Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-14 / 87. (1714.) szám

7 1928 április 14, szombat. Kézikönyv a közUazsaiási reformról és a közigazgatási választásokról A szlovenszkói és ruszinszkói szövetke­zett ellenzéki pártok központi irodájának ki­adásában ismét egy hasznos és tökéletes szakszerűséggel megírt törvényisme r tető ké­zikönyv jelent meg, amelynek a közeledő or­szágos és járási választások különös aktuali­tást kölcsönöznek. „A közigazgatás szervezé­séről és az országos, valamint a járási válasz­tásokra! szóló törvények ismertetése" cdmü 105 oldalas mű kimerítő jogászi ismertetése az úgynevezett közigazgatási reform által mó­dosított közigazgatási szervezetnek és az or­szágos és járási választási rendnek. A könyv tehát útbaigazító kézikönyvéül szolgál mind­azoknak, akik Szlovenszkón és Ruszinszké- ban bárminő vonatkozásban részt vesznek az országos és járási választások előkészítésé­ben, továbbá magában a választás lefolyásé bán és aki'.: tagjai lesznek az országos és já rási képviselőtestületeknek. A nagyszerű áttekinthetőségénél fogva könnyen kezelhető könyv bevezetésében Fi eh barik Ernő dr., a központi iroda igazga­tója, minden politikai és közigazgatási kér­désünk elsőrangú szakértője, alapos kritikát gyakorol Szlovenszkó szempontjából a köz­igazgatási reform fölött. Tanulmányában min­denekelőtt ismerteti azokat a mélyreható át­alakulásokat, amelyeken Szlovenszkó és Ru- szinszkó közigazgatási szervezete a prevrat óta átment. A régi, minden izében bevált magyar vármegyerendszerrtíl szembe állítja a forradalmi nemzetgyűlés által megalkotott nagymegyerendszert s felsorolja azokat az okokat, amelyek Szlovenszkó lakosságát nem­zetiségi különbség nélkül arra késztette, hogy a centralizmus céljait szolgáló uj közigazga­tási rendszerrel szemben élesen állást foglal­jon. A bekövetkezett események láncolatával igazolja Szlovenszkó tiltakozó állásfoglalásá­nak jogosságát. A nagymegyék intézménye fölött rövidesen az idő mondott marasztaló Ítéletet s" rövid három évvel megszületése után helyét át kellett adnia a szlovák néppárt „autón ómista" politikája által „kiharcolt" közigazgatási reformnak. Ezután jelentőségéhez mérten méltatja a közigazgatás szervezéséről szóló 1927 julius 14-én 125. szám alatt kelt törvényt és az or­szágos és járási választásokról szóló 1927 jú­lius 14-én 126. szám alatt kelt törvényt. Rá­mutat arra, hogy ez a törvényalkotás távolról sem jelent haladást, hogy ugyanazokon az alapokon nyugszik, mint elődje: a nagyme­gyei törvény és az autonómia gondolatát egy lépéssel sem viszi előbbre a megvalósulás felé; sőt a nagymegyerendszerrel összehason­lítva az önkormányzat további megszüldlését, korlátozását jelenti. Végül kimerítően tag­lalja a reform súlyos következményeit a ma­gyarság kisebbségi helyzete és Ruszánszkó- nak nemzetközileg biztosított autonómiája szempontjából. Az 1927 julius 15-én 125. szám alatt kelt törvény (az úgynevezett közigazgatási reform) formailag az 1920 február 29-én 126. szám 'alatt kelt nagymegyei törvény novellája és mint ilyen az alaptörvény egyes rendelkezé­seit megváltoztatja, kiegészíti és eltörli. Te­kintettel a módosítások nagy számára, a két szöveg együttes használata és összehasonli- tása nmeosak a laikusok, de a jogászok szá­mára is fölötte alkalmatlan. A törvényhozás ezért elrendelte, hogy a törvények és rende- letek gyűjteményében a régi törvénynek az uj törvény szerint módosított szövegét teljes egészében közzétegyék, ami meg is történt az 1927 augusztus 12-én kiadott számban, ahol a teljes szöveget az uj törvény függeléke gya­nánt publikálta a kormány. A központi iroda közikönyvében ezt a teljes szöveget adja köz­re hű magyar fordításban és minden parag­rafust szakszerű, részletes kommentárokkal magyarázza. A gyakorlati útmutatásokkal szolgáló kommentárok teszik tökéletessé és mindenki számára hasznossá és nélkülözhe­tetlenné a könyvet, amely első főrészében a közigazgatás szervezetét, második főrészében pedig az országos (tartományi) és járási vá­lasztások rendjét ismerteti. A törvényismer­tetést és törvénymagyarázatot hasznosan egészítik ki a járási választásoknál szükséges beadványok háromnyelvű mintái, továbbá a választási határidőnaptár. Flachbarth Ernő dr., a központi iroda igazgatója értékes szolgálatot tett a könyv megírásával és kiadásával Szlovenszkó és Ru- szinszkó őslakosságának, elsősorban a párt- szervezetek vezetőinek és mindazoknak, akik a közigazgatási képviselőtestületek munkájá­ban szerepet fognak vállalni. A pozsonyi „ConcoTdia“-nyomda tetszetős kiállításában megjelent könyv nemcsak a választások al­kalmával lesz nélkülözhetetlen, hanem azután is a közigazgatási élet minden vonatkozásá­ban hasznos gyakorlati értékű kézikönyv marad. (Megrendelhető a központi irodánál, Prága I., Kaprává 14 III. em. alatt portókölt­séggel együtt 5 korona 50 fillérért, valamint a magyar nemzeti párt és az országos keresz- tényszocialsta párt titkárságainál.) ISf letartóztatott munkásuezér miatt országos sztrájkra készülnek az erdélyi immkisek E$9 himzésl utasítást siffrekuicsnak nézett a rendőrség Nagyvárad, április 13. Pár héttel ez­előtt a nagyváradi rendőrség egy nagyszabá­sú kommunista összeesküvést vélt leleplez­ni és az összeesküvés gyanúja alatt több mint ötven embert, köztük az erdélyi mun­kásmozgalom ismert vezéreit letartóztatta. A kolozsvári hadosztálybiróság folytatta le a vizsgálatot, amelyben a vád napról-napra összébbzsugorodott és legutóbb már tizen­egy gyanúsítottat szabadlábra helyeztek. A nyomozás kulisszatitkai közé tartozik, hogy a nagyváradi rendőrség egy siffrekules alapján indította meg az eljárást és azt hitte, hogy a megtalált siffre-kulcsot használták fel a kommunisták a külföldi le­velezésre. A kolozsvári hadbiróság ellőtt ki­derült, hogy ez a siiPfre-kulics Kertész Rezső dr. ügyvéd feleségének tulajdona. Az asz- szony egy barátnőjénél himzőmintaszabályt másolt le és az állítólagos siffre-kulcs ez a hímzés! utasítás, amely a következő miszti­kummal teli szavakat tartalmazta: Első cakk, egy üres, három tele, két üres, két tele.,. stb. Ezeken a szavakon akadt f enn a rendőrtisztviselő szeme és igy történt meg, hogy a himzési utasítást siffre-kulcs- nak nézték. Az összezsugorodott összeesküvési bűn­ügynek egyébként komoly következményei támadtak, amennyiben tegnap megjelent a nagyváradi prefek- turán egy ötventagu munkásküldöttség és újból előterjesztette követelését, hogy Miiller Kálmánt, a nagyváradi munkás vezért, aki ártatlanul került bör­tönbe, bocsássák szabadon, A munkásság memorandumot nyújtott át, amelyben kifejtette, hogy az ország össz- munkássága azonosítja magát Miiller Kál­mánnal és amennyiben huszonnégy órán belül nem bocsátják szabadon, elrendelik az országos sztrájkot. Egy pozsonyi kormányfőtanácsos lakásuzsora vétségével vádoltan állott a pozsonyi törvényszék előtt — A bíróság felmentő Ítéletet hozott — Pozsony, április 13. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt a po­zsonyi törvényszék Pasek-büntetőtanácsa ér­dekes uzsorapört tárgyalt. A vádlottak pad­ján Kriskó Bohuszláv negyvennyoloéves mér­nök, a közmunkaügyi minisztérium kormány- főtanácsosa ült uzsora vétségével vádolva. Kriskó Bohuszláv öccse Kriskó Jaromirnak, a múlt évben elhunyt agrárpárti szenátornak. A két testvér együtt lakott a Simonyi Iván- soron a Walterskirchen palotában, ahol ösz- szesen tizennégy szobájuk volt és pedig a földszinten négy szobában lakott Kriskó Bo- huszláv és az emeleten pedig Kriskó Jaro- mir. Mikor Kriskó Jaromir meghalt, Kriskó Bohuszláv felköltözött az emeleti lakásba, a földszinti négyszobás lakást pedig, amelyért 2600 korona évi bért fizetett, tízezer korona lélépés, valamint tízezer korona évi bér ellenében kiadta Drmál József pozsonyi cseh hivatalnoknak, egy háromgyermekes családapának. Drmál József másfél é"'g lakott a lakásban, amikor a ház úrnője, W alterskirchen grófnő rájött a dologra és kilakoltatta Drmál Józsefei A hi­vatalnok először polgári per utján akarta jo­gait érvényesíteni, majd mikor ez nem veze­tett sikerre, uzsora vétsége miatt feljelentést tett Kriskó Bohuszláv ellen. Az ügyészség vállalta a vád képviseletét és az ügy ma került tárgyalásra, amely bő­velkedett érdekes részletekben. Több tanút hallgattak ki, többek között a grófnő lakás- gondnokát, aki azt vallotta, hogyha a lakást másnak adta volna ki, ő is többet kért volna érte. A bíróság végül Kriskó BohuszJávot fel­mentette az uzsora vádja alól azzal az in­dokolással, hogy 1924 május elseje után történt a lakáscsere, amelyre a lakóvédelmi törvény nem vonat­kozik, miután ez a lakás luxuslakás volt és Drmál József nem volt szorult helyzetben, mikor a lakást kivette, mert előzőleg egy háromszobás lakásból vonult ki, amit huszon­hétezer koronáért eladott. A fölmentés ellen az államügyész fellebbezést jelentett be. Ivánka lapja felelősségre vonja Benesf hollandiai interjúja miatt „Beites a maga személyi felelősségére tette ajánlatát” — A lap szerint a külügyminiszter a cikkel ártott a csehszlovák ügynek — PolMiíikiaá nteaiénylcít egy lengyelt feöaséjg bí­rája ellen. Mairsótbói itávliiratozElák: Brzies községben JLoeik község buráját, Sníiiieökot ismeretien tettes revolverrel agyonllőltie. A lakosságinak az a gya­núin, hogy poláíiOiali gyilkosságról van fív6. Snii'ss- iooí valfeTzíniüilteg naoinuíaiisita ukránok lőttték Prága, április 13. Tegnapi számunkban 'beszámoltunk Benes külügyminisz temek a De Telegraaf cimü holland újságban megje­lent interjújáról. A Národny Dennik, a legin- tranzigensebb csehszlovák nacionalisták lapja Benes Trianon revízióját ajánlja föl Magyar- országnak" címen éles kritkiát gyakorol a külügyminiszter nyilatkozata fölött. A cikk oly jellemzően vázolja a szlovák imperialis­ták álláspontját, hogy az objektív tájékozta­tás céljából szükségesnek tartjuk olvasóink­kal fordításban megismertetni. — Benes dr.-nak a béke megőrzésére irá­nyuló törekvését mindannyian megértjük — Ír­ja a Národny Dennik, — de nem értjük meg azt, mért kelljen ezt annyira hangsúlyozni, hogy mi ezért a békéért készek vagyunk az áldozat­ra, ha ugyanakkor a másik oldalon, vagyis Ma­gyarországon, ahová Benes ezt a második üze­netét is adresszálja, a legkisebb mértékben sem matatnak megértést Középenrópa bókekérdé- sei iránt. Amikor Benes dr. első Ízben Ajánlott baráti kezet Magyarországnak, Bethlen Debre­cenben igon érthetően kiiejezte, hogy azt visz- szautasitja, s még a szorosabb gazdasági együtt­működésre sem hajlandó Trianon revíziója, he­lyesebben mondva. Trianon lerombolása nél­kül. Benes dr. tehát Trianon revízióját is Föl­ajánlotta. Megvárjuk, milyen választ kap rá Ma­gyarországtól. — Ha Benes Trianon megváltoztatását kí­nálja, akkor azt csak Szlovenszkó rovására te­szi. Tény, hogy Szlovenszkó Csehszlovákiának része, de nekünk épp ngy fájna Éger elveszté­se, mint Komáromé. Reméljük, hogy Csehor­szágban is hasonlóképpen éreznek. Ha netán bizonyos engedményekre kényszerülnénk, nem egy vagy másik miniszter, hanem az egész kor­tárgyaljon arról, átengedjünk-e valamit terüle­tünkből Magyarországnak, vagy sem. Benes a nemrégi Rothermere-ollenes kampány folya­mán meggyőződhetett arról, hogy Szlovenszkón nincs szlovák, bármilyen párthoz tartozzék is. aki Magyarország javára akár egy falucskának a* átengedésébe is belemenne. Itt, Szlovenszkón jól megérezték az emberek, hogy Trianon re­víziója esetén Magyarország részére csak Szlo- venszkó kárára tehetők engedmények. Kassá­tól Pozsonyig fölkiáltott az egész nemzet és egyhangúlag dörögte: Nem! Benes dr. Hollan­diába utazott és onnan kínálta föl — ama szlo- vensskói tiltakozás dacára, — Szlovenszkó egy darabját. Mi úgy képzeljük, hogy Benesnek, mint az egész köztársaság miniszterének, külö­nös tekintettel kellene lennie Szlovenszkó ér­dekei iránt s nem volna szabad ajánlgatni töb­bet vagy kevesebbet Magyarországnak csak ugv, a maga személyi felelősségére vagy azért, mert ez tán igy beillik külpolitikájának szemé­lyi tervei közé. Az ilyen kezdeményezésen an­nál is inkább csodálkoznunk kell, mert tudjuk, hogy Budapesten Trianon revíziója alatt a for­radalom előtti Magyarország visszaállítását ér­tik s főleg Szlovenszkóra élesítik fogukat. — Benes ajánlata Magyarország részére a bizonytalanság és aggodalom gyanánt tűnhetik föl, mintha bizony szégyenkeznénk amiatt, hogy a prevrat révén Magyarország egy darabját a csehszlovák államhoz szakítottak el és most e darab föld árán akarjuk megvásárolni a ma­gyarok jóindulatát. Középeurópában minden komplikáció forrása Magyarország, mert a ma­gyar nemesség nem tudja elfelejteni a régi ha­talmat és dicsőséget, mert elveszítette rabjai­nak nagy részét. Mért kell épp nekünk olta­nunk azt. amit a mások gyújtogatnak? Mért kell a ma^Farok ^gtakskodágáérí nekünk ráfial­C0SULICH UHE mSATURHIA a luxus óriási motor­hajó — Expressz ha- jóösszeköttötés Észak- és Délamerikába Felvilágosításokat ad a Vezérképviselet, Praha, Václavské nám. 67-35 nunk a világ előtt a felelősséget? Jugoszlávia és Románia épp úgy áll Magyarországgal szem­ben. mint Csehszlovákia és azoknak eszük ágá­ba sem jutott, hogy Bethlennél olyan ajánlatok­kal álljanak elő, mint ahogy azt Benes dr. te­szi, pedig ők bizonyára cpp úgy szivükön vise­lik Középeurópa békéjét, mint ő. ügy látszik, hogy a cikkel Benes dr. a világ előtt ártott a csehszlovák ügynek. A Národny Dennik cikkét általános szlovén* szkói vonatkozásánál fogva mint érdekességet kö­zöltük le kommentár nélkül, de fentartjuk ma­gunknak a jogot, hogy kommentálására vissza­térjünk. A magyar kereskedelmi miniszter Milánóban Milánó, április 13. Hermann Miksa keres- kedelmügyi minisztert, aki a milánói nem­zetközi kiállítás megnyitása alkalmából ide­érkezett, a pályaudvar királyi várótermében olasz és magyar előkelőségek ünnepélyesen fogadták. Eermann miniszter tegnap megte­kintette a kiállítás magyar paviltonjait, ebéd­re pedig Pőzel Tibor főkonzul látta vendégül. Hármas bizottság tanulmányi bizottságot küld SzentsotthArdra Bécs, április 13. Genfi jelentés szerint a szentgotthárdi ügy kivizsgálására alakított népszövetségi hármas bizottság úgy határo­zott, hogy tanulmányi bizottságot küld ki a helyszínére, amely két fegyverszakértőből, valamint a népszövetség titkári hivatalának öt tisztviselőjéből áll. A bizottság ma este uta­zik el Géniből Szentgotthardra. A budapesti 8 Órai Ulság megcáfolja a pozsonyi A Nap állításait a Paieeíoaue- Jegyzékről Budapest, április 13. (Budiapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A Pozsony­ban megjelenő A Nap tegnapi számában hosz- szabb cikket közöl ez alatt a cim alatt, hogy „Wndischgraetz Lajos herceg haműlitóttá a P a 1 egl oou e-jegyzéket A 8 órai Újság a kővetkező kommentárt fűzi ehhez a cikkhez: A pozsonyi A Nap ci­mü lap legutóbbi számában visszatér a Palee-^ logue-jegyzékre, amely mikor a nyilvánosság­ra került, nagy feltűnést keltett ngy a ma­gyar, mint a külföldi sajtóban. A pozsonyi újság most, egy fél évvel a diszkusszió lezá­rása után látja jónak az ügy felelevenítését és teszi ezt éppen az az újság, amelynek gya­nús összeköttetései bizonyos cseh és szlovák körökkel egyre ayi 1 vpnva 1 óbbakká válnak. A' jegyzékről úgy ir ez a lap, mintha azt annak idején Budapesten hamisították volna. A po­zsonyi újság emlékezőtehetsége úgy látszik nagyon rövid, vagy pedig arra számit, hogy az olvasóközönség emlékezőtehetsége még rő- videbb. Azonban mindenki más emlékszik arra, hogy amikor a diszkusszió olyan for­dulatot vett, hogy francia részről kétségbe vonták a jegyzékben lefektetett tárgyalások tényleges megtörténtét, akkor hivatalosan közzétették ezt a jegyzéket, amelyet Boncher, mint a francia kormány megbízottja intézett a magyar kormányhoz. Ennek a jegyzéknek hi­telességét senki sem vonta kétségbe, de nem is vonhatták, mert hiszen a francia kormány, is hitelesnek ismerte el. Most, amikor ez a vita már régen el intézettnek számit, hiába próbálkozik a szenzációhaj hászó pozsonyi magyarnyelvű újság ismét vita tárgyává ten­ni az ügyet és kárba veszett az a fáradozása is, hogy az ügyet kapcsolatba hozza oly dol­gokkal. amelyek ettől az ügytől teljesen tá­voláénak. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsi füles nyuszika és egyéb csodatörténe­tek, ára csak 12 korona. Megrendelhető las .púnk könyvosztályában, •-*

Next

/
Oldalképek
Tartalom