Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-14 / 87. (1714.) szám
7 1928 április 14, szombat. Kézikönyv a közUazsaiási reformról és a közigazgatási választásokról A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának kiadásában ismét egy hasznos és tökéletes szakszerűséggel megírt törvényisme r tető kézikönyv jelent meg, amelynek a közeledő országos és járási választások különös aktualitást kölcsönöznek. „A közigazgatás szervezéséről és az országos, valamint a járási választásokra! szóló törvények ismertetése" cdmü 105 oldalas mű kimerítő jogászi ismertetése az úgynevezett közigazgatási reform által módosított közigazgatási szervezetnek és az országos és járási választási rendnek. A könyv tehát útbaigazító kézikönyvéül szolgál mindazoknak, akik Szlovenszkón és Ruszinszké- ban bárminő vonatkozásban részt vesznek az országos és járási választások előkészítésében, továbbá magában a választás lefolyásé bán és aki'.: tagjai lesznek az országos és já rási képviselőtestületeknek. A nagyszerű áttekinthetőségénél fogva könnyen kezelhető könyv bevezetésében Fi eh barik Ernő dr., a központi iroda igazgatója, minden politikai és közigazgatási kérdésünk elsőrangú szakértője, alapos kritikát gyakorol Szlovenszkó szempontjából a közigazgatási reform fölött. Tanulmányában mindenekelőtt ismerteti azokat a mélyreható átalakulásokat, amelyeken Szlovenszkó és Ru- szinszkó közigazgatási szervezete a prevrat óta átment. A régi, minden izében bevált magyar vármegyerendszerrtíl szembe állítja a forradalmi nemzetgyűlés által megalkotott nagymegyerendszert s felsorolja azokat az okokat, amelyek Szlovenszkó lakosságát nemzetiségi különbség nélkül arra késztette, hogy a centralizmus céljait szolgáló uj közigazgatási rendszerrel szemben élesen állást foglaljon. A bekövetkezett események láncolatával igazolja Szlovenszkó tiltakozó állásfoglalásának jogosságát. A nagymegyék intézménye fölött rövidesen az idő mondott marasztaló Ítéletet s" rövid három évvel megszületése után helyét át kellett adnia a szlovák néppárt „autón ómista" politikája által „kiharcolt" közigazgatási reformnak. Ezután jelentőségéhez mérten méltatja a közigazgatás szervezéséről szóló 1927 julius 14-én 125. szám alatt kelt törvényt és az országos és járási választásokról szóló 1927 július 14-én 126. szám alatt kelt törvényt. Rámutat arra, hogy ez a törvényalkotás távolról sem jelent haladást, hogy ugyanazokon az alapokon nyugszik, mint elődje: a nagymegyei törvény és az autonómia gondolatát egy lépéssel sem viszi előbbre a megvalósulás felé; sőt a nagymegyerendszerrel összehasonlítva az önkormányzat további megszüldlését, korlátozását jelenti. Végül kimerítően taglalja a reform súlyos következményeit a magyarság kisebbségi helyzete és Ruszánszkó- nak nemzetközileg biztosított autonómiája szempontjából. Az 1927 julius 15-én 125. szám alatt kelt törvény (az úgynevezett közigazgatási reform) formailag az 1920 február 29-én 126. szám 'alatt kelt nagymegyei törvény novellája és mint ilyen az alaptörvény egyes rendelkezéseit megváltoztatja, kiegészíti és eltörli. Tekintettel a módosítások nagy számára, a két szöveg együttes használata és összehasonli- tása nmeosak a laikusok, de a jogászok számára is fölötte alkalmatlan. A törvényhozás ezért elrendelte, hogy a törvények és rende- letek gyűjteményében a régi törvénynek az uj törvény szerint módosított szövegét teljes egészében közzétegyék, ami meg is történt az 1927 augusztus 12-én kiadott számban, ahol a teljes szöveget az uj törvény függeléke gyanánt publikálta a kormány. A központi iroda közikönyvében ezt a teljes szöveget adja közre hű magyar fordításban és minden paragrafust szakszerű, részletes kommentárokkal magyarázza. A gyakorlati útmutatásokkal szolgáló kommentárok teszik tökéletessé és mindenki számára hasznossá és nélkülözhetetlenné a könyvet, amely első főrészében a közigazgatás szervezetét, második főrészében pedig az országos (tartományi) és járási választások rendjét ismerteti. A törvényismertetést és törvénymagyarázatot hasznosan egészítik ki a járási választásoknál szükséges beadványok háromnyelvű mintái, továbbá a választási határidőnaptár. Flachbarth Ernő dr., a központi iroda igazgatója értékes szolgálatot tett a könyv megírásával és kiadásával Szlovenszkó és Ru- szinszkó őslakosságának, elsősorban a párt- szervezetek vezetőinek és mindazoknak, akik a közigazgatási képviselőtestületek munkájában szerepet fognak vállalni. A pozsonyi „ConcoTdia“-nyomda tetszetős kiállításában megjelent könyv nemcsak a választások alkalmával lesz nélkülözhetetlen, hanem azután is a közigazgatási élet minden vonatkozásában hasznos gyakorlati értékű kézikönyv marad. (Megrendelhető a központi irodánál, Prága I., Kaprává 14 III. em. alatt portóköltséggel együtt 5 korona 50 fillérért, valamint a magyar nemzeti párt és az országos keresz- tényszocialsta párt titkárságainál.) ISf letartóztatott munkásuezér miatt országos sztrájkra készülnek az erdélyi immkisek E$9 himzésl utasítást siffrekuicsnak nézett a rendőrség Nagyvárad, április 13. Pár héttel ezelőtt a nagyváradi rendőrség egy nagyszabású kommunista összeesküvést vélt leleplezni és az összeesküvés gyanúja alatt több mint ötven embert, köztük az erdélyi munkásmozgalom ismert vezéreit letartóztatta. A kolozsvári hadosztálybiróság folytatta le a vizsgálatot, amelyben a vád napról-napra összébbzsugorodott és legutóbb már tizenegy gyanúsítottat szabadlábra helyeztek. A nyomozás kulisszatitkai közé tartozik, hogy a nagyváradi rendőrség egy siffrekules alapján indította meg az eljárást és azt hitte, hogy a megtalált siffre-kulcsot használták fel a kommunisták a külföldi levelezésre. A kolozsvári hadbiróság ellőtt kiderült, hogy ez a siiPfre-kulics Kertész Rezső dr. ügyvéd feleségének tulajdona. Az asz- szony egy barátnőjénél himzőmintaszabályt másolt le és az állítólagos siffre-kulcs ez a hímzés! utasítás, amely a következő misztikummal teli szavakat tartalmazta: Első cakk, egy üres, három tele, két üres, két tele.,. stb. Ezeken a szavakon akadt f enn a rendőrtisztviselő szeme és igy történt meg, hogy a himzési utasítást siffre-kulcs- nak nézték. Az összezsugorodott összeesküvési bűnügynek egyébként komoly következményei támadtak, amennyiben tegnap megjelent a nagyváradi prefek- turán egy ötventagu munkásküldöttség és újból előterjesztette követelését, hogy Miiller Kálmánt, a nagyváradi munkás vezért, aki ártatlanul került börtönbe, bocsássák szabadon, A munkásság memorandumot nyújtott át, amelyben kifejtette, hogy az ország össz- munkássága azonosítja magát Miiller Kálmánnal és amennyiben huszonnégy órán belül nem bocsátják szabadon, elrendelik az országos sztrájkot. Egy pozsonyi kormányfőtanácsos lakásuzsora vétségével vádoltan állott a pozsonyi törvényszék előtt — A bíróság felmentő Ítéletet hozott — Pozsony, április 13. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt a pozsonyi törvényszék Pasek-büntetőtanácsa érdekes uzsorapört tárgyalt. A vádlottak padján Kriskó Bohuszláv negyvennyoloéves mérnök, a közmunkaügyi minisztérium kormány- főtanácsosa ült uzsora vétségével vádolva. Kriskó Bohuszláv öccse Kriskó Jaromirnak, a múlt évben elhunyt agrárpárti szenátornak. A két testvér együtt lakott a Simonyi Iván- soron a Walterskirchen palotában, ahol ösz- szesen tizennégy szobájuk volt és pedig a földszinten négy szobában lakott Kriskó Bo- huszláv és az emeleten pedig Kriskó Jaro- mir. Mikor Kriskó Jaromir meghalt, Kriskó Bohuszláv felköltözött az emeleti lakásba, a földszinti négyszobás lakást pedig, amelyért 2600 korona évi bért fizetett, tízezer korona lélépés, valamint tízezer korona évi bér ellenében kiadta Drmál József pozsonyi cseh hivatalnoknak, egy háromgyermekes családapának. Drmál József másfél é"'g lakott a lakásban, amikor a ház úrnője, W alterskirchen grófnő rájött a dologra és kilakoltatta Drmál Józsefei A hivatalnok először polgári per utján akarta jogait érvényesíteni, majd mikor ez nem vezetett sikerre, uzsora vétsége miatt feljelentést tett Kriskó Bohuszláv ellen. Az ügyészség vállalta a vád képviseletét és az ügy ma került tárgyalásra, amely bővelkedett érdekes részletekben. Több tanút hallgattak ki, többek között a grófnő lakás- gondnokát, aki azt vallotta, hogyha a lakást másnak adta volna ki, ő is többet kért volna érte. A bíróság végül Kriskó BohuszJávot felmentette az uzsora vádja alól azzal az indokolással, hogy 1924 május elseje után történt a lakáscsere, amelyre a lakóvédelmi törvény nem vonatkozik, miután ez a lakás luxuslakás volt és Drmál József nem volt szorult helyzetben, mikor a lakást kivette, mert előzőleg egy háromszobás lakásból vonult ki, amit huszonhétezer koronáért eladott. A fölmentés ellen az államügyész fellebbezést jelentett be. Ivánka lapja felelősségre vonja Benesf hollandiai interjúja miatt „Beites a maga személyi felelősségére tette ajánlatát” — A lap szerint a külügyminiszter a cikkel ártott a csehszlovák ügynek — PolMiíikiaá nteaiénylcít egy lengyelt feöaséjg bírája ellen. Mairsótbói itávliiratozElák: Brzies községben JLoeik község buráját, Sníiiieökot ismeretien tettes revolverrel agyonllőltie. A lakosságinak az a gyanúin, hogy poláíiOiali gyilkosságról van fív6. Snii'ss- iooí valfeTzíniüilteg naoinuíaiisita ukránok lőttték Prága, április 13. Tegnapi számunkban 'beszámoltunk Benes külügyminisz temek a De Telegraaf cimü holland újságban megjelent interjújáról. A Národny Dennik, a legin- tranzigensebb csehszlovák nacionalisták lapja Benes Trianon revízióját ajánlja föl Magyar- országnak" címen éles kritkiát gyakorol a külügyminiszter nyilatkozata fölött. A cikk oly jellemzően vázolja a szlovák imperialisták álláspontját, hogy az objektív tájékoztatás céljából szükségesnek tartjuk olvasóinkkal fordításban megismertetni. — Benes dr.-nak a béke megőrzésére irányuló törekvését mindannyian megértjük — Írja a Národny Dennik, — de nem értjük meg azt, mért kelljen ezt annyira hangsúlyozni, hogy mi ezért a békéért készek vagyunk az áldozatra, ha ugyanakkor a másik oldalon, vagyis Magyarországon, ahová Benes ezt a második üzenetét is adresszálja, a legkisebb mértékben sem matatnak megértést Középenrópa bókekérdé- sei iránt. Amikor Benes dr. első Ízben Ajánlott baráti kezet Magyarországnak, Bethlen Debrecenben igon érthetően kiiejezte, hogy azt visz- szautasitja, s még a szorosabb gazdasági együttműködésre sem hajlandó Trianon revíziója, helyesebben mondva. Trianon lerombolása nélkül. Benes dr. tehát Trianon revízióját is Fölajánlotta. Megvárjuk, milyen választ kap rá Magyarországtól. — Ha Benes Trianon megváltoztatását kínálja, akkor azt csak Szlovenszkó rovására teszi. Tény, hogy Szlovenszkó Csehszlovákiának része, de nekünk épp ngy fájna Éger elvesztése, mint Komáromé. Reméljük, hogy Csehországban is hasonlóképpen éreznek. Ha netán bizonyos engedményekre kényszerülnénk, nem egy vagy másik miniszter, hanem az egész kortárgyaljon arról, átengedjünk-e valamit területünkből Magyarországnak, vagy sem. Benes a nemrégi Rothermere-ollenes kampány folyamán meggyőződhetett arról, hogy Szlovenszkón nincs szlovák, bármilyen párthoz tartozzék is. aki Magyarország javára akár egy falucskának a* átengedésébe is belemenne. Itt, Szlovenszkón jól megérezték az emberek, hogy Trianon revíziója esetén Magyarország részére csak Szlo- venszkó kárára tehetők engedmények. Kassától Pozsonyig fölkiáltott az egész nemzet és egyhangúlag dörögte: Nem! Benes dr. Hollandiába utazott és onnan kínálta föl — ama szlo- vensskói tiltakozás dacára, — Szlovenszkó egy darabját. Mi úgy képzeljük, hogy Benesnek, mint az egész köztársaság miniszterének, különös tekintettel kellene lennie Szlovenszkó érdekei iránt s nem volna szabad ajánlgatni többet vagy kevesebbet Magyarországnak csak ugv, a maga személyi felelősségére vagy azért, mert ez tán igy beillik külpolitikájának személyi tervei közé. Az ilyen kezdeményezésen annál is inkább csodálkoznunk kell, mert tudjuk, hogy Budapesten Trianon revíziója alatt a forradalom előtti Magyarország visszaállítását értik s főleg Szlovenszkóra élesítik fogukat. — Benes ajánlata Magyarország részére a bizonytalanság és aggodalom gyanánt tűnhetik föl, mintha bizony szégyenkeznénk amiatt, hogy a prevrat révén Magyarország egy darabját a csehszlovák államhoz szakítottak el és most e darab föld árán akarjuk megvásárolni a magyarok jóindulatát. Középeurópában minden komplikáció forrása Magyarország, mert a magyar nemesség nem tudja elfelejteni a régi hatalmat és dicsőséget, mert elveszítette rabjainak nagy részét. Mért kell épp nekünk oltanunk azt. amit a mások gyújtogatnak? Mért kell a ma^Farok ^gtakskodágáérí nekünk ráfialC0SULICH UHE mSATURHIA a luxus óriási motorhajó — Expressz ha- jóösszeköttötés Észak- és Délamerikába Felvilágosításokat ad a Vezérképviselet, Praha, Václavské nám. 67-35 nunk a világ előtt a felelősséget? Jugoszlávia és Románia épp úgy áll Magyarországgal szemben. mint Csehszlovákia és azoknak eszük ágába sem jutott, hogy Bethlennél olyan ajánlatokkal álljanak elő, mint ahogy azt Benes dr. teszi, pedig ők bizonyára cpp úgy szivükön viselik Középeurópa békéjét, mint ő. ügy látszik, hogy a cikkel Benes dr. a világ előtt ártott a csehszlovák ügynek. A Národny Dennik cikkét általános szlovén* szkói vonatkozásánál fogva mint érdekességet közöltük le kommentár nélkül, de fentartjuk magunknak a jogot, hogy kommentálására visszatérjünk. A magyar kereskedelmi miniszter Milánóban Milánó, április 13. Hermann Miksa keres- kedelmügyi minisztert, aki a milánói nemzetközi kiállítás megnyitása alkalmából ideérkezett, a pályaudvar királyi várótermében olasz és magyar előkelőségek ünnepélyesen fogadták. Eermann miniszter tegnap megtekintette a kiállítás magyar paviltonjait, ebédre pedig Pőzel Tibor főkonzul látta vendégül. Hármas bizottság tanulmányi bizottságot küld SzentsotthArdra Bécs, április 13. Genfi jelentés szerint a szentgotthárdi ügy kivizsgálására alakított népszövetségi hármas bizottság úgy határozott, hogy tanulmányi bizottságot küld ki a helyszínére, amely két fegyverszakértőből, valamint a népszövetség titkári hivatalának öt tisztviselőjéből áll. A bizottság ma este utazik el Géniből Szentgotthardra. A budapesti 8 Órai Ulság megcáfolja a pozsonyi A Nap állításait a Paieeíoaue- Jegyzékről Budapest, április 13. (Budiapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Pozsonyban megjelenő A Nap tegnapi számában hosz- szabb cikket közöl ez alatt a cim alatt, hogy „Wndischgraetz Lajos herceg haműlitóttá a P a 1 egl oou e-jegyzéket A 8 órai Újság a kővetkező kommentárt fűzi ehhez a cikkhez: A pozsonyi A Nap cimü lap legutóbbi számában visszatér a Palee-^ logue-jegyzékre, amely mikor a nyilvánosságra került, nagy feltűnést keltett ngy a magyar, mint a külföldi sajtóban. A pozsonyi újság most, egy fél évvel a diszkusszió lezárása után látja jónak az ügy felelevenítését és teszi ezt éppen az az újság, amelynek gyanús összeköttetései bizonyos cseh és szlovák körökkel egyre ayi 1 vpnva 1 óbbakká válnak. A' jegyzékről úgy ir ez a lap, mintha azt annak idején Budapesten hamisították volna. A pozsonyi újság emlékezőtehetsége úgy látszik nagyon rövid, vagy pedig arra számit, hogy az olvasóközönség emlékezőtehetsége még rő- videbb. Azonban mindenki más emlékszik arra, hogy amikor a diszkusszió olyan fordulatot vett, hogy francia részről kétségbe vonták a jegyzékben lefektetett tárgyalások tényleges megtörténtét, akkor hivatalosan közzétették ezt a jegyzéket, amelyet Boncher, mint a francia kormány megbízottja intézett a magyar kormányhoz. Ennek a jegyzéknek hitelességét senki sem vonta kétségbe, de nem is vonhatták, mert hiszen a francia kormány, is hitelesnek ismerte el. Most, amikor ez a vita már régen el intézettnek számit, hiába próbálkozik a szenzációhaj hászó pozsonyi magyarnyelvű újság ismét vita tárgyává tenni az ügyet és kárba veszett az a fáradozása is, hogy az ügyet kapcsolatba hozza oly dolgokkal. amelyek ettől az ügytől teljesen távoláénak. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsi füles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető las .púnk könyvosztályában, •-*