Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-04 / 54. (1681.) szám
! 1 \ A szovjet sajtija Németország ellen fordul a bresztlitovszki békeszerződés tízéves jubileuma alkalmából MosaJfena, tiiúj'oiufi 3. A Ijresrítlitovfizki békie- Pzcrzödég me.g3vöfcéeéaelk tizedik éHordiuiója alkalmiéiból a szovjetsajtó foglalto?iík a SstovjcforofiBOir- szág ée Nénwkoreaág közötti kapcsolatot fejlődésével . A táj tó egytomguan megállapítja, hogy a ltot állam között raost folyó berlini tárgyalások, nem célozzák az orosz—német kereskedelmi kaip- csolatofk nagy problémájának a felveibését és bogy a azjovjetdelegácidnaik nem célja a megbeszélések eredeti keretét tágátaaii Az Izvesztija foglalkozik a nőmet sajtó áifcal felvetett ideával, amely egy Mvilteü bank alapítását javasolja és a lap kiemeli, bogy egy ilyen bank- roafc a megalapítása praktikus szempontból célsze- riitlen, mintán a német—orosz szerződésnek a revíziója, amely a külkereskedelmi monopólium és * kedvezményi elvnek a föttótleu elismerését íiar- talanazza, a tárgyaló feleknek mám áll. szándc- íká'ban. A Pravda tiltakozik a német sajtó azon igyekezete oller, hogy a berlini tárgyalásokat politikai szenzációnak állíthassa be és olyan jelleget kölcsönözzön nekik a sajtóbeszámolőikban, mintha a tárgyalások kimenetelétől függne a szovjetunió somsa, amely áüatolag Németország segítsége nélkül képtelen megoldaná gazdasági problémáit. A lap rá-, nrautat arra, hogy a szovjetunió küzdőn! fog bízo- nyoe német ipara és pénzügyi köröknek azon intenciója ellen, bogy a szovjetuniónak a kapitalista világihoz való viszonyát monopolizálhassák, de a szovjetek hajlandók arra, hogy a német—orosz kapcsolatok fölél-esztásének kérdését tárgyilagosan megbeszéljék. T>na.oai-MAG^AR-HTRItai> 1928 március 4, < Egységes blokkba ffimfirűl az erdélyi magyar és német kisebbség Buika/rcst, március 3. Politikai körökben úgy hírlik, hogy a magyar és német kisebbség Haus Ottó Roth kezdeményezés érő megkezdte a tárgyalásokat arra vonatkozólag, hogy egységes kisebbségi blokkot alakítsanak. Rotb szerint ez az egységes magyar-német kisebbségi blokk a legközelebbi választásokon legalább negyven mandátumot fog kapni. Franciaország és Spanyolország megkötötték a tangeri egyezményt Tanger nemzetközi Jellege megmarad — Olasz-francia kereskedelmi szerződés készül R egei Testvérek argonagyára Jügerndorí w**n Világhírű templomi orgonák, prospektsipolt, villamos fujtató- szarkazat Kltflnö ajánló levetek elsőrangú szaktekintélyektől, 54 évse tapasztalat. 1927-lg 2270 áj ergoaát __________ __ s zaj eitCn t Br uekner, Rlagor-féle orgonáján JátozSk, Madrid, március 3. Primo de Rivera miniszterelnök ma nyilvánosságra hozrta, bogy a Tangerre vonatkozó spanyol-iranda tárgyalások befejeződtek. Briand francia külügyminiszter 'szombaton még egy tanácskozást folytat Quinones de León párisi spanyol követtel, amely irtán a sajtóval azonnal közük a Tanger-egyezmény, szövegét. Primo de Rivera ebhez a közléshez miég a kővetkezőket fűzte: — Az egyezményt nagyon kedvezőnek tartjuk a Spanyolország által a tangeri és nemzetközi zónára felállított konkrét követelések szempontjából, azonban hogy miért, annak fejtegetésébe még nem volna időszerű belemenni. Franciaország a tárgyalások alkalmával nagylelkűségének és széles látókörének adta tanú jelét és mindenben előzékenyen sietett a spanyol követelések honorálására. A miniszterelnök kijelentette, hogy azok a hirék, amelyek az angol sajtóiban a Tanger-kőrdés szabályozására egy belli vau/ő francia, angol, olasz és spanyol szakértői konferenciáról szólották, nem felelnek meg a valóságnak. Paris, március 3. A francia-spanyol Tanger-egyezményt, amely hathónapi fáradságos tárgyalás után jött létre, ma fog-, ják parafáin! a Quai d*Orsay-n. Hivatalos helyről közük, hogy Tanger nemzetközi jellege a jövőben is megmarad és a francia engedmények lényegeben a rendőri felügyeletre és a különböző közigazgatási költségek felosztására vonatkoznak. Az egyezmény szövegét azonnal továbbítják az angol és olasz kormánynak tudomásulvétel és ratifikálás ©óljából. Paris, március 3. A közeli napokban a francia - fővárosban megkezdődnek a Franciaország és Olaszország közötti gazdasági tárgyalásuk, amelyeknek a kereskedelmi szerződés megkötése a céljuk. Az Ltího de Paris szerint a tárgyalásoknak azért van nagy jelentőségük, mert politikai tekintetben is elősegítik a francia-olasz jóviszony kialakulását. Brüsszel, március 3. A Derűiére Heure szerint Gálét tábornok, belga vezérkari főnök jelenleg Párisbam tartózkodik. Párisi tartózkodását a francia-belga katonai egyezmény megkötésével hozzák kapcsolatba. Páris, .március 3. Tegnap a kamara és a szenátus elfogadta a vámtörvény javaslatát. Valiimén mii hulluráilamban a Kaflireinerfélc Kncipp matótakátf uyy az cgcszségosDcl, mint betelné! való nagyszerű táplálőiiág* folytán be vau vezetve. Még a legelkcnyeztettebbct is kielégíti a Kathreiner-félc Koeipp tuaíátakávé. Azonban igeD sok függ a helyes elkészítéstől. Fordítsa kérem ezért figyelmét a csomagokon levő helyes elkészítési utasításra. Valódi csak eredeti csomagokban Kneipp plébános képével. Soha ssabaden kimérve! Az egyetemek képviselői az országos képviselfitestUleiekben Prága, március 8. ügy értesülünk, hogy a belügyminisztérium az országos képviselő- testületek kinevezendő tagjainak sorában az illető országrészek egyetemei részére is képviseletet akar biztosítani. Esy 24 éves magyar fűtési a berlini egyetem magántanárnak hívót! meg Berlin, március 3. Neumann János dr. 21 éves magyar tanárt a berlini egyetem matematikai tanszékére magántanárnak hívták meg. A fiatal magyar tudósnak már több önálló munkája jelent meg, amelyek a matematika cs az elméletfizika * terén úgyszólván kor szakaikéinak cs amelyek az egész berlini tudományos világ érdeklődését magukra vonták. JÉe&i, az etsoszerefai REGÉNy* irl*: /AaRAI SÁNDOR (5t) Junius 12. —- Ma délelőtt, mielőtt elhagytam az intézetet, Kudliosekkal találkoztam, aki az udvart söpörte. Lehet, hogy ideges >és gyanakvó vagyok, lehet, hogy csak elképzelés az egész, de úgy tűnt föl nekem, mintha nem emelné a kalapját azzal a készséggel és tisztelettel, mint különben szokta. Az egyik gesztenyéi a alatt állott. Odamentem hozzá: — Sok a dolga, Kudlicsek? — kérdeztem. ' ügy látszik, képzelődöm, mert rögtön abbahagyta a munkát, fölegyenesedett 'és levette a kalapját. Azt mondta, hogy év végén sok a dolga. Mert különben eljöhetne hozzám egy délután, mondtam neki.. Szeretném átren- clezrji a lakásomat. Bizonyos bútorokat át akarok tolatni egyik szobából a másikba. S az utcai ablakon meg kellene igazítani az egyik zsalugátert. Azt mondta, hogy eljöhet. Megkínáltam egy szivarral. Rögtön barátságosabb lett. Megígérte, hogy eljöu holnap délután. Közben alázatosan nézett reám, azzal, a különös alázattal, amit jól ismerek Kudlicseknél, s ami nem más, mint a sunyiság egy fajtája. — Mondja csak, Kudlicsek — kérdeztem, amiig tüzet adott —, mi újság az intézet körül? Mi? Maga sokra kiden t 'tud mindig, amit még mi sem tudunk, a tanári kar. — Mindig van újság — mondta óvatosan. — A növendékek körül, mi? — Ott is. — A tanári kai- körül? —• Ott is. — Hát nálam — mondtam tréfásan —, maga, aki mindent tud, tóit tud rólam? Nálam mi újság vau? — A tanár urnái mondta óvatosan — mi újság lehet, kiérem? Nem tudok semmit. A tanár ur jobban tudja azt. — Mit? — kérdeztem. — Azt... Semmit — mondta zavartan. — Semmit, kérem. Mit tudhatok én? — Mégis, Kudlicsek — mondtam neki. — Mi régi ismerősök vagyunk. Igaz? Nem beszélnek valamit? Tudja, hogy az emberek mindig fecsegnek. Bólogatott: — Fecsegnek, fecsegnek. — Na látja — .mondtam. — Mindenkiről fecsegnek. Bizonyára rólam is. Hát mit hal? Csökönyös maradt. —- Semmit, kérem, a tanár űrről? Semmit. ~ Aztán hozzátette: — Eljöhetek holnap délután,. Láttam, hogy valami zavarja. Félszem- mel fölsandit, az igazgatói iroda ablakai felé. Otthagytam. Abba maradtunk, hogy holnap eljön hozzám. Valamit érzek magam körül. Valami külső Változást. Tegnap éjjel az ágyban felültem s az volt az érzésem, hogy nem én változtam, hanem körülöttem a világ. Én maradok, egyforma, a világ változik körülöttem. A városon is ezt érzem. Bizonyos utcák elváltoztak számomra. Régi utcák, egészen közömbösek, a Bástya-, a Fő-utca, sőt á. Klórián-utca is. Alig járok arra, csak ha elkerülhetetlen, hogy átvágjak. Szexetek olyan 1 Vidéken sétálni, ahol ritkán jártam ezelőtt. Ma délután kimentem a pályaudvarra, leültem egy padra és megvártam két vonatot. Sok utast, asszonyt, hozzátartozót vártak. Az üdvözlés, a bucsuzás jelenetei elfoglaltak, megleptek. A pesti vonat két percre állott csak meg. Az étkezők öcs iban piroslámpás asztalnál egy fehérhajó urat láttam, aki francia újságot olvasott. A világ rendkívül nagy lehet. Bizonyára millió dolog van, amihez felmérve minden bajom, minden, ami réám vonatkozik és engem érint, nevetséges' és jelentéktelen. Vannak városok, amiknek ez a nevük: Antwerpen, Firenze, BuenosAyres. Minderről nem tudok semmit. Vannak szerencsétlenségek a világon, s vannak boldogságok, amikhez képest minden, ami velem történhet, a legszörnyübb s a I égből- dogitóbb esemény is, annyi csak, mintha egy légy lehull ősszel az ablakról. Semmi. Nem vagyok senki. Miért, hogy mégis ilyen óriásinak érzem azt, ami történik velem? óriási igazságtalanságnak, óriási szerencsétlenségnek és óriási boldogságnak. Csodálkozom, .hogy4 fér el az én életemben ez az óriási érzés? Valami olyan erőnek érzem ezt az érzést, mintha egy világot tudnék világítani, .mozgatni és fűteni vele. Ma azt éreztem, hogy nem vagyok más, csak vezeték s az az óriási erő, ez az irtózatos áraim, ami. egy világot mozgat, fűt és világit, elért hozzám és átfutott rajtam, s én, rossz és. gyönge vezeték, nem birom el, nem bíróm továbbadni. A világban csak egy hajszálnyi zökkenés ez. Az áram vágtat tovább.. Senki nem érzi meg. Vettem egy pesti újságot. Amit soha nem csináltam, este átolvastam a napi híreket. Idegen uapihirek, ide" gén városokból, idegen eseményekről. Parisban beomlott egy ház. Három ember elpusztult, Dombóváron egy parasztlegény megölte a gazdáját. Pesten egy cseléd nyitva hagyta a gázcsapot, meghalt. Kínában az éhínség pps'ztif. Ha az ember figyelmesebben megnéz egy napilapot, az az érzése,, hogy az óiét az- egész világon igazságtalan szerencsétlenségek sorozata. Ami ezenkívül történik, az olyan mellékes, hogy nemi. is tartják érdemesnek föl jegyezni. Sehol nem olvastam azt, hogy X. Mária ma boldogságában dalolva ment a piacra, vagy Z. ezredes' egész nap elégedett és jókedvű volt. ügy látszik, ez nem fontos. Amiről szó van, az a gázcsap, a villamos, a balta, a tűz, a viz, a pusztulás. Hegy szenvedünk. Ártatlanul szenvedünk. Nagyon érdekes időnként átolvasni a napihirekot. Megnyugodtam, mert arra gondoltam, hogy közöm van az emberekhez, minden emberhez, mert mind szenvednek, s mert én is szenvedek. Junius 13, — Kudlicsek eljött és miközben az ablak zsalugáterét megigazította, annak a véleményének adott kifejezést, hogy a lakás így átállítva, kevésbé csinos, mint azelőtt volt. A valóság annyi, hogy most kevesebb a szobáimban a botor, mert minden fölöslegeset kitoltam az ebédlőbe. A szobában alig vau már más, mint az ágy, az Íróasztal, egy nagy szekrény és három szék. Általában úgy vettem észre, hogy szimatol és nem győz eléggé érdeklődni. Megkínál-., •lám pálinkával és adtam neki öt koronát. Sokat fecsegett. Megerősítette azt a hírt, hogy Mészáros nem jár a külvárosba többé. Az igazgató már nem is érdeklődik nála Mészáros iránt, mondta szemérmetlenül. — No és — kérdeztem —, most ki iránt érdeklődik? A vállát vomogatla, elég fölényesen. Mindig vao valami, mondta, ö nem szólhat, ezt be kell látnom. Különben se fontos. Lássam be, hogy ő nem beszélhet. (Föl Haljuk.) ÍA természetes ET^SESEB keserüviz i ü ír © m o r és béltisztifó hatása pá rafian. \ Az tamásit no ijessze össze másfajta keserüráze]! Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Schmitííüaner kútvállalai Komárom.
