Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-07 / 56. (1683.) szám
Ma! számunk 12 ©ftíal ^ éVf 56, f*683) S1*™ 4 Szersla *928 március 7 B«1I.MTTfni—■ ■>■■>■ MIT II IM — Iirw—. ■■'■— * ' ■■■»■■■' 11 111 ^..M-,.rr.. TO-.-4W.nn — '" " -—I » ' M«l » , .1 . ... Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikainapilapja FdMs DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCIi GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 - Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Kásánk is a magyarok A népszövetségi tanács el akarja kerülni a konfliktusokat Kompromisszumot keresnek a szentgotthárdi afférban — A rajnai problémát Stresemann nem veti fel — (—) Masaryk elnök ma ünnepli 78-ik_ születésnapját. A morvaországi alacsony. lakisi kcváesmüh-elytől a firadzsin magasságáig küzdelmekben és sikerekben gazdag életpályát futott be az uj idők legnagyobb cseh humanistába, amíg. végre megalapítója lehetett a QSeh nemzeti állam'nak s életművére rátehette a ‘ koronát:' a 'kiharcolt•muípzéti’''áílám'iiiak már kilenc éve ő a feje, ő az -első irányítója; Masaryk, az egykori professzor,. nagy idealista. Ideális államrendet a.kar kiépíteni, elméleti rendszere harmóniába igyekszik önteni a platpni világképtör kezdve Morus utópiáján keresztül , egészen Marxig minden ál- iambölcseletet: a Masaryk-értelmezésü demokrácia vüá^ká-ébe. A bölcsészállamférfi eme törekvése még akkor is tiszteletreméltó lenne, ha teóriája <\‘\ák egy szép álom, egy ideális örök eszmény maradna. Sajnos, a ' demokrácia eme szép filozófiája is egyelőre valóban csak — álom. Az abszolút demokrácia Masaryk értelmezése szerint abszolút egyenlőséget jelent a véleménynyilvánítás szabadságában, abszolút szabadságot az önkormányzati jog igénylésében. A demokrácia nem a többség erőszakja a kisebbségben maradott politikai csoportokkal szemben, hanem a többség megegyezése a kisebbségei. A demokrácia nem ismer államnemzetet és nem-államnemzetet. hanem Svájc mintájára, minden nemzetiségű polgár egyenlő az állam előtt. A demokrácia egyenlő teherviselés mellett egyenlően osztja meg a jogokat s a nemzetiségi ári’iy szerint egyetlen nemzeti kisebbséget sem zár ki az állam- nyujtotta kulturális és gazdasági kedvezményekből. De ezt fölösleges ismételni: sokkal szebb és tökéletesebb elméletben rendszerezte ezt már Masaryk. a filozófus profesz- szor. . Az elnök munkáséletének mai magas ormán a hivatalos ünnepi szónokok biztosan arra fognak törekedni, hogy ezt a szép eszményképet valóságként csillogtassák' meg az idealista állambölcsész előtt. Meg akarják majd őt győzni, hogy programja már régen élő valósággá vált. hogy az ő elméleti elképzeléseit ők, a gyakorlati emberek, maradék nélkül eleven életté varázsolták, itt már minden tökéletes, nincs sehol sérelem, nincs panasz, megvan a demokrácia uij édenvilága. Az ősz Humanista igazságszeretéte iránti teljes tisztelettel fel kell emelnünk e napon szavunkat: hogy legyen valaki, aki mégis megmondja: igenis, ez a mai valóság nem.az ő demokráciája, még nem az ő demokráciája. Hisz az alkotmányba iktatott kisebbségi jógák, melyek a Masaryk-féle demokráciának csak habrónv töredékei, máig sincsenek a gyakorlatban végrehajtva, az uj állam még ma sem lett a hazája azon lakosainak, akiket az álárnhatalom végrehajtó közegei kilenc év óta nem akarnak felvenni az állampolgárok közé. Ru$ziiiczkó önkormányzata, melyet az ősz elnök első kormánya a békeszerzödésGenf, március 6. A nemzetközi politika érdeklődése osztatlanul a Lac Lénián partján fekvő gyönyörű Genlr-e irányul, ahol a kontinens sorsát, de a világpolitikát is irányitó nagyhatalmak képviselői gyűltek ösz- sze a népszövetségi tanács 49. ülésszakára. Nem is. annyira a tanács üléseire irányul az érdeklődés, mint a kulisszák mögött folyó tárgyalásokra, mert ezekből bontakoznak ki az igazi világpolitika kontúrjai. Egy magasállásu aktív diplomata, aki maga is rósztvesz .a genfi munkálatokban, .szenzációsan érdekes cikkben számol be az uj nagyhatalmi politika, irányairól. A népszövetség őszi ülésén Anglia, FraaieiauiyS.g és Itália megújították az 1904. éti szövetséget és fz az uj szövetkezés a nagyhatalmaknak működési körét a ' kontinentális politikán j túlmepőleg. megállapította:. Angliától indult ki a kezdeményezés, amely rámutatott arra, hogy ; I politikai tekintetben a bolsevizmus, gaz- í daságj tekintetben pedig Németország- j -maik egyre növekvő hatalmi állása komoly veszedelmet jelent az antanthatalmakra. ( Ez az uj szövetség tehát, amely éppen úgy i Oroszország, mint Németország ellen irányul, formailag csak abban különbözik az 1904. évi szövetségtől, hogy Oroszország helyébe Itália-lépett. , : , Anglia középeurópai politikáját Magyarországra bazirosza Az aptant megújításából a diplomata ' nagyon érdekes következtetéseket von le. Nem titok, hogy Anglia és Itália Franciaországnak teljes garanciát biztosított a-z esetleges német támadással szemben, anjg Anglia megígérte földközitengeri flottájának fokozatos csökkentését. Franciaország Chamberlain fejtegetéseire, aki a Quai d'Orsayn most külügyi bizalmasa, Tyrrell utján képviselteti magát, arra a meggyőződésre jutott, hogy biztonságát csak ennek a szövetségnek a kereteiben találja meg. Ennek következtében a francia diplomácia irányt változtat középeurópai politikájában is és megben ünnepélyesen garantált a. nagyhatalmaknak, ma is csak papiros-álom és a kis Pod- kaTpatska Rus szojmja még a papiroson sincs meg. Szlovenszkó a demokrácia ősi jogán önkormányzatot kíván, de tiz év óta — ez is csak követelés. Mikor szűnik meg már a magyarsággal szemben a sanda taktika, mely minden jogcsorbitást azzal indokol, hogy aki magyar, az ergo irredenta? Hol van kulturális jogainknak jóakaratu elismerése,, hol az arány^zámszerjnti. mayyar iákolák, hol.a főiskolánk? vagy legalább szemtörlésül hol egy magyar egyetemi katedra? Masaryk elnök az őszinte igaz sző embere, meg tudja értem egy mellőzött nemzet őszinte és igaz jogkereső panaszát ömaga mondta: kilenc évig épült az állam, s ami hiba történt, azt most a tizedik évben kell kikorrigálni. Noshát a legtöbb hiba, a legtöbb sérelem a magyar kisebbséggel szemben töríontolja a kisaníantra bazirozott külpolitika leépítését. Franciaország eddig Középeurópában Csehszlovákiára támaszkodott, mig Anglia a francia befolyás ellensúlyozására Jugoszláviának kedvezett és Olaszország Romániával kokettált. Az uj szövetség következményeképpen Anglia elejti Jugoszláviát és Franciaország elfordul eddigi középeurópai politikájától, mig Mussolini Titulesounak a római tárgyalások alkalmával világosan értésére .adta, hogy Olaszország politikája Kö- zépeurőpában Magyarországra, a Balkánon pedig Bulgáriára támaszkodik és azt tanácsolta Titulesounak, hogy Románia a lehető leggyorsabban változtassa meg jgzzel a két országgal szemben fennálló viszony át. Hogy Tifculeecu követte ezt az intést, bizonyítja Romániának óvatos magatartása a szentgotthárdi : affér ügyében és az a megbeszélés, amelyet Titulescu' Rómából való elutazása előtt: a bolgár követtel folytatott. Olaszországnak megígérték az Adria feletti hegemóniát és a Balkánon a szabad kezet, mig Anglia nem titkolja, hogy középeurópai politikáját Magyarországra akarja építeni, nem szén ti mén tál i zmusből, hanem mert Magyarországban látja az egyetlen védő falat a bolseviamus ellen. Franciaországot Chamberlain azzal nyerte meg ennek a közép- európai politikának, hogy a Magyarországgal való jobb bánásmód Ausztria csatlakozását és igy Németország hatalmi megerősödését megakadályozhatja. A kontinensen túleső világpolitika szempontjából Anglia megigérte Japánnak az uj antant támogatását, ezzel szemben Japán kötelezte magát, hogy Angliával közösen jár el az Ázsiát bolsevizálással fenyegető orosz előnyomulás ellen. A beteg kisantant A szentgotthárdi affér, amelyből a kis- aniaot politikai tőkét akart kovácsolni Magyarország ellen, olyan fegyvernek bizonyult, amely visszafelé sült el, éppen azért, mert sem Angliának, sem Olaszországnak nem állhat érdekében Magyarország megalázása. Bár az incidens hullámai még nem ültek el, annyi máris határozottan megállapítható, hogy tént. Itt a jubiláns jóvátétel éve: a magyar probléma az. mely elsősorban jóvátételre vár. A Hradzsinban ülő nagy humanista ezen a mai napon hasonlítsa össze a nyugati Svájcot a „keleti Svájccal" s mint az eszmék embere, alzzal ünnepelje meg életpályájának csúcsán mai ünnepi napját hogy az ő demokráciájának keretén belül egy elnyomott igazságnak, a magyar kisebbség igazának védelmére'kel az ő demokratizmusának megmási- tói ellenében. Mert a Masaryk-fálé demokrácia mindaddig csak ígéret, amig azt az áldemokrácia gyakorlati emberei száműzik a valóságból, mindaddig csak álom, amig a magyar kisebbség ezer sérelem méltatlan sebéből vérzik és nem kap gyógyító irt. Az igazság győz — mondja Masaryk elnök —^ és az igazság győzelmét várjuk. A demokrácia igazságát a kisantant presztízsén súlyos csorba esett, amelyet a kisantant hivatalos sajtója és kommentárjai is kénytelenek beismerni. Ez a kudarc a kisantant vasárnapi ülése után lett nyilvánvaló, amelyen a kisantant neon tudott valóban hatékony akcióban megállapodni. A konferencián a délszláv Marinko- vics javaslatot akart tenni az invesztigációr i, a román Titulescu ellene szegült ennek a törekvésnek, mig Benes szokása szerint —* közvetített. A Génfben egybegyült újság iró- körök szellemes megjegyzéseket fűznek ahhoz a körülményhez, hogy a kisantant miniszterei egészségileg nem valami jól érzik' magukat és Benes rögtön az után a titkos tanácsülés után, amelyen a szentgotthárdi affér ügyét letárgyalják, egy francia fürdőhelyre utazik szabadságra és Marinkovics is követi példáját, mig Titulescu most fejezte be betegszabadságát. „Mind a három miniszter testileg és politikailag nagyon beteg." Ez a bon mot járja most széliében az újság- irókörökben. A kisantant szemmelláthatőlag nem egységes és nem. hatalom, ezért nem is határozhatta el a szentgotthárdi ügyiben az erélyes akciót, hanem csak tudomására hozza a tanácsnak a szentgotthárdi ügyet és á tanácsra bízza, tegye azt, amit akar, Az óvatos Bríand A kisantant igy Briandra hárította át az iniciativát, mert hiszen Franciaország exponál ta magát a Magyarország ellen való szigorú eljárás mellett, úgy politikai megnyilatkozásaiban, mint sajtójában. Azonban Genfben máris tisztában vannak vele, hogy Briand korántsem lesz olyan éles, mint Sauerwein. Nagyon is jól ismeri a tanács helyzetét. Nyomozás? Mivel Magyarország tagadja, hogy ő a titokzatos gép- fegyverszállitmány címzettje és bizonyítékok nincsenek, a tanácsnak először Itáliát kellene megkeresnie, hogy az olasz feladóknál tudakolja ki a megrendelőt. Itália feleletét előre lehet sejteni: az ördög teszi ezt meg. Miután a népszövetség krizise nem lenne jó választási jelszó Briandnak, a krízist nem is fogja előidézni. Valószínűnek tartják, hogy négyszem közt el fogja mondani, hogy a közvélemény előtt valamire szüksége van, elvégre Sauer- weint nem blamirozhatja. Megindultak tehát a hétfői nap folyamán a kompromisszumos tárgyalások, hogy valami olyan formulát lehessen találni, amely mellett a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon. Keresik a kompromisszumot A hétfői napon tehát lázas tárgyalások indultak meg. Walko Lajos magyar külügyminiszter sorjában kereste fel Chamberlaint, Briand-t, Schubert német külügyi államtitkárt és Scialoját. Walko Briand-nal való beszélgetésében kijelentette,. hogy a szentgotthárdi vagon ok a magyar állam tudta nélkül kerültek magyar területre és lehetséges, hogy azok a szovjetnek voltak irányítva. Briand hétfőn délelőtt Scialojával, délután pedig Stresemannal tárgyalt. Ezeknek a tárgyalásoknak alapján hétfő este a beavatott körökben már hire ment, hogy sik^/ük. T?:^ hálálni a. komörom isszumoi
