Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-26 / 121. (1748.) szám
L <PJRA*íAW v 1 KiiAi> 1Ö28 május 26, szombat A bírói pártatlanság kérdése a magyar fefsöház előtt Juhász Andor, a Kúria elnökének válasza B.Sw Emánuel szeges főrabbinak — PakoSs a képviselő házkan támadta a kormán) Budapest, május 25. (Budapesti szerkesztős égimlk telefon jelentése.) A felsőház ülésén ma az egyes bíráskodás meghosszabbításáról szóié tömvén yjavaslatót tárgyalták. Juhász Andor, a kúria elnöke reflektált Lőw Em,árnue$ szegedi, főrabbi március 14-iki beszédére, amelyben Lőw azt áM- toíM,. Hogy m igazségszolgálalás leilengései tűnő félben ifánnak. Jbhász véleménye szerint ez a kijelentés súlyos meggyanusitása a bírói pártatlnaságnak, amelyet a leghatározattaibbam vissza kell utasítani. A bírói ítéletekkel a törvényhozásban csak jogi vonatkozásban lehet foglalkozni, Lőw Ernán uel tehát közjogi szempontból tilos területre tévedt, amikor az említett, kérdést érintette. Lőw felsőházi tagnak tartózkodnia keMett volna attól, hogy a bíróságok működését )wkár a jelenben, akár a múltban kilengés szóval illesse. Régi törvényeink szigorú rendelkezéseket foglaltak magúikban azok ellen, akik a bíróságokat becsmérelték, a mai magyar bírák az immunitás védelme alatt elhangzott gyanúsításokkal szemben védtelenek, azonban úgy érzik, hogy a gyanúsítások lepattannak arról a tógáról, amelynek tisztaságát rendkívül nehéz viszonyok között igen nagy sikerrel iparkodtak megvédeni. Ezután Papp József beszélt, majd Pesthy Pál igazságügyimimiszter reflektált az elhangzott felszólalásokra és elsősorban sajnálkozásál fejezte ki afölött, Hogy Lőw Emánuel megtette a bíróság működésére vonatkozó megjegyzést. A törvényjavaslatot részletesen ismerteti, majd azt az óhaját fejezi ki, hogy mielőbb szeretné megvalósítani a.bírák továbbképzését és a jogi tanulmányok kibővítését. A felsőház a javaslatot általánosságban elfogadta és áttértek a részletes tárgyalásra. Budapest, május 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A képviselő- ház mai ülésén az appropriációs vitában Pa- kots József szólalt fel, aki élesen támadta a kormányt. A miniszterelnök beszédében, — úgymond — közömbösnek mutatkozott az ország gazdasági helyzetével szemben. A baloldal több Ízben koncedálta, hogy az idők fa- i lyamán beállott bizonyos konszolidáció, de ennek a konszolidációnak értékét nagyban leszállította Apponyi Albert gróf, aki ezt csak - relatíve ek mondotta. Elvártuk volna a miniszterelnöktől, hogy több megértést és me- < legséget tanusit az ország bajai irán és nem 1 marad meg abban az elzárkózott arisztokratikus légkörben, amelyben pártja felett él. Európa egy Elzász Lotharimgia helyett négyet teremtett. Végzetes volna, ha mi háborúval akarnék a helyzetet megváltoztatni. Ez másképpen el nem érhető, mint demokratikus intézmények megvalósításával. Pakots ezután hosszasan fejtegeti a titkos választójog és általában a szaibads ág jogok megteremtésének szükségességét, amelyek elengedhetetlenek a revíziós törekvések megvalósítása érdekében. Siettetnünk kell a demokratikus berendezésiek keresztülvitelét, mert csak így fordul a nyugat bizalma felénk. Az appropriációs javaslatot nem fogadja el. A kormánysajtó aggodalommal kíséri a keresztényszociallsta párt hódítását a szidták tömegek közt A félhivaiaSgs Caskeslovenská föepukiika szeyiina a pásét a szlovák néppárt rovására terjeszkedik — Az őslakos-program kizár tniradesi nemzeti torzsalkodást kizár Prága, május 25. A csehszlovák sajtó nagy nyugtalansággal figyeli az országos keresztényszocialista párt ténykedését a szlovák vidékeken. A félhivatalos Ceskosloven- ská Repub* 1 ika mai száma például a következőket írja a párt előnyomulásáról: — Néhányszor fölhívtuk már a figyelmet e helyről arra az akcióra, melyet a keresztényszocialista párt folytat Keletszloven- szkón. Ezekben az akciókban nem szabad egyszerű pártagitációt látni, amit mindenki szabadon űzhet. A széles ágazatu magyar akció nagyszabású terve arról a szilárd elhatározásról tesz tan-uságot, hogy a keresztény szocialisták Keletszloven- szkón ki akarják szorítani a szlovák irányzatot Keletszlovenszkó sorsának intézéséből s ezt a vidéket a túlzó magyar agitációk honává akarják avatni. Ez természetesen egyáltalában nem sikerülhetne, ha a magyar keresztényszocialisták a túlzó magyar politikusok cégére alatt jönnének, de ’ fönnáll a veszély, hegy sok sikerük lesz, mert a magyar agitációt szlovákul folytatják a vidéki érdekek védelmének cégér© alatt. A félhivatalos lap ezután idézi a Slo- venská Politikát, mely az országos keresztényszocialista párt zsitvavölgyi újabb nagy sikeréhez fűz kommentárt. A Slovenská Politika szerint a keresztényszocialista párt akciójának éle nyugaton elsősorban a szlovák néppárt ellen irányul. A néppártnak e vidéken erős szervezetei voltak, de a lap szerint itt a szlovák lakosság szlovák öntudata a leggyengébb. A lap nagy nyugtalansággal közli, hogy Érsekújvártól, Suránytól és Verebélytől kezdve keletre egészen a határig a szlovák községeket elárasztották a „magyar keresztényszocialis- ták“ szlovák nyelven beszélő agitátorai, akik a magyar-szlovák hii barátság reneszánszának jelszavával agitálnak. Elvhez a mozgalomhoz azonkívül a katolikus klérus is meglepő számban hozzácsatlakozik. „Az egész agitáció — Írja a kormánylap — a szlovák néppárt ellen irányulj de sokkal távolabbi célokat követ." A félhivatalos végül burkoltan azt sürgeti, hogy itt a néppártnak a segítségére kell sietni, mert már nem pártok győzelméről vagy vereségéről van sző, hanem az össz-szlovákság ügye forog kockán. A félhivatalos félelme abban teljesen indokolt, hogy a szlovák néppárt tényleg eljátszotta szerepét a szlovákság autonóm ista érzelmű tömegei előtt. A szlovák autonóm isták régen belátták, hogy a szlovák néppárt < ellenzékben sokkal több eredményt érhetett volna el, mint a megalkuvás politikájával, mellyel teljesen cserbenhagyta eredeti autonóm ista programját. A szlovák néppárt Prágában a centralizmus uszályhordozőja lett e mát keveset segít rajta az, hogy odalenn Gsizi Jód'Bróm Gyógyfürdő Ajánlva; Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr, mirigy és izületi bajoknál, golyva, izzadmányok, büdösek, angolkór és vérszegénységnél stb. Jődos fürdők, hidegvizkurák, fény- kezelés — Otthoni ivó-fürdőkurák Prospektust küld a Fürdó'igazgatóság Csizfürdő, Cízkúpele. Szíovenszkón választói előtt még régi intran- zigens ellenzéki szerepét szeretné játszani A keresztényszocialista párt terjeszkedéséhez a megfelelő ideológiai talajt épp az készítette elő a szlovák antonomista tömegek között, hogy Hlinkáék elárulták az autonómia gondolatát. Abban viszont a Ceskoslovenská Republika nagyon téved, amikor folyton csak „magya- keresztényszocialistákrór beszél. Az országos keresztényszocialista párt a szlovenszkói őslakosnemzetek mindegyikének egyformán szószólója, hordozója az őslakoagondolatnak és az autonómia eszméjének. A legtávolabb áll a párt szellemétől a Hlin- ka-pártol annyira jellemző keresztényietlen nemzeti intolerancia. A keresztényszocialista párton belül sorakozó szlovákságot egyáltalában fölösleges félteni ilyesmitől. A nemzetközi agrárkonsreszus a naptár reformjáért Becs, május 25. A nemzetközi agrárkongresszus tegnapi napján a naptárrefórairól tárgyaltak. Az agrárkongresszus szeretné, ha husvétot április első vasárnapjára fixrroznák, feltéve, ha az egyházi hatóságoknak nincs ez ellen kifogásuk. A messzemenő naptárreformot azonban a kongresszus visz- szautasitja. Ha az év 365. napja helyébe ünnepnapot, úgynevezett fehér, napot akarnak' iktatni, akkor azt ne a nyári időszakba, a mezőgazdasági munka időszakába iktassák. A kongresszus ebben az értelemben adja meg válaszát a népszövetségnek. Noisnst letartóztatták Brémán. május 25. A bremeni hünügyi rendőrség letartóztatta a* ártatlanul kivégzett Jakubowski bűnügyében körözött szökevény Nogens Frigyest. Nogenset különösen Blöker földmunkás vallomása terheli, ö tudott egyedül a kis Nogens Ewald meggyilkolásának körülményeiről. A bremeni rendőrség behatóan kihallgatta Nogenst s a vallomás máris újabb tanuságtétel Jakubowski ártatlansága mellett. Borzalmak kastélya — SOMOGYI REGÉNY — Irta: Edgár WalSace (28) — Oh, de jő, hogy itt van végre! — sóhajtott megkönnyebbülve. — Nem tudtam elgondolni: mi történhetett önnel, hogy nem jött le reggelizni. A detektív látta, hegy a leány kissé sápadt. Látszott rajta, hogy nem aludt olyan jól és ny>igodtan, mint mr. Reeder. — Úgyszólván egész éjjel be sem hunytam a szememet — mondta szinte felelve a ki se mondott kérdésre. — Mi történt mégis, mr. Reeder? Valóban be akart törni valaki a házba? — Tolvaj, vagy — — Azt hiszem, hogy megpróbálták és alighanem sikerült is — felelte mr. Reeder óvatosan. — Tolvajlások és betörések történnek néha — izé — a legjobb fogadókban is, mise — izé — Margaret. Értesítette mr. Daver a rendőrséget? Margaret a fejét rázta. — Én bizony nem tudom. Bizonyos, hogy egész délelőtt egyre telefonált. Éppen most akartam bemenni hozzá, de be van zárva az ajtaja; azt ellenben hallottam, hogy most is telefonál — s, mr. Reeder, ön el se mondta nekem azt a szörnyű dolgot, ami aznap éjjel történt Londonban, mikor én elutaztam! Csak ma reggel olvastam az újságban. — Miféle szörnyű dolog? — kérdezte I. G. Reeder meglepetve, ő már el is feledte azt az éjszakai merényletet. — Ab, már tudom? — bólintott elmosolyodva: — azt a kis puskástréfát gondolja? — Tréfa? — csapta össze a kezét Margaret. szörnyülködve. A gonosztevőknek sajátosan perverz humoruk van — magyarázta mr. Reeder könnyedén. — Az egész ddog — izé — furfangosan kieszelt tréfa volt, hogy rám ijesz- szenek vele. Az ilyesmivel csak kísérleteznek: próbára teszik az embert, hogy kitapasztalják: mekkora az intelligenciája — hogy kitalálja-e a tréfa nyitját és tud-e védekezni ellene? — De ki csinálta? — kérdezte Margaret. Mr. Reeder szórakozottan tekintgetett szét a verőfényes kertben, mintha untatná ez a jelentéktelen kérdés. — Fiatal barátnőnk — mondta hirtelen és ahogy szemeinek az irányát követte, Margaret is meglátta Olga Crewet. A leányon sötétszürke kötött kosztüm volt, a fején széles karimáju fekete kalap, mely egészen beárnyékolta az arcát. Félig mosolyogva üdvözölte a detektívet és semmiféle zavarnak a nyoma se látszott rajta. — Jó reggelt, mr. Reeder. Azt hiszem, mi már ma reggel előtt is találkoztunk — mondta és tréfás jókedvvel dörzsölhette a karját. Mr. Reeder csupa bocsánatkérés volt. — Még most se tudom, hogy voltaképpen mi történt — folytatta Olga Crewe; és Margaret Bélinan csak most tudta meg, hogy mi történt a folyosón, mielőtt ő kijött a szobájából. — Sohase hittem volna, hogy ön ilyen erős! — mondotta Olga Crewe: — ide néz>- zen! — Fölfürte a ruhája ujját és megmutatta a széles kék-fekete foltot, a csuk lójától fölfelé. Halk nevetéssel hallgattatta el a detektív sajnálkozását és rejtett gúnnyal fordult Margarethez: — Megmutatta már mr. Reedernek a kastély nevezetességeit? — Már szinte vártam, hogy a fürdőmedencéinél találom magukat, —. Nem is tudtam, hogy fürdőmedence ie vau itt — mondta mr. Reeder. — Hanem, a tegnap éjszakai kaland után ez a — hm — izé — pompás kastély olyan furcsa nekem,, hogy — izé: ha már fürdésről van szó, azt hiszem, hogy legközelebb — izé — vérben kell fürödnöm itt. A tréfa — talán inkább vágás — nem tetszett Olga Crewenek. Hirtelen behunyta a szemeit és megborzongott. — Mily borzalmas ötletei vannak 1 — mondta szemrehányóan. — Menjünk, miss Belman: jöjjön ön is. Margareíet bántotta ez a félig-méddig parancsoló hang, de azért ő is ment velük. Mikor már a kastély mögött voltak, Olga megállt és a rhododendr on-bozót felé mutatott: — Meg kell néznie a sziklába vájt kutat. Bizonyára érdeklik a régiségek? — kérdezte a bozót felé mutatva. — Sokkal inkább érdekelnek az uj dolgok, különösen az uj tapasztalatok — felelte mr. Reeder vígan. — És az uj ismeretségek, az uj emberek valósággal lebilincselnek! Az előbbi riadt mosolygás ismét megjelent Crewe Olga arcán: — Nos, akkor itt pompásan mulathat, mr. Reeder — mondta —, mert olyan emberekkel taláIko.zha tik, akiket még soha életében nem látott. A detektív összeráncolta homlokát és vontatva felelt: — Igen, kelten vannak itt a házban, akikkel még sohase találkoztam — A leány hirtelen megfordult és merően ránézett: — Csak ketten? — kérdezte. — Velem még '.ohaee találkozott azelőtt? — Láttam önt — felelte niT. Reeder lassan: — de — nem találkoztunk. Ekkorra már odaértek a szikla-kufíhoz és mr. Reeder szép lassan elolvasta a föl- I \rást, mielőtt megpróbálta lábával azt a vas- 1 lapot, mely befödte a kút száját. — Már évek óta le van zárva — magya- , rázta a leány. — Én nem mernék hozzányul1 ni — folytatta heveeen, amint Reeder meg- ! fogta a vaslapot és hátrahajtva, mint a söröska ncsó födelét, a kút kávája fölé hajolt, hogy belenézzen. A vaslap, ahogy fölhajtotta, nem is nyikorgóit; a tengelye és az eresztékei meg voltuk olajozva, úgy hogy egész könnyen járt és nyoma se volt rajta a rozsdának. — Hány szekér földet és kőtörmeléket szórtak bele ebbe a kútba, hogy feltöltsék?, -- kérdezte. Margaret hangosan fölolvasta az adatokat a fatábláról. — Hm! — csóválta a fejét mr. Reeder. Benyúlt a zsebébe, kivett egy kétshillinges ■ezöldpénzt, gondosam a kút közepéig nyújtotta s aztán eleresztette a pénzdarabot. Figyelt, — jő darabig figyelt s végre fölhallatszott lentről a feneket ért pénzdarab’ halk pengése. — Kilenc másodperc! — mondta a detektív és merően Olga Crewe szemeibe nézett. — Adva van a szabadon eső test esési sebessége és a hang terjedési sebessége meg az idő: számi tea ki, milyen mély ez a kút? Lejött a kút mellől, leporolta a térdeit és gondosan letakarta a vaslappal a kút káváját. — A feneke szikla, az bizonyos —t mondta: — de viz nincs benne egy csöpp se. Most ki fogom számítani, hogy hány szekér föld ée törmelék kell még, hogy teljesen és színig megtöltsük ezt a kutat — Érdekes és izgató délelőtti foglalkozás lesz ez nekem, aki valamikor matematikai zseni voltam ai középiskolában. Olga Crewe szótlanul vezette ki a detektívet a bozótból. Csak akkor szólalt meg, mL kor a tisztásra értek: folytatjuk.)
