Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-31 / 77. (1704.) szám

1988 március 51, szombat. r<BMECT-MM&^4nREP ii i f <rm Pozsonymegye képviselőtestülete egy millió koronás szubvenciót szavazott meg a szlovák népszínház felállítására „Nem jogegyenlőség az, hogy a szlovákság egy milliót kap színházi célra, mig a magyarság semmit“ Poor Gyula nagyszabású beszédben szállott síkra a magyarság kulturális elnyomása elten — A magyarság nem kap pénzbeli támogatást kultúrája fejlesztésére, sőt meglevő kultúráját is béklyóba szorítják Ivánka Milán szemrehányást tesz a magyaroknak, hogy a buda­pesti Nemzeti Színházban sohasem játszottak szlovák darabot A rongy. klr. áll. pincegazdaság tájborát és ma­gyar konyha csak Efomolkn Tokaji Pincéjében; Palals Rlunlone Hangverseny! Tánc! Pozsony, március 30. ((Pozsonyi azerfoeezhásé- grfínrk telefonij elen bése.) Pozsony nagymegye kép­viselőt estülete ma délelőtt tartotta meg rendes bözgyiiléöét a vármegyeháza nagy te nmében. A megyegyülés az unalom jegyében kezdődött, a imegyebizoi.teágd tagok sem unhattak valami nagy érdeklődést a haldokló nagymegye ügyei iránt. Többen ugyanis már azt hitték, hogy a mai köz­gyűlés lesz az utolsó a tartományi rendszer élet­beléptetése előtt és egyes bizottsági tagofk már hálózó beszédre tb készültek, de a gyűlés előtt a referensek úgy informálták a bizottsági ' • ; kai. hogy julius elseje előtt lesz még egy nnegyegyülés, sőt arról is szó van, hogy m egész 1938. ér­ben együittmi&rad a megye, mert a tantatmány- gyüíésd választásokat újabb információ szerint csak a jövő év tavasagán fogják megtartaná, aminek az volna az oka, hogy az idei jubiláns esz­tendőt nem akarják választásokkal megzavarni. Féltizenegy óra is elmúlt már, amikor Marcik Emánuel kormánytanácsos, zsupánhelyettes meg­nyitotta a megyegy ülést. A karzaton alig néhány ember lézengett. A formaságok elintézése után, napirend előtt, Lukovieh Ferenc magyar nemzeti párti megyebizottsági tag szólalt fel, aki a nagymegyeati ujoncoik ügyében intézett inter­pellációt a zsupánhoz. — iRégen úgy volt — mondotta —, hogy a so­rozásokra menő újoncok számára a községek ko­csikat bocsátottak rendelkezésre, vagy a vasúti (költségeket fizették. A nagymegyeni községi kép­viselőtestület az idén megszavazott az újoncok elő­állítási költségeire 1200 koronát. A községi jegyző erre önhatalmúlag kijelentette, hogy a járási fő­nök nem járult hozzá ehhez a határozathoz és ceak 200 koronát engedélyez 'ezen a Címen. Mikor az újoncok Nagyimegyenen beültek a vonatba és a bí­ró meg akarta részükre váltani a jegyet, a jegyző csendőrökkel leszálliitatta őfeett a vonatról. Az újoncok erre az állomásfőnökhöz akartak be­menni. Közben a vonat elment, mire a járási főnök csendőrökkel szedte össze a® újoncokat és két napra, lecsukatta őket enge­detlenség cimém. Egyes lapok azt írták, hogy ez kommunista izga­tásnak következménye és hogy Nagymegyeren az újoncok nem akarnak 6or alá álltai. Én azonban azt állítom, hogy Nagymegyeren az ujomoofk azért nem álltak sor alá, mert a jegyző okv©tétlenkedett és a község jegyzője akadályozta meg, hogy el­utazzanak. Kérdi a zsupánt, hogy hogyan lehetsé­ges ez é'S hajlandóié szigorú vizsgálatot tartani ebben az ügyben. Az elnöklő Marsik zsupánhelyettes nyomban válaszolt az interpellációra. Megígérte, hogy el­rendeli a szigorú vizsgálatot és az int©-pelilációra érdemleges választ a következő megyegyülésen fog adni. Ezután Szegecs Sándor református lelkész, ke- resztényszocialista megyebizottsági, tag szólalt fel ugyancsak napirend előtt A nagymegyeri református iskola sérelmeit teszi szóvá. A komáromi tanfelügyelő úgy állítja be felettes hatósága előtt a nagymegyeri reformá­tus iskola ügyét, mintha a nagymegyeri reformá­tus egyházközség nem akarná az iskolát rendlbe- hozrni. Pedig éppen az ellenkezője a valóság. Az egyházközség a meglévő két tantermen kívül még két tantermet óhajt építeni és az erre vonatkozó tervek már két év óta benfeküsanek az illetékes hatóságnál, de válasz még mindig nem érkezett rajok. A református egyházközség kormányintést kapott, ahelyett, hogy kormánydicséretet kapna. A kormányántést azért kapta, mert a meglévő két tanterem nem féléi meg a modem kor igényednek, pedig hát, ismétlem, mi ©pitéin i akarunk, de a tanfelügyelő ur él­gáncsolja ebbéli tőnek vételinkéit. Ebben politikát látok, mert a tanfelügyelő a fele­kezeti iskolát államivá szeretné alakíttatni, amibe a község seplűMiesetre sem egyezik hete, Szegecs Sándor református lelkész második interpellációt is intézett a zsupánhoz. — Úgy tudom — mondotta a fölszólaló —, sehol sincs élőárra, hogy a köztársaság meg- alaku fásának évfordulóján A lelkész! hivatalokra is ki kell tűzni az állami lobogót Úgy tudom, hogy a telikeszi lak nem középület. Ennek dacára sorra kapják a református lelkészeik, valamint másvallásu lelkészek is a járási főnöktől a, büntet 5 parancsokat, amelyben megidézik őket, mert 1927 október 28-án nem tették ki az állami lobogói. A csehszL fogorvosok egyesületétől ajánlva Kérjen kizárólag „THYMOLINT" Engem is feljelentettek és április miásodükán Ko­máromiba be is idéztek. Hogy a kellemetlensége­ket elkerüljem, március 7-én, az elnök születése- rnapján már kitűztem a nemzeti lobogót a lelkészá lakra. Marsik zsupánhelyettes válaszolt az interpel­lációra. — Az első interpelláció nem tartozik hozzám — mondotta —, mert ez az iskolai hatósághoz tar­tozik. A második interpellációra pedig ezeket jegy­zem meg: Lehetséges, hogy nincs előírva, hogy az állami zászló a lelkészlakokra kitüzessék, de bizo­nyos lojalitással kell ezt a kérdést kezelni és ha konkrét eset fölmerül, akkor kiérem a bizottsági 'tag urat, hogy fellebbezze meg a járási főnök ha­tározatát a zsupanátushoz é® biztosi tóm, hogy igaz­ságosan fogom a kérdést elintézni. Ezután rátértek a napirend tárgyalására, mely­nek egyik fontos tárgya volt A nagyszombati megyei kórház belgyógyászati osztálya számára építendő pavillon kérdése ■és általában a nagyszombati megyei kórház kibő- vitésének ügye. A kibővítés négy milMó koronáiba kerül. Ehhez a megye pénzügyi bizottsága már hozzájárult. Fjtkorn Jenő dr. szlovák néppárti megyebizott- sági tag elfogadja az indítványt, de azt; kívánja, hogy a kórházat építsék reprezentábilisa'bb helyre. A javaslatot Pilkora indítványával együtt, el­fogadják, vagyis elbatároawálk a nagyszombati négymilliós Ezután a szlovák földművelésügyi tanácsba szava­zás utján beválasztják Neubauer Ferenc szlovák néppárti és Kovácsik János agrárpárti megye-bi­zottsági tagokat rendes tagoknak, Vahanek József agrárpárti megyebizot tsági tagot pedig póttagnak. Igen érdekes és nagyarányú vitát váltott ki a pozsonyi szlovák népszínház részére adandó egymillió koro­nás szubvenció kérdése Dtvorák főjegyző volt az ügy referense. A megye az egy millió koronát forgalmiügyi megtakarítások révén, adná. «■ Elsőnek Poór Gyula kereeztényszociaMsta me­gyebizottsági tag szólalt föl, aki nagyszabású be­szédet mondott. — Nem volna helyénvaló — mondotta —, hogy ilyen tisztán kulturális kérdésbe politikát kever­jek bele, azért azon leszek, hogy a politikát ke­rüljem. Az uj szlovák színház a szlovák kultúra kiméi yitését célozza. Ennek támogatására kétség­Hllnka tévedésnek minősiti a Mvacuum íurisM-t A szlovákok védőszentet kaplak Rómától s ennek bejelentése kapcsán Hlinka megtagadja Tuka újévi cikkét Prága, március 30. Hlinka András a SLovak mai számában érdekes cikkben for­dul Tuka vacuum-juris-elméiete ellen. Ter­jedelmesen elmeséli, hogy a szomszédos or­szágoknak milyen védőszentjeik vannak s Szlovenszkőé eddig Cirill és Metéd volt kö­zösen a történelmi országokkal. A szlovensz- kóá püspöki kar ezért a Szentszékhez fordult s hathatós külön védőszsntet kért Szlovensz- kó részére. —- Szentatya, adj nekünk Anyát — írták — ki megfelel nemzetünk jellemének és vá­gyainak. Nem óhajtunk Magna Dominál, nem kérhetjük magunknak a Magyarok Nagyasz- szonyát, sem a Notre Dame-ot, nekünk meg­felel az „Anya“, a hétfájdalmas anya. A püspöki kar kérelmére 1927 április 22-én a Szent Kongregáció a sasvári Hátfájdalma^ Szüzanyát ne­vezte meg Szlovenszkó védő szentjéül. — A Szentatya — mondja a válasz Hlin­ka szerint — ma ünnepélyesen és nyilváno­san elismeri, hogy a szlovák néjp különálló és szuverén nemzet s patrónája van, aki más, mint a magyaroké, németeké, morváké és cseheké. Hlinka ezután rapszódikus ugrással ar­ról kezd írni, (hogy a magyarok Tuka pro­fesszor álilambölcseleli értekezését a va- cuum jutásról a nép föUázitására aknázzák ki. Olyan konzekvenciákat, vonnak le belőle s oifyan erőt tulajjdonitaiiak neki, am%et ya­Lemondott Unsvár elsfi alpolgármestere Ungvár, március 30. Hrbek János első polgármesterhelyettes tegnap este beadta Hrabár Konstantin polgármesternek lemon­dását és bejelentette, hogy lemond városi ta­nácsosi tisztségéről is. Hrbek visszalépésének oka azokra az ellentétekre vezethető vissza, amelyek a gazdasági párt kebelében fel­léptek. Úgy hírlik, hogy Hrbek véglegesen el­hagyja Ruszinszkót és Reicbenbergbe megy, ahol az ottani városi számvevőségnek lesz a főnöke. ~ Üzemünk legnagyobb t)ÜSZl(6S8[]8 és sokéves munkásságunk (1ÍCSQS6Q6Í a világhirü motorüzemre berendezett tisztító cséplőgépeink. Magveszieség nélkül dolgoznak, tisztítanak és önmaguktól szorti- I roznak WICHTERLE & KOVÁRIK R.-T. PR0SSHITZ telemül joga vau a megyegyii lésnek. Mikor ezl konstatálom), keserűséggel állapítom meg, hogy nekünk, az országban lövő magyar kisebbség­nek, anélkül, hogy pénzt kórménk kultúrám k temtártására, nagy elnyomatásban és há/trámy- ban van részünk. Kezdem mindjárt az iskola alapítvány okkal, ame­lyek bizonyos célkitűzésekkel tétettek amuakldc- jén és azokat más célokra fordították. Szlovecnszkóra nem lehet behozni oly jsJcoőa- könyveket- vagy imiaikönyveiket sem, amelye­ket 1918 után nyomtak Magyarországion. 1904-ben Aixinger László politikamentes diákúj­ságot alkart alapítani, de nem kapta meg az enge­délyt. Megállapítom, hogy ez a kisebbség jogaival merőben ellenkezik. Nem jogegyenlőség az, hogy az egyiknek milliót adjunk, a másik meg semmit se kapjon A megyebizot.fságnak nemcsak a lakosság kultu­rális igényeit kell kielégíteni, hanem kötelessége az is, hogy a lakosság közgazdasági érdekeit meg- óvja. Kérdem tehát., hogy a földreform által kisajátított nagybirtokok szélnek eresztett zsellérjeit ki foigja ellátni? Ki törődik a leépített gyáriak elbocsáitött munkásaival ? A megyének kötelessége őrködni a közegészségügy felett. Hogyan lehetséges az, hogy Szilovenszkó fővárosának, Pozsonynak nincs közkórháza, hogy egy ágyban kelten-hárman fekszenek, hogy egy operált leánykát k delták az állami klinikáról, dacára, hogy a lába gipsz­ben volt és járni nem tudott? Hogy lehetséges az, hogy a rendőrség börtönében hal meg egy szeirero- csétleín gyógyszerész, mert. a kórházban nem volt hely számára. Ha van felesleges pénz, akkor adjunk színházira is, de csak akkor, ha már mindenre jutott. Az ember élete és testi épsége legyen az első teendő. Poor leül. Brichta közigazgatási tanácsos megkérdezi Poort, hogy megszavazza-e vagy nem az egymilliót. Poor Gyula: Kifejtettem már, hogy miért nem szavazom meg. Bogdány esperes, csehszlovák agrárpárti me­gyebizottsági tag után Ivánka szólal föl. Azzal kezdi beszédét, hogy a magyaroknak nagyobb kultúrájuk van Szlo- venszkón, mint a szlovákoknak, tehát meg lehetnek mindennel elégedve. A Magyar Nemzeti Színház és Magyar Királyi Ope- ráház építésé’'ez annak idején a szlovákok is hozzájárultak, mégsem játszottak a Magyar Nem­zeti Színházban szlovák darabot. Még a szlovák műkedvelő előadásokat sem engedélyezte a magyar rezsim. A javaslatot elfogadja. Ezután Szabaday Ignác szlovák néppárti, me­gyebizottsági tag szólal föl, aki szlovák párthivei- nek és a cseh bizottsági tagok legnagyobb meg­rökönyödésére ellene van a javaslatnak. Szaba­day kifejti, hogy a színházépítés helyett inkább szabályozzák a Morva-folyót. (Derültség.) A szinházépitésnél bizonyára megint idegen mun­kásokat fognak alkalmazni és ez ellen már eleve tiltakozik. Poor Gyula válaszol Ivánka felszólalására. Szlovák vidéknek, — úgymond — sőt a legintra- zigensebb szlovák vidéknek volt a nemzetiségi képviselője a magyar parlamentben, de sohasem hallotta azt, hogy a szlovák műked­velő előadásokat betiltották volna. Hogy egyes közigazgatási szervek csináltak hi­bákat, azt megengedem, de általában nem lehet a régi magyar rezsimet hibáztatni. Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország nemzeti állam volt, Csehszlo­vákia pedig nemzetiségi állam. Azt nem állíthatják — mondja emelt hangon, — hogy ha tiz év után ugyanazon kulturális javak élvezetében vagyunk, mint Önök. Kulturális téren mi béklyóba vagyunk szo­rítva. Tudunk esetet, hogy műkedvelő elő­adást eme kitétel miatt, hogy „tótágas" nem engedélyeztek. (Nagy derültség.) Megértem a szlovák nép óhaját, hogy uj színházat akar, de ha jó nekik a mi pén­zünk, akkor meglévő jógánkat sem engedjük meg- c9orbitani. Marsik zsupánhelyettes válaszában megjegyzi, hogy a magyarok kulturális téren nincsenek el­nyomva. Hisz ott van a Toldy-Kör, amely zavar­talanul működik. Ezután szavazás alá bocsátják a javaslatot, és a megyebizottság nagy többséggel elfogadja a. szlovák népszínház számára adandó egymil­lió koronás szubvenciót. Ellene szavaznak: a magyar keresztényszocialis­ták és a magyar nemzeti pártiak. A megyebizottság ülése délben egy órakor ért véget. ^ l 3 lójában nem tartalmazott. — Vacuurn iurist, vagyis büntetlen erő­szakot és rablást — írja Hlinka — semmi­féle rendes állam nem tűr meg. S mivel hin­ni szeretném, hogy a szlovák nemzet szentül hisz államának örökkévalóságában és sért­hetetlen ség élben, azért a vacuum iurist tévedésnek, aberratio menüs-nek minősítem. Nem forradalommal, nem erőszakkal, ha­nem csak alkotmányos utón rendezhetjük viszonyainkat. A magyar irredenta ne feled­kezzék meg erről és hagyja békén a csendes szlovák nemzetet. A magyarónok verjék ki a fejükből a fantomot, hogy mi olyasvalamit akarnánk, ami a régi Magyarország integri­tását és a mostam államkapcsolat szétszakí­tását jelentené.

Next

/
Oldalképek
Tartalom