Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-25 / 96. (1723.) szám
Mai számunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A sziovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURAMY1 LÁSZLÓ FORQÁCtt GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice T2, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hirlap, Praha Oslakesfront (—) A legintrazigensebb szlovák centralista lap a napokban mint újdonságot fölvetette azt az eszmét, hogy a szlovákok a cseh- német kölcsönösség példájára a sziovenszkói magyarokkal és németekkel együttes gazdasági ankétokat rendezzenek, amelyeken egy- egy szlovák, magyar, illetve német előadó ismertetné a legaktuálisabb gazdasági problémákat. A lap nagy sajnálkozással állapítja meg, hogy kezdeményezés — mely különben nem egyéb, mint Nitsch képviselő két évvel ezelőtt felvetett eszméjének kissé szerényebb formában való felújítása — a szlovák sajtóban egyáltalában semmi visszhangot nem keltett. Csak a Prágai Magyar Hirlap és a Press- burgér Zeitung foglalt a tervhez állást. Szlovák részről ugyanilyen hallgatás fogadta annakidején — egy-két szlovák néppárti visszhangot leszámítva — Nitsch tervét is. Nekünk az nem vigasztalás, amit Ivánka lapja hoz fel vigasztalásunkra, hogy a szlovák sajtó a gazdasági szükségesség természetes reálpolitikája helyett, mint két évivel ezelőtt, most is struccpolitikát folytat. Ez akkor is katasztrófa-politika volt és ma is az. Mert mit parancsol tiz óv óta az idők szava Szlovenszkónak és Ruszinszkónak? Gazdasági önvédelmet, őslakospolitikát. Mi Kasz- szandraként kiáltottuk az első naptól: ipar mink tönkremegy, a tarifarendszer megbénítja ősterményeinek exportját, a munkanélküliség egyre végzetesebb arányú, a kivándorlás nő, a pénz fokozatosan és könyörtelenül a Morván túlra áramlik, szóval visszavonhatatlanul szegényedünk. A kenyér, a szent kenyér össze kellene, hogy forrassza közös politikára a szegényedő országrész minden nemzetét: szlovákokat, magyarokat, németéket, ruszinokat, egyaránt. Ez az a legszélesebb gazdasági és szociális alap, melyre valamennyi sziovenszkói őslakospártnak föl kellene politikáját építenie. Sőt maga az autonómia gondolata sem célozhat mást, mint elsősorban a gazdasági önvédelmiét. Nekünk nem mindegy, hogy a szlovákság praletarizálód-ik, vagy sem, de épp úgy a szlovákságnak sem lehet közömbös, hogy a rossz birtokpolitika következtében a magyar mezőgazdasági vidékek termelése hanyatlik s egyikünknek sem közömbös az, hegy a sze- pességi németek ipara romokba hever s a Tátra-politika balkezessége miatt az idegenforgalom csökkenése esetén a Szepességre újabb szegényedés vár. A szlovák és német pességi németek ipara romokban hever s a mi leromlásunk az ő leromlásuk is. És mit 'látunk tiz esztendő óta? Találkozott-e egyetlen koncepciózus szlovák politikus, aki igazi sziovenszkói politikát tudott volna megfogalmazni és űzni? Egyetlenegy: Bazov- sky merte kimondani, hogy a „szent kenyér" politikáját kellene megvalósítani, de ez a megállapítás is csak szó maradt, szép szónoki virág. A többi szlovák politikus vagy centralista, tehát nem sziovenszkói létharcpolitikát, hanem prágai érdekpolitikát követ, vagy pedig ugyan autonómista, de csak partikuláris szlovák s nem pedig egyetemes sziovenszkói érdekekért száll síkra. S igy előállott az a komikus helyzet, hogy mindkét szlovák véglet dezorganizálta a sziovenszkói gazdaságpolitikai frontot s tudatosan kizárta belőle úgy a magyarokat, mint a németeket. Előállott az a bizarr helyzet, hogy a legreálisabb politikai álláspontot: az őslakos összefogás politikáját, egyedül a lenézett, a politikai élet irányításából kiközösített kisebbségi pártok képviselték. A szlovák pártok tiz évig csak koncepciótlan negációs politikát űztek: mindannak ne- gáciőját, ami magyar és ami a régi világra emlékeztetett. Ezért lett például kísérleti Kétezer házat döntött romba, száz lakost sebzett halálra a korinthusi földrengés! katasztrófa A históriai nevezetességű görög város ma olyan, mint a temelő — lliabh hatasztrőfiiira lseit elkészülnünk — Athén, április 24. A tegnapi földrengés ereje a távirati és telefonforgalmat is megszakította. Ezért még kedd délutánig sem si- ' került a földrengési katasztrófáról teljesen áttekinthető képet szerezni. Annyit azonban már megállapítottak, hogy az egy Korinthus városában kétezer ház omlott össze. Lutraki fürdőhelyen az épületek nagyrésze szintén rombadőlt. Klamaki városkában csupán egyetlen ház maradt épségben. Em- beráldozatofcban nem történt nagy veszteség, mert a katasztrófát megelőző könnyebb rázkódások és a földalatti morajlás a lakosságot figyelmessé tette s igy az emberek idejében hagyták el házukat. A halottak számát egészben harmincra becsülik és mintegy ezerötszá- zan váltak hajléktalanná. A szerencsétlenség színhelyére segitőcsap átok a t küldtek ki. A Vossische Zeitung tudósítója Athénből a kővetkező részleteket sürgönyzi a korin- thusi földrengésről: A város teljesen romokban hever és .olyan a külseje, mintha egy uj Pompéji lenne. Az antik Korinthus is sokat szenvedett, az antik épületeknek egész sora szétrombolod ott. Korinthus városában, Lutrakion, Ka- lamaki és Amazdebris városkákban az épületeknek nyolcvan százaléka romba dőlt. Egyedül Korinthusban húsz halott és hetven súlyos sebesült áldozata van a földrengésnek. Az első földlökés hétfőn este 10 óra 15 perckor következett be és öt másodpercig tartott. Miután a földrengési központ Korinthus vidékén volt, az epicentrumból közvetlen érték a rengési hullámok a föld felületét, aminek következtében a talaj eredeti helyzetéből többször kimozdult függőleges irányba és azután visszazuhant. Az első rengés azonnal romokba döntötte Korinthus elektromos müvét, úgy hogy a városra vak sötétség borult, ami csak fokozta a pánikot. Mintha Buhver regényének fejezetei elevenedtek volna meg, azok a részletek, amelyek Pompéji pusztulásári szólanak. A koromsötét éjszakában az utcákon kétségbeesetten szaladgáltak az emberek, az asszonyok és .gyermekek sírtak és jajgattak, a város olyan volt, mint a feltúrt hangyaboly. . Az első földlökésre hosszabb-rövidebb időközökben mintegy húsz földlökés következett, azonban ezeknek intenzitása már nem volt olyan erős, mint az első rengésé. A földrengés tektonikus természetű volt, vagyis a föld belsejében végbemenő kéregeltolódások okoftáik. A lap tudósitója kedden délelőtt járta végig a rombadőlt Korinthus és Sena utcáit. Korinthus városa olyan, mint a temető. Az utcákon hatalmas halmokban torla- szolódiik fel a törmelék. Olyan csend uralkodik, mint a halottasházban és a romok között a vagyonukat és hozzátartozóikat vesztett emberek úgy járnak-kelnek, mint a kisértetek. A város összes sütődéi rombadőltek, úgy hogy éhínség veszedelme fenyeget. Athénből húsz tonna kenyeret küldtek első segítségképpen. A lakosság legnagyobb része a mezőkön vert sátrakban tanyázik. A pánikot még az is fokozta, hogy a fegyintézetből a foglyok a rengés bekövetkezésekor kitörtek. Ámbár a fegyőrök fegyverüket használták, a megdühödött fegyencek keresztül törték a kaput és kirontottak a városba, ahol azonnal hozzákezdtek a rombadőlt házak kifosztásához. A görög kormány két nagy személyszállító gőzöst indított útnak Korinthus felé, hogy, a hajlék nélkül maradiakat behajózzák és Athénba szállítsák. üsiéqI segítség London, április 24.A korinthusi öbölben tartózkodó angol bajók matrózai azonnal a katasztrófa színhelyére siettek, hogy a lakos Ságnak segítséget nyújtsanak. Az athéni angol követ tegnap távirati utón a brit Földközi-tengeri flotta parancsnokától segítséget kért, mire az admirális a Stuart és Perthshire hadihajókat Máltából Görögországba vezényelte. A két hadihajót szerdán követi az Eag le cirkáló, amely repülőgépet visz a fedélzetén, továbbá a Ceres ©3 Calypso cirkáló, melyek kórházi felszereléseket visznek. Azonkívül a Maine kórházhajó is megkapta a parancsot, hogy Máltában vegyen fel anyagot és azonnal induljon; Korinthusba. Miből magyarázhatjuk az egymásra kővetkező földrengés! szerencsétlenségeket 1 (V. Z. dr.) Alig egy hónapja annak, hogy a Levante partján borzalmas tektonikai rengés pusztított, amely Smyrnában és Torbali- ban emberéletben és anyagiakban óriási ká rókát okozott. A múlt héten Bulgáriának délkeleti részét pusztította el kegyetlenül a földrengés, amely a hivatalos adatok szerint ötszáz emberéletet követelt, 11.000 házat teljesen szétrombolt és 80.000 embert hajléktalanná tett. Hétfőn Korinthus vidékén, a görög Isthmosban, azon a helyen, ahol a Pelopone- nos félsziget csatlakozik a Balkán-törzséhez, reszkettette meg a föld felszínét a hatalmas belső feszitő erő és okozott óriási anyagi károkat. Ha a rengéseknek geográfiái eloszlását és periodicitását vesszük tekintetbe, akkor lehetetlen rá nem jönni arra a gondolatra, hogy itt nem a természet vak erőinek szeszélyes játékáról van szó, hanem olyan természeti jelenséggel állunk szemben, amelyet tudományosan meg lehet magyarázni. A geológiában régóta ismeretes az a tény, hogy a Földközi-tenger medencéje Európának sülyedési területe, amelyen a legtöbbször mutatkoznak tektonikai folyamatok. Egykor Európának déli része összefüggött Afrika északi partvidékével és Kisázsia nyugati partjával, amikor azonban az Alpeseknek, Kárpátoknak és a Balkánnak összefüggő hegyrendszere fel- gyürődött, a Földközi tenger medencéje beszakadt és az egykori összefüggő földterületnek csak egyes darabjai maradtak meg mint nagyobb földségek (az Ibériai félsziget, Apennini félsziget, Balkán), vagy mint kisebb szigetek (Beleárok, Szicília, Szardínia, Kornyul Szlovenszkó és Ruszin szkó közigazgatása. Nem szomorú mérlege ez a szlovák politika első decenniumának? Nem szomorú az, hogy épp ők, a konszolidációt hirdető államalkotók, voltak Szlovenszkó egyedül lehetséges gazdasági reálpolitikájának destruálói? Mert tiz évig nem reálpolitikát, hanem csak gyűlölet- politikát űztek. Az ilyen .szenvedélyektől diktált, szűk koncepciójú politika rossz államalkotó politika, mert ime: gazdasági válságra, Szlovenszkó dezindustriálására vezetett. Itt a tizedik év: itt az ideje, hogy ezt a szlovák partikularizmusba és a szolgai centralizmusba fulladó destruktív gazdaságpolitikát revizió alá vegyék és a szükiátó magyarfa - lás helyett értsék meg, hogy Szlovenszkó jobb sorsának egyetlen záloga: az őslakosfront. sika, Malta, Kréta és az Égéi tenger szigetvilága). Ezen a fiatal sülyedési területen nyugalom sohasem volt, a vulkánikus erők és a földrengés állandóan katasztrófákat okoztak, ha nyugalmi korszak be is következett, azt ismét olyan periódus váltotta fel, amelyben hevesebb tektonikai tevékenység jelentkezett. Különösen az olasz félsziget déli része szenved sokat, ami azt mutatja, hogy ez a terület nem jutott el egyensúlyi állapotába, a sülyedés itt állandó és ennek következtében a földrengések gyakoriak. A két hónapja tartó legújabb földrengési periódus a Földközi tenger keleti medencéjében mutatkozik. Ha a földrengések statisztikáját összeállítjuk, kétségtelenül megállapítható, hogy a Földközi tenger medencéjében 1918 óta olyan periódus van, amely ismét a tektonikai tevékenység megélénkülésének kora. A föld belsejében nagy összeomlások mennek végbe, a földrétegek pedig keresik az egyensúlyi beyzetet és ennek következtében lépnek fel a rengések. Valószínű tehát, hogy a korinthusi katasztrófa sem az utolsó a Levantén és — sajnos — még több súlyos megpróbáltatás vár a szerencsétlen lakosságra. Szerdán ülésezik a koalíció nyolcas bizottsága Prága, április 24. A koalíció nyolcas bizottsága szerdán délután ül ismét össze é3 a kormánysajtó értesülései szerint dönteni fog az országos é3 járási képviselőtestületi választások terminusáról. Dönteni akarnak azonkívül az országos elnökök személyéről is/ami azonban nehezen fog menni, mert eddig csakis a csehországi országos elnökökre nézve történt megállapodás Kubáinak a csehországi politikai közigazgatás főnökének személyében. Morvaország országos elnökévé Cserny belügyminiszter van dezignálva, nagy gondot okoz azonban az, ki legyen Cserny utóda a kormányban. A legkeményebb harc azonban a sziovenszkói or-