Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-16 / 64. (1691.) szám
^RKCmMaG^ARHIM^ 1928 márcins 18, péntek. Élénk társadalmi és kulturális élet folyik a híres lévai vár romjai alatt Az egyesületek és körök egész serege dolgozik a magyar kultúra, társas- és sportélet nívójának emelésén Léva városában — Seregszemle a város egyesületei fölött — Beszélgetés Schubert Tódorral, a lévai Kaszinó kulturális osztályának működéséről — A lévai egyesületek közül már is többen csatlakoztak a szövetségi mozgalomhoz Léva, márcitis közepe. (Dél szlo ve nszkói szerkesztőségünktől.) Léva egyike Szlovenszkó legérdekesebb városainak: aki csak Léván megfordult, mind azt mondja, hogy a városnak külön lelke van, amit nem lehet összehasonlítani se a gömöri, se a kisalföldi városokkal. Egy nagy múlt emléke kisérget még itt és keveredik el a mostohább jelennel: kissé előkelővé, kissé elszegényedetté és kissé tartózkodóvá téve ezt a város-leiket. Van valami rátarti az embereiben, konzervatív hajlam és formaszeretet, de emellett egyre erősebben érződik már a megváltozott idő sokban másul! ize. A vár nagy múltról beszél: a tatárjárástól kezdheti mondókáját, kapuja előtt hullt f órba Zách Felioián lányának feje, az egri ős, Dobó István várkapitány és főispánja volt a ma bepmlott falaknak, aki szűknek találván a várat, a ma is jókarban levő várkastélyt építtette fel alatta, Bocskay, Bethlen, a törökök, majd Thököly csapatait Rákóczi hadai váltották fel a várban, ahol Ocskay László 215 éve tartotta meg híres esküvőjét Tisza Ilonával, aki szerette „Szeretve mind a vérpadig". A várat nem is ellenség, de maguk a kurucok rontották le, mikor Rákóczi csillaga bunyóban volt Heister szorongatta Vak Bottyánt a várban, az elkeseredett generális maga romboltatta le a falakat, hogy ne kerüljön labanokézre. Az abszolutizmus elleni harcban is jeles részt kért ez a város: .103 évvel ezelőtt már felállította, illetve önállósította a Nemzeti Iskolát, egymásután emelte fel templomait s a szabadság után erős társadalmi élet indult meg a fontos fekvésű városkában, mely a Garam sikra-érésé- nél a hegyek végében a bányavárosok kapuja és őrzője volt. 1859-ben már megalakult a ma is létező kaszinó s a múlt század végén Léva jó helyei; biztosított magának a vidéki városok közt társadalmi és kulturális életének fejlett és sokágú szervezetével. Az ellenzéki kuruc város tradíciója most Is rányomta bélyegét Léva szerepére és a róg-i kultúráiét nyomai ma is feltalálhatok a város jelen életében. A magyar kulturélet fentartásában az oroszlánrész a kaszinóé, mely Kmoskó Béla űr. elnök és Schubert Tódor alelnök lelkes és agilis vezetése alatt működik nagy eredmény- nyel. A Kaszinó Léva kulturális élete után érdeklődve utunk Schubert Tódorhoz vezetett. Érdekes ez a szlovenszköi magyar kultur-organizáció: a kezdet kezdetén sporadikusan fellépő egyes energiák köré csoportosult az a kisded tábor, amely egy-egy városban átvette a kulturélet cslnálását. Ezek az egyéniségek aztán lassan- iiassan egymásra találtak s amikor a szervezkedés első lépéseit meg kellett tenni, természetszerűleg ezekhez fordult minden organi- zátor s igy a helyi vezetők egyszersmind felelősségteljes és munkára késztető nemzeti megbízatást nyertek. Azóta sok viz lefolyt a folyókon s már évek óta — ha valamilyen társadalmi vagy kulturális mozgalomról van szó — ezek a vezéregyéniségek jelentik az illető várost. Ilyen vezető nevei vannak Po- zsonyak, Újvárnak, Komáromnak, Losoncnak, Rimaszombatnak, Rozsnyónak. Kassának, Eperjesnek, Uogvárnak. Lévát Schubert Tódor szokta jelenteni és képviselni ezekben a mozgalmakban. A kultur-bankigazgatő, aki egyúttal a kaszinó kulturális szakosztályának vezetője is, kérdéseinkre szívesen vázolta föl az 1859 óta megszakítás nélkül működő kaszinó történetét. A minket közelebbről érdeklő kulturális szakosztály ezidén is szép munkát végzett: belépődíjak nélkül rendezett kulturestéket rendszeresített (zárójelben megjegyezve, ezt kissé luxusnak találtuk, mert hisszük, hogy más városok példájára a lévai közönség is szívesen megszokná a tetszőleges belépődijak, illetve önkéntes adományok megadását, ami egy-egy estén minimálisan a mai költségek biztos fedezetét jelenthetné!) ősszel nagysikerű Schubert-est volt a nagy zeneszerző emlékére, a második estet Szombathy Viktor és ölvedi László szerzői est-programja töltötte ki, majd — az idők jele — Szltnyay Zoltánnak, a Nyugat munkatársának felléptével modern estet tartottak Ady és Bartók tiszteletére és ismertetésére, legutóbb Győry Dezső és kát pozsonyi zenész léptek fel a kaszinó pódiumán, a szezont pedig Cziczka Angéla és Karaffiáth Márius estje zárta be. A jövő szezonra bátran hozzáfoghat a kulturális osztály egy estély-ciklushoz, melyen Szlovenszkó reprezentáns íróit mutatná be a közönségnek. Léva közönsége megbirna egy ilyen nagyobbszabásu ciklust. v A társas- és kulturegyletek sorában külön helyet kell szentelni a pompás munkát kifejtő lévai Dalárdának, mely vallás- és társadalmi különbség nélkül egyesíti a város dal testvéreit s Grim József elnök, Jozefcsek Géza igazgató és Heckmann István karnagy vezetése alatt példás munkát produkál. Legutóbb nagy monstre-Iiangver- senyt rendezett Réthelyi né-Wakots Margit operaénekesnőnek felléptével, aki Szloven- szkón a legkedveltebb pesti művésznő. Szép munkát fejt ki a Katolikus Kör Dodek János vezetése és Iparos Kör Fraseh József irányítása mellett, akik minden dicséretet megérdemelnek. Ugyancsak nemes hivatást tölt be a Lévai Torna-Egylet gárdája is. A Lévai Sport-Egylet Kmoskó Béla dr.-nak, a város kimagasló vezéregyéniségének elnöksége alatt különösen a sport és á tennisz felvirágoztatása terén mutat fel nagy érdemeket. A Stefánia Nöegylet valláskülőnbség nélkül egyesíti Léva város hölgyközönséget a jótékonyság gyakorlásában. Az Árvay Józsefné alelnöknő szakszerű vezetése mellett működő egyesület tartja fenn a nagy árvaházat is. Nemes munkát, fejt ki a nagy agilitásu Izraelita Nőegyesület hőlgygárdája dr. Priessner Gyuláné vezetésével s összejöveteleik erős látogatottságnak örvendenek. Fizély Lenke nagy agilitása a Református Leányegylet * 1 2 3 munkájára nyomja rá bélyegét: gyakori vallásos estéiket szeretettel keresi fel a református fiatalság. Ezeken kiviii megemlíthetjük még a fő^ iskolás diákság Garamvölgyi Körét, melyet Winkler Sándor akadémikus vezet. Sajnos, a lévai fiatalság java része az egyetemi városokban szétszóródva él s Léván ma feltűnő kevés a fiatalemberek száma. Nagyrészt ez lehet az oka annak, hogy direkt ifjúsági megmozdulások és estélyek úgyszólván nincsenek, holott ezek rendszeresítése, legalább a vakációk ideje alatt, nagyon kívánatos és nagyfontosságu volna. Még a kaszinó estélyein is túlnyomó számban az idős generáció és a hölgyközönség van képviselve, A Társadalmi Egyletek Szövetsége Léván is meleg és szeretetteljes visszhangot váltott ki: a kaszinó vezetésével több egyesület máris bejelentette csatlakozását a kassai kulturreferátus vezetőjéhez, Sziklay Ferenc dr.-hoz s remélhető, hogy a szépen induló mozgalomhoz valamennyi lévai kulturális szakosztállyal biró egyesület csatlakozni fog. Bátran mondhatni tehát, hogy bár Léva elvesztette régi szerepét és mint a bányavárosok őriző kapuja, helyzeti jelentőségét is, uj pozíciót vívott ki magának azzal, hogy kulturális és társadalmi életét illetőleg példás és előkelő helyet biztosított magának Szlovenszkó magyar városai között, amelyet —■ lia a most egyre élénkebben megnyilvánuló modern szellemben és elevenséggel fog tovább építeni, vezető pozíciót fog elfoglalhatni a magyar kulturmunka. széles porondján. Győry Dezső. A magyar küldöttségei Newyork vámsa ugyanabban a Seremben iogadía, ahol Í85i~ben Kossuth Latost Newyork, március 15. Newyork város tanácsa a Kossuth-kiildöítséget az A!dér- . manic-teremben fogadta, ugyanott, ahol Kossuth Lajost ig 1851-ben fogadta Newyork városa. Walker polgármester üdvözölte a küldöttséget, amire Sipöc Jenő, Budapest polgármestere válaszolt és átnyújtotta Walker polgármesternek a magyar főváros ajándékát: egy magyar harcos gyönyörű bronzszobrát. Tarthatatlan állapotok a homonnai munkásblztosIfónSI — Nyütt levél a népjóléti miniszterhez — Kassa, március 15. Az elmúlt évben gyűléseken és újságcikkekben többször foglalkoztunk a homonnai munkás- biztositó pénztárnál uralkodó állapotokkal. Még nem felejtettük el azt a példátlanul durva hangot, amellyel Kossuth Pál zempléni földbirtokost a munkásbiztositó igazgatósága megtámadta a sajtóban, mert igaz ügyével Kossuth Pál a nyilvánosság elé ment és ott vonta felelősségre a mun- kásbiztositót. Ezután fel kellett volna hívnom Miniszter Ur figyelmét arra a nagy igazságtalanságra, amelyet Breuer munkásbiztositó pénztári igazgató Russay Gábor dr. szobránci orvossal szénben elkövetett, amikor járását önkényesen kettéosztotta és fizetését 14 hónapra visszamenőleg megröviditette. Fölpanaszoltuk, hogy a végrehajtásokat ügyvéd utján végezteti a homonnai munkásbiztositó és igy a feleket, hiábavaló, de súlyos kiadásokkal terhelik meg. Miután a viszonyok ennél az intézetnél nem javultak, hanem még rosszabbodtak, kénytelen vagyok a sok eset közül az alábbiakat kiragadni és felhívni rájuk Miniszter Ur figyelmét. Az 1927-ik év folyamán megjelent a per- benyiki Majláth-uradalomban két egyén s előadták, hogy ők a homonnai kerületi munkásbiztosi- tó pénztár ellenőrei, arról jöttek meggyőződni, hogy be vannak-e jelentve az összes uradalmi alkalmazottak. Amidőn erről meggyőződtek, megkérdezték, hogy nem alkalmaz-e ez • uradalom napszámosokat. is, amelyre azt a választ kapták, hogy a cselédek gyermekei és néhány falusi leány hetenkint 2—3 napon járnak az uradalomba napszámba dolgozni és többen 1—2 hétig egyhuzamban dolgoznak szüret, idején. Ezeket azonban nem jelentik be, mert a cselédszülők gyermekei tagjai az intézetnek, akik pedig 2—3 hétig dolgoznak 1 évben, ezeknek ez nem íőjövedclmi forrásuk és csak, mint alkalmi munkások dolgoznak. A két tisztviselő eltávozott és rá néhány napra egy 71.000 koronáról szóló hátralóki kimutatást és fizetési meghagyást kézbesitettek az uradalomnak. Az uradalom ezen minden alapot nélkülöző fizetési meghagyás ellen beadta a felebbezést már csak azért is, mert a törvény világosan kimondja, hogy az. intézet, tartozik megnevezni azon egyéneket, akik után a járulékot kiveti, valamint azt is, hogy a járulék milyen, időre lett kivetve. E felebbczésre az illetékes hatóság a mai napig nem hozott döntést, azonban a beteg- segélyző birói utón foglalás* eszközöli Március 5-én, amikor sem a tulajdonos, sem annak megbízottja nem tartózkodott Perbenyiken, megjelent az uradalomban a biztositó intézet ügyvédje, Propper Sándor dr. a bírósági végrehajtóval, a lefoglalt 35 tehén árvt,. óét foganatosította, anélkül, hogy a szokásos dobszó utján a községben közhírré tette volna. A nevezett ügyvéd minden tiltakozás ellenére a 35 darab fajtehenet, amelynek értéke ISO.iJÖO korona, 7.850 koronáért a maga számára vette meg. Az ügyvéd dolgát jól végezve azzal ment el hogy másnap elviteti a teheneket. Időközben az uradalom megbízottja tudomást szerzett a dologról, elutazott Homonnára az ügy rendezése végett. De a pénztár igazgatója és az ügyvéd hallani sem akartak a '■ :otés pénznélküli rendezésről. Az ügyvéd csak hosszás tárgyalás után ment bele abba, hogy három napi halasztást ad, hogyha a tehenek megváltási ára fejében 100.000 koronát fizetnek ki kezeihez. De ne gondolja Miniszter Ur, hogy csak a nr ’ -'adóval és az orvosokkal szemben viselkednek igy a homonnai munkásbiztositó pénztár tisztviselői, Breuer, Lebovits és Weiszberger urak és társuk Propper Sándor dr. ügyvéd. Elintézik ők az alkalmazottakat és munkásokat is. Szolgáljanak konkrét adatokul az alábbi esetek, egyelőre csak a perbenyiki Majláth-uradalomből. 1. Egy erdőkerülő a cigányok üldözése alkalmával gyomorsUÍye<jést kapott s gyógykezeltetés végett jelentkezett a pénztári orvosnál, ki egészséges k találta és egyáltalában nem kezelte. A tag más orvoshoz fordult, aki megállapította, hogy a tag súlyos gyomorsülyedésben szenved s kórházi kezelés végett az ungvári közkórházba utalta, ahol hosszabb ideig orvosi kezelésben részesült A kiadásokat,, a pénztár vonakodott teljesíteni és azokat a mai napig sem egyenlítette ki azon indokolással, hogy nem a pénztári orvos utalta a kórházba. 2. Egy erdőirtás alkalmával Garai István erdőkerülőre egy fatörzs' esett, mely eltörte lábát. Azonnal kocsit küldtek az orvoshoz s bejelentették a balesetet, de az orvos azzal az indokolással, hogy délután van s ilyenkor nem tartozik betegsegélyző intézetbeli tagokat gyógykezelni, üresen küldte vissza a kocsit ’és Garai másnap reggelig orvosi segély nélkül kiniódott. Súlyos lábtörése I vóit. 3. Bácskái Mihály cselédnek 2 éves kisfia az iskolában elesett ée csuklóficamodást kapott A betegsegélyző i. tézet orvosa, azcn indokolással, hogy a gyermeknek semmi baja nincsen, orvosi segély nélkül haza küld’~>. Pár nap múlva a kéz annyira megdagadt, hogy a gyermeket kórházba kellett szállítani s ott a gyógykezeltetés több, mint két h' pót vett igénybe. A betegsegélyző intézet vonakodott a kórházi költségeket megtéríteni s Bácskainak, ki egyszerű cseléd és készpénze nem lévén, az összeget kifizetni nem tudta, kis ingatlanára telekkönyvileg bekebelezték a kórházi koitség összegét. 4. Számtalan és hosszabb ideig betegen fekvő tagnak táppénzt egyáltalában nem utalnak ki Sürgetések hasztalanok. 5. Füvarpénzt az intézet egyáltalán nem fizet Miniszter Ur! Ha egyetle. uradalomnál ilyen esetek fordulnak elő, ínég pedig tekintélyes számban, — mert most csak a sok közül ragadtam ki nenányat, — elgondolhatja. mi történik a homonnai mnn- kásbiztositá egész terii’ én, hogyan bánnak esek az oligarchák > r nnkásokkal alkálin.. coliakkal és a nekik nem konveniáló orvosokkal. Eleket a szégyenteljes ázsiai állapotokat, amelyek a munkásbiztositó és közvetve a kormány tekintélyét egész Zemplénben mélyen aláásták, Miniszter Ur nem tűrheti tovább! Ha Miniszter Ur még ezekután sem lép közbe, ne csodálkozzék azon senki, hogyha az alkalmazottak elkeseredésükben a kommunista párt karjaiba vetik magukat, a becsületesen dolgozó orvosok é3 az állandó szekatúráknak, durvaságoknak kitett nagy- és kisbirtokosok pedig a végletekig el lesznek ke- s.iödve. A mai állapotnak az eredménye az, hogy ma a munkaadók és munkások egyaránt csak a legnagyobb gyűlölet hangján beszélnek a munkás- bistositóról, amely mostani struktúrájában sem szociálisnak, sem munkásintézménynek nem mondható. / Mindezek alapján tisztelettel kérem Miniszter Urat, méltóztassék 1. a vizsgálatot elrendelni a homonnai munkásbiztositó pénztár igazgatója és a fentnevezett alkalmazottak ellen, 2. méítóz- tassék egy független bizottságot kiküldeni a homonnai munkásbiztositó területére, amely bejárja a nagyobb üzemeket, földbirtokokat és kihallgatja úgy a tulajdonosokat, mint az alkalmazottakat. E bizottság egészittessék ki a helyi viszonyokkal ismerős, s a munkásbiztositótól teljesen független egyénekkel, akik a bizottságot munkájában kalauzolják és a szükséges felvilágosításokat megadják. Fleischmann Gyula dr., .sk. P» rEBliÉf fiiéi-jiilteiF sok orvos álta’ ai ontva mint kitünöee bevált házisTcr. Rossz emészt s, ebbö eredő fejfájás, e dugulás,májbaj. kálik. ! aranyér, vérszeaénysé?, gyomorba! át étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható 1 üveg ára 5‘— Kö. Vigyázni a ,,VÖROS RAK“ védjegyre Készíti Vörös Rák gyógyszertár, Bratisiava Atapiiva 1312-ben % 6 ___
