Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-15 / 88. (1715.) szám

t9SS áípdlfa 15. vasárnap. <PMGHMA(itoiiFírRLap 9 Látogatás a legboldo ország uralkodójánál A sűéd király családja nem bírja Gusztáv király zongorajátékát Stockholm, április. Az országa ik szóm szád oöftk, népeik sok fcekintöflben hasonlóak és \gy némfiteg meglep, milyen különböző a svéd király és a norvég király egyénisége. Mikor beléptem Gusztáv svéd király szó- iháijaba éppen a zongoránál ült és egy nagy kötacsomő fülé hajolt Köziben három kedves ptaoslkuitya játszadozolt a lábainál, őfelsége felugrott, félretette a kólákat és így szólt: Nagyon örülök, hogy .megismerhetem, bárónő. Olvastam, könyveit és Ha alton király iá beszélt már önről. Remélem, Stockholm is tetézik önnek annyira, mint O0I0. Eknomlottam, hogy Stodcholocn épitéwíeti szem pontból jobban tetszik nekem, mint Oslo. Azután a zongorára mutatva megkérdeztem: — Úgy látom, zongorázik fel segéd. Le. Ebben a szobában, leveszi fejéről a koro­nát, gondtalanul leül a zongorához és meló­diával tölti, be a szerényen bútorozott szobát. A telefon gyaknm percekig csenget., anél­kül, hegy a király felemelné a hallgatói, any- nylra elmerül a zenében. Hirtelen azonban visszazökken a reális életibe, felemeli a 'kagy­lót és azután megtudja, hogy vili ás reggelire hívják, vagy valamelyik titkárjának van fon­tos közlendője. Ilyenkor sajnál oBpá csukja, be a zongoráját, elhagyja, a szobái és isméi ma­gára veszi az uralkodói gondokat. Kocsikaland Délután gyakran végigmegy a városon két fogain kocsiján, amelyet, maga hajt. Csak egy lovász ül mellette. Demokratikus ember, gyakran leszáll a kocsiból, bemegy po-tmHe­lyik boltba és vesz ma.gav.ak egy diobos ciga­rettái és más hasonló apróságot. Néha pedig betér valamelyik nagy szálloda bálijába vagy ; ismert .kávéházba, megiszik egy pohár bort és ha ismerőssel találkozik, azzal kedélyesen el­beszélget. Mikor Stockholmiban tartózkodtam, érde­kes eset történt. Egy fiatal hölgy kétlovas kocsiját hajtotta az utcán, a lovak azonban megbokrosodtak és magukkal ragadták a ko­csit. Éppen árra hajtatott a király, aki. kocsi­jával nyomban üldözőbe vette a megvadult lo­vukat. Sokáig tartóit az izgalmas hajsza. A megvadult lovak éppen egy fának akarták nékl'viinni a kocsit « rémült fiatal hölggyel együtt, mikor a király végre utolérte őket és erélyesen megállásra’ kény szer illette a, lova­ival. A királyt néhány apróbb horzsoláson kí­vül sémim baj nem érte, a leány, akinek az életét mentette meg a király, elájult a kocsi- í bflö. Később kiderült, hogy egy amerikai Csillárok* lámpák, márvány <$a alabásliómból t?50 K-tól feljebb, lrószérgsrniturák, órák, srohorállványók cs különféle cÜBímütáiyyak márványból. Kórján árjegyzékei. HORN köipar - gyártelepe, Bafiská-Bvstrfca. hölgy volt és Svédországba jölt nyaralni. Más­nap a királyi palotában köszönte iiimg az ural­kodónak, liogy mégUiénLetté az életéi. A svéd király gyöngédszk'ü opa, nagy eti­lét bar át és kitűnő zenész. Ezenkívül kitűnő ! ura!kodó i*. Ügy uralkodik, ahogyan zongo- ! rázik: szépen é^ művésziesen, llrlakodói mű - j végzetének köszönhető, hogy Svédországinak népe Európa egyik legboldogabb nemzete. Ovüner bárónő. A „muzsikus király" — Egy kicsit, — felelte a király, .majd megkérdezte, hogy szeretem-e a zenét. Én er­re rábeszéltem, hogy üljön le a zongorához és játsszék valamit. Leült és különös szépségű svéd (MoM‘1 játszott. Kiérzett a játékából, hogy igazi művész. Amiig kezei a billentyűkön végig futottak, egészen átszellemült kifejezést öltött az ama és látszott rajta, hogy elfélédke­- zott már 'mindenről és lelket betöltött© azok­nak a daloknak a szépsége, amelyek ujjainak varázsos érintése alatt életre keitek. Kitűnő zongorista a király, de nem szokott a nyilvá­nosság előtt szerepelni, csak akkor játszik, ha magára, marad) a palotában, ilyenkor be­zárkózik a szobájába .a zongorájával és ö ku­tyáival. És ilyenkor nem király, hanem mű­vész. Mosolygott, hirtelen abbahagyta a zenét és feléin fordult. — Engedje meg felséged, — mondottam ekkor — hogy cikkemben úgy nevezzem önt: „a. mMzSiktts királyi. — Ne legye ezt, kérem, — mondotta) ne­vetve a király. — Én csak v. magam szóró- koztaíására. játszom és mindig csak akkor, ha egyedül vagyok, mert a családom nem hagyja magái kin ózni. Leányom, A r isiid, hercegnő, mindig azt szokta mondani: — ..Jól van papa, te csak iUj le az öreg zongorád mellé, de azt. már ne kívánd, hogy mi is hallgassuk a, já­tékom!" Gusztáv király az ideálok világában £1. Ha nem volna király., akkor azok közé az idealisták közé lehetne sorolni, akik egy a miénknél szebb világban élnek. Gusztáv ki­rály ideálisan és -- merem állítani — ered­ményesen uralkodik népén. Svédország egyi­ke annak a kevés európai országnak, ahol a szegénység csaknem ismeretlen fogalom. Alig ismerik Ml a. bűnt és a munkanélküliteéget és valószín,ünek tartom, hogy ebben nagy része van Gusztáv király bölcs uralkodásának. A telelőn hiába csönget A király igen egyszerűen él, Korán kel és félóra hosszul fölmászik a palota tornater­miében. Ezután jó étvággyal elfogyasztja a reggelit családja körében, majd tízperces mi­se következik az udvari kápolnában. Alkal­mam volt betekinteni a kis szentélybe. Soha­sem fogom elfelejteni <7, kis kápolna végtelen puritán egyszerűségét és djhiMtos atmoszférád iát. Merő ellentéte ez a madridi kápolnáinak, amely tele van selyemszőnyegekkel, aranyda- »fűtésekkel és bóditó tömjén illattal. Ritkán távozik el hazulról délelőtt. Elki- bé®i levelezéseit, utasitűst ad titkárainak, tár­gyal a miniszteréivel, majd mikor az állam­ijgyeket elintézte, felmegy a palota második emeletére és egy lölgyfaajtó felé közeledik. Kivesz a zsebéből egy (kulcsot, kinyitja az aj­tót, bemegy és leül a zongorájához. Ez * szoba a király, magánkéntélye, itt fogadott engem Egy forradalomban fokarrier Ívelése a korlátlan hatalomtól — a börtönig Csernek Maiéi kassai iaseistavezér változásai — Akii a magyargyütötet hulláma emeít a magasba — A homályos mull és sötét leien mérlege ~ 4 politikai akarnak tévelygései eszmék és pártok között ­Kassa, április 4. (Saját tudósítónktól.) A kassai rendőrség szűkszavú hivatalos közlése alapján számoltunk be arról, hogy Csontok Matej kassai nagytrafikos csekkliamisítás gyanúja miatt letartóztatták és a kassai ál­lamügyészségnek adták át. Egv pár eeruza- j vonással felvázoltuk a kassai közélet ismert i alakjának múltját, politikai karrierjét és páb i fordulásait, de az az ember, aki mögüll most ; becsapódott a börtönajtó, többet érdemel. Megérdemli, hogy mint egy tűnőben levő korszak tipikus jelenségével bővebben ' fog­lalkozzunk és az objektív igazságkeresés re­flektorával világítsuk meg azokat az állapo­tokat és időket, amelyekben Csornák Matej- szabásu emberek politikai vezelőszerephez juthattak. A forradalom zavaros áradata ismeretlen embereket vetett partra Kassán, épp úgy Sziiovenszkó más városaiban és vidé­kein is. Senki sem tudta múltjukat, néni tud­ták, hoiman jönnek és mit hoznak tarisznyá­jukban az ismeretlenek, akik megnyergelték az nj idők változott politikai konjunktúráját és benyargaltak a közélet porondjára. Ahhoz, hogy valaki politikai szerepet vigyen, hogy közéleti tényezővé váljék, akikor nem kellett különösebb kvalifikáció. Az egyetlen kellék, az öblös torok, a dörgő hang és egy jókora adag gyűlölkö­dő hajlam volt. Kiáltozni kellett a magyar irredenta ve­szedelme ellen, összeesküvéseket szimatolni, felállni a hordóra és leménnydörögni a gyűlö­let igéit. Csernek Matoj mint léginnhtn hadnagy vonult he Kassára. Honnan jött? Ali. hajszolta vad gyűlöletre minden ellen, ami magyar? iá önki sem tudta. Itt volt, mellén Idtüntetősekkel, háta mögött az ismeretlen rnulttail, amely homályos és je­lentéktelen volt. Az egyenruha, a légion is! a disztinkció, a szenvedőlyés, gyűlölettől har­sogó hang egyengették útját. Azt állította, hogy Békéscsabán született és nőtt fel a „ma­gyar járom" alatt. A kirakatba tette állítóla­gos szenvedéseit. Nagyon tetszetős volt a ki­rakat és az ember meg is nyerte az uj poli­tikai korifeusok kegyét. Rebesgették ugyan, hogy Csarnok Matej nem politikai üldöztetése miatt vándorolt ki Magyarországból és beszéltek arról ja, hogy ass idegenből jött ember éppen csak minimális iskolai végzettséggel rendelke­zik s nevének aláírása is gondot okoz neki, de mindez nem befolyásolta, a* ifjú politikus karrierjének Felíveléséi:. Csernek két könyökkel törte magának az j utat. Ott volt mindenütt, ahol uszítani, fenye­getni, hangoskodni kellett. Az utcán íélrehu-! zód'tak az emberek, ha az alacsony növésű, rosszamu, szuröeszemü ember elvonult. Elhalt a szó az ajkakon, ha meglátták, mert senki sem lehetett biztonságban afelől, hogy a ka- toiiaren dőrség hadnagya, a magyar szó halla­tára nem lép-é következő pillanatban hozzá és nem tartóztatja-e le a törvény nevében. Nehéz idők jártak akkoriban és a Cscrnok-fajta, emberek még nehezebbé és rázkédásoaaibbá tették az átmenetet. Ez a típus csak rombolni tudott, építeni nem. Hiányzott a politikai, társadalmi isko­lázottsága. Ezért: még a rombolást sem tudta szakszerűen végezni. Ütötte, ami a keze ügyébe ért és meri az átmeneti kppjunklura fegyver! adott kezébe, sebeket osztott boldog­ít a k-b 01 Üo gt al & nu ak. így nőttek, gyarapodtak Csarnok Mat@| érdemei Az elsők között volt, akik megkezdték a légioaiisták megszervezését. Megalakították a kéletszíovenszkói légionista községet és Cser­nek, aki természetesen vezetőszerephez ju­tott, büszkén jelentette ki, hogy „egyetlen parancsszavával hétezer légio- nísíát mozgósít". Nem egyszer dölyföseu mondta: „mi ré­sen állunk, vigyázunk és eltiprunk minden­kit, aki ellenségünk. A magyarság jól teszi, hu vigyáz magúm", Cseni ok Matej tehát őrt állt a vártán, űrt állt és várta jutalmát. Mert a népgyii 1 esi beszédekből nem lehetett meg­élni és nem ny’ujlult kenyeret az som, hogy ünnepi alkalmakkor Csérnek vezette a pa­rádéra vonuló légionisták csapatát. A forra­dalmi „hős" leszerelt és polgári foglalkozás után nézett. A kassai nagy trafikra vetett sze­met és nem került nagyabb erőfeszítésébe a koncesszió megszerzése. Pedig akkor még Cser nők Matejnek nem volt csehszlovák ál­lampolgársága. Ném mintha nem adták vol­na, de nem is kérte, nyilván abban a feltevés­ben, hogy az állampolgárság neki autolnali- kus-an jár. (Mint később kiderült, tévedett. Jó két évbe tett, mig még tudott szabadulni magyar állampolgársága gyanújától és még­szerezte csehszlovák papírjait.) Légion-ista társával, Boosó Istvánnal együtt kapta meg a tarifkkoneossziöt s a milliomod forgalmú üzlet viteléhez szükséges lökét bankoktól szerezte meg. j Csarnok, a magyarfald Anyagi éxisztenciája így biztosítva volt, és nyugodtan visszatérhetett a politikái ber­keibe. Pártot kellett választania és Csornák, akit a Forradalmi konjunktúra iiíöfct po Htíkussá, nem a* m ember volt, aki ezt az aktust világnézet és meggyőződés kér- (1 ősévé tette tolna. Cserélte a pártokat, mint más ember a gallérját. Kőiben tovább folytatta az irtó had­járatot a magyarság ellen. Bár elég jó tudott magyarul, a magyar sző égette a száját. Az utcán, üzletében véletlenül som ejtett soha­sem egy magyar szót, aminthogy primitív észjárással abban találta meg életűéi jáf és „politikai koncep«*ióját", hogy Kassáról kiirtsa a ma­gyar szót és szellemei Az ilyen formájú ember csak egyfélekép­pen tudja eszményeit szolgálni: nyers oro­szaikkal. A magyarság iskolaügyi sérelmeit akarta egy népgyűlésen megbeszélni. Csernek ép hirei megrohamozták a Sohalíkhá* nagytermében tartott gyűlést és véghemtték a „lovagi" tettet: ssétua- j várták ez idősebb férfín,kból és hölgyek- ; bői álló hallgatóságot. Gyűléseket robbantott., magyar lapokj szerkesztőségeit, terrorizálta, fenyegetett, dü­höngött, rombolt, ' A Csernok-henger a sportpolitikában Nyugtalanság és forradalom voltak a lét- eleme és a lassan alakuló 'konszolidációs fo­lyamattá! sehogy sem tudott megbarátkozni. Nmükön a politikai életben likvidálni kezd­ek a forradalmi rombolások korszakát, Cser-1 nők uj terepet keresett. A sportban találta meg. Az ő nevéhez fűződik a kassai Slávta sportklub megalapítása és az a rendszer, mellel le akarta hengerelni a magyar spuri- életet. Az erőszakos sportpolitika legsötétebb kora telte próbára a kassal magyar sportol. Cfterüak reneszánsz-eszközök kel dolgozott. A tehetségesebb magyar sportolókat, akik kőzalkahnazásbau voltak, belekényszeri- tette a szlovák egyletbe. Akiknek szlovák hangzású nevük volt, nem menekül betett a kíméletlen eszközök­ben nem válogatós felszívó politikától. így szervezte meg Csernek a magyar egyesületek atlétáiból a Slavia sportegylet atlétagárdájn . Abban az időben hoüosull meg a sportban a rágalmazás és a be súgás rendszere is. Idegen vagy idegennek nyilvánítóit állampolgáruk, ha sportemberek voltaik, csak akkor marad­hattak nyugton, ha Csernek Matej egyesüle­tének tagjaivá szegődlek. A magyargyülölet fanatikusából sportfanatikus lett és a sors iróniája, hogy Cseni ok Matej a sporton ke­resztül ütközött össze a csehekkel. Rivalizált a OSK-val, a javarészt cseh ékből verbuvál l sportklubbal és ez a vetélkedés kevés hljján a szlovák néppárt táborába kergette. ügy birlett akkor, hogy Csernek elszánt autonóm istává vedlett, dó ez a változása csak addig tartott, amíg a saját egylete ki nem ad­ta útját. A páiraépíikezési akció elszámolása kő riJl az egyesület és vezetője közt néiní nézeteltérések támadtak és O&ernokm megbuktatták és ki tessékel tők Hordópolitikusfeól — csendes városatya A néppártnál uem lehetett sok keresni­valója, lévén óz a párt ellenzékben. Annál kellemesebbnek látszott az elhelyezkedés a kormányblokkhóz tartozó csehszlovák nem­zeti szocialistáknál, akik szlovcnszkói szer­vezkedésük keadetéu szívesen látták tábo­rukban minden szlovákot. Cser nők Matej te­hát szocialista leit csehszlovák nemzeti ala­pon. A párt listáján bekerült a városházára. Szocialistához uem illeti úgy a sovén rikóllo- zás és ^ a nagy tratikos a kassai városházán mór jóval csendesebb lőtt, mint azelőtt. Mélyreható metamorfózison ment át és sűrűn ismétlődött meg a csoda, hogy Csernek magyar köszöntésre „jónapol‘‘-tal feleit. Hat­évi lángok adás után ez is eredmény volt. A városházán Csernek sokat hallgatott és ritkán szólalt meg. Ami érthető is, mert amiről és. ahogyan a nagytrafikos beszélni tudott, az már aktualitását vesztette. Kassa város kép- visetlőtestülotében nem érvényesültek többé azok a képességek, amelyek a forradalom idején felszínre segítették az ambiciózus fia­talembert. A normalizálódott politikai és köz­életben nem találta helyét. Még tagja volt a csehszlovák szocialista pártnak, de nem találta összeférhetetlennek, hogy ugyanakkor részjegyen a cseh keres­kedő és iparospárt keletszlovenszkói szervezésében. A nemzeti szocialista párt ezt a kótlaki- ságot nem tűrte el és Csernokot először le­mondatja a képviselőtestületi tagságáról, az­után kiadta útját a pártból. Ez nem ment könnyen, mert Csernek görcsösen ragaszko­dott képviselőtestületi tagságához, amelyet meg akart tartani azután is, hogy a párttal1

Next

/
Oldalképek
Tartalom