Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)

1928-05-11 / 109. (1736.) szám

1928 május 11, péntek. TKXGM-7VVAOSyaft.mRL.3S> Borzalmas orkán pusztított tegnap Budapesten, amelynek mintegy száz sebesültle van Az orkán feldúlta a Margitszigetet, Városligetet és Népligetet, fákat tövestől csavart ki és embereket gummllabda módjára vágott a földhöz Budapest, május 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap bor­zalmas orkán pusztított Budapesten, amely kora hajnaltól késő délutánig dühöngött. Az orkán hajnalban hat óra tájban keletkezett és reggel fél kilenc órakor tombolt a legerő­sebben. Ekkor 90 kilométeres sebességet ért el a szél­vész. Ilyen nagy szélsebesség Magyar-1 országon csak a legritkább esetben fordul I elő A tomboló orkán gyökerestől kitépte t fákat. So'k helyen | a kidőlt fák elzárták az úttestet, úgyhogy j megbénult az utcai forgalom. A 'villamosok néhol fél óráig álltak és voltak utcák, amelyeken sem kocsik, sem autók nem közlekedhettek. A Margitszigettel szemben a Pannónia csónakház köteleit elszakította a vi­har, r.gyhogy a viz és a szél elsodorta. A Margitszigeten a fák egész sorál csa­varta ki az orkán. Nagy pusztítást vitt. vég- \ hez a Városligetben, a Népligetben és óriási károkat okozott a budai Városma­jorban. A szörnyű viharnak mintegy száz sebe sültje van, akiket részben a lehulló cimtáblák sebeztek meg, részben az orkán vágta a földhöz őket. ’ Legtöbbjük kar, vagy lábtörést, sokan kopo­nyatörést szenvedtek. Aj orkán legsúlyosabb áldozata egy ma­gántisztviselő, akinek a keleti pályaudvar közelében a ház­tetőről egy tégladarab esett a fejére, úgy hogy rendkívül súlyos agyrázkódást és belső vérzést szenvedett. A szerencsétlen embert, akinek a szé- \ mélyazonosságát még nem tudták meg­állapítani, életveszélyes állapotban szál­lították a kórházba. Winter Bertalan kereskedősegéd, akire rázu­hant egy leszakított cé’gtábla, agyrázkódást szenvedett. Tárnái Mariska virágárusnöt egy szélro­ham a falhoz vágta, a leány elbukott és az orkán tíz méterre továbbsodorta. Eköz­ben súlyos bordatörést, lábtörést, májzu- j zódást és belső sérülést szenvedett. Súlyos zúzott sebet szenvedett a fején Schwarz Mariska hivatalnoknő egy lehullott erkélydarabtól. Pál Rudolf kifutófiut egy erős szélro­ham valósággal lefújta a kerékpárjáról. Súlyos bordatörést szenvedett. Weiss József 62 éves hordárt az orkán a robogó villamoshoz vágta. Koponyatörést szenvedett. Molnár István nyugaimazoti postatisz­tet a lezuhanó cserepek valósággal meg­skalpolták. Egy éles cserópdarab hátul egészen a füléig lemetszette a postatiszt fejbőrét. Igen súlyos szerencsétlenséget okozott a szélvihar a Fővárosi nyomda épületében. A vihar ledöntötte a városháza Gerlóczy-utcai .tetőzetén levő három méter magas, több mé­termázsa súlyú kéményt. A lehullott tégla­darabok ráhullottak az alatta lévő nyomda­épületre, beszakitotiák az üvegtetőt és Drechsler Aladár, valamint Babics Imre nyomdá­szokat súlyosan megsebesítette. Az orkán a késő délutáni órákban lecsende­sedett, amely után a hőmérséklet rendkívül erős mértékben lehűlt. Éjszaka a hideg foko­zódott Szombathelyen a hőmérséklet a fagy­pont alá sülyedt. Az éjszakai hideg nagy károkat okozott a Dunántúl. Különösen a gyümölcsösben és a szőlőben nagy a kár. Bessenyei a francia enciklopédistákéri, Széchényi az angolokért lelkesüli, mig a mai Magyarország az olaszok felé fordul Egy olasz lap érdekes cikke a fascizmus és a magyar nacionalizmus viszonyáról Róma, május 10. Az Impero mai számában Julio Bucchi cikkezik és cikkében a fasciznius és a magyar nacionalizmus viszonyát fejtegeti. Megemlíti, hogy az olasz par­lamenti csoport magyarországi látogatása ismét közelebb hozta egymáshoz a két baráti nemzetet. Rendkívül érdekes és figyelemreméltó a Klebélsberg kultuszminiszter által megindított neonacionalizmus, amely lélekben rokon a fascizmussal, mert az uj emberi típust, az uj magyart akarja kitermelni. Kétszáz évvel ezelőtt Bessenyei és a gárdisták a francia enciklopédistákból merítettek, Széchenyi az angolokért lelkesült és a mai 31a- gyarország az olaszok felé fordul. Természetes, hogy Magyarországon nem fog az olasz fasciznius kópiája kialakulni, mert a két ország viszonyai merőben különböznek, de az olasz fascizmust és a magyar nacionalizmust ugyanazok az eszmék és ugyanazok a szel­lemi rugók mozgatják és a cél is ugyanaz: a nemzet naggyátétele. Senki sem értette meg jobban a háború utáni Olaszország lelki világát, mint Magyarország és ezért van, hogy Olaszország is olyan közel érzi magát Magyarországhoz. A politikai bűnügyek befejeződtek Magyarországon P@sfhy Pál igazságügyüliriiszfer a hogy a gyorsított eljárás alapján mindössze hustonhetten ül^ek — Az esküdtszék és az ügyvédi numerus c«ausws kérdése — — Hétéves korában tűnt el egy kalocsai kis­leány és tizenkilenc éves korában visszatért szü­leihez. Kalocsáról jelentik: Még 1915-ben beje­lentette a rendőrségen egy kalocsai lakos, hogy hétéves kisleánya, Fazekas Julianna eltűnt, Et­től az időtől fogva senkisem látta a kisleányt. Nemrégiben azonban váratlan fordulat történt. Egy kifejlett, 19 éves hajadon állított be az édes­anyához Kalocsán. Elmondotta, hogy 1915 májusá­ban egy ismeretlen asszony megszólította őt az utcán, majd kocsiba ültette és Kiskunmajsára hajtatott el vele. Ez az asszony Fekete Illcsné, egy kiskunmajsai gazdálkodó felesége volt, aki elhitette vele, hogy neki tulajdonképpen ő az édesanyja és eddig csak nevelésben volt Faze­kasoknál. A kisleány elhitte ezt a mesét. Fekete Illésék szigorúan őrizlek a kisleányt, nehogy ide­gennel találkozhassék. Később, mikor felserdült, az esetei igen gyanúsnak találta. Többeknek pa­naszkodott erről, majd egy szép napon megszökött Kiskunmajsáról és hazatért szüleihez. Az ügyész­ség gyermekrablás címén indított eljárást Fekete [llésné ellen és férje, mint tettestársa ellen. A férj azzal védekezett, hogy felesége a hazahozott gyermeket, mint fogadott gyermeket mutatta be és ő elhitte ezt. A bíróság Fekete Illést felmen­tette, mig az asszonyt hathónapi börtönre ítélte. — A magyar dalosszövetség összeírja a ma­gyar dalegyesülcteket. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A belügyminisztérium a csehszlová­kiai magyar dalosszövetség alapszabályait jóvá­hagyta. A szövetség most megkezdi a magyar dai- kulturával foglalkozó dalegyesületek összeírását. Minden remény meg van arra, hogy a szövetség a jövő évben már megtarthatja Kassán első nagy “dajosver-eenyéi Budapest, május 10. A költségvetés mai képviselőházi tárgyalása során az igazság­ügyi tárca költségvetésénél felszólalt Pesthy Pál igazságügyminiszter és válaszolt arra a támadásra, amelyet a Hatvany-tárgyalással kapcsolatban Propper Sándor szociáldemo­krata képviselő intézett a bíróság ellen. Hang­súlyozta, hogy a magyar bíróságoknak feltétlenül poli­tikamenteseknek kell lenniük. A magyar bíróság az ország élő lelkiismerete kell, hogy legyen. Kijelenti, hogy a folyamatban lévő Hatvany- bünperbez nem szól hozzá, ehhez legkevésbé neki szabad hozzászólni. Mivel azonban egyes képviselők kifogásolták a főügyésznek Rathe- nauról tett megjegyzését, kijelenti, hogy Raíhenau egy nemzetnek közbecs ülésben álló féríia volt és sajnálatát kell kifejez­ni, hogy magyar bíróság előtt kritika hangzott el róla. Ezután az esküdtbiróság intézményéről szól. Kijelenti, hogy a maga részéről az esküdtbiróság intézményét helyesnek tartja, azonban jelenleg a társadalom po­litikailag nem elég érett ahhoz, hogy az eskiidíbiróságot bevezethessék. Ezután az igazságügyminiszter az ügyvédi nu­merus claususról szólt. Felvette programjába az ügyvédi rendtartás reformját és a zári szám bevezetését. Távol áll tőle az a gondolat, hogy meg­csorbiísa az ügyvédek szabadságjogát, csupán az iigvvédek helyzetére való te­kintettel, szociális érdekből, ar arja be­vezetni a zárt számot. Ezután a hítbizományok reformjának kérdé­sére tér át, amelyet feltétlenül szükségesnek tart, azonban annyi mérlegelendő szempont van ebben a kérdésben, hogy komoly előké­szítés nélkül a hítbizományok reformját nem lehet a közvéleménybe bedobni. Pesthy igazságügyminiszter a következő­képp fejezte be beszédét: ITa egy esztendőre visszamenőleg összehasonlítást teszünk, meg kell állapítanunk, hogy a politikai bűnügyekben eljutottunk a befejező aktusokhoz. A gyorsított eljárás , alapján még letartóztatásban levők szá­ma huszonkettőre olvadt le. Elértünk olyan államférfiul elhatározáshoz, amely manifesztálta, hogy ez a rezsim meg ki­van bocsátani. Azonban nem jogos és méltányos az a kíván­ság, hogy a megbocsátás útját egész terjedel­mében csak én tegyem meg egyedül. Minden féleszíendőben kommunista pucs- csokról kell hallanunk. Fogjunk össze mindannyian, hogy ezeknek a puccs­kísérleteknek még a lehetősége is kikii- szöböltessék. A miniszter beszédét a képviselőház lel­kes tapssal fogadta. A munkácsi városkáién kit kommunista képviselőtestületi tat súlyosan inzultáli esv őslakos városatyát Nagy felháborodás a városban Grünstein Bár tanácstag bántalmazása miatt Munkács, május 10. (Munkácsi tudósí­tónktól.) A munkácsi városháza kommunistái sorozatos botrányok okozásával akasztották meg a közelmúltban többször egymsután a képviselőtestület és a városi bizottságok munkáját. Legutóbb a képviselőtestület által vörös terrorral megszavaztatott ötezer koro­nás sztrájksegély kierőszakolása körül fej­tettek ki botrányos tevékenységet. Az ősla­kos magyar nemzeti párti képviselőtestületi frakcióval fuzionált városi gazdasági párt vl- bortagja, Grünstein Mór megfe]ebbezte a sztrájksegélyről: megszavazását. Emiatt a kom- nrronwták haragja teljes vehemenciával Grün­stein képviselőtestületi tag ellen fordult. Ami­kor a kommunisták megtudták, hogy Griin- stein megfelebbezte a határozatot, Derkács kommunista párttítkár egyik tár­sával felkereste R. Vozáry Aladárt és durva tónusban közölték vele, hogy Grüstein Mórt magatartása miatt meg fogja fenyUeni. Pénteken délelőtt a párttittkér másodmagával felment Grünstein magánlakásába és a leg­durvább módon kvaiifikálhatatlan fenyegetés­sel vonta felelősségre az éppen ebédnél ülő városatyát, aki felháborodva utasította ki őket lakásából é# 7 mmramnn a rendőrségen magánlaksértés és életve­szélyes fenyegetés címén bűnvádi felje­lentést tett ellene. Ezt az incidenst kedden délután egy másik összetűzéssel tetőzték meg. Petrigalla Péter dr. polgármester pártközi értekezeletet hí­vott össze a városi tisatviselőválaszlások meg­beszélésére. Az értekezleten Derkács és Ho- . rovicz kommunista vezérek kifogást emeltek Grünstein Mór jelenléte ellen, aki kívánsá­gukra hajlandó volt eltávozni, de távozóban egy csípős megjegyzést tett a kommunisták felé. Horovilz Grünstein után rohant, a folyo­són utolérte és nekitámadt a hatvankét­éves embernek, akit a további tettleges inzultustól Szánthó László, a képviselő­testület keresztényszocialista tagja igye­kezett megmenteni. Hátulról lefogta a támadót, de ekkorára, már olt termett a másik kommunista vezér. Derkács is és most. ö kezdte ütlegelni Grünstein Mórt< Pecekig tartott a botrányos jelenet, amely­nek a pártközi értekezlet tagjai is szemtanúi voltak. A botrányos verekedés után a polgár- mester nyomban feloszlatta a pártközi érte­kezletet, a tettleg bánttlmazott városatya pe­dig haladéktalanul a rendőrségre sietett, ahol feljelentést tett támadói ellen. MINDENNAPI DOLGOK Trtii: DÁRKÓ ISTVÁN — A járvány leküzdése, -n Paradox divatja háború utáni'napjainknak, hogy szeretünk csúnya dolgokat szépen cirkalma- zott, ízlésesen összeállított és nagyképűen biztató nevekkel ellátni. Úgy hangzanak ezek a nevek, hogy az ember nem mer haragudni, fájdalmat érezni, boszankodni és sírni a tartalmukat képező dolgok fölött. Ha az alma belül rothadt, legalább kívül legyen tulipiros. El kell csodálkozni rajta, hogy milyen gyönyörű neveik vannak a mai csúnya dolgoknak. így mondjuk például: leépítés. Abban az eset­ben mondjuk igy, amikor ezt értjük alatta: „Kirúgták az állásából.*4 Megfelelően mondani kellene, hogy „felépítés", ami ezt jelentené, hogy polgártársunknak jól megy a sorai így azonban nem beszélünk. Ezt tudjuk egyszerűen és merjük szimplán is kifejezni, tekintve, hogy semmi rosz- szat, amit takarni kéne, nem jelent, hanem ellen­kezőleg, jelenti a kívánatosat, az elfogadhatót, jót és szépet: a ritkát! Az emberi jellem tiszteletreméltó törekvése, bogy szereti szépkülsejii dolgokkal körülvétetni magát. Igeu dm, törekvés, csakhogy eleget tenni neki ma igen nelUz, majdnem kivihetetlen dolog. Úgy kell hát lenni, hogy a bennünket körülvevő csúnyaságokat kívánjuk, titkolt misztifikációval, elfogadhatóan hangzó nevek hamisan csinos ruhájával, agyafúrtan felrakott arc, ajak és egyéb festékek kendőjével legalább eltakarni saját sze­meink elől. így mondjuk tehát: „A helyzet konszolidá­lása.44 Vagy: „A gazdasági helyzet szanálása.4* Továbbá: ,.A lelkek harmóniája utáni törekvés** és — pars pro u tó — például a „leszerelési kon­ferencia.44 (Tíz évvel a világháború után.) Ezeknek a szépségflasíromoknak sorban eze­ket kéne, tartalmi kivonatban és az erélyes cse­lekedetek büszkeségével jelenteniük: „Ne gyötör­jük az embereket tovább a bizonytalansággal*4, továbbá „Engedjük meg, hogy mindenki élni tud­jon44, folytatólagosan, „A fegyvereket végre mind­nyájan komoly; i tegyük le44 és végül, mindnek az összegeképpen „Éljünk békében egymás mel­lett44. Ehelyett a bájhatást előidézni hivatott, ta­paszok alatt, a festék alatt más szándékok, sebek és üszkösödések vannak. Az egyik alatt: „A bi­zonytalanság bizony célszerű állapot az emberek számára, mert félelmükben szépen meghúzzák magukat4*. A másik alatt: „A magasabb gazdasági követelmények kielégítésének folyamata nem lo­bot tekintettel a: egyénék érdekeire, mii. mon­dunk érdekeire, életlehetőségeire!44 A harmadik flastrom ezt takarja: ,,A fegyvereket letenni/ a letevést kikényszeríteni nem az erre hivatott kon­ferencia feladata, mert a konferenciáknak, min­den -Időbeli szápnevü konferenciák örök törvényű

Next

/
Oldalképek
Tartalom