Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-31 / 77. (1704.) szám

1928 március 31, Mambói. Nyolcezer millió embert tarthat el a Föld Penck Albert berlini professzor előadása a prágai Urániában — Az emberiség 300 év múlva éri el a népesedés határát — Prága, március 30. A világháború a föld né­pességének a basáiméiban is ruagy változásokat bo­tolt 'létre. A bornaBEtó pusBtítáana& a legBcoefob kor­ban é3C férfiak kÖBÜl több mátMó esett áldozatul. A népesség száma mindazon országokban, ame­lyek resztvettek a % öldöklő Mibomban, jeOentős mértéiklben csökkent. Nemcsak a hadd veszteségeik okozták ezt a csökkenést, hanem elsősorban a ezlü- tetések számának visszaesése a háborús esztendők alatt. Azóta a tenmésaertee népi erő ismét jmegirju- kSbam van és a születési arámysaám az egyes or­szágokban újból emelkedik. A fehér faj rohamos szaporodása A különböző kutatók statisztikai vizsgálatai tol a* eredményt adták, hogy a fobór faj áveajkini 1%-fcafl SMqpodrtojdík. ÍAz első páUanaifaan azt hihetoők, hogy ez a szám nem valami jelentékeny- Ha azonban ennek alap­ján csak kis számítást végzünk, akkor meglepd eredményre jutunk. így például az egyszázalékos évi szaporulat azt jelientfií, bogy száz embernek, akik 1800 körül éltek, 2000-ben, tehát kétszáz esz­tendő múlva, már 780 utódja vön. Ebből az egy­szerű példából iá láthatjuk, hogy nem fantom az, amikor a eaooiológőa a föld tuktjépesedéSének le­hetőségéről beszél. Malthns elmélete Az a gondolat, hogy egyszer csak elkövetkezik az az idő, amikor a föld összes rendelkezésre áld élölimiszerk'ószletied nem lesznek elegendők ahhoz, hogy az emberiséget eltartsák, nem aj. A múlt század derekán a kiváló netmaefgazdász, Tkotmas Róbert Malithras állította fel azt a tanítást, hogy a népesség gyorsabban szaporodik, mint az élélőmi- szer. Az ő véleménye szerint zavard akadályok nélkül a föld népességié 25 esztendő alatt nreigkéteze- rteződiik. Azután a geometriai sor arányában növekszik, te­hát mint 1:2:4:8 stb., mig az élelmiszer csak az aníthm etikus sor arányában növekedhietik, ^bát mint 1:2:®:4 etib. Malthus elméletének megalkotá­sakor nem vette tekintetbe az élelmiszertermelés nagyobb lehetőségeit, a modernebb közlekedési eszközöket, a talajnak géppel velő megművelését és amikor elméletét felállította, a távoli világné- i®ek árucseréje m'ég fanneretüen volt. A későbbi nemzetgöadák tehát MaltÖMB elméletét a® élelmi­szerek rohamosabb aránya növekedésének ekné- létéwel küzdörtték le. A népszövetség s túlnépesedés lAaonhan minden kutató elismerte, hogy ta emberiség feStazhőzfiathaMfan ezapörodéEbaa tea. :Aimibár e modem. aépszándáMgt a®g száz éve ve­rették be a különböző államokban, a rendelkeaésre éHd adatok máris megeaősíSk ezt a föltevést. A föld tudnépesedésének problémája tehát adva van és nemcsak a tudósok elméleti spekulációinak ki- élégiUófiére szolgál1, hanem komoly politikai ténye­zőket is foglalkoztat. A népszövetség egyik bizott­sága a tttlbépesedée problémáival is foglalkozik és keresi azokat a lehetőségeket, hogy miiképpen tehet aa egyes államok emberiölSe- legét olyan területeken eSbélyeoaiii, amelyek még embertömegeket képesek beJegadni és Az utóbbi években különösen két tudós: az angol Edvvard M. Baisrt, a eambrrtdigei Hatrwsrd-egyertean professzora és Albrecht Pernek, a berlini egyetem geográfiái professzora, Végzett érdekes és értéke tanulmányokat a túlnépesedés problémájáról. A prá‘ga>i német Uránia-^egyesüliet tudományos előadásainak sorozatában szerdán este a legdlle- téfceeebb részről volt alkalmunk ezzel az érdekes problémával foglalkozni-. Penck professzor tartott másfélórás, értékes és szellemes előadást az em­beriség túlnépesedésének problémájáról. Ámbár az ilyen természetű népszerű előadás természetesen nem meritheti M a sokoldalú kérdés minden olda­lát, mégis tanulságos felvilágosítást nyújtott a fi­gyelmes hallgatóságnak arról a kérdésről, vájjon i föld jelenlegi viszonyainak közepette hány millió embernek nyújthat életlehetőséget? A túlnépesedés fogalma Pernek professzor először a túlnépesedés fo- jalmót definiálta. Azok a* országok, területeik varnak tuinépe- eülve, amielyeknék laikossága több éflelteimro szorul, mint amennyit az ország termő földje tényleg esen produkál. Lz ilyen államok a szükségletet behozatal utján fénytelenek pótolni. Ebből a szempontból végig- dzsgálva a földkerekséget, több helyütt jelentke­ik a túlnépesedés problémája, amely némely or- zágban olyan óriási fontosságúvá vált, hogy a po- itikaá érdeklődés központjaiba is ikerül!. Rámurta- ott a® előadó Olaszország problémájára, amely­ek egész kü-lpolitdikéját, gyaumatositási reudsze- ét az emberfölösleg elhelyezésének gondja trá- yitja. Németországban, ahol a szaporulat máT új­éi elérte a 10.7 százalékot, szintén gondot ad az mberföJösleg kérdése. Anglia tuleépesültnek fe- inithebő, mert élelmiszerszüksé ginéért nagyrészben •hozatalból fedezi és ha a szigetországot elvág­ók behozatali forrásaitól, éhínség következ­ek be. A tn millió négyzprtkilaimétfpfllim terjedehnii Európa a maya 440 mi'Hió faíkdsávail tehát tul- uépesültuek tekinthető, bár vannak széles területei, amelyek még fel tár­nak venni eanbenszaparulatoL Ázsiában a tiuduépe- aedés problémája elsősorban Japánban áliapdithaitó meg. Kába ktílenamilliónyi területével csaknem el­éri Európának terjedelmét és lakosságának száma is körülbelül ugyanannyi. Egyes területrészei tul- népesültek, azonban a Kanálban utazó európaiak leírásai szerint vannak területrészei, amelyek még nagy embertömegefcet tudnának fölvenni. Áz&ia harmadik tuinépesediési góca a Gangee folyó völgye. Amerikában. óriási természeti kincsek és ki­terjedt földterületek állanak az emberiség rendel­kezésére. Ha az Amerika keleti felében elhelyez­kedő milliós városokat tekintetbe vesszük, egy­más mellett helyezkednek el Newyorfk, Baltimore, Philadelphia és Washington és a népesség itt va­lósággal őcsssossufolódtik, úgy, hogy tiu3népe>se»dé®- ről beszélhetünk. Viszont Penck professzor ame­rikai utazása alkalmával meggyőződött arról, hogy az Egyesült AIRamok mezőgazdasági termelése még nagy mértékben fokozható, tehát ea * ha- taSmras gaadaságS terület még ugyanannyi em­bert képes eftairtení, mint amennyi lakosa je­lenleg van. vagyis száz miRáó helyett kétszáz xníIMóte Mekkora terület lakható a földön? A geográfus abból a szempontból foglalkozik a népesedés problémájával, hogy hol helyezkedhe­tek el az etmberfölüoleg, melyek azok a területré­szek, amelyek még több ember befogadására al­kalmasak és milyen területrészek nem jönnek egyáltalán számításiba a nópíöiösleg elhelyezése szempontjából. A földgötmib felszíne 510 millió négyzetkilométer. Ebből 71 százalékot váz borát és Penck számításai alapján arra az ©redmlémytro jatt, hogy a lakható föld a mai termeled viszo­nyok közepette nyolcinllliájidnyi embert taurt- hait el. Prenoknek módszere nagyjából megegyezik East professzor módszerével, aki számításainak alapján 5000 millió határra jut. Mikor érjük el a túlnépesedés! határt? Az újabb nagy kérdtée, hogy miikor éri el az emberiség szaporulata ezt a limitet? East profesz- szor szerint az 5200 milliós számot már a 2000. év küszöbén eléri az emberiség, tehát nem egészen nyolcvan év múlva jelentkezni fog a súlyos pro­bléma, hogyan gondoskodjunk az emberfölös-' légről? Pernek számításai azerimt 300 esztendő mnim, vagyis 2200bán követikomk be az az időpont, amikor az emberiséig szapctrlulata eléri a nyolc- milliárdos limitet. A 19. század elején a föld népességének a szánna 800 mi'Hió volt. Ez a szám azóta megkétszerező­dött. Az 1750 millió emberből 710 millió a fehér, 510 a sárga, 420 a barna és 100 millió a fekete faj­hoz tartozik. A fehér fajhoz kell ugyanis számita- immk a 450 millió európain Mv*ül a 105 rnHMó európai eredetűt és a 160 millió előázsáait és -északamerilcait. A fehér faj tehát a® emberiségnek több, mint egy harmadát alkotja. A viszony azon­ban nemsokára megváltozik, mert mig a fehér faj évi szaporulata egy százalék, addig a színes fájók évi szaporulata csak 2 ezrelék. Ennek következté­iben —3000 esztendővel ezelőtt nem is lakott a BkUa ember. Már pedig as emberiség kora nagyon régi. Az ember valószínűleg már a jégkorszak előtt, tehát Krisztus előtt 25 ezer esztendővel megjelent a földön. Az utolsó évszázad rohamos szaporulata éppen amiatt történt, mert a mezőgazdálkodásnak a gép­rendszerre való áttérésével a termőföld több élet­lehetőséget nyújtott. A jelenlegi termelési viszo-1 nyok közepette 8 milliárd embert táplálhat ra­cionálisán a föld. Több munka és főleg az étkezősben nagyobb mértékletesség szükséges a túlnépesedés problémájának megoldásához. Az embernek napi 3500 kalóriára van szüksége, amit legegyszerűbbet', 150 gramm fehérje, 500 gramm szénhidrát és 100 gramm zsir felvételéből szerezhet be. Ennyi elég az embernek és ennyivel be is kell érnie. Véesey Zoltán dr. a tenger csupán mint élelmászenraktár jön a né­pesedés problémájának szempontjából tekintetbe. A többi 29 százalék, vagyis 146 millió négyzetkilo­méter a szárazföld, azonban a szárazföld sem jön teljes egészében tekintetbe, mint lakóhely. Első­sorban az aaktükuB területek, amelyeket teljes egé­szében jiég- és hómező -takar, kapcsolandók ki. Egyrészt a klimatikus viszonyok kedvezőtlenek az életre, másrészt ezeken a területeiken az ember teljes miértekben behozatalra szorul, mert elvégre tisztán pingvínhusbóJ nem élhet meg. Ezeket a jéggel borított területeket Penck 14 millió négy- zetfcjloan'éterben adja meg. Nem jönnek tekintetbe az emberfölösleg elhelyezése szempontjából a sarki vidékek környékén fekvő tundra-vidékek, ÉsZak- amerikának egész északi parti -területei, Európának és Szibériának északi partszegélye. A sivatagok szintén kikapcsolandóík, mert a sivatagban m élet csupán az oázisokhoz kapcsolódik, tehát csak étet- szRgdtek Vannak és nem összefüggő életterületek. Ha a lakhatóság szempontjából számítóéba nem jövő területeket összegezzük, körülbelül kilcatcnrem millió négyzciktfiotmiétecrtnyi «a a te­rület, aaneflycit az emberiség megszáílhait (Ezen a fe: lenovenmil Mónyi területen különbözőkép­pen helyezkednek el- az embertömegek. A föld 1750 milliónyi Okosságából egy mffl- Márdmyi emb«r, vagyis a népesség 61 száza­léka hét sűrűségi gécpotefbaín: Ernában, Nyu- gBíeurópáh-afn, Indiában, Japánbaín^ az Egye­sült Állaimodihain és Alsó-Egyiptcfmiian lakik. Ea a terűiéit Szibéria nagyságáival ér fel. A többi 39 százaléknak, tehát 750 millió ember­nek 80 millió néigyzcHálométernyS teriiilet áll rcmdielkeZésére. Ez az egyszerű megfontolás megjelöli a problé-má m-egoldáisáiiak ultiját, az emberfölösleget ezen a te­rületen lehet elhelyezni. A trópusi vidékek, usíat á! etrezervoárok A geográfus tehát azt vizsgálja, hogy melyek a főidnek azon területed', amelyek nagy életrezer- voáro-kká fejleszthetők. Penck vizsgálódásai során arra a meggyőződésre jutott, hogy a trópusok vidéke az a terület aurtefly legalább is hétteaemonyi embertt eltarthat, xriint ameuy- nyi most lakja. Az emberi élet alapja a növény, közvetlenül, mert táplálékul szolgál és közvetve, mert táplálékot ad az állatvilágnak, amely szintén az emberiség táp­lálására való. Ahol a növfény-tenyészelt a legna­gyobb, ott a legnagyobb az életlehetőség á. A tró­pusi vidéken a legibujálbb a növényzete Vannak azonban egyes részek, ahol a mindennapi eső ki­oldja a talajból az ásványi tartalmat és igy a nö­vény tenyészeteit akadályozza. Más helyeiken a ta­lajból kioldott ásványi anyagokat a vulkanikus működés mindig friss anyaggal pótolja, mint Jáva szigeten. Jáva szigetének népsűrűsége négyzetkd- lom-éterenfcint 300 ember. Penck szerint a trópusi területek jelenlegi növénybeli felszerelését tekin­tetbe véve, a földterületek intenzív gazdasági ki­aknázásával a trópusi vidékeken 2.800,000.000 ember ölhet meg, tehát csupán a trópusi' vidékében egy milliárd emberrel több, minit amennyi a földnek jelenlegi összes népessége. A trópusi vidékeken fel- lehet fokozni a lakosság sűrűségét níégyrotkítoméitenen- kinrt háromszázra. A trópusoldhoz csatlakozó azubtrópikus vidé­kekéin a népsűrűség százra fokozhaitő- A. mérsékelt .éighajl-atu vidékek jelenleg elérték a sűrűségi maxi­mumot. Ezek a területek tehát csak egye® részeik­ben vehetnek fel emtoerföliösleget, különben arra hiijvato'titak, hogy szaiporufatokait a m'ég meg nem szállott területe-kire kiont-sák. a túlnépesedés problémája elsősorban a fehér fajt érinti. Alkalmazkodhatik-e a fehér ember a trópusokhoz? Mindez miég nem meríti ki a kérdés lényegét. A túlnépesedés problémája lényegében a munka kérdése. Munkát kell kifejteni, hogy a földből ki­csiholjuk a legtöbbet, amit adni képes. M-Lu-tán a -trópusi területek jönnek elsősorban számításba, mint az emberfölös-leg elhelyezésére kiválóan al­kalmas rezervoárok, foglalkozni kell elsősorban aromt a problémával, vájjon a trópusi vidéken a fehér ember megfelelő energiát fejthet-e ki, mert sok kutatónak az a nézete, hogy a trópusi életvi­szonyok az európai energiáját eltomkaszitják. A trópusi vidékeken kis számban most ás élnek •európaiak, mint Indiában angolok, ezek azonban (inkább tisztviselők, kereskedők és mérnökök, kik csak rövid ideig tartózkodnak a trópusokon, gyer­mekeiket Angliában neveltetik és maguk is vissza­térnek a szigetországba. Amikor a trópusai vidékek fc5fe^eszteeéffól vsai szó, elsősorban rae*őga®dasíáigi muiiki»ofcra kéül gondolni, mert ezeknek a letelepítése fontos. A történelem megmutatja, hogy a fehér fajta több aflkaJloininM beleélte magát a trópusi viszonyokba. Itt vám mindjárt India példája. Évezredekkel ez­előtt történt, hogy Előindiába az indogermánok bevándoroltak, ott beleélték magúikat a viszonyok­ba és éppen ők alkotják meg a legkiváltságoealbb kasztot, a bramánok kasztját és a benszülűtteket uralmuk alá vetették. A spanyol gyarmatosdtás is elegendő példát nyujit erre. Trópusi vidéken a fehérfaju embereik a fensá- koíkna húzódnak fel, ahol mérsékelt klímáit találnak. Mexikó városa például 2200 méter tengerszin- feletti magasságban van, Bolívia fővárosa, La Paz pedig 3600 méter magasságban. Azonban Penck a trópusi területeken tett tanulmányúján megál­lapította, hogy a fehér fajta lassanként a mérsé­kelt éghajlatú platókról leereszkedik a síkságok­ra és beleéli magát a trópusokba. Brazíliában a trópus határán már német falvakat talált, ame­lyeknek lakossága teljesen aklimizálódott. Egye­dül Brazília képes ugyanannyi embert felvenni, mint amennyi jelenleg a föld egész népessége. Hasonlóképpen Délafrikában is nagy települési lehetőségek vannak. Itt azonban tekintetbe kell venni, hogy a Szahara népválasztó s fehér és fekete fajta között és ezért valószínű, hogy a feke­te fajta népesíti be majd a trópusi vidékeket Ehhez azonban szükséges volna, hogy hagyomá­nyos restségét levesse és a fehér fajta kultur- energiáját átvegye. Ausztrália a harmadik olyan terület, amelyen megkezdődött a trópusok betele­pítése a fensikokrőL Ab európai államok előtt, amelyek a túlnépe­sedés gondjával küzdenek, kettős probléma áll: hogyan kell emberfölőslegfinket leadni, vagy pedig hogyan kell ^behozni annyi élel­met, amely az emberfölösleget táplálja? Problémája ez különösen Németországnak és Olaszországnak. Csehszlovákia nem érte el azt a határt, amelyet túlnépesedésnek minő­síthetnénk és különösen a köztársaság keleti részének intenzivebb megművelésével na­gyobb lélekszámú lakosságot is eltarthat. Penck professzor értékes előadásának befejező részében még rámutatott arra, hogy az emberiség szaporulata csak az elmúlt évszázadban volt olyan rendkívüli rohamos, hogy 800 millióról 1700 mil­lióra növekedett. Mert ha ez az arány állr v’őan ilyen lett volna, akkor arra az abszurd eredmény­re jutnánk, hog; 1700-ban 400 millió, 1600-ban 200 millió, 1500-ban 100 millió, 1400-ban 50 mil­lió, 1300-ban 25 millió ember élt a földön és 200Q Rövidülnek a szoknyák? Prága, március 30. A mintavásárral kapcso­latosan a ptráiga-i női é6 férfidivata rutíégek vasár­nap délelőtt háromórás revü kenetében mutatták he a kandim Vairtiieté színpadán legújabb kreációi­kat. Prága divat tekintetében tulajdonképp csak halvány visszhangja Párásnak s a prágai szabómü- véezetnek nincs külön egyéni ize. Milyen a prágai nyári divat? Tarka. Élénken tiötaikozfik aa uniformizálás élűén. Nagy szabadság van színben és szabásban. A felöltők többnyire egyszerű angol mlintá- juak, az egyenes vonal dominál rajtuk. Ezt az öv és a különféle mintázatú zám-varrások is hang­súlyozzák. A haraugalj eltűnt. Különben elég test­hezállók, főleg csípőben. Talán még leginkább a felöltőknél érezhető az egységes szín, amennyiben e téren a homoksá-rgától a vör-henyes rozsdavédő­éig eső színárnyalatok uralkodnak. Az utcai kosztüm ugyancsak angolszabása. A zsakettek és szmokingok testhezállóik, simák. A szoknya nemesen egyszerű és ami a legfeltűnőbb és váratlan: egy fél centivel sem hosszabb, mint ahogy előrehairangozt'álk. Sőt. Most már a térd egész vonala szabad. Ugyanez tapasztalható a társasági és estélyi ruháknál. Az ujj vagy egész hosszú, vagy egyálta­lában hiányzik. A dekoltázs nem nőtt, nem fogyott, csak a hátdekolitázn tűnt el. Ez, úgy látszik, a tórd- dekoltázB ellensúlyozására történt. Érdekes és talán egyetlen jelentős Újdonság az, hogy a tenge, ujjatlan délutáni ruhák fölé hő, bolerósze-rü zsorzsett-zsakettet adnak. Persze a zsakett s néha szmoking teljesen átlátszó, béléste- len. Rend szerint ugyanoly tónusú, mint maga a ruhakelme, de mig a ruha vagy tarka mintázatú, vagy csipke, addig a zsakett egyszínű, sírnia. Kü­lönben eZt a problematikus újítást egyelőre csak mint szenzációs érdekességei mutatták be. Üsraiter- ve azonban a nők hajlamát az újdonság faárat, bi­zonyoson két kézzel kapni fognak az újításom. A nyári kelmék rendkívül eleven, világos szí­nűek. Domináló szín nincs. De általános szabály a kelmék kombinálása. Nemcsak egy- és ugyan­azon szín két különböző árnyalatát párosítják, ha­nem sokszor egész kakofőnükus, rikoltó szinpáro- sitást ie látni. A legfinomabb ugyanannak a szín­nek fényes és matt kombinációja. Az estélyi öltönyök formája nagyjában a ta­valyi. Mindössze talán jobban keresik alul a hul­lámos, karélyos, vagy cikkcakkos vonalat, de a szimmetriát ebben is kerülik. Általában gazdag s szabad képzelet és egyéni ízlés érvényesül az es­télyi ruhák tervezésében. A szoknyaalj karélyos hullámvonala a nappali 'ruházatba is bevonult. A karoly divatában az a raffinéria rejtőzik, hogy bár a ruha maga épp oly hosszú, mint régebben volt, de a karélyok bevá­gásai mögül mégis egész terjedelmében kandikál­hat ki a térdkalács. Az alj azonban azért is látszik rövidebbnek, mert alul bővebb. A nyári kalap már eléggé kialakult: a roham- sisak stilizálása szalmából. A karimája átlagban kicsi, de üdén mutat az elől elég vízszintesre ki- szökkenő, 5—6 cm. hullámos ivekben idomiifottt, árnyékot tartó hosszabb karima, mely kétoldalt egészen összeszűkül. A haJapdísz virág, de sokkal jobban dominál a szalagdisz. A szalagok közt leg­gyakoribb a lakk. Az utóbbi években a gyermiek-diiVat nagyon befolyásolja a női divatot^ amennyiben a felnőtt -hölgyek a kislányok ruhadivatja után kullognak, bizt osan abból a lélektani szám irtásból, hogy a béibé-ruhákban képzettársítási hiba következtében maguk is bébiknek, fiaft-alabbnak látszanak. A teg­nap bemutatott gyermekdivöfojjdonságok (közt egyetlenegy föltűnő újítás van: a fiuk nadrágja nöVidebb lőtt egy arasszal. Úgy látszik, ez a rövi­dülés a térddivalt további emelkedési tendenciájá­nak előhimök-e. (D. J.-né.) — Magyar ember lett a braziljai tengerészeti miniszter első adjutánsa. A múlt hetekben nagy tisztesség érte a Brazíliában élő magyar nemze­tiségű Várady Heitort, akinek családja körülbelül 40 esztendővel ezelőtt került a brazíliai Egyesült Államokba. Várady Iíeitor apj i sok mindenütt fordult meg az országban, mig v gre Rio de Ja- neiroban telepedett le. Fia már kora ifjúságában a hadsereg szolgálatába lépett és egyre-másra kapta a különleges megbízatásokat. Nagy szerepe volt a brazíliai tengerészeti repülő-osztagok meg­szervezése körül is. Várady Heitor egészen a leg­utóbbi időkig egy tengerészeti repülőraj parancs­noka volt és fiatal kora ellenére is felvitte már az őrnagyi rangig. Nem méltatlant ért tehát a ki­tüntetés, amikor a tengerészeti miniszter Várady Heilort első szárnysegédévé nevezte ki. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom