Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-06 / 55. (1682.) szám
!D28 mártras 6, ketML ■nraaKawanBnaRH 'PRXGAI MaC&AUH! Rí . M» Seipei a külügyi bizottságban válaszol Mussolininak A Dtiee szombati beszédének visszhangja a népszövetségi körökben — Mussolini nem ismeri el a régi kormányok által vállait kötelezettségeket Róma, március 5- A kamara szombati ülésén Mussolini végre elmondta válaszát a délttroli kérdésben beterjesztett interpellációra. Az incidensnek nem szabad túlságosan drámai jelentőséget tulajdoni tani, mon- dotta. Hannibál nem áll a kapuk előtt s Monsignore Seipei sem áll ott. Olaszország nagy állam, politikailag, erkölcsileg és társadalmilag erősen megszerveeetí. egység. Ausztria pedig az, ami. Ezután kijelentette, hogy ebben a j tárgyban utoljára beszél, ezután majd a tettek fognak beszólni. a Breamereu egész Olaszország áll őrt a maga élőivel és halottaivaJ. Amikor e szavak hallatára felváharzott taps- fergoteg elült, a képviselők az egész közönséggel együtt felálltak és harsány hangon elénekelték a Piave-dalt A bécsi visszhang Becs, március 5. Mussolini beszédét po- j litlkaá körökben behatóan kommentálják. A | többségi pártok képviselői szerint a hét folyamán a nemzeti tanács külügyi bizottsága összeül s ez alkalommal Sei'Az osztrák manitesztadóik jogtalanok és pro- j vokáló jellegűek. Ennek bizonyítására fel-) sorolta azokat a szolgálatokat, amelyeket j Olaszország az utóbbi tíz esztendőben Alis?.-; triónak tett. Ezután áttért a német kisebbség kérdésére. A FelsŐ-Etadh melletti jelenték-: telén nyelvi kisebbséggel kapcsolatban nincsen semmiféle nemzetközi kérdés. Ez a kisebbség Olaszország 42. millió olaszával szemben és ahhoz a sok millió nem eb hez mérten, akik más államok ferihalósága alá kerültek, teljesen jelentéktelen. Maga Seipei kancellár is belátta, hogy ezt a kérdést nem lehet diplomáciai területre vinni. Éppen ezért megkísérelték, hogy a politikai szentimentalizmus területére vigyék s megkínzott 'testvéreket, fascista diktatúrát emlegetnek. Ez azonban merőben hamisság és nagyon nevetséges. Mi nem vagyunk tanítványai annak az Ausztriának •— mondotta emelt hangon, — amely félszárad éta hóhérokkal látta el egész Európát, mártírokká! töltötte meg a börtönüket s ak&sztófák egész sorát állította fel. A nemetek Olaszországban ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint . a többi 42 mii-j Hő olasz" állampolgár, sót talán előnyösebb j helyzetük van, mint a más országokba ke- j rülft német nemzeti kisebbségeknek. Borén j tartományban 15 nőmet sajtótermék jelenik meg. Minthogy azonban a mi nagy7 türelmünket félnem agy a rázzák, ezennel az utolsó intelmet bocsátjuk ki: Ha a Brenneren túl folytatni fogják az olaszellenes kampányt, akkor ezeknek az idegennyelvü publikációknak sorsa adva van: el fogjuk nyomni őket. 367 németnyelvű tisztviselő működik Bozen városában, 664 pedig a vidéki kerületekben.. A legközelebbi napokban mindezeket az elemeket vagy más tartományokba helyezzük át, vagy pedig nyugdíjba küldjük. Mind hangosabban így folytatta Mussolini: A Brenneren túl nyomtatott sok piszoknak pedig ezt válaszoljuk: Mi közünk van más országok választásaihoz? A fasizmus nem kiviteli cikk. Hogyha Európa mindjobban meg akarja fertöztötni magát azoktól a betegségektől, amelyektől mi megszabadultunk. nekünk annál inkább kell vigyáznunk védelmitekre. A nénszövetséget emlegetik? Géniről beszélnek? Üres remények! Ha a genfii tanács az úgynevezett kisebbségek labirintusába bocsátkozik, nem fos? kivezető utat találni. A mai vád’dk köny- nv^n kerülhetnek a vádlottak padjára, de ha ez W van. akkor elérkezett annak ideje, hogy utoljára ki Jelentsük, hogy a Brenneren túlról érkező minden tüntetés fölösleges és káros. Ideje, hogy kijelentsük, hogy a szemtelen beszédeknek, a csúf gyanúsításoknak és az aljas gyaláizkodá'soknak csak egy eredményűk lehet, még pedig a®, hogy siettetik a fasclsta csavar forrását és örvényt nyitnak szomszédos népek között. — A m ennyire lehet, Olaszország barátsággal akar viseltetni a német nép iránt, amelynek tulajdonságait ismeri és a civilizációban való közreműködését elismeri. Ennek azonban az a feltétele, hogy a 42 millió olasz embernek biztonsága még csak (hozzávett)7 eg se tétessék kérdésesséMussolini az egész kamara tomboló tetszése mellett igy fejezte be beszédét: Teljes őszinteségei tudtára aduik Tirolnak, Ausztriának és az egén világnak, bőgj,1 pel kifejti álláspontját a tiroli vita ügyében. A lapok beható kommentárokkal, kísérik Mussolini beszédét. A. Reáchspost elismeri Olaszország segítségét, amelyet Ausztria talpraáUitásu érdekében nyújtott. Ausztria nem támadja a fascista rendszert, ezt csak a szociáldemokraták teszik. Seipei sohasem | akart beavatkozni más államok belső ügyeibe. — A Neue Freie Presse hangsúlyozza, hogy Seipei Ausztria morális jogát hangoztatta, ezt pedig Ausztriától nem lehet elvitatni. — Az Arbeiter-Zeitung szerint az olasz demokrácia g a nemzetközi munkásságnak a fasdzmus iránti gyűlölete fogja megsegíteni a déltároli németséget. Kinos feltűnés Genfben Géni, március 5. Mussolini beszéde nem valami kedvező hatást gyakorolt a. népszövetségre, különösen a beszédnek az a pasz- •szttsa keltett kinos feltűnést, amelyben Mussolini hangsúlyozza, hogy ÖBjpel kancellár & jelenlegi olasz kormányt nem lehet felelőssé tenni a régi kormányok cselekedeteiért Miután a népszövetség tulajdonképpen a kormányoknak szövetsége, természetszerűen előfeltétele a kormányok kontinuitása. Különös, hogy Mussolini nem vállalja az annak idején Tittonjj által a dóltirolj kérdésiben tett Ígéretet, amelyet az olasz király is ürme-1 pélyeson megerősített. Déiíirol és Elzász Paris, március 5. Mussolini beszéde láthatólag nem tett kedvező hatást Parisra. A lapok nagy része eldugott helyen hozza s egyelőre tartózkodik a kommentároktól. Csak a jobboldali sajtó használja ki az alkalmat és hangoztatja, hogy Poiuearé nagy on jól használhatta volna Mussolini szavait a« elzászi autonomis- ta mozgalom ellen. Ha poincaré nem beszélt ilyen határozottan, ez csak azért történt, mert belpolitikai tekintetben nem mehetett oly messzire, mint a Duce. A Figaro szintén helyesli Mussolini álláspontját Különben is szemtelenség volt Ausztriától a kisebbségi jogok érdekében való sikraszállás, amikor köztudomású, miként bánt a háború előtt Tranto lakosságával. A Temps elismeri, hogy Mussolini beszéde kemény volt és egyáltalán nem vette ' tekintetbe a szokásos diplomatikus formákat, tehát nem alkalmas arra, hogy a felizgatott kedélyeket megnyugtassa, de ez a beszéd szükséges volt, bogy világossá tegye, milyen veszedelmek származnak Európára, Radics: Európaiak voltunk és most nem akarunk kongónégerekké zdllenl A horaát paraszfpártl vezér éles ellenzéki beszéde Újvidéken Belgrád, március 5, Radics Újvidéken tegnap a paraszt-demokrata koalíció gyűlésén temperamentumos beszédet tartott, amelyben többek között a következőket mondotta: — Az őszerbek azt vetik szemünkre, bogy Ausztria rabszolgái voltunk. Le voltunk ugyan igázva. de rabszolgák soíiasem voltunk. Azonban az osztrák-magyar monarchiában példáját láttuk annak, hogy mi a munka és mi az európai rendszer. Európaiak voltunk és most nem akarunk kongónégerekké züílení. Egyesültünk ugyan szláv testvéreinkkel, de nem szabadultunk fel. A hatalom uj urai. akik a bakra ültek és gyeplővel, meg korbácscsal akarnak kormányozni, most olyan kocsin vannak, amelyet nem tudnak majd irányítani, mert a gyeplőt és a korbácsot kivesszük a kezükből. Nem kevésbé temperamentumos volt Pribicsevics beszéde. Kijelentette, bogy régebben a Vajdaságról Szegedre vagy Vácra vitték a poliiíkai foglyokat, ma Pozserovácba hurcolják őket. Ez az egyetlen különbség. Mi szeretjük a szerbeket és segíteni is akarunk nekik, amennyiben megszabadítjuk őket a belgrádi cincárok kizsákmányolásától. 1 Sirflxi Mnyássok elfogadták a prágai egyezséget Brüx, március 5, A bányászszervezetek képviselői vasárnap Briixbcn foglalkoztak a sztrájkolok és bányatulajdonosok között létrejött prágai megegyezéssel és a következő határozatot hozták; A sztrájk vezetőség tudomásul veszi a köz munkaügyi minisztériumban megkötött egyezményt Javasolja a bányászkonferenciának a megegyezés elfogadását és a sztrájk beszüntetését. A rendes munka március 6-án kezdődjék. Ezt a határozatot nem szegik meg azok, akik már 5-én is munkába állnak. A vezetőségi értekezlet után az egyes telepeken azonnal megtartották a munkás- konferenciákat s a legtöbb helyen egyhangúlag fogadták el a sztrájkvezetőség javaslatát, csupán két helyen volt szavazás és pedig a német nemzeti szocialista szervezetnél, ahol 34 szavazattal 18 ellen s a kommunistáknál ahol 387 delegátusszavazattal 13 ellen fogadták ei a sztrájkbizottság hivatalos javaslatát. Ezzel tehát Brüx vidékén a sztrájkot befejezettnek nyilvánították s a bányászok kedden már rendes munkába állnak. A kladnol bár mozgalmat Is békésen sikerült elintézni Kladnó. március 5. Vasárnap délelőtt bá- nyászkonferencia volt. amelyen 37 delegátus jelenlétében Sasky titkár beszámolt a munkaadókkal folytatott tárgyalások eredményéről. A heves vita folyamán 16 szónok javasolta a békés megegyezést, azaz a munkaadók által felajánlott 3 százalékos béremelést és egyszeri drágasági pótlékot. Az egyezmény ellen csak három kommunista foglalt állást. Novak másodtitkár záróbeszéde után a többség az alábbi határozatot hozta: A konferencia belyeslőleg tudomásul veszi a megbízottak jelentését $ felhatalmazza őket a további tárgyalásokra. A konferencia elvárja, hogy a munkaadók a további tárgyalások folyamán a bányászok minimális követeléseit jogosnak Ismerik el s azokat teljesíteni is fogják. Délután számos helyen bányászgyülés volt. amelyeken a bizalmiak a konferencia lefolyásáról referáltak. Ezzel tehát a kladnói bányászsztrájk veszélye is elhárult A handioval sztrájk összeomlása Handíova, március 5. Mint előrelátható volt, a handlovai bányászsztrájk kudarccal | végződött A hevesfejü kommunisták szerző- j désszegésbe rántották a bányászmunkásokat, amikor a fölmondási határidő lejárta előtt megkezdték a sztrájkot Ennek következtében a szombat délutáni gyűlésen a munkás-J ság belátta, hogy a tömeges kizárást el nem j kerülheti s úgy határozott, hogy hétfőn fel-1 veszi a munkát. A bányatársulat az akkord- munkabér fentaríása melleit aznapi bért hajlandó megjavítani. A részletkérdésekről Po-, gsonyban tovább folynak a tárgyalások. I ha a pángermán propagandát még tovább tűrik. A Temps megállapítja, hogy Mussolini beszéde egyedül Németország ellen irányul, mert Ausztria tehetetlen és Seipei kaueellár jóakaratában nem lehet kételkedni. A nacionalista Gmdois szerint az ilyen nyílt beszéd többet ér a béke szempontjából, xnlnt minden kiokoskodott biztonsági formula. A baloldali sajtó a legélesebb kritikát j gyakorolja Mussolini magatartása felett. A Voloufcé szerint egyetlen francia államférfinak sem szabad oly beszédet elmondania, mint amilyennel Mussolini megszégyeaitette a parlamentarizmust. Ha Poincaré stras<s- burgi beszédében az anionom isták elten ilyen tónust használt volna, egész Francia- ország egyéntoknilleg felmudult volna ellene. Franciaország a legélesebben elítéli az ilyen igazságtalanságokat és kihívásokat. A Quoti- dion megállapítja, hogy tévedés azt hinni, mintha Mussolini „túlhajtott bömböl'ésé" nem Ausztria, hanem Németország ellen irányult volna. A Pucc beszéde tulajdonképpen a béke ellen szóló proklamáció. A legélesebben foglal azonban állást Mussolini beszéde ellen az Ere Nouvelle. Megállapítja, hogy Mussolini ebben a beszédben messze meghaladta II. Vilmos minden szá- jaskodását. Fel kell veteti a kérdést, hogy 1928-ba® egy kormány feje hogyan provokálhatja az egész európai rendet. Ilyen legyeit az erő megnyilvánulása? Korántsem. Az erő nyugalmas és önmagában biztos. Mussolini vagy elvesztette eszét, vagy pedig tudatosan cselekedett. Ha felelőtlen, akkor a vezetőket végre is fel kell világosítani a faecizmus borzalmas blöff)érői. Ha azonban Mussolini csak stróman, akkor ki kell deríteni, hol rejtőzködik a drótrángató és Európának végre kalodába kell zárnia a béke állandó háborgatógát. Az angol sajtó Mussolini elfen London, március 5. A Daily Express Mussolini beszédével foglalkozva megállapítja, hogy a duce kijelentéseit teljes komolysággal kell venni. 25 éven keresztül a volt német császár összes beszédeit szintén egy- ' széni fenyegetőzésnek tartották és a végen 1 Vilmos császár háborúba vetette népét. Az egyetlen reálpolitíkai korlátozás Itáliára az a tudat, hogy vannak Európában hatalmak, amelyek Olaszország vereségét előidézhetik, ha semlegesek maradnak. A Daily Telegraph Mussolini beszédét nevetségesnek, izgatottnak és túlhajtottaak tartja. Elegendő lett volna, ha Ausztriát figyelmezteti azokra az előnyökre, amelyeket az Olaszországgal való jó- viszonyból nyerhet. As olasz sajtó Benes szerepéről Rónia, március 5. A Corriere della Sera szerint Mussolini csak a pángermáni&Lák ellen fordult és nem a német és osztrák nép ellen. A helyzet a beszéd után tisztult. Seipei most világosan láthatja, hogyan kell viselkednie anélkül, hogy karakternélkülinek és gyávának lássák. Nem szabad többé a dél- tiroli állítólagos áldozatok védőjéül szegődnie, ez volt Mussolini egyszerű és barátságos figyelmeztetésének lényege. A Popolo dTta- lia megállapítja, hogy Mussolini Ausztriát segítette és egy négyzetméternyi területét sem szállotta meg, mig Franciaország a Tboryban elhangzott szerelmi vallomások ellenére erős hadsereget tart a rajnai vidéken, geipel beszéde mögött sötét nemzetközi manőver húzódik meg. Emlékeznünk kell arra, hogy a beszéd előtt Seipei Bencssel tárgyalt, akinek ismeretesek hegemónia- törekvései a dunai országokban és a Balkánon. Arra is emlékezni kell, hogy nemrégiben Berthelot, aki nem olaszbarát, nagyon bizalma? tárgyalásokat folytatott Prágában. Az egész cseh sajtó koncertet rendez Olaszország ellen és a cseh tőke sok bécsi lapba is bevonult. Az Olaszország elten irányuló szisztematikus intrikák sötét világába Szükséges már egyszer be világi Uai. 5