Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-25 / 72. (1699.) szám

7 1928 mánÍTtó 25, vasárnap. I P——■■■■■"■ ^íöícai-A^acAar-hIriiííx* A második iransverzilis vasai alagút nélkül is i kiépítheti! a Pelsüc-lomai 44 km*es vonallal A térképen aEis feltüntetett pelsőcardéi wslsv lehetővé teszi, hat® gyorsvonat-járásra alkalmas kis emelkedéssel kiépíthessék a második transoerzális vonalat! — Üzleti szempontból Is pompásan kifizetné masát a vasútépítés — Délszlovenszkél -szerkesztőségünk részletesen kidolgozott tervvel ismerteti a vonal ériás! lelentőségét és a megvalósítás lehetőségét—A költség a VfirőskS-marglSfalvai építkezés '/*»aáa volna! gémként 'vetekedne tehát bármely vidék heflyi személyi o rga Imával. Megemlíthető még az újabban feltárt hosszú szói cseppkő barlang, mely Borsa állo­másról könnyebben megközelíthető volna. A kiépítendő vasútvonal a legközvetlenebbül érintené és pedig nagyon kedvező kilátásokkal a dobsinai sienit-, nszbeszt-bányák&t és fűrészeket, a rozsnyói állami bányákat, a Itákosy li- körgyárat, a Rimamurányt, a p el sori mészégető és parkettagyárakat, a horkai papírgyárat, a nagyszlabosi papírgyárat, a kuntaplócai vasöntödét, az ochtinai mag­nezit-telepet, a tornaijai téglagyárat, a füli'ki és losonci összes gyár és ipartele­peket, úgyszintén keleten a kassai, sze- pességi ipartelepeket és gyárakat ____Pelsőc, március vég-e. '( Délszlov-e® szkói szerkesztőségünk tői.) A P. M. H. nemrégiben közölte le Sichert Ká­roly rimaszombati gyár-igazgatóval folytatott interjújával toajpcsola-tban a rozsnyó-torna- ■íkassai (kiépítendő vasútvonal tervét, mely a iiriásod'ilk tranzverzális vonal kiépítésére és •egyúttal Kelet- és Délszüévemszikó, illetve •Görnör és a Szepesség összekapcsolására volna hivatott. Ugyancsak egyik múlt vasár­napi számunkban Nitsch Andor nemzetgyű­lési képviselővel folytatott beszélgetésünk kapcsán alkalmunk volt térkép segítségével bemutatni olvasóinknak a Kárpát-egyesület Idegenforgalmi Osztályának autóbuszfforgal- má hálózatát, mely részben a fenti célt szol­gálja. Mindkét beszámolónk élénk figyelmet váltott ki az érdekelt vidékek lakossága körében. lEzeknek a cikkeknek a hatása alatt a kassa- toma-saj óvölgyi összeköttetés megteremtése az érdekelt vidékeken az érdeklődiós előte- irébe került s most módunkban van egy újabb, pom­pásnak látszó és teljesen kidolgozott terv alapján a legjobb megoldást ismer­tetni, ami a természeti viszonyok figye­lembevétele mellett a legkönnyebben megval ő s i th at ónak m nt atk o zik. Régi nefaésség©9t A rozsnyó-kassai hiányzó vasútvonal­szakasznak kiépítését már a régi m-agyar kormányok is régen szükségesnek tartották, azonban nagy nehézséget okoztak a terep­viszonyok. A Szilioei f-ónsik meredek kolosz- szusa Hárskút és Szádal-más között a Krasz- nahorkai völgyből, tehát észak felől csak úgy volna legyőzhető, ha a Várhosszuréti hegyoldalban beifu-raak és Szádalimás fölött az Evetesi malom magasságában , nyitnák meg az alagutat az 500 méternél magasabb fensik alatt. Az alagút tengerszin felett mintegy 300 miéter magasságban feküdne. Ez természetesen óriási költséget jelent, mert a mintegy 5—6 km-ets alagút maga 10—15,000.000 ko­rona költséget igényelne. Arra, hogy ezt az útszakaszt más irány­ból is ki lehetne építeni, nem gondolt senki, mert mindenki, azt hitte, hogy -a Szi-licet fen­sik déli nyúlványait a Sajó balpartjáu még kevésbé lehet áttörni. Az áritól világ megoldja a gordlosi csontéi l (Az egész problémát azonban roppant le- ^egyszerűsíti az, hogy van egy sziik, a Sajóvölgyből és a pel- sőri vonatból észre sem vehető, kis völgy, mely módot ad a Sziliceá fensik d éli oldal ról val ó m egkö z eli tes ér e. 'Ez a kis völgy az erdős Hanadástya-lető déli oldalán, öaöröny állomás előtt mintegy 200 méterre nyúlik, északkeleti irányban nyúlva ;fel Pelsőcardó község és a szádvárborsai bányák felé. A térképeken nincs jelezve, még a spe- ciá!-karién is alig észrevehető. Ezzel a völggyel eddig neon számolt senki. A kis ardói völgyön 228 méter tengerszin- feletti magasságból indulva a kiépítendő vasútvonal nyugodt emelkedéssel érne fel Ardó mellett a Roskó-völgybe s innen Szád- várborsára. Az útvonal (múndenütt a terve­zett vasútvonalat véve már!) 12 km, az összemelkedés 201 méter, azaz az emelkedés oly csekély, hogy gyors­vonatokkal is jól járható. Innen a vonal a íemsikon haladna Szállóéig, majd 'Kisfalunál, Jablonca és Körtvélyes mellett lehaladna a Torna völgyébe s össze­sen 44 km után 'befutna Tornára. így a kis ardói völgy fölfedezése meg­oldja a gordiusi csomót. Lásd az I. sz. térképet A vonal műszaki leírása Módunkban van egy szakszerűen, a vo­nal megtekintése után készített műszaki le­írásiban ismertetnünk a tervet: A fülek-pekőci vasúti vonaliból Horka állomásnál ca. 216 m tengerszánifölötbi ma­gassággal ágazik el az uj vasút Torna felé. Az I. szakaszban a vasút a Sajó folyón ca. 25 m nyúlással bd-ró hídon át és a buda- pest-vác-kosioei országutat keresztezve (más számbajöketö müépitmények nem szüksége­sek) az Ardovoi patak mentén Ardó község völgyébe jut, hol a hegy oldalán oa. 18°/oo emelkedéssel a községen elhaladva Borsa községig ca. 410 m tengerszinti ölő tti magas­sággal a szilioei fensikra jut. összes magasságkülönbség ca. 200 m. Talaj túlnyom óiag föld. A II. szakaszban a szilioe-i fen-sikon Szi- hce községet is elhaladva J. Kisfaluig az emelkedés változó, földes és sziklás talaj­ban. A III. szakaszban J. Kisfalunál a hegység északi oldalán Ja'Monioa, Körtvélyes, Szád­almás községeket érintve ca. 15#/oo lejtéssel lefut a Torna patak völgyébe. E szakaszon a -talaj földes-sziklás. A IV. szakaszban Sz.-Almás, T.-Görgő, Méhész, Szádelő, Szádu-dvarnok községek érintésével Torna állomásra fut. Emelkedés jelentéktelen. Talaj földes. Az uj vasútvonal hossza ca. 44 km. A kSBftsőgg-tervezet Mielőtt a megvalósítás gyakorlati ré­széhez, a költségtervezethez nyúlnánk, érde­kes lesz megemliteni, hogy a Vörös-kő-Margit- falva-i vasútvonal költségei — tudomásunk szerint — 760 millió koronában lett-ele meg­állapítva, a Rozenyó~K-assa-i vonal költségei pedig hozzávető leges számítás szerint mint- egy 55—60 millió koronát igényelnének. Ezzel szemben a most említett vonal — egyes terepszakaszok nehézsége szerint a vasútvonal minden méterét 400, 600, 800 és 1200 koronával számítva — az alábbi kimu­tatás szerint összesen csak 34 millió koronába kerülne, úgy hogy azon gyorsvonatok is járhatnának! A költségtervezet a következő: I. szakasz: Horka—Borsa (12 kilométer), km-ként 600.000 -korona = 7,200.000 korona; 1 darab 25 m nyílású Sajóhid 200.000 korona; 1 darab 8 m nyílású aluljáró 100.000 korona. II. szakasz: Borsa—J. Kisfalu (6 kilomé­ter), km-ként 800.000 korona — 4,800-000 kor. III. szakasz: J. Kisfalu—Szádal-más (15 kilométer), km-ként. 1,200.000 = 18,000.000 korona. Összes költség körülbelül 34,700.000 korona. A vonal gazdasági JsienSősége hztyi vonathozásban A Bodva—Torna és Sajővölgyek gazda­sági kapcsolata nem fejlődött ki. Utjai, bele­értve a Budapest—Vác—Kassa országutat is, Hárskút és Szádalmás községek között (az igen nehéz terephelyzetnél fogva) nehéz jár­müvek forgalma részére nem megfelelő. Vas­útja nincs s úgy a két völgy közötti forgalom a minimálisra szorítkozott. E visszás helyzetet küszöbölné ki a Pel­sőc—Torna községek között tervezett össze' kötő vasút. (A mellékelt I. rajz szerint.) A közbeeső községek eléggé gazdag ter­mőföld területen feküsznek, mögöttük nagy, körülbelül 40—45.000 kát. hold erdőségekkel, melyekből csak fában az évi forgalom körül­belül 2000—2500 vagonra tehető. A vasút állal érintett községek a követ­kezők? \j 1. Pelsőc, ipartelepekkel, lakosainak szá­ma 2600. 2. Szörény, ipartelepekkel, lakosainak száma 1100. 3. Ardó. erdőséig, antimón bánya, lakosai­nak száma 316. 4. Borsa, erdőség, márványbányák, lako­sainak száma 468. 5. Szilice, erdőség, jégbarlang, -lakosainak száma 940. 6. Újfalu, erdőség, lakosainak száma 75. 7. Jablonca, erdőség, lakosainak száma 628. 8. Körtvélyes, erdőség, lakosainak száma 411. 9. Szádal-más, erdőség, lakosainak száma 1078. 10. T.-Görgő, erdőség, lakosainak száma 1039. 11. Méhész, erdőség, lakosainak száma 125. ­12. Szádelő, erdőség, lakosainak sz. 254. 13. Szádudvarnok, erdőség, mészégető, lakosainak száma 437. 14. Torna, erdőség és ipartelepekkel, la­kosainak száma 1803. Összesen 14 község 11.274 lakossal. Helyi személy forgalma kilométer egysé­és másakat, de ezenkívül még igen nagy a vonal jelentősége a firansltó forgalom tekintetében. Igazi jelentősége tulajdonkép­pen traiizitó-forgalmával csúcsosodik ki. ösz- szeköti a felső Tisza, Ung, Bodrog, G ölnie, Hernéd, Bodva fis Torna völgyeket a Sajó, Rima, Garam, Ipoly és Vág völgyekkel és a legrövidebb utón közvetlen kapcsolatba hozza. A Kassa-Oderberg vasutat tehermente­síti. Forgalom tekintetében fenti vasúttal mint egyetlen tranverzális vasútvonallal számolva, Szlovenszkó és Ruszinszkó területéinek mint­egy öthatod részét uralja Pelsőc és Torna gra­vitációs központjaiból. (A mellékelt II. rajz szerint.) Tranzitó-iorgalom tekintetében tehát a Kassa-Oderberg vasútnak — szerény számítás mellett is — legalább a felét bonyolítaná le. Továbbá Szlovenszkőuak csak egy tranz­verzális vasúti vonala van (Kassa-Oderberg), mely -vonalon, ha valamilyen forgalmi aka­I 1 dály föllép, úgy Keletszlovenszkót és Ruszin- szkót vasúttal megközelíteni nem lehet. A Pelsőc—Torna összekötő vasait adna egy párhuzam os vasutvo n alat Szlove nszkónak, melynek előnyei felbecsülhetetlenek. Második térképünkön világosan látható a vonal jelentősége a tranzitó-forgalom szem­pontjából. Torna és Pelsőc mint gravitációs központok — az esetben, ha például a Kassa- oderbergi vonal szünetelne — teljesen megoldja Szlovenszkó forgalmá­nak öt-hatodát. Csak a térképen fehéren maradt rész es­ne tehát az utóbb említett vasútnak, ami azt jelenti, hogy Pozsony, a Kisalföld, Hont, Bars, Zólyom, Nógrád, Gömör olcsóbb fuvarköltséggel juttathatnák el áruikat Kassára Pelsőcön, mint most Zsolnán keresztül s viszont a Szepesség, Abauj, Sáros és egész Kelet- szlovenszkó és Ruszinszkó olcsóbb fuvar mellett kapna összeköttetést Gömörbe, Nógrádba egész Dél- és Nyugatszloven- szkóba (kivéve a Pöstyén, Trencsén, Zsolna, Liptószentmiklós és Turóoszent- rnárion körzetet) Tornán keresztül, mint most a Ksod-vonalon. (A térképen a vonal-ozás mutatja a két központ szféráját.) A számítások a km-tarifa szerint történitek. Kndütsa&fiak mozgalmat a vasast érde^éSsara 5 A fenti tervet minden érdekelt maga is áttanulmányozhatja és számításokat tehet. A magunk részéről úgy látjuk, hogy a vasút ki­építése még mint üzleti vállalkozás is kifi­zetné magát, mert tudomásunk szerint a kiépítéssel nyert ntvonalröviditésen a tarifakülönbözet csak az egyik sajóvölgyi gyárnak annyit tesz ki, hogy ez a különbö­zet tiz év alatt kifizetné az összes költsé­geket. Ha 10—15 gyár vagy nagyvállalat összeáll, pár év alatt magából a tarifa- differenciából kifizethetik az építési költ­ségeket. Nagy előnye ennek a terepnek az, hogy egy Sajóhidon és egy átjárón kívül semmi más különleges építményre nincs szükség s az emelkedés maximuma 18 pro miile, mig a Pelsőc—szlabosi vonalon ez 24 pro mii le-1 tesz ki, nem is beszélve a csorbái szakaszról, ahol ez sokkal több, úgy hoqy két mozdony kell a gyors vontatásához. Itt a gyorsot egy mozdony is könnyen húzná. Pelsőcön különben is fütőkáz van, ami kedvezően esik latba. Gyűlést tartanai*: az érele&eSte&s 1 Magánforrásból vett értesülésünk szerint szó van arról is, hogy. már a közeljövőben értekezletre gyűlnek ösz­sze az érdekelt községek és vállalatok emberei, hogy részletesen megbeszéljék a vasútépítés érdekében szükséges mozga­lom első lépéseit. Kötelességünknek tartjuk figyelmeztetni az érdekelt vidékek lakosságát és az érdekelt vállalatokat, h-ogy itt közölt ismertetésünk és terveink alapján vegyék komolyan fonto­lóra ezt a kérdést, mert ez megvalósítása ese­tén tízezreknek jelentene életet, munkát és kenyeret és messzeiávidékeknek hozna áldást és boldogabb életlsiaetőséget. Hisszük, h-ogy a kis ardói völgyre a jövő­ben komoly figyelem irányul azok részéről, akik szivükön viselik a fejlődés és boldogu­lás útjait. Győry Dezső. Gusztáv svéd király állandó vendége a riviériai tenni szversenyeknek. A „0.“ néven szereplő király kitünően kezeli a rakettet, legutóbb a nizzai versenyen a kis Cillv Anssem-mel együtt ért el elsőrangú eredményeket. Képünk a királyt Anssem kisasszonnyal (bal) és az angol Miss Croganna! ábrázolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom