Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-25 / 120. (1747.) szám

Mas számunk IS ©Mai ^" SZ^m " c 1928 május 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politíkoi nCLpilcLpjo. Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága JI„ Panská ulice 12, IL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Insbrtschban az olaszhonztuáíus épületéről két diák letépte az olasz trikolort A zMd fniemacIOHálg Irta: Maiéter István dr. t Jules Sauemveáin bolygó alakja újra fel­tűnt és megszólalt. Rendesen kellemetlenek a megnyilatkozásai és kisaólásai. Tudniillik nekünk magyaroknak. És azonfelül rossz- akaratunk is. Már mitnt ezek a ránk vonatko­zó eszmefuttatásai. Mert ő nem szeret bennünket. Éppúgy, mint a legtöbb francia, — mert egyrészről jnem szeretjük azokat, akiktől félünk, hogy jmajd még valami bajt csinálnak nekünk. De {meg azt se szeretjük, a kire gondolva lelki- ismereti furdal ást érzünk. Persze evvel nem :azt akarom mondani, mintha a franciák úgy általában rnoist velünk szemben lelki isimére,x - fúr dalás i rohamokban szenvednének. Csak jéppen amolyan állandó rosszulilét-ér zés-féle (csikarja őket, ha ránk magyar óikra gon dol­inák. Valahogyan nem passzolunk bele számí­tásaikba ! i Kisantiamt, — nagyantant; igen szép és (megnyugtató dolgok; de valahogyan mégsem lehet egészen nyugodtan aludni. Megy tehát Jules Sauerwein bolygó útja­iban és megkérdezi Hodzsa Milán, jelenleg .csehszlovák minisztert is, hogy hát ő ho­gyan is látja ezt a jelenlegi zavaros helyze­tet? Jules SaueTweinnek tudniillik príma szimata van. Nem hiába közismert politikai Innsbruck, május 24. Az innsbrucki olasz fökonzulátus abból az alkalomból, hogy Olaszország a világháború idején má­jus 24-én megüzente a háborút Ausztriá­nak, a fökonzulátus épületét az olasz zász­lóval ékesítette föl. Az ünnepi díszbe öl­töztetett épület körül egész sereg fiatalem­ber gyűlt össze, akik a zászló kitűzése miatt nemzeti érzületükben sértve érezték magukat és tiltakozásuk jeléül nemzeti dalokat kezdtek énekelni. Ámbár a városi i.ndörség minden óvóintézkedést megtett az olasz zászlók védelmére és az utcán szétszórta a tüntetők tömegét, két fiatal­embernek mégis sikerült az épület első emeletére feljutni és az egyik elsőemeleti helyiségből kitűzött olasz zászlót behúzták a szobába. Az olasz konzulátus vezetője, Riccardi, a zászlósérelem után nyomban azzal a kö­veteléssel fordult a tartományi kormány­hoz, hogy a városi tűzoltóság azonnal tűz­ze ki ismét az olasz zászlót a konzulátus épületére és a szövetségi hadsereg egy osztaga tisztelegjen a meggyalázott olasz zászló előtt. A kormány nyomban tanács­kozást folytatott a konzul követeléséről. A' kívánságot hamarosan végrehajtották és az olasz zászlót a kívánt módra 1 óra 15 perckor kitűzték. A tartományi kapitány a fökonzulnak mély sajnálatát fejezte ki az incidens miatt. Azonnal vizsgálatot vezet­tek be a tettesek kinyomozására és a két fiatalembert szigorúan meg fogják bün­tetni. Az incidenst, amely csak Tirol lakos­ságának lehet ártalmára és az ország jó- hirnevét veszélyeztetheti a külföldön, a komolyan gondolkodó lakosság egyeteme­sen elitéli. Az agrárpárt a koalíció többi pártával ellentétben Januárra akarja halasztani a Közigazgatási reform végrehajtásit vigéee a párisi Matln-nek. Úgy látszik, hogy neki ez a Hodzsa gya­nús. Ebből még lehet valami. Jó lesz őt kis­sé kikérdezni! Talán valamit meglehet tudni tőle. Az ember néha önkéntelenül is elszólja magát. Többször hallottuk már említeni, mint valami különleges kvalitást és Jules Sauer- weiu is odaveti úgy mellesleg a cikke végén, hogy Hodzsa a budapesti politikai iskolába járt és a magyar parlamentben a kisebbsé­gek vezére volt. Ezt ő is amolyan dicséretfé- leképpen mondja, ügy hangzik, mintha pl. a budapesti parlamenti és politikai élet amo­lyan felsőbb tanfolyam lenne — in politicis. Érdekes volt, amit Sauerweinnak Hodzsa mondott és talán még érdekesebb a.z, amit el­hallgatott. Hogy az emberiség vért vesztett, legyen­gült testét a vörös és fehér terror bacillusai megrohanták és valóságos dühveil marcangol­ják még most is, azt mindnyájan érezzük és látjuk. Az erőtlen és ellenállásra képtele­nebbé vált szervezet, — legyen az ember, nemzet, vagy társadalom — mindig kész és kedvelt prédája a bomlasztó erőknek. A piros és fehér internacionálé terrorjá­val szemben Hodzsa szerint meg kell szer­vezni Középeurópában a Zöld-internacioná- Tét. A parasztdemokráciát. Piros-fehér-zöld! A szín öss-zeállitása nem is olyan rossz! A gondolat pedig, — már mint tudniillik a Hodzsa által megpendíteti ötlet — szintén életrevalónak látszik. Persze nem az ő pa- tentje, de ezt ő nem is mondja. Egy jó gon­dola Inaik épp az az ismertetőjele, hogy szinte egyidejűleg több helyütt is felbukkan. Mert életszükséglet 'és a muszáj teremti meg. Ha valaha majd Nagyoroszország feltá- pászkodik mostani válságából, azt legfőkép­pen az orosz muzsiknak a „Szent Öroszor- szág“ titokzatos erőkkel teli földjét szinte áh itatós érzéssel szán tó-vető és több mint 100 milliónyi parasztnak fogja köszönhetni. Miig a bolsevik konok fanatizmus is kénytelen hoz­zájuk alkalmazkodni. A természet és a föld az élet forrássái; ,é's a szabadon, sokszor kissé nagyon is csa- pougva és bódultán, szinte mintegy légüres térben szállongó eszmék világával 'szemben a föld az ellen-pólus, az ellensúly, a nehezék, A na&r nézeteltérések miatt Ismét tanácstalansásba falt a nyolcas bizottság mar (Mise Az finkornsányzaibeli Jogfolytonosság megszakadását tiarabont-végrehajtőbizofiságokkal akarják kikerülni? Prága, május 24. A koalíció nyolcas bi­zottsága ma ismét összeült és a közigazgatási reform végrehajtásáról tárgyalt. Az ülés, ame­lyen jelen volt Srámek mmiszterelnökhelyet- tes is, két óra hosszat tartott. A nyolcas bizottság tagjai, akik az ülés után informálták a sajtó képviselőit, az ülés lefolyásáról a legellentéíesebb fölvilágositásokat adták. Parlamenti tudósítónk először a nyolcas bizottság cseh iparospárti tagjánál érdeklő­dött, aki kijelentette, hogya közigazgatási re­form végrehajtásáról folyt a vita, amit azon­ban nem fejeztek be, hanem a jövő hét kedd­jén vagy szerdáján folytatják. Arra a kérdés­re, mit szól Slávik kassai zsupán ama kije­lentéséhez, hogy a választások júniusban lesz­nek, kijelentette, hogy erről szó sincsen, mert még nem történt döntés a választások termi­nusáról. ami arra jó, hogy a néha kissé nagyon Is egyensúlyt vesztett ötletek vad kilengései vissza grav italod ja mák a föld középpontja felé. A vörös és fehér forradalmak után jön a viruló zöld mező és erdő áldott, csendes teimékeny, életet-adó és koszolidáló munkája. Természetesen a modern kor embere ezt csakis úgy képzeli, hogy az eddigi igényte­len, állataival együtt élő analfabéta, pálinkás és primitív paraszt helyébe a dán, vagy a norvég paraszt magasabb sziuvonalu tipusa 'lép. Többet produkálni, hogy több és neme­sebb igényt lehessen kielégíteni! Legyen őrö­dre neki is a kényelmes, szép és egészsé­ges lakásban, rendezett tiszta gazdaságában és az élet sokféle nemes örömeiben. A gondolat szép, okos és életrevaló. Hodzsa egész Középeuirópát szeretné össze­fogni egy nagy kooperációban. Beszél Cseh­szlovákián kívül Romániáról, Jugoszláviáról, Bulgáriáról és Ausztriáról, mint e nagy kö­zépem répái. demokratikus munkaközösség tagjairól. Érdekes! — Mindenféle országról beszél, 'mindenféle nemzetről. Csak éppen egyről Bradács, a nyolcas bizottság elnöke, par­lamenti tudósítónk élőit hasonio értelemben nyilatkozott és kijelentette, hogy a közigazga­tási reform végrehajtásáról tárgyaltak s a legközelebbi ülés a jövő hét szerdáján vagy csütörtökjén lesz. A nyolcas bizottság nemzeti demokrata párti tagja olyan információval szolgált, hogy a közigazgatási refor méletbelépteíósének elhalasztását 1929 január l-ére egyedül az agráriusok kívánják. A szlovák néppárt és a nemzeti demokrata párt a legéleseb­ben állást foglalt ez ellen, de a többi koalíciós párt is ragaszkodik ah­hoz, hogy a közigazgatási reform julius 1-én lépjen életbe. A bizottság felhatalmazta Bra­dács elnököt, hogy az agrárpártban ismertes­se a többi koalíciós párt álláspontját s ebbeli tárgyalásainak eredményeiről a jövő hét szer­dáján referáljon a nyolcas bizottság előtt. nem. Legalább Sauierwein nem említi a cik­kében. Vagy talán közös elhatározással hall­gattak volna mindketten egy kényes, de égető kérdésről?! Elképzelhető-e, hogy egy­részről Sauerwein, aki elég kiváncsi, fel ne Vetett volna egy bizonyos aktuális kérdést, amidőn a zöld invernacioinálé révén Közép­én répa pacifikálásáról, megbékítéséről volt 'szó? És elképzelhető-e, hogy Hodzsa Milán, aki oly szépen beszél magyarul és aki a ma­gyarok közt, a budapesti politikai iskolában járt és ott képviselte a kisebbségeket, elfe­lejtett volna egy országot és egy nemzetet, amely Középen répának éppen a kellős köze­pén van és az ő nemzetével együtt él, meg­osztotta vele ezer évnek sok baját é's kevés .örömét is?! Beszélnek össze-vissza Köz épeur ópár ól. ;Mi ez a „KÖ!zépeurópa“, amelyet okvetlenül kibékíteni kell? Kerülgetik, mint a forró ká­sát. Még magyarán megmondani sem merik a becsületes nevét . . . Hodzsa Milánnak Sauerweinnel közölt politikai megnyilatkozásában is ez a legérde­kesebb. Az, tudniillik, hogy pont arről nem beszélt egy árva szét sem, ml nemcsak ben­Teljes fentartással közöljük még ama érte­sülésünket, hogy a kormány állítólag módo­sító javaslatot nyújt be a képviselőháznak a közigazgatási reformra vonatkozólag, amely szerint a kormány fölhatalmazást nyerne, hogy arra az esetre, ha julius 1-én életbe lép­ne a közigazgatási reform és ezzel meg­szűnne az eddigi megyei választmányok, illetve a történeti országokabn a tartomá­nyi képviselőtestületek mandátuma, ak­kor úgynevezett végrehajtó bizottságokat nevezhessen ki, hogy a közigazgatási ön- kormányzat folytonosságában vacuum ne álljon he. (!) Más oldalról cáfolják ezt a hirt. Ez ellentétes információkból minden­esetre leszűrhető annyi, hogy a koalícióban a közigazgatási reform vég­rehajtása és az országos választások ter­nünket, magyar okait, de utánunk rögtön, sőt velünk együtt és egyformán a szlovákokat is* és egyáltalán az egész köztársaságot és az emberiséget a legközelebbről érinti. Mert, hogy egy ilyen középeurópai paraszt-demok­rácia a Duna-Tisza köze, Magyarország és a 10 milliós magyarság nélkül lehetetlen még elképzelni is, — azt tán nem kell bizonyí­tani. Itt, azaz helyesebben: „ott“ van a hely­zet kulcsa. Sokat mond Hodzsa Milán hall­gatása! Az élet megy a maga utján. A párkák szövik az élet fonalát a keletkezés és elmú­lás párás félhomályában. Mi emberek csak ritkáin láthatunk bele a teremtés műhelyébe. És ha valami nagy katakiizmus zugó vihara pillanatokra szét is tépi az élet misztériu­mának ködös függönyét, — abból sincs sok ■haszna az emberiségnek. A teremtés megren­dítő látványa nem az ő gyenge idegeinek való. Fel nem fogja és elfelejti. De azért az élet folytatja a maga örök munkáját ren­dületlenül! A középe uTÓpai parasztdemtkr áci a a:h oz i még a Nagy Magyar Alföldnek is van szava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom