Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-15 / 88. (1715.) szám
Jvisi sziget környékié teljes öli jéggel borított. A kanadai kormány megkísérli, hogy a ligettől helyreállítsa a kapcsolatot s ebből a célból kiküldi a Miiikula jégtörő hajót, nem bizonyos azonban hogy ez a vállakózás sikerrel jár, mert a jégtörő hajónak először keresztül kell küzdenie magát a Szent Ívőr iné folyó jegén. Az is lehetséges, hogy Uj-Fiuud- land fővárosából, St. Johnsból küldenek ki egy vitorlást az óceán repülők megsegítésére. VessSegSés CSreeisly Bslandon Azok véleménye szerint, akik alaposan ismerik a helyszíni viszonyokat, lehetséges, hogy a Bremen utasainak egészen a nyár derekáig Greenly Illanjon kell niaradniok, ha közben nem sikerül a repülőgép számára megfelelő start terepet készíteni, mert a szigetet junius derekáig hajók nem közelíthetik meg és a postagózösök is csak május végével kezdik meg szolgálataikat. St, Johns- ból egyáltalán ne<m lehet Greenly Islandba jutni, mert az egyetlen rendelkezésre álló repülőgép most sérült állapotban van. Greenly Isi and csak néhány négyzetkilométernyi terjedelmű és csupán két lakosa van, a világitó torony őre és a felesége. A közelben van ugyan néhány halásztelepülés, de ezeken csak nyaranként fordulnak meg halászok. Olyan zord vidékek ezek, amelyeken az ember állandó település céljából nem húzódik meg és ahol -a népsűrűséget nem úgy számítják, mint az európai országokban, ahol azt fejezik ki, hogy hány ember lakik egy négyzetkilométernyi területen, hanem fordítva, azt állapítják meg, hogy egy-egv emberhez hány száz négyzetkilométernyi terület tartozik. A szigetet és a körülvevő tengert is egész télen át vastag jégpáncél burkolja, Növényzete nyáron sincs és a világítótorony őreit nyarankint szokták egész évre ellátni táplálékkal, tehát mindenesetre nagy megterhelést jelent számukra a három égből pottyant vendég, úgy hogy a vakmerő óceán repülőknek élelmezéséről sürgősen gondoskodni kell. Az F13 Minak Indul Newyork, Április .14. A Junkcrs cég itteni Vezérügynöke Hünefeldnek a kővetkező szikratáviratot küldte: „Azt jelentik, hogy az Ön gépe megsérült és nincs üzemi anyaga. Az „F 13“ Junkergépet elküldjük önökért, hogy ezen jöhessenek Newyork- ba. A Junker-repülőgép szombaton virradatkor startol Old Orohardban.“ Riporterek versenye Amint Newyorkban elterjedt a német repülők megérkezésének híre, az újságok és a repülőegyesületek azonnal hatalmas versenyre kezdtek, hogy repülőgépeket szerezzenek és mielőbb fényképészeket küldjenek Greenly Isíandra. A repülőgéptársaságok azonban nem akarnak gépeket kiadni azzal az indokolással, hogy az időjelentések kedvezőtlenek és Greenly Tslandon nincs kikötési lehetőség. Ismerve az amerikaiak rekord- természetét, lehetséges, hogy szombaton egész raj repülőgép indul verj \ eger Testvérek crBonagyíra Jagerndorí sm*!* ‘ Világhírű templomi orgonák, prospoktslpok, villámot fujtaió- MtrkaTat. KltílnS ajánló !•- velők elí3r»ngn sítlrtelrtnttlyek*01. 54 éret tapasztalat. 1*2T-tg ZZ7S ti orgonát * tereltünk, BrocVner, Rleger-fále orgonáján jéttdk. senyre, mindegyiken egy-egy élelmes riporterrel, ak' eredeti és fényképpel ellátott riporttal igyekszik kihasználni a világnak kétségtelenül ma legnagyobb szenzációját. Kanadából is azt jelentik, hogy Greenly Ts- landot repülőgépen fogják felkeresni. Montrealban ugyan nincs repülőgép, azonban valószínűleg Québeciből vagy Halifaxból tesznek kísérletet a szigetnek repülőgépen való megközelítésére. Amerika ürdenmSmorban Amerikai kormánykörök és az egész amerikai közvélemény a legnagyobb lelkesedéssel fogadta az első Európa—Amerika közti repülés sikerét. Az amerikai német követséget garmadával árasztják el a gratuláló sürgönyök. Az első európai kábel Münchenből érkezett. Von Prittwitz amerikai német követ éppen Keyserlíng grófnak, a darmstadti filozófusnak előadásán volt, amikor értesítették a „Bremen“ szerencsés megérkezéséről, A követ boldogan ugrott fel és a gratulálők- nak ezeket mondotta: — Nagy boldogság hallanom, hogy a „Bre- men“ biztonságban van és az amerikai partokat elérte. Legforróbb szerenesekivánataimat küldöm a bátor utasoknak, akik veszélyes útjukon széllel és viharral dacolva legyőzték az eddig lehetetlen akadályokat és közelebb vitték a légi hajózást céljához, tudniillik az Európa és Amerika közötti összeköttetés megteremtéséhez. Amerikai kormánykörökben arra is gondolnak, hogy a német repülőkért hadihajót küldenek ki. Kutyaszánéért a kontinensre? Quewcbcck, április 14. Repülő szakértő kórok meg vannak győződve arról, hogy a német repülőknek rendkívüli nehézségeket kell leküzdeniük, ha Greenly íslandot el akarják hagyni. A teljesen jéggel borított sziget mintegy harminc kilométerre fekszik Uj-Fundlandtól és Labradortól három kilométeres tengeri szoros választja el, amely most teljesen be van fagyva. Valószínű tehát, hogy a Bremen legénysége Quebecket, vagy valamelyik más kanadai várost kutyaszánokkal igyekszik elérni. Elképzelhető az is, hogy a fókavadász flotilla valamely gőzösének sikerül Greenly Tsland partjára jutni és a repülőket felvenni, ez a vállalko- 7.ás azonban rendkívül veszedelmes, mert a tengeren szinte lépten-nyomon jéghegvek nszkálnak. Az anya könnyei Dublin, április 14. Írország fővárosában a Bremen szerencsés megérkezésének a hire hallatlan örömujjongást okozott. Fitzmauricenek, az ír légíflotta huszoDkilencéves parancsnokának édesanyja könnyekben tört ki, amikor a szerencsés megérkezés hírét meghallotta és az njságiróknak ezeket mondotta — Köszönöm Istenemnek, hogy az én kicsinyéin és a többiek biztonságban vannak. Mindig olyan nagyon jó fiú volt. Fitzmaurice édesalyja kijelentette, hogy # család az elsó pillanattól kezdve szilárdan hitt » bátor vállalkozás sikerében. Newyork, április 14. Von Prittwitz német követ Kohl kapitánynak a következő sürgönyt küldötte: „Kedves mindnyájuknak szívélyes istenhozottat az atlanlikumnak túlsó oldalán!" Kanada miniszterelnöke, Mackenzie King a három repülőnek a hanadai kormány üdvözletét küldötte és azt a reményét fejezte ki, hogy a repülők először Kanadába érnek. 1028 április 18, rxaérmp. A baronessz gyűrűié Irta: Somlyó Zoltán A szépségéről híres "baronessz már bosz- szu ideje melankolikus volt. Háta megott egy szokatlanul színes és mozgalmas múlttal, hajában immár több fürt fehér hajjal, arcán, amely még mindég szép és hóditő női are volt, a párisi porcellánglazur alatt máT a kiki ütköző kis ráncocskákkal és álla alatt elbájoló, de áruló kis tokával, mint egy elkésett Mária Antoinetíe . . . (az illető Lajos megfelelő udvara, rangja és levegője nélkül) egy jól kifejlődött veszedelmes életkabili hisztériával párhuzamos kedélybetegség ragadta el- envésztő karjai közé. Orvosokban persze nem volt hiány. És következtek: Abbázia és a Lidó. Biarritz, Mentőim, még a norvég fjordok is sorra kerültek. Végül már csak a gazdag baronessz egy kis birtoka jöhetett szóba, egy kis falu, ahol legszűkebb környezetevei, telepedett meg. Az összes előzményeknek szinte szükség- szerű következménye lett, hogy a baronessz- nck egy nap ajánlatot tett egy elegáns, monokli* ur: üzleti ajánlatot. Arról volt szó, adja oda nevét és arcképét egy szappangyár rendbehozatalának céljaira. A baronessznek mindenféleképpen megtetszett az ajánlat.. De maga az ajánlattevő is- Sót; a baronessz anyagiakban is melléje állt a monoklis urnák és mint komponistája, óriási méretűvé nagyobbitották meg a már működő, de szerény kis iparvállalatot. Súlyos milliók százai oniíollak a szappangyártáshoz szükséges masszákká és a nagy gyár rövid időn belül márkává nőtte ki magát, amely márkával immár számolnia kellett a konkurenciának, ha nem akart, mögötte maradni. A baronessz eleinte csak messzitől néczte ezt a meseszert fellendülést Jólesett idegeinek, hiúságának látnia, mindig maga előtt a nagystílű nyomtatott reklámokat, amelyek az összes lapokban is megjelentek és az ő arcát röpítették világgá, mint amely arc a gyár híres szappan-kreációjának a révén maradt fiatal és üde és harmatos . . . A monoklis ur személye is nagyon előtérbe került, érzelmileg, úgy, hogy a baronessz üzleti kompaoiisiáját hetenként egy napra vendégül látta kis falusi birtokán és igy a melankóliája lassanként úgy nagyjából mulóban volt. Egy napon, úgy a hét végén, megérkezett a kompanista a baronessz takaros kis csézáján az állomásról és a szokásos pesti virágcsokor mellé még valamit hozott magával: egy kis bársonyos ékszerdobozt. Ebben ékesmüvü gyűrű volt, amelynek ónix-köve mákszemnyi brilliánsokkal és smaragddal körülrákva, a szép baronessz arcát ábrázolta, ötletes, linóim és előkelő figyelmesség volt; őszinte, költői! Üzletembertől legalábbis szokatlan figyelmesség! A baronessz nem minden meglhatödáf nélkül húzta a gyűrűt mutatóujjának rózsás párnácskájára, ahol megvesztegetően édes és ingerlő helyre került a szép ajándék. A pesti üzlettárs ebből az alkalomból úgy utazott vissza. Pestre, mint aki végre megnyerte a nagy játszmát. Most már biztos volt végső, mindent jelentő sikerében és Pesten már terjeszteni is kezdte a gazdag és mindenképpen híres baronesszel kötendő házasságának hírét. Éppen ebbe az időbe esett a baronessznek egy újabb, a régihez hasonló spleenje. Ismét erőt vett rajta valami különös világos önfájdalom. Megmérte az életét, mint már annyiszor és tülkön nyílnék találta. Tülkön ynyünek, színtelennek és méltatlannak egy olyan pazar múlthoz, aminővel ő rendelkeze- zett. El is határozta, hoy néhány napra kiszáll ebből a tunyitó faluból, ebből a langyos fürdőből, valami kis izgalmat lopni Pesttől. Pestre megy, megnézi a gyárat! Végigmegy az olvasztókemencék termein, megnézi azokat az embereket, akik az ő reklámlapokra rögzített arcképének az árnyékában keresik a kenyerüket . . . Tekintete most hirtelen az ujjara esett: a gyűrűjére. Megtapogatta és a gyűrű, amely még egy hónapja elégedetten, simulékonyan szorult az ujja húsára, most, lám-lám, le-lc- csusszan a keze egy mozdulatára . . , Tehát ismét lefogyott! ... Ez rapid fogyás, es: nem a divat szent nevében való ama megkívántaié fogyás! . . . És még az esti gyorssal felsietett Budapestre. Szegény monoklis üzlettárs ettől még biztosabban éreze magát a nyeregben. Pedig az, hogy a baronessz kikivánkozott a falusi fészek .magányából, egészen mást jelentett... De ehhez már az üzletemberek nem nagyon értenek .... A. barohessz-gyártulajdonos akként intézkedett, hogy másnap megjelenik a szappan- gyárban és végigjárja a munkatermeket. Meg akart nézni mindent. Úgy is történt. Megtekintette az óriási gépházat, a parjtömdesztiHálót és hosszabb időt töltött abban a műhelyben, ahol a híressé vált márkájú szappant gyártják. Egy óriási medencében ott böanpöly- gött, forrt az illatos, sűrű, drága massza, amely aztán leüllepedve, megszilárdulva, tét-1 szetős formákba 'öntve, szappan darabok kén! | kerül a piacra. És a baronessz a nagymedence fénylő, illatos tükre fölölt sokáig elidőzöl!. A fiatalságra gondolt, amely csupán üzlet, semmi más, épp olyan profán csalása az életnek, mint minden egyéb ... És a szegénységre is gondolt, ezeknek a mukásoknak a szegénységére . . . Hisztérikusan felkacagott . . . De a következő pillanatban lebiggvedt az ajka, ijedten vette észre, hogy a gyűrű, az a bizonyos gyűrű, hiányzik az ujjarái ... És a gyűrű elvesztése fölötti bosszúsága mellé még egy fojtó bosszúság járult: a gyűrű azért csusszant le az ujjáról, mert fogy . . . Tehát fogy . . . Mindkét tény módfelett elszomorította. A’ személyzet persze nyomban lázas keresésbe fogott, de hasztalanul; a gyűrű eltűnt, mintha a föld nyelte volna el . . . A baronessz a gyűrű nélkül utazott haza. Az állomáson a monoklis üzlettársnak csak ennyit mondóit a gyűrűre vonatkozólag: — Rossz ómen . . . Amaz alázatosan válaszolta: — A legjobb ómen! Megkerestetem. Ha a föld alól is, de előteremtetem! . . . * Tényleg: a legjobb ómen volt. Az újságok is megírták a dolgot s igy történt, hogy amikor egy félév múlva egy szegény pesti magán- hivatalnok, egy délceg, de nyomorgó pesti fiú a szappanéban mosakodás közben óriási meglepetésére meglelte a baronessz újságokban hirdetett, híres gyűrűjét, egyenesen a vonatra ült, miután e célra előlegei kért és kapóit a főnökétől és jelenkczett a gyűrűvel a baroncssznél. ügy beszélik, hogy a baronesíznek a gyűrűnél is nagyobb örömet okozott maga a délceg fim Azóta már uj szappangyára van, amelyben a szerencsés megtalálói maga mellé vette társul — illő jutalom fejében . . . 3200 kilométert repüli a Bremen Sí. Jolins, április 14. A Bremen a Blanc Sablontól mintegy hét kilométernyire nyugatra kötött ki. A kikötés helye nyugati irányban tizenhat kilométernyi távolságban fekszik a pont-amouri szikratáviróálloraástó 1. A rendkívül vad és hegyes vidék légvonalban északkeleti irányban 580 kilométernyire van St. Johnstól és 1800 kilométernyire Newyorktól. Eszerint a Bremen becslés szerint 3200 kilométernyi utat tett meg és Ujfundlandnál eredetileg kitűzött kurzusától északi irányban 240 kilométerre tért ki, amire valószinül-eg az erős délkeleti vihar kényszeritette. A pont-amouri szikratáviró- állomás órákon át hiába keresett kapcsolatot, hogy a repülök megérkezésének a hírét továbbítsa. Végül sikerült az Ujfundlandon lévő Bel-Isle állomásának néhány kubai amatőrrel, azután egyesültállamokbeli felvevőkkel kapcsolatot teremtenie. ri«rTga 2 IjqOEUR ÍÍ*K0/* 6 6 M c S KA tfOVAR-ROZNAVAMandarin - Cscao - D1ó-CrAm« - Cherry, öl Triple-Sec — Curacao — Karlsbadi keserű ,,Késmárki kiállításon aranyéremmel kitüntetr«“ A „Nemzetközi Dnnakiilliláson aranyéremmel kitflnUtn*, Ungváriig komáromi kiállításon kitüntetve {A természetes íH keseriwSs ! gyomor és béltiszfiitó hatása o á r a S i a n» j Az JgmándH ne tévessze másfajta fcezerflvtoH Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Scbmidthancr bAtfű’lala! Kontáréul. J ám. i.Kin ■— m II, 111 !■ ■!I——miniIII■■Iimimi mn i■■iiiiuujuwiiiiuiiiim .nmei írni mi énén ni |l■l^lnnJ— iiiwmi nme un m m 1 ■ 1—1 wiüi—irmnmilmi-Fnwmr - ri 1 r 11 ;;rwr,Mr.ww«w
