Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-15 / 88. (1715.) szám
**ai számunk 20 oldal ^ ^ ^ SZ^m B ^**^******** ^ április 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A sziemenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: poluikcd napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FQRGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, IL emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága ü., Panská ul 12/üf. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha M ilasi alflilfis (fL) Prága, április 14. A milánói pokolgépes merénylet, amely (daemnyofc ártatlan emberéletet követelt áldozatai, mélységes részvéttel töltötte el az olasz nép mindjen barátjának lelkét A fájdalmat csak részben enyhíti a Viktor Ernáiméi király szerencsés megmenekülése fölött érzett őszinte öröm. El tudjuk képzelni a nagy felháborodást, amely a Duómé előtt nyüzsgő embertömegeket elfogta, amikor az anarchistáknak erről a legújabb bűntettéről tudomást szereztek, majd a mámoros lelkesedést, amikor megjött a hír, hogy az uralkodónak semmi bámtódása nem esett. „Ewirva Italia, ewiva il Re, ewiva 11 Dnce“, így tört ki az emberekből az örömujjongás Milano utcáin és visszhangzott mindenfelé, ahol az olasz népet szeretik és eeodáipik. Olaszország királya e®en oiy időben kiHóviharban, jéghegyekszállott le a Eremen három kilométerny az amerikai pariiéi, m lakatlan Greenly Isimmé szigeten A benzinhészleí eííogyása miatt kényszerüli leszállásra — A világ ujjongó lelkesedése a rádió szárnyain szállt az emberiség hősei ielé New-York, április 14. A Eremera pénft®k®my amsrigcaS Bdő szerint n^olc óra 41 perckor, európai idő szerint esS© 7 éra ő perckor ^ireeniy BsSand sxigjefién leszállásra kényszerüli. A repülőgép köny- mogsérim. A r©püSogép urasai teljes egésaségtoen bánnak. HüneteBd báró a leszáSiás után nyomban szikratáviraiot kSttdött a Norddeutscbe Lloydnak, ameBy a következőképen hangzik: biztos leszállásunk volt a B@18e-lsle ut melletti Qreeniy feláradon, a Beszállásra a hajtóanyag elfogyása, az ellenszél és a köd miatt kényszerültünk.*1 cörelték meg a bűnös merényletet, amikor «z egész kontinens tekintete Itália felé fordult. Napok óta külügym in iszterek jönnek 'és mennek Rómába és Milánéba, hogy Mussolinival megbeszéljék Kőzépeurópa és a Balkán legégetőbb kérdéseit. Bethlen István milánói utazását hivatalosan megcáfolták és sem okunk, sem jegünk nincsen ké- leüoedni e cáfolat szavahihetőségében. Bethlen helyett azonban ott járt az olasz miniszterelnöknél MLchalokopulos görög, valamint Ruzsdá bej török külügyminiszter és alig hogy ez a két államférfim eltávozott Olaszországból, máris megérkezett Rómába Za- leski, a lengyel külügyek intézője, akit még római követ korából a szemiélyes barátság szálai kötnek össze a duóéval. Még a politikában teljesen járatlan ember előtt is világos, hogy ahol a külügyminiszterek egymásnak adják a kilincset, ott jelentős eseményeknek kell készülniük és könnyen érthető, hogy a kisanlanthoz tartozó államok fővárosaiban miért fogadták oly nagy idegességgel ezeket a megbeszéléseket. Jugoszlávia számára nem lehet közömbös az, hogy déli szomszédja: a görög, és régi barátja: a török oly barátságos fogadtatásra talál Rómában, aminthogy Csehszlovákiának sem kellemes, hogy a lengyel, akiről Benes csak néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott egy hollandiai lapban, hogy máris egyik tagja a „középeurópai kis népszövetségnek", Olaszországgal, a kisantantnak ezzel a nagy ellenfelével kacérkodik. Nem is olyan régen a kisantant még Kőzépeurópa teljhatalmú urának képzelte j magát, aki francia szövetségesének támoga- j fásával e földterületen azt teheti, ami ép- j pen jól esik neki. Ez a boldog idő azonban ma már a múlté. Kőzépeurópa ügyeinek intézésében Olaszország is részt kiván venni és ez az akarata világosain kifejezésre jutott j akkor, amikor barátságra lépett Magyaror-1 szaggal és ezt az országot jóakaratának számos bizonyítékával halmozta el. Olaszország nem tűrheti, hogy az osztrák-magyar monarchia fölbomlása után a dunai medencében olyan, vele versengő hatalom alakuljon ki, amely a régi monarchia szerepét akarja átvenni és ez természetes magyarázata annak, hogy Olaszország a kisantant ellensúlyozására Magyarországgal a lehető legjobb viszonyt teremtette meg. A Balkánon viszont minidenekifölött az a szempont vezeti Olaszország politikáját, hogy Jugoszlávia ne veszélyeztess© adriai uralmát és ennek következtében arra törekszik, hogy a délszlávok fiatal államának befolyását csökkentse. Ez az a két komponens, amely a Con- eultá középeurópai és balkáni politikájának A lakatsa?! sziget Greenly Manói Uj-Fundland sziget észak} csücskében fekszik és a szagéitól egy áiö ágban busz tom-ryi széles tengeri csatorna választja amelyet Béllé Isié-útnak mervtezníeik. Ez a csatorna az Atlanti óceánt a Szent Lőrinc öböllel köti össze, hossza 180 kilométer, szélessége 15—42 kilométer között váltakozik. Még nyaranként is gyakran jéghegyek veszélyeztetik líemme a forgalmat, míg a téli évszakban, tavasszal és késő ősszel az egész csatorna be van fagyva, úgyhogy csak téli jármüvekkel, főleg kutyaszánokkal lehet közlekedni New Fundland és Greenly Mand között. Greenly Island szigete mindössze három kilométernyi távolságban van Labrador délkeleti kiugrásától, a Char- les-foktól, úgy hogy ha a repülőknek ezt a három kilométeres utat sikerült volna még megtenniük, akkor már az amerikai szárazföld területén tudtak volna leszáUani. Azonban ngy Uj-Fundland, mint az óriási Labrador félszigete nagyobbára terméketlen, kuilturátlan terület, mert máT rendkívüli magas szélességi körön fekszenek, éghajlatuk kedvezőtlen, felületük hegyes-halmos és igy a repülőgép leszállására nem alkalmas. Kikötőit ilyenkor jég zárja el, belsejük jórészt tavakkal, mocsarakkal telt és folyőktói átszelt vadon, számos dombsorral. Greenly Is- land pontosan az északi szélesség 51 foka s a nyugati hosszúság 52. foka alatt fekszik. A repülők igy eredeti célkitűzésűktől, Newycrkiól meglehetősen nagy mesz- szeségbon voltak kénytelenek leszáll árui, mert még át kellett volna repülniük az Ujfundland és az amerikai part között elterjedő hatalmas Szemt-LőrineJ öblöt, azonkívül még Ujbrrmswick fél- ! szigetén is nagyobb utat kellett volna megtenniük. A Greenly Island és New- york közötti légvonaltáv el s ág még 1800 kilométer, ami 180 kilométer éránkiidi j i sebességet véve alapul, tízórai repülési jelent. Greenly IslaudM New-York felé délnyugati irányban kellett volna tovaszálniok. A gép k8nn^ebfi»@n megsérült Ottova, április 14. A kanadai parlamentben Balíston ezredes a kormány nevében közölte, hogy a Bremen ittasai Greenly Island világítótornyában vannak elhelyezve és érdekükben mindent megtettek. A gép kényszerleszállásáról idáig csak szórványos részletek ismeretesek. Még az sem bizonyos, hogy mikor történt a leszállás. Egyes jelentések szerint a Bremen már a déli órákban kikötött, más jelentések szerint viszont csak este hét óra tájban szállott le. A pilóták először órák hosszat keringtek a hózivatarban a kicsiny Greenly Island körül. A leszállásnál a gép kerekei nyilvánvalóan felakadtak, úgy hogy a Bremen fejtetőre állott. Az első hirt Point-Amour egyik távíró tisztje, Barrelt küldötte, aki az eseményeknek részben szemtanúja volt. Point-Amour két mér-* 1 föidnyi távolságra van Greenlytől. Junker-gép indul segítségül Amint az első hírek New-Yorkba megér ke* tefe, Mis8 Junkere és pilótája rögtön terv©-* két kovácsoltak, miképen lehetne az óceánrepül őket Greenly Islandtól New-Yohkba áth hozni. Valószínű, hogy Melchior pilóta szombaton korán reggel Greenly Islandba repül. Ha megállapítják, hogy a Berement meg lehet javítani, akkor azonnal megkezdik a munkát és a két gép gyors repüléssel szeli át ® newyorki 1800 kilométeres légi utat. Ha azonban a Bremen túlságosan megsérült, akkor MelcMor átadja gépét az óceánrepülőknek és. Greenly Islandou fogja megvárni a jég megtörését. Hünefeldnek a Norddeutsche Lloydho intézett táviratából arra lehet következtetni mintha a Bremen folytathatná útját, ha benzinkészletét kiegészítik. Miss Junker valószínűleg elkíséri Melchiort. Greenly Islandot szárazföldön most csak kutyaszánokkal lehet megközelíteni, mert a Balkánon megerősíteni és elmélyíteni akarja. A franciák szövetségi rendszerével szemben most alakul ki az a politikai hálózat, amelynek szálai Rómában hatnak össze, i Olaszország aránylag fiatal állam. Száz esztendővel ezelőtt az Appenini félsziget még apró duodecállamok és városi köztársaságok mozaikja volt és alig hat évtized telt el azóta, hogy Cavour és ^Garibaldi megteremtette az egységes olasz királyságot, az Italia Unitát. Az 1870 és 1922 között lefolyt idő az erőgyűjtés korszaka volt. A liberális kormányok óvatos politikája fön- tartotta az államot, sőt. a világháború nagy erőfeszítései után gyarapította annak területi állományát, de nem tudott a forróvérű déli népnek olyan ideálokat adui, amelyek annak képzeletét megragadták és cselekvési vágyát kielégítették volna. Erre csak a fascista rendszer volt képes, amely a megalkotójának történelmi egyéniségéből kisugárzó vonzerő és korszerű eszmei tartalmának segítségével az olasz népet egységes, nagy akarattal töltötte el. Külpolitikai téren ennek az akaratnak ereje és intenzitása máT sok Ízben megnyilvánult 'és érvényesülésének adekvát kifejezési formáját keresi. Olaszország jelentősége az európai politikában nőttön-nő és nem vélünk csalódni, ha a legutóbbi napok eseményeit e fejlődés egyik láncszemének' tekintjük. Mussolini céltudat osan ^alad előre a maga utján és ettől az anarchisták terrorja sem fogja eltéri teni. irányát megszabja és minden valószínűség szerint döntő szerepet játszott azoknál a tárgyalásoknál is, amelyek Európa általános érdeklődése mellett e napokban Milánóban és Rómában lefolytak. Ezeknek a tárgyalásoknak horderejét ebben a pillanatban megítélni még neon lehet A szűkszavú kommünikék, amelyeket a külügyi kabinetek kiadtak, sablonos tartalmukkal nem alkalmasak arra, hogy kielégítsék a kíváncsiságot. Heteknek, sőt hónapoiknaik kell el- mulniok, amig félig-meddig tisztán fogunk látni. Annyi azonban már ma is bizonyos, hogy az olasz külpolitika a legerőteljesebb aktivitásba lépett és friss lendülettel ópiti föl annak a politikai rendszernek pilléreit, ! amellyel befolyását Középeurópában és a
