Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-25 / 96. (1723.) szám

Mai számunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A sziovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURAMY1 LÁSZLÓ FORQÁCtt GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice T2, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hirlap, Praha Oslakesfront (—) A legintrazigensebb szlovák centra­lista lap a napokban mint újdonságot fölve­tette azt az eszmét, hogy a szlovákok a cseh- német kölcsönösség példájára a sziovenszkói magyarokkal és németekkel együttes gazda­sági ankétokat rendezzenek, amelyeken egy- egy szlovák, magyar, illetve német előadó is­mertetné a legaktuálisabb gazdasági problé­mákat. A lap nagy sajnálkozással állapítja meg, hogy kezdeményezés — mely különben nem egyéb, mint Nitsch képviselő két évvel ezelőtt felvetett eszméjének kissé szerényebb formában való felújítása — a szlovák sajtó­ban egyáltalában semmi visszhangot nem kel­tett. Csak a Prágai Magyar Hirlap és a Press- burgér Zeitung foglalt a tervhez állást. Szlo­vák részről ugyanilyen hallgatás fogadta an­nakidején — egy-két szlovák néppárti vissz­hangot leszámítva — Nitsch tervét is. Nekünk az nem vigasztalás, amit Ivánka lapja hoz fel vigasztalásunkra, hogy a szlovák sajtó a gaz­dasági szükségesség természetes reálpolitiká­ja helyett, mint két évivel ezelőtt, most is struccpolitikát folytat. Ez akkor is katasztrófa-politika volt és ma is az. Mert mit parancsol tiz óv óta az idők szava Szlovenszkónak és Ruszinszkónak? Gaz­dasági önvédelmet, őslakospolitikát. Mi Kasz- szandraként kiáltottuk az első naptól: ipar mink tönkremegy, a tarifarendszer megbénítja ősterményeinek exportját, a munkanélküliség egyre végzetesebb arányú, a kivándorlás nő, a pénz fokozatosan és könyörtelenül a Mor­ván túlra áramlik, szóval visszavonhatatlanul szegényedünk. A kenyér, a szent kenyér össze kellene, hogy forrassza közös politikára a sze­gényedő országrész minden nemzetét: szlová­kokat, magyarokat, németéket, ruszinokat, egyaránt. Ez az a legszélesebb gazdasági és szociális alap, melyre valamennyi sziovenszkói őslakospártnak föl kellene politikáját építenie. Sőt maga az autonómia gondolata sem céloz­hat mást, mint elsősorban a gazdasági önvé­delmiét. Nekünk nem mindegy, hogy a szlovák­ság praletarizálód-ik, vagy sem, de épp úgy a szlovákságnak sem lehet közömbös, hogy a rossz birtokpolitika következtében a magyar mezőgazdasági vidékek termelése hanyatlik s egyikünknek sem közömbös az, hegy a sze- pességi németek ipara romokba hever s a Tátra-politika balkezessége miatt az idegen­forgalom csökkenése esetén a Szepességre újabb szegényedés vár. A szlovák és német pességi németek ipara romokban hever s a mi leromlásunk az ő leromlásuk is. És mit 'látunk tiz esztendő óta? Találko­zott-e egyetlen koncepciózus szlovák politikus, aki igazi sziovenszkói politikát tudott volna megfogalmazni és űzni? Egyetlenegy: Bazov- sky merte kimondani, hogy a „szent kenyér" politikáját kellene megvalósítani, de ez a megállapítás is csak szó maradt, szép szónoki virág. A többi szlovák politikus vagy centra­lista, tehát nem sziovenszkói létharcpolitikát, hanem prágai érdekpolitikát követ, vagy pe­dig ugyan autonómista, de csak partikuláris szlovák s nem pedig egyetemes sziovenszkói érdekekért száll síkra. S igy előállott az a ko­mikus helyzet, hogy mindkét szlovák véglet dezorganizálta a sziovenszkói gazdaságpoli­tikai frontot s tudatosan kizárta belőle úgy a magyarokat, mint a németeket. Előállott az a bizarr helyzet, hogy a legreálisabb politikai ál­láspontot: az őslakos összefogás politikáját, egyedül a lenézett, a politikai élet irányításá­ból kiközösített kisebbségi pártok képvisel­ték. A szlovák pártok tiz évig csak koncepciót­lan negációs politikát űztek: mindannak ne- gáciőját, ami magyar és ami a régi világra emlékeztetett. Ezért lett például kísérleti Kétezer házat döntött romba, száz lakost sebzett halálra a korinthusi földrengés! katasztrófa A históriai nevezetességű görög város ma olyan, mint a temelő — lliabh hatasztrőfiiira lseit elkészülnünk — Athén, április 24. A tegnapi földrengés ereje a távirati és telefonforgalmat is meg­szakította. Ezért még kedd délutánig sem si- ' került a földrengési katasztrófáról teljesen áttekinthető képet szerezni. Annyit azonban már megállapítottak, hogy az egy Korinthus városában kétezer ház omlott össze. Lutraki fürdőhelyen az épületek nagyré­sze szintén rombadőlt. Klamaki városkában csupán egyetlen ház maradt épségben. Em- beráldozatofcban nem történt nagy veszteség, mert a katasztrófát megelőző könnyebb ráz­kódások és a földalatti morajlás a lakosságot figyelmessé tette s igy az emberek idejében hagyták el házukat. A halottak számát egész­ben harmincra becsülik és mintegy ezerötszá- zan váltak hajléktalanná. A szerencsétlenség színhelyére segitőcsap átok a t küldtek ki. A Vossische Zeitung tudósítója Athénből a kővetkező részleteket sürgönyzi a korin- thusi földrengésről: A város teljesen romokban hever és .olyan a külseje, mintha egy uj Pompéji len­ne. Az antik Korinthus is sokat szenvedett, az antik épületeknek egész sora szétrombo­lod ott. Korinthus városában, Lutrakion, Ka- lamaki és Amazdebris városkákban az épü­leteknek nyolcvan százaléka romba dőlt. Egyedül Korinthusban húsz halott és het­ven súlyos sebesült áldozata van a földren­gésnek. Az első földlökés hétfőn este 10 óra 15 perckor következett be és öt másodpercig tartott. Miután a földrengési központ Korin­thus vidékén volt, az epicentrumból köz­vetlen érték a rengési hullámok a föld felü­letét, aminek következtében a talaj eredeti helyzetéből többször kimozdult függőleges irányba és azután visszazuhant. Az első ren­gés azonnal romokba döntötte Korinthus elektromos müvét, úgy hogy a városra vak sötétség borult, ami csak fokozta a pánikot. Mintha Buhver regényének fejezetei ele­venedtek volna meg, azok a részletek, ame­lyek Pompéji pusztulásári szólanak. A ko­romsötét éjszakában az utcákon kétségbeeset­ten szaladgáltak az emberek, az asszonyok és .gyermekek sírtak és jajgattak, a város olyan volt, mint a feltúrt hangyaboly. . Az első földlökésre hosszabb-rövidebb időközökben mintegy húsz földlökés kö­vetkezett, azonban ezeknek intenzitása már nem volt olyan erős, mint az első rengésé. A földrengés tektonikus természetű volt, vagyis a föld belsejében végbemenő kéregel­tolódások okoftáik. A lap tudósitója kedden délelőtt járta vé­gig a rombadőlt Korinthus és Sena utcáit. Korinthus városa olyan, mint a temető. Az utcákon hatalmas halmokban torla- szolódiik fel a törmelék. Olyan csend uralko­dik, mint a halottasházban és a romok között a vagyonukat és hozzátartozóikat vesztett em­berek úgy járnak-kelnek, mint a kisértetek. A város összes sütődéi rombadőltek, úgy hogy éhínség veszedelme fenyeget. Athénből húsz tonna kenyeret küldtek első segítségképpen. A lakosság legnagyobb része a mezőkön vert sátrakban tanyázik. A pánikot még az is fokozta, hogy a fegyintézetből a foglyok a rengés bekö­vetkezésekor kitörtek. Ámbár a fegyőrök fegyverüket használ­ták, a megdühödött fegyencek keresztül tör­ték a kaput és kirontottak a városba, ahol azonnal hozzákezdtek a rombadőlt házak ki­fosztásához. A görög kormány két nagy személyszál­lító gőzöst indított útnak Korinthus felé, hogy, a hajlék nélkül maradiakat behajózzák és Athénba szállítsák. üsiéqI segítség London, április 24.A korinthusi öbölben tartózkodó angol bajók matrózai azonnal a katasztrófa színhelyére siettek, hogy a lakos Ságnak segítséget nyújtsanak. Az athéni an­gol követ tegnap távirati utón a brit Földközi-tengeri flotta parancsnokától segítséget kért, mire az admirális a Stuart és Perthshire hadihajókat Máltából Görögországba vezé­nyelte. A két hadihajót szerdán követi az Eag le cirkáló, amely repülőgépet visz a fedélze­tén, továbbá a Ceres ©3 Calypso cirkáló, melyek kórházi felszereléseket visznek. Azonkí­vül a Maine kórházhajó is megkapta a parancsot, hogy Máltában vegyen fel anyagot és azonnal induljon; Korinthusba. Miből magyarázhatjuk az egymásra kővetkező földrengés! szerencsétlenségeket 1 (V. Z. dr.) Alig egy hónapja annak, hogy a Levante partján borzalmas tektonikai ren­gés pusztított, amely Smyrnában és Torbali- ban emberéletben és anyagiakban óriási ká rókát okozott. A múlt héten Bulgáriának dél­keleti részét pusztította el kegyetlenül a föld­rengés, amely a hivatalos adatok szerint öt­száz emberéletet követelt, 11.000 házat telje­sen szétrombolt és 80.000 embert hajlékta­lanná tett. Hétfőn Korinthus vidékén, a görög Isthmosban, azon a helyen, ahol a Pelopone- nos félsziget csatlakozik a Balkán-törzséhez, reszkettette meg a föld felszínét a hatalmas belső feszitő erő és okozott óriási anyagi ká­rokat. Ha a rengéseknek geográfiái eloszlását és periodicitását vesszük tekintetbe, akkor lehe­tetlen rá nem jönni arra a gondolatra, hogy itt nem a természet vak erőinek szeszélyes játékáról van szó, hanem olyan természeti je­lenséggel állunk szemben, amelyet tudomá­nyosan meg lehet magyarázni. A geológiá­ban régóta ismeretes az a tény, hogy a Föld­közi-tenger medencéje Európának sülyedési területe, amelyen a legtöbbször mutatkoznak tektonikai folyamatok. Egykor Európának déli része összefüggött Afrika északi part­vidékével és Kisázsia nyugati partjával, ami­kor azonban az Alpeseknek, Kárpátoknak és a Balkánnak összefüggő hegyrendszere fel- gyürődött, a Földközi tenger medencéje be­szakadt és az egykori összefüggő földterület­nek csak egyes darabjai maradtak meg mint nagyobb földségek (az Ibériai félsziget, Apennini félsziget, Balkán), vagy mint kisebb szigetek (Beleárok, Szicília, Szardínia, Kor­nyul Szlovenszkó és Ruszin szkó közigazgatása. Nem szomorú mérlege ez a szlovák politika első decenniumának? Nem szomorú az, hogy épp ők, a konszolidációt hirdető államalkotók, voltak Szlovenszkó egyedül lehetséges gazda­sági reálpolitikájának destruálói? Mert tiz évig nem reálpolitikát, hanem csak gyűlölet- politikát űztek. Az ilyen .szenvedélyektől dik­tált, szűk koncepciójú politika rossz államal­kotó politika, mert ime: gazdasági válságra, Szlovenszkó dezindustriálására vezetett. Itt a tizedik év: itt az ideje, hogy ezt a szlovák partikularizmusba és a szolgai cent­ralizmusba fulladó destruktív gazdaságpoliti­kát revizió alá vegyék és a szükiátó magyarfa - lás helyett értsék meg, hogy Szlovenszkó jobb sorsának egyetlen záloga: az őslakosfront. sika, Malta, Kréta és az Égéi tenger szigetvi­lága). Ezen a fiatal sülyedési területen nyu­galom sohasem volt, a vulkánikus erők és a földrengés állandóan katasztrófákat okoztak, ha nyugalmi korszak be is következett, azt ismét olyan periódus váltotta fel, amelyben hevesebb tektonikai tevékenység jelentke­zett. Különösen az olasz félsziget déli része szenved sokat, ami azt mutatja, hogy ez a terület nem jutott el egyensúlyi állapotába, a sülyedés itt állandó és ennek következtében a földrengések gyakoriak. A két hónapja tartó legújabb földrengési periódus a Földközi tenger keleti meden­céjében mutatkozik. Ha a földrengések statisztikáját összeállítjuk, kétségtelenül megállapítható, hogy a Földközi tenger medencéjében 1918 óta olyan periódus van, amely ismét a tek­tonikai tevékenység megélénkülésének kora. A föld belsejében nagy összeomlá­sok mennek végbe, a földrétegek pedig keresik az egyensúlyi beyzetet és ennek következtében lépnek fel a rengések. Valószínű tehát, hogy a korinthusi katasz­trófa sem az utolsó a Levantén és — sajnos — még több súlyos megpróbáltatás vár a szerencsétlen lakosságra. Szerdán ülésezik a koalíció nyolcas bizottsága Prága, április 24. A koalíció nyolcas bizottsága szerdán délután ül ismét össze é3 a kormánysajtó értesülései szerint dönteni fog az országos é3 járási képviselőtestületi választások terminusáról. Dönteni akarnak azonkívül az országos elnökök személyéről is/ami azonban nehezen fog menni, mert eddig csakis a csehországi országos elnökökre nézve történt megállapo­dás Kubáinak a csehországi politikai közigaz­gatás főnökének személyében. Morvaország országos elnökévé Cserny belügyminiszter van dezignálva, nagy gondot okoz azonban az, ki legyen Cserny utóda a kormányban. A leg­keményebb harc azonban a sziovenszkói or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom