Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-04 / 54. (1681.) szám

I ^_EUL>^ Mai náRiKnk 20 oldal SBT J VB. évf. 54. (1681) szám a VasárnaH * 1928 március 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Föszaiiesztö: politikai napilapja DZURANJI LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A maivar kisebbség történeti tudata Irta: Alapy Gyula dr. A kisebbségi sorsra jutott magyarság- lelki alkatának legértékesebb része a törté­neti tudat. Ennek lényege az. hogy fajilag és kultúra tekintetében mindenkor egynek tud­ja magát a magyar nép családhoz tartozó, a j világ bármely részébe sodort magyarral. | Ehhez a tudathoz a történelem fonala vezet el bennünket A történelem volt az. amely megtanított a magyar államalapításra-, en­nék kezdete volt a honfoglalás, befejezése pedig Szent István hatalmas koncepciója, akinél nagyobb fejedelem kevés volt Európa középkorában. A történelem az, mely meg­ismerteti velünk nemzetünk felvirágzását és katasztrófáit és mindezek tanulságait levonja számunkra. A történelem az, amely megtanít arra is, hogy az európai eszmeáramlatokban, például népszabadság kivívásánál a magyar nemzet sem maradt el a többi nemzet mö­gött. Ebből tanuljuk meg azt is, hogy a nagy háború okozói nem voltunk és nemzetünk vé­delmében becsülettel teljesítettük kötelessé­günket. a reánk szakadt balsorsot meg nem érdemeltük. Minden felnőtt magyar ember lelkében elevenen él ez a tudat, legyen az képzett in- tellektuell. vagy egyszerű földmives. Él, mert ezt tanulta az édesanyjától, iskolában és az életben. Egészen másként van ez már az ugabb nemzedéknél. A csehszlovák iskola nem tanítja a magyarok történetét, csak azokat a j vonatkozásokat ismerteti elfogultságtól éppen ; nem mentesen, amelyek a történelmi Ma­gyarország és a cseh királyság között jöttek létre az idők folyamán. Ezek az iskolaköny­vek azok, amelyek Trencséni Csák Mátyust „szlovák mágnásnak" nevezik, azt a Csák Mátyust. alti a honfoglalás vezéreinek nem­zetségéhez tartozott, A kisebbségi sors ma­gyar ifjúságának lelkében nem él olyan élesen a magyar történeti tudat, mint kellene, mert leikükön súlyos bélyeget hagy az iskola ta­nítása. Ennek az ifjúságnak sok olyan történeti adatot tanítanak, ami sérti a mi történeti tu­datunkat, de amelyet a felnövő ifjúság nem fogad cs nem is fogadhat kritikával. Azt ta­nítják nekik, hogy a magyar főnemesség és a nemesség rosszul bánt a jobbágysággal és általában a jobbágynak rossz volt a helyzete a történelmi Magyarország idejében. Elte­kintve attól a történeti falzumtól. amelyet megcáfol az a tény, hogy éppen a nemesség volt az, amely a jobbágyság felszabadítását kivívni igyekezett, nem tanulják meg gyer­mekeink azt a szükséges ismeretet hogy a jobbágyságnak, amelyet Németországban és Franciaországban parasztságnak hívtak, ezekben az államokban is legalább olyan rossz sorsuk volt abban az időben, mint nálunk. Az ifjúság teljesen hamis képet kap a világháború okairól is, amelyben szívesen rakják a felelősséget a magyar nemzet vál- laira, holott bizonyított tény az, hogy Ma­gyarország akkori miniszterelnöke, Tisza Ist­ván gróf. tiltakozott a koronatanácsban a háború ellen. A mai ifjúság az álpacifizmus szofizmáiban nő fel, amely szerint a hábo­rút azok bélyegzik bűnnek, akik évek során keresztül készültek rá a legjobban. Mindezek erős gátlásai a helyes történeti tudat kifejlő­désének. amelyet a felnövő ifjúságban az is­kolán kívüli oktatásnak kell kiegyensú­lyoznia. Itt nyílik igen nagy szerep irodalmi ^és kulturális egyesületeinknek és a járási nép­művelési választmányoknak, amelyek minden községben előadásokat tartanak; de itt kell közbelépni a gyermek zsenge éveiben a csa­ládnak is, hogy az kiegészitse az iskolai ok­tatás hiányát, vagy ellensúlyozza annak el­fogultságát. Az bizonyos, hogy a ma felnövő nemzedék már más kor gyermeke, mint mi, idősebbek vagyunk. A fiatal nemzedéknek a történetszemlélete is megváltozott a^ válto­zott viszonyokkal, de ezeknek az eltérések­nek különösen a történeti tudatnál nem sza­bad ellentétekké fejlődni; nagyon kívánatos­A „nye pozvolim“ testvérharc éledt fel a lenével választási küzdelemben Vasárnap 34 lista indul küzdelembe — {férés választási gyűlések, harcos diákok, kicenzurázott lapok Izgatják a lengyel közvéleményt PILSLDSKI Varsó, március 3. Lengyelország a vá­lasztások küszöbén áll, a választók tömegei vasárnap reggel so­rakoznak föl az urnákhoz, hogy szavazatukkal eldöntsék, minő pártok­ból alakuljon a szejm következő hatévi ülés­szaka. Lengyelország összesen 444 képviselőt kül a szejmbe, ezekből 372 közvetlen választással, 72 pedig az úgynevezett állami listákon kerül be. Az ország 64 választókerületre van osztva, ame­lyek mindegyike 4—10 képviselőt választ. Varsó főváros 14 képviselőt küld a szejmbe. Az állami választási listákat negyven nappal a választás megtartása előtt kellett beterjeszteni a főválasztási biztoshoz, Cár Stanislav igazságügyminiszteri államtitkár­hoz. Ez alkalommal nagyon sok listát terjesz­tettek be, számszeríjat harmincnégyet, mig az 1922. évi választások alkalmával a listák száma 25 volt. A 34 listából 15 a len­gyel, a többi a nemlengyel pártoké. Az állami jelölőlisták alapján csak azok a pártok és csoportok juthatnak mandátumhoz, amelyek legalább hat kerületben mandátumot értek el. A 72 mandátumot azután az egyes válasz­tási kerületek eredményei arányában osztják fel. A fontosabb állalmi listák a következők: 1. A kormánnyal való együttműködés blokkja, amely Pilsudski lóvéit egyesíti és a legkülönbözőbb politikai és társadalmi réte­geket foglalja magában. Idetartoznak a Rad- zivill herceg vezetése alatt álló konzervatí­vok, a Piast-párt hívei Bojko volt képviselő vezetésével, a volt kormány négy miniszteré­nek, Bartelnek, Czechowicznak, Kwiatkow sói­nak és Niedzinskinek hívei, (Zaleski külügy­minisztert a szenátusba kandidálták), a ke- letgalieiai keresztényszocialisták, az összes felső sziléziai lengyel pártok, a poseni és pom- merániai összes pártokat eoyesitő katolikus szövetség, a Yolhyniában élő cseh telepesek stb. 2. A katolikus-nemzeti egység listája: Ez a nemzeti demokrata párt választási szerve­zete, amelyhez a Czartoiyjski herceg vezetése alatt álló keresztény-nemzeti párt csatlako­zott A nemzeti-demokrata és keresatény- áemaeti blokk a kormány iebbo dó' ellen­zéke. 3. A lengyel katolikus blokk, amely a Piast-párt mérsékelt elemeiből (Katáj és Wi- tos) és a keresztényszocialisttíkból (Chacinski, Blazejewicz) tevődik össze. 4. A lengyel szocialista párt, a kormány­nak baloldali ellenzéke. 5. A Wyzvolenie néppárt. 6. A radikális parasztpárt. A 19 nemlengyel listából a zsidók egy­magákban hetet nyújtottak be, mig az 1922-es választásokon csupán bárom zsidó lista szere­pelt, az 1922. évi egy ukrán listával szemben most négy ukrán lista van, mig a kommunis­ták két listával szemben most négyet nyúj­tottak be. A legjelentősebb a kisebbségi választási blokk, amelyben a keletgaliciai ukránok, az összes német pártok, a sziléziai és lodzi szocialisták, a fehéroroszok, egyes zsidófrakciók sorakoz­nak fel. A kormány kíméletlen eréllyel folytatja az ellenzék ellen a választási harcot, amely a terror következtében különösen az utolsó héten fajult el. Az ellenzék vezetőit letartóztatták és ha­zaárulás címén bebörtönözték, több város­ban a szocialista pártok egész vezetőségét becsukták és napirenden voltak a véres vá­lasztási gyűlések. Bombák, dinamitpatrónok robbantak, az ellenzék lapjai pedig kímélet­len cenzúra alatt állanak. Megemlékeztünk arról a véres összetűzésről, amely három nap­pal ezelőtt zajlott le Varsóban a katolikus­nemzeti diákok és a rendőrség között. Teg­nap délután nak tartanám, ha minden főiskolás ifjú hallga­tója lehetne egy az egyetem mellett megszer­vezendő történeti szemináriumnak, ahol a magyar ifjú nemzetének pragmatikus törté­netét tanulná a történetírás mai fejlett állása szerint. A korok különbsége szüli a különböző világszemléletet is. Ennek eklatáns gyakor­lati példája az ifjúság irodalmi felfogása ab­ban az irodalmi vitában, amelynek közép­pontjában Ady, Móricz és Szabó Dezső álla­nak, akikre ifjúságunk nagy része fentartás nélkül esküszik. A két nemzedék között a világháború a véres választóvonal, amelynek tanulságait másképp érti meg a régi nemze­dék és másképp vonja le az uj nemzedék. A régi nemzedék merőben más korszellemben nőtt iá és ü még ma is. mint az gü nemze­dék; az öregség és a fiatalság között sok mindenben lehet ellentétet találni és élettani különbségekkel megokolni: kivéve a törté­neti tudatot, mely nemzetünknek és fajunk­nak a legjellegzetesebb lelki adottsága, kö­zös kapocs világnézeti, társadalmi és osz­tálykülönbségek felett. Tulajdonképpen ezzel állunk _ vagy bu­kunk. Ha a történeti tudat elhomályosul lel­kűnkben,' akkor az asszimilációnak leszünk olcsó és könnyű prédájává. Nemzetünk jelle­me történetünkön és hagyományainkon alap­szik: mihelyt ez a kapcsolat meglazul és in- difíerentizmus lép fel a generációk lelkében, abban meglazul az összetartozás tömegérzé­se is. Történeti tudatunk erősítése tehát nem­zeti feladat, amely munkából minden magyar embernek ki kell vennie részét, a katolikus-nemzeti diákszervezetok az összes varsói egyetemeken proklamálták a diáksztrájkot. Az egyetemen és a technikán újból he­ves összecsapásra került a sor a kormánypárti és az ellenzéki diákok közölt. Az állatorvosi katonai akadémián is véres verekedések zaj­lottak le. A technika rektora a főiskolát bi­zonytalan időre bezárta. Az ellenzék lapjai a legerősebb cenzúra alatt állanak. Különösen a Gazetta Warszawszkára jár a rúd, amelynek tegnapi számát ötször egy­másután elkobozták. A lap hatodik kiadása is megjelent, de egy teljes oldalon konyhare- cepteket hozott, miután fehérfoltokkal nem volt szabad kijönnie. Tegnap az Opatow melletti Legowbau volt véres választási gyűlés. A gyűlést a füg­getlen parasztpárt hívta, egybe, a szónokai élesen kritizálták a kormány választási ter­rorját. A rendőrség beavatkozott és feloszlat­ta a gyűlést. Amikor a tömeg az utcára vo­nult, kövekkel támadt rá a rendőrökre. A rendőrbiztost egy kő a homlokán sebezte, meg, erre a rendőrök éles tölténnyel belejöt­tek a tömegbe, amelyből egyesek viszonozták a tüzelést. Mindkét oldalon számos sebesülés történt. A rendőrfőnök maga is súlyosabban megsérült, A tüntetőket csak akkor sikerült szétverni, amikor nagyobb rendörerösités érkezett. 28 tüntetőt letartóztattak. Varsó, március 3. Zaleski külügyminisz­ter tegnap utazott el a lengyel delegációval Genfbe. A pályaudvaron interjút adott a hi­vatalos Epoca munkatársának. A litván kor­mány legutóbbi jegyzékére kijelentette, hogy a lengyel kormány elfogadja Voldema- rásnák azt az ajánlatát, hogy a tárgyalá­sok március 30-ikán kezdődjenek meg Königsbergben. A jegyzékre vonatkozólag Zaleski kijelen­tette, hogy a hangja kellemetlen és azt a lát­szatot ébreszti, mintha keresné az alkalmat a vitára, mindazonáltal nagy előhaladást je­lent, mert konkrét javaslatot tesz a tárgyalá­sok színhelyére és időpontjára vonatkozólag. Varsó, március 3. Tegnap Varsóba 'érke­zett Ansari perzsa külügyminiszter a telfe- ráni lengyel konzulátus kereskedelmi taná­csosának kíséretében. Ansari miniszter né­hány napig marad feleségével együtt Varsó­ban és azután egy nyugateurópai fürdőhelyre utazik. Varsói tartózkodása alatt tárgyaláso­kat láván folytatni a lengyel—perzsa keres­kedelmi kapcsolatok kiépítésére vonatko­zólag. Varsó, március 3. A fehérorosz Lengyel- országban levő Nogood vajdaságban az ottani kommunista szervezetekben széleskörű ház­kutatásokat eszközöltek, amelyek, mint a hi­vatalos jelentések hangsúlyozzák, nagymenv- nyiségü terhelő anyagot hoztak felszínre. Szá­mos személyt, közöttük több szejmképviselő- jelöltet letartóztattak. Március 13>án kezdffdik a nemzetgyűlés tavaszi ülésszaka Prága, március 3. Parlamenti munkatár­sunk arról értesül, hogy a köztársasági elnök március nyolcadikén leiratban berekeszti a nemzetgyűlés őszi ülésszakát. Ezzel egyidejű­leg egy másik leirat értesíteni fogja a két ház elnökségét, hogy a köztársasági eliiök március tizenharmadikéval megnyitja a tavaszi ülés­szakot

Next

/
Oldalképek
Tartalom