Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-19 / 115. (1742.) szám
6 192$ május 19, szombat. A világhírű Cseh Filharmónia Talich karmester veretesével e hő 20-en monstre-hansfversenyt render Pdstyén-fQrden Színhely: a pompás uj vágmenti stadion, 5000 személyre berendezve telésem s ezt akarta apám személyesen átmenni. Elnök: De miért nem ment az apjával? Klepetár: Készültem párisi útra, el akartam intézni az összes ügyeket. Novotny szavazóbiró: Hány órakor volt a veszekedés? Tanú: Délelőtt tizenegy előtt. Novotny szavazóbiró: Látta, amikor aláírták a meghatalmazást? Tanú: Nem láttam. Siegel szavazóbiró: Hallott valamit az álesküvőről? Tanú: Nem. Bátyám nekem nem szólt egy szót sem. Chmelik védő: A bőröndöt látta és tudta, hogy kié? Tanú: Láttam, még a monogrammra is emlékszem. Azt hittem, hogy Michalkoé. Ügyész: Biztosan emlékszik arra, hogy julius i6-án írták alá a meghatalmazást? Tanu> Emlékszem rá. Ügyész: Kizártnak tartja azt, hogy 15-én írták volna alá? Tanú: Ezt kizártnak tartom. Miért korrigálta Sikorsky a vallomását Az ügyész ezután rámutat arra, hogy amikor a tanút a vizsgálóbíró az alibi-ügyben kihallgatta, a julius 16-iki dátumról semmit sem tudott. Emiatt éles szóváltás támadt Kosztecska és Papik ügyész között. A védő kijelenti, hogy ax alibi-dolgot azért hagyták a főtárgyalásig, mert féltek attól, hogy Sikorsky esetleg újabb dátumra hivatkoznék, mint ahogy ezt tette már a vizsgálat folyamán, amikor a gyilkosság napját julius 29-re mondta s Klepetár erre alibit tudott bizonyítani. Az ügyes zmegjegyzi, hogy Speváková tanú vallomása szerint már julius 15-ike előtt beszéltek a családban a meghatalmazásról. Kosztecska védő: A gyorsírói magánjegyzetekre nem adok semmit. Az ügyész indítványozza, hogy olvassák fel Klepetár dr.-nak a Rozpravy Aventina című folyóiratban megjelent cikkéi, amelyben Könyvekről, emberekről, különböző dolgokról és kicsit magamról is" címen Klepetár dr. Önéletrajzot is ad. Klepetár a cikkben többek között azt írja, hogy igen nehéz neki önéletrajzzal fellépni a „nemzedék állatseregletében", mert eddig egy verseskönyvet adott ki, amelyet a kritika darabokra tépett és irt azonkívül egy drámát is. Elmondja a cikk ironikus, kötekedő modorában, hogy mily nehézségei voltak a kiadókkal, mert először verset kértek tőle, azután, mikor a versek megvoltak, regényt, majd drámát, esszét, végül pedig önéletrajzot, amelynek megírására azonban nem tudta elhatározni magát, hogy ne befolyásolja romboló irányban a közerkölcsöt. Felemlíti, hogy valami botrányos szakítása volt egy nővel, továbbá, hogy Páriában csak háromszor volt. Az államügyész jelentőségteljesen bólint a fejével, amikor az a rész kerül felolvasásra, hogy „Klepetár Parisban csak háromszor volt, egyszer Vlasta Burjánnal, a kémikussal, egyszer egy hölggyel s harmadszor akkor, amikor azt a hölgyet várta, aki nem jött ~ el“. rÁ csehszlovák népben még nem halt ki az áldozatkészség, mert ime, találkozott egy kiadó az Apollón folyóiratra, amelyet ő szerkesztett. Ami az irodalmi alkotást illeti. Kle- pelár a cikkben azt Írja, hogy az irodalom nem papiros, hanem élet, művészetet nem lehet nagy élmények nélkül alkotni s az életet egész teljében kell kiizlelni. Az államügyész főleg az utóbbi mondatokra fektet súlyt s megkérdezi Klepetártől, hogy mit gondolt ezalatt. Klepetár: A Pritomnost akkoriban kampányt vezetett a fiatal irók ellen, akik alig tizenhét-tizennyolc évesek és az élet komoly problémáiról írtak. Ebbe a kampányba illeszkedett bele ez a cikk is. Kosztecska dr. (Klepetár védője): Amint látható, Klepetár a cikkben maga ironizálja saját magát. Különben is annyi cikket szolgáltattam be, amelyek mást mondanak. De nem kívánom felolvasásukat. Egyébként van itt egy folyóirat, amelyben Klepetár a csehszlovákiai fürdőkről irt. Csorbáról csak néhány szóval emlékszik meg benne. A képeiket., mint azt bizonyítani tudom, az egészségügyi minisztériumtól szerezték be, nem áll tehát az az állítás, hogy, már az is ' Novotny szavazóbiró: Én jegyzek gyorsírással és kikérem magamnak ezt a gyanusit- gatást. Kosztecska: De kérem, az ügyész ur gyorsírói jegyzőkönyveiről van szó. Délelőtt az utolsó tanú Kubicgek Hella volt, aki 1924-ben Vázseceu üdült s ott Mi- chalko kicsalt tőle 1600 koronát. Ügyvédi felszólításra kötelezte magát Michalko arra, hogy havi kétszáz koronás részletekben törleszteni fogja ezt az összeget, de összesem csak kétszáz koronát fizetett. Michalko még kétezer koronát akart tőle kicsalni, de ő már nem adhatott neki, mert nem volt több pénze. Az elnök ezután a tárgyalást megszakítja és félórai szünetet rendelt el. Szünet után az elnök konstatálja, hogy Zibrin dr. uagymihályi ügyvédjelölt nem érkezett meg a tárgyalásra, mert beteg. Mivel több tanú a délutáni tárgyalásra nem jött el, az elnök iratokat kezd olvasni. Először Wert- heim Salamonnénak, Vörösmarty Margit amerikai munkaadójának levelét olvassák fel, amelyet a bankámé 1926 szeptemberében írt Margitnak, amikor ez már nem volt az élők sorában. Wertheimné a levelet Biarritzból irta s azt Írja benne volt társalkodónjőének, hogy „igen hiányzik neki." „Nem is hiszem, -- írja Wertheimné, — hogy férjhez ment. Jöjjön vissza hozzám, nagyon várom. Küldtem magának egy ruhát, amit a férjein hordott, isztittassa ki, hátha a férje viselni tudná.“ Elnök: Ebből a levélből azt. látni, hogy Margit We.rtheimnénak Biarritzba megírta, hogy férjhezment. Margit végrendelete Azután felolvassák Wertheimék bizonyítványát arról, hogy Margit őuáluk tizennégy évig állott szolgálatban, takarékos, tiszta, rendes, becsületes, példás nő volt. Az angolból fordított bizonyítvány után felolvassák ugyancsak angol redeti után Vörösmarty Margit végrendeletét. A végrendelete Margit 1918-ban irta meg Newyorkban. A testamentumban Margit meghagyja, hogy halála után fizessék ki minden esetleges adósságát. Vagyonát szeretett anyjának hagyja. Abban az esetben, ha édesanyja előbb halá- lozna el, mint ö, minden ingó és ingatlan vagyonát nővérei öröklik egyenlő részesedés szerint. A végrendelet végrehajtásával húgát, férjezett Pánthy Erzsébetet bízza meg. Elnök: Margit többi levele nem bir fontossággal. Klepetár bűnössége melleit bizonyát, hogy cikkében Csorba-tóról is közölt fényképet. Hamisítványok és hazugságok labirintusában Az elnök azután felolvastatja a további iratokat. Margit prágai bejelentőlapjai kerülnek elő. Sikorsky hamis meghatalmazásai hitelezői részére egy nagyszerűen hamisított szerződés, amelyet Sikorsky állított ki Mi* chafko részére s amelyben Michalko „reprezentációs költségei" ötezer koronát tesznek ki. Elnök (Sikorskyhoz): Miért irta ezt az ál szerződést? Sikorsky nem tud válaszolni az elnök kérdésére. Elnök (Michalkóhoz): Hasznát vette valahol ennek az írásnak? Michalko: Nem. Majd előkerülnek Sikorsky bizonyítványai, amelyek arról tanúskodnak, hogy Sikorsky Kassán hat polgárit végzett. További képzettségéről nincsenek bizonyitványok. Az elnök felolvassa Michalko egy levelét, amelyet Michalko Parisból irt az apjának. A azt írja apjának, hogy Parisban ellopták tízezer frankját, ezért arra kéri apját, hogy utazzék be Liptószentmiklósra, vegyen ki a bankból 20.000 koronát és küldj© meg neki Párisim. Elnök: Miért irta ezt? Volt magának pénze Liptószentmiklóson? Michalko: Nem volt ott semmi pénzem. Nem tudom, miért írtam ezt az apámnak. Kosztecska dr.: Ez ki fog derülni Michal- ko Klepetárhoz irt leveleinek felolvasásakor, mert ezekből kitűnik, hogy Michalko a 10.000 frankos lopással Klepetárt is hitegette s a levelet bizonyára Klepetár megnyugtatására irta. Az utolsó levél Majd Vörösmarty Margit amerikai útlevele kerül elő az iratok közül, azután áz a levél, amely nyilvánvalóan Margit utolsó írása volt s amelyben Margit azt írja Fülöp dr. kassai ügyvédnek, hogy visszavonja feljelentését, amelyet Miehalkóék ellen tett házasságszédelgés címén. Azután sorra olvassák Miclialkónak Kle- petárhoz írott leveleit s a válaszleveleket. A levelek először apró-cseprő dolgokról szólnak, azután mind ttöbbet keiül szóba az affér, mely alatt a vádlottak kijelentése szerint mindig az eskefcési komédiát gondolták. Mind többször esik arról szó, hogy Michalkóról Prágában furcsa hírek vannak forgalomban s Mi- clialko egyre utasítja Klepetárt, hogy igyekezzék a" híreszteléseket elnémítani és ha kell, perelje he az ő nevében a kósza hírek terjesztőit. Klepetár az utolsó levelekben már szemrehányásokat tesz Miclialkónak párisi dolgai miatt. Felolvassák Michalkónak Kucsera Verához, rouduici szerelmeséhez írott levelezőlapjait, amelyekben állandóan „gondol reá" és „csókjait küldi". Táviratokat is felolvasnak, amelyeket Michalko Strassburgból, majd — Mert barátok voltunk, azért irtani ezt. A barátságunkra gondoltam. A tö’bbi levelekben érdekesen rajzolódik ki Michalko viszonya Sikorskyhoz. Ilyen s ehhez hasonló kitételek nagy számmal fordulnak elő Miclialkónak Sikorskyhoz irt leveleiben: „Mit csinálsz, miért terjesztesz felőlem fantasztikus hirekei? Elvesztetted talán az eszed?" Vagy: „Már többször elárultál, de mindig megbántad azután". Más levélben: „Senkit sem akarok bántani. Klepetár törekvő fiatalember, aki nemsokára doktorálni fog. 0 nem haragszik rád dolgaid miatt". Egy másik levélben Michalko azt írja Si- korskynak: „Azt hittük, hogy benned támogatást fogunk találni". Az ügyész megkérdi Micííalkót, hogy kinek a nevében beszél még? Michalko váltig kitart amellett, hogy csak a saját nevében. Felolvasnak egy levelet, amelyben Michalko felszólítja Sikorskyt, írjon Kassára, hogy Margit Parisból pénzt kér. Elnök: Miért irta ezt Sikorskynak, hiszen akkor már Margit halott volt? Michalko nem tud felelni. Siegel szavazóbiró: Maga augusztus 28-án azt irta Kassára Margit írásának a hamisításával, hogy7 Margit Amerikába megy. Szeptember 11-én pedig, amikor ez a Sikorskyhoz intézett levél kelt, már azt írja, hogy a pénzt küldjék Margit után. Ez tehát már egy előre elkészített terv volt. Michalko: Legfeljebb Sikorsky dolgozhatta ki ezt a tervet, mert az ő felszólítására írtam ezeket a leveleket. Ügyész: Nincsen olyan levél, amelyben Sikorsky- felszólította volna magát erre. Egyáltalán maga írt mindig, hol Klepetáruak, hol Sikorskynak, hogy mit tegyenek. Elnök: Miért irta Sikorskynak két héttel a főtárgyalás előtt, az egyik csempészett levél3?raha //., ^Jindrisská 16. szállítja Önnek az igazi kézzelvan’ott budapesti cipőt. Párából küldött s amelyekben állandóan pénzt kér a gazdag nagykereskedő lányától. Ürügyül azt hozza fel, hogy beteg és megoperáltatta magát, de most pénzre van szüksége. Kér 2000 frankot. Az egyik távirat igy szól: „Küldj 2000 frankot táviratilag, hogy minél előbb nálad lehessek". A következő távirat már ezt tartalmazza: „Pénzt megkaptam, utazom Berlinbe". Michalko és Sikorsky levélváltása kerül ezután sorra. A levelek ismertetése közben többször intéz az elnök kérdéseket Michalkóhoz, amelyekre a vádlott sok esetben nem tud válaszolni. Midőn felolvassák azta levelet, amelyben azt Írja Michalko Sikorskynak, hogy „ne terjesszen felőle fantasztikus híreket, mert minden ütés, amelyet rámér, neki is fájni fog", az ügyész megkérdi Michalkót, hogy mit gondolt ezzel. Michalko dadog, igyekszik kitérő választ adni s végül is azt mondja: ben, hogy abban az értelemben valljon, hogy Margit Amerikába ment, .ahol férjhez ment. Michalko: Mert én ártatlan vagyok a ter- hemre rótt bűnökben s mert Sikorsky vádol engem. Azután folytatják a levelek felolvasását. Az egyikben azt írja Michalko, hogy „hozzátok rendbe a dolgot Kovárovával. mert hiszen tudod, hogy milyen következményei lennének ennek. Tégy meg mindent, hogy ne beszéljenek rólam". Ügyész: Tehát maguk sem bíztak Ková- r óvá bán? Hogyan hihetünk mi neki? Arról van szó, hogy hihetünk-e neki? Michalko: Hihetnek neki. (Derültség). * A további leveleket, amelyek felolvasásra kerülnek, Sikorsky különböző csípős megjegyzésekkel látta el. Michalko egyik levele jelentős mondatot tartalmaz: „A baráttal védekezni: a barátság elárulása". Heves szóváltás az ügyész és a védő között Ekkor az államügyész és Kosztecska dr., Klepetár védője között heves összecsapásra kerül a sor. Az államügyész felmutat egy levelet s azzal igyekszik megcáfolni Klepetár dr. azon állítását, hogy miuden levelét s igy a Miclialkónak Berlinbe poste restante küldött levelét belül látta el címmel. A felmutatott levél ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Kosztecska dr.: Konstatálom, hogy az ái- Iamiigyész privátlevclezéseket foglal le. Ügyész (felugrik): Kikérem, hogy eljárásomat kritizálja. Teljes jogom van arra, hogy belátásom szerint járjak cl. Elnök csendesíti a vitatkozó feleket s kijelenti, hogy* az állam ügyésznek kétségtelen joga van bizonyítékait beszerezni. Ügyész: Én a levelet nem foglaltain le, hanem az a hölgy, akihez ez a levél íródott, ideadta nekem azzal, hogy nem kíván tanúskodni. Különben is, én tanuk után nem utazom ki Budweissba, mint Kosztecska dr. Az igy támadt feszült hangulatban hirdeti ki az elnök, hogy a tárgyalást berekeszti és bob lapra halasztja el. A tárgyalás berekesztése után tárgyalások indultak meg, hogy a Kosztecska dr. és Papik dr. ügyész közti vitát elsírnitsák, ami az elnöknek végül sikerült is, úgy hogy a lapok rendkívüli kiadásának az a hire, hogy Kosztecska dr. leteszi a védelmet, tárgytalanná vált. Vasárnap válaszfiák tnes Tordán Erdély unitárius pSspákéi Töreki, május 18. Május 20-án, vasárnap választják meg Erdély unitárius püspökét, Fe- ! reme József utódját. A választás, amelyre már most Erdély minden részéből számosán sereglenek Tordára, valóságos kegyeleti ünnepély lesz az elhunyt Ferenc József püspökért. Az egyház hivatalos jelöltje a püspöki méltóságra Borosé György dr., az eddigi helyettes ' püspök, szeptember 21-én kelt levélben a vádlott Karcok [az Klepetár Írót és emberi önvallomása „Árulást“ emlegetnek Michalko levelei
