor folytatott tárgya­lásokat a török és görög külügyiminiszterre] s ezekből a tárgyalásokból egy uj levantei blokk körvonalai bontakoztak ki. Olaszország barátsági és döntőbírósági szerződést kötött Törökországgal és felajánlotta Görögország­nak is, hogy ebbe a szövetségbe belépjen. Briand minden törekvése arra irányul, hogy a levantei blokk létrejöttét megakadályozza. Az utóibbi hónapokban a görög-török és a gö­rög-bolgár közeledés Mussolini intenciójának megfelelően egyre konkretebb formát öltött. Már most VenizeLosz az a görög politikus, aki Franciaországnak rajongója és Briand- nak egyik legszemélyesebb híve és tisztelője. Ha kormányra kerül, egészen más orientációt kezdeményez. Törökország, Bulgária és Ma- , gyarország helyett Jugoszlávia és a kisantant felé fog orientálódni és éppen ebből a szem­pontból jelentőségteljes az európai politika tekintetében, minő végső kifejlődést nyer a . jelenlegi görög kormányválság. I francia lapok kivétsük az elitéit elzászi képviselők mandátumának megsemmisítésé? — 1 colmar! Ítélet megerősíti az aiiionőmlsta mozgalmat —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom