Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-22 / 69. (1696.) szám
u /928 márcdiis 22, ©sttdSrtSk. Nuno venío ad fortissimum! Axmak előrebocsátása mellett, hogy mindéit jő szándékkal, javító rendezéssel, pótló intézkedéssel szemben, amely a minden támasz : élkiil álló, legtöbb esetben munkaalkalom hiányában egyedül a megszolgált és kiérdemel* nyugdíjból élő volt közalkalmazottak javára szolgál, elismeréssel adózunk, nem tarthatjuk a kérdéses törvényt sem megtel, lőnek, sem demokratikusnak, legkevésbé megoldásnak! Véf Ő k< tkluzióképen csak azt tudjuk megállapítani e törvényből, hogy megszünteti az 50—100 koronás havi szégyenletes nyugdijakat és a létminimum elve alapján megmenti ezeket az elpusztulástól Sajnos, az egyes §-okban hivatkozott törvények feltételezése azt mondja, hogy ezen jogokban csak az állampolgársággal bírók részesíthetők. E ponton kapcsolódik be a magyarság egyik legsúlyosabb sérelmének, a hontalan állapok^ 'k az ügye az állami nyugdijazotiság kérdésébe, immár tarthatatlan állapot az, hogy amig egyoldalról nem rendeződik a szom- szédoa államokkal a viszonosság elve alapján a nyugdíj kiutalásának — valamely állam terhére Írandó — kérdése, másoldalról a köztársaság 10. esztendejében is vitatni lehessen, ki hát a csehszlovák állampolgár b akit nem ismernek el annak, miért zárják ki a jogos nyugdíj megítéléséből! Szomorú megállapításunk az is, hogy nem vette fel ez & törvény sem a mindenkire egyféleképen jogos háborús 2 és fél év jóváírását és nem intézkedik azokról a fiatalabb reslringáüak- ról (leépített tisztviselőkről), akiket legtöbbször rosszul értelmezett politikai okokból jóval szolgálati éveik kitöltése előtt küldtek nyugdíjba. Mégis csak abszurd felfogás, hogy 10—20 évi szolgálat után menesztettek nyugdíjba munkaképes, büntetlen előéletű, fegyelmi alá sem bocsátott rendes és kinevezett tisztviselőket Joga* és méltányos, hogy időnkint ezek is pótlékokban, nyugdíj-emelésben részesüljenek! Ily módon végig vonul ezen a törvénypötláson ie az a felfogás, hogy különbséget tesznek még mindig az állam polgárai között és hogy a nyugdíj egyenjogúsítástól még messzire állunk! Ez az a sokat vitatott kérdés, melyre nézve az ellenzéki pártok, respektive a magyar nemzeti és az országos keresztényszocialista párt, többször leszögezték állásfoglalásukat Az egész nyugdíjazási komplexumból csak az a konklúzió szűrhető le, s az a radikális ut választható ki, amely sürgősen a teljes nyugdijegyenjogusitás elvére helyezkedve vezet a lelkek megbékéléséhez, teljesen egysége* nyugdíjtörvényt és’ járandóságot állapit meg mindenkinek, lett légyen az cseh, szlovák, magyar vagy német nemzetiségű, kezében van-e a boldogító állampolgársági papír, vagy nincsen. rendőr és a sotfför között heve* szóváltás kerekedett és hamarosan nagy embercsődület támadt, kettejük körül. A tömeg a soffőr- nek adott igazat és a rendőr tehetetlenül látta, hogy a leány vérzése mindinkább erös- bödik. Olyan nagy felindulás vett. a rendőrön erőt,. hogy kirántotta szolgálati revolverét:--- Nem érdemes tovább élni a rosszaság és önzés világában — kiáltotta és maga ellen lorditva a fegyvert, agyonlőtte magát. Amikor néhány óra múlva egy másik rendőr, Spoinik Antalnak legjobb barátja, értesült az öngyilkosságról, szintén öngyilkosságot követett el. A kettős rendőrtragédia óriási részvétet ébresztett a lengyel főváros közönségében. Huszonkét éven át szótlanul, egy toronyszobában él a szerelem milliomos remetéje Az anyai tilalom választotta el szerelmesétől — Egész életre szóló aszkézist fogadott —- Orvosok vizsgálják meg a Marborg mellett élő különös remete elmeállapotát Mar búrg, március 20. A jugoszláv-olass határaién ti kis Lase községnek világraszóló szenzációja -van, melyet a nemzetközi hírszolgálat sietve röpített szét mindenfelé, ahol emberek újságot olvasnak. „4 külvilág elöl elzárt k&stélgtmk lilka tulaj (fanképpen egy különc ember egyéni tragédiája, melyben azonban olyan különös szerepet játszik a legörökebb és iegvégzetesebb emberi szenvedély: a szerelem, amilyet a legraffi- náltabb drámaírói fantázia sem képes kitalálni. . • A község határában hatalmas parktól övezve, fenyők örökzöld giódája mögött egy pompásszép miniatűr villácska emelkedik. Húsz év óta zárt zsaiugáterek mögött él egy család az elátkozott villában, melynek tulajdonosa Kraáner Ferenc több mint huss éve nem lépte M a kis tündérlak küszöbét. ; A villa falai, mögött, folyó titokzatos élet rég- | óta izgatja a községbeliök kíváncsiságát, de í az ajtók, a rácsos vaskapu gondosan zárva [ maradtak minden hívatlan idegen előtt. A ! községbeliek csak annyit tudnak, hogy a kas- | tély és a hozzátartozó hatalmas gazdaság trra I Kraáner Ferenc többszörös milliomos 22 ; évvel ezelőtt be zárkózott házába $ azóta teremtett ember nem látta. Valaha pedig nagyon is jól ismerték az életvidám fiatalembert, krőzusi vagyon urát, aki gondtalanul, fiatalos vidámsággal és köny- nyelmiiséggel élte világát, egészen addig a napig, amig becsukódtak mögötte a kastély kapui. Talán sohasem is került volna napvilágra a különc milliomos titka, ha hite nem ter- i jed a községben, hogy i a milliomos méghaU és vtoÉMju a Iffls- tély kertjében hántolté el : anélkül, hogy a hatóságoknak bejelentette volna. A szóbeszéd fűiébe jutott a esendör- I ségnek, amely jelentést tett a marburgi ál- i lamügyészségnék. Hátha böntény történt, — í gondolták az államügyészségen — 'és tnás- ) nap már törvényszéki bizottság szállt lei a í községbe, hogy átvizsgálja, « titokzatos kats- Áíélvt “ " ............................" ' á hatósági bizottságot a milliomos unó-’ ka öccse fogadta, aki már tiz esztendeje vezeti a gazdaságot. Az érdeklődés láthatólag kellemetlenül lepte meg a gazdaság vezetőjét. „Ostoba fecsegés, hogy a nagybátyám meghalt — mondotta. — Él és az életmódjához senkinek sincs köze.'* „Ha az urak akarják, rendelkezésükre állok, de figyelmeztetem önöket, hogy amit látni fognak, az az én nagybátyám legszigorúbb magánügye." A rideg vendéglátó egy meredek csigalépcsőn vezette fel a bizottságot a- kastély tornyába. Belöikie a toronyszoba ajtaját és rámutatott a szemközt álló rozoga vaságyra: — Ott fekszikArccal a falnak fordulva feküdt az ágyban egy torzonbors, őszhajú, csontig lesoványodott ember, a milMornos Krainer-va- gyon ura. A bizottság tagjai az ágyhoz léptek és köszöntek. A beteg nem válaszolt. Szemeit a falra szegezte, egy arcizma, & szempillája se rezzent. Csak egyenletes mély Jélekzetvétele mutatta, hogy élő ember hever az ágyon. — Most látták az urak, amit akartak- Jöjjenek velem, a többit elmondom odakünn — mondta a kastély gondnoka és az egész társaság kifelé indult a különös remete szobájából. — Huszonkét évvel ezelőtt történt, hogy Krainej’ Ferenc halálosan beleszeretett egy fiatal lenáyba. A szerelmes fiatalok titokban már. jegyben jártak, amikor a fiú édesanyja megtudta, hogy fia házasságra készül és az utolsó pillánkban megakadályozta a szerelmesek tervét. Elébeállt a fiának és elválasztotta az imádott leánytól. A fiú’nem tudott feledni és az elkeseredés egy extázisos percében fogadalmát tett, hogy visszavonul az élettől és hátralevő éveit a kis toronyszobában tölti eh — Huszonkét évvel ezelőtt vonult be a toronyszobába és azóta nem lépte át a küszöböt. Az első bét esztendősben még néha kiejtett egypár szót, de tizenöt év előtt, mintha megnémiilt volna. * Áfiéjia egyetjm juA: ’ Á család minden kísérlete, hogy visszahozza, a normális életbe, hajótörést szenvedett Egy idő óta feladták a kisérletezést és attól kezdve a szerelem remetéje szőtalaniü hevei' az ágyán. A pár szóba sűrített lelki tragédia nagy hatást tett a törvényszéki bizottságra. Lehetetlennek vélték, hogy épeszű ember képes legyen ilyen aszkétizmusrau Elhatározták hogy a remetét kőházba vitetik és megviszgát- teetják elmeállapotát. Az elmeorvosi vizsgálat fogja tehát megállapítani, épelméjü-e a szerelem milliomos remetéje, aki ősz fej jel és konokul zárt ajkakkal ma is egy régmúlt szerelem emlékének él. A Parisban meggyilkol! SavoreíK változatos pályafutása Páris, március 21. A párisi sajtó ma érdekes részleteket közöl a Parisban meggyilkolt Savorellí ! íascista előéletéről. Különösen érdekesek a Jour- jj nal adatai, amelyekből tényleg kitűnik, hogy Sa- | voreüi a párisi rendőrségnek szolgálatokat tett és bajtársait denunciálta. A körülmények azonban világosan arra mulatnak rá, hogy Savorelli esetében nem egyszerű árulással állunk szemben. Savorelli a fascista forradalom alkalmával kiszakadt addigi életének talajából és nem volt elegendő lelkiereje ahhoz, hogy az emigráns élet viszontagságait elviselje. Annak idején Mada ez-e- des ka talon összeesküvése alkalmával, mint az összeesküvés részesét, Bordeauxban letartóztatták. Abban az időben még meggyőződései antrascísta volt és szenvedélyes szabadságharcos. A francia rendőrség Savorelli előtt teljes részletességben irta le Garibaldi szörnyű árulását és Macii ezredes terveit, ennek következtében Savorelli ideg- rendszere teljesen összetört Felháborodásában lafecsegte mindazt, amit a katalón összeesküvésről és a franciaországi olasz emigránsok terveiről tudott Az ő vallomásának lehet tulajdonitai, hogy a Garibaldi-affért annak idején teljesen felderítették és a katalón összeesküvést mega iadáiyózták. Savorelli ezután ismételten megktséreiie, hogy antifascista emigránstársai befogadják, azonban a rendőrségen tanúsított magatartása miatt mindig visszautasításra talált ezért megkereste a fascizmussal való kibékülés útját. Ugyanazon a napon, amikor Olaszországban élő feleségét akarta meglátogatni, terítette le a gyilkos golyója. A francia sajtó szerint Savorelli a szerencsétlen körülmények áldozata. Uj Audionlámpák, legnagyobb teljesítmény, legkisebb áramfogyasztással 38 E 084 ¥EIEPUÜKEN ........................ .,iMniTrrTTTimrTjM-CT-l> RÁ DIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 10.30 és 15.00 Gramafon. — 12.05, 16.30 és 22.20 Zene. — 17.50 Német előadás. 21.00 Wallenstein tábora, Schiller drámai költeménye. — POZSONY: 17.30 Hangverseny. — 19.30— 22.15 Prágai műsor. — KASSA: 19.35 szólista hangverseny. — BRÜNN: 12.15 és 22.00 Hangverseny. — 18.10 Német előadás. — 19.00 Kamarazene. — 20.00 Cigánymelódiák. — 21.00 óbrürtni fúvószenekar. — BUDAPEST: 9.30 és 15.00 Hírek. — 16.00 Onkel Hans németnyelvű mesédéi-' j után ja. — 17.00 Uray Margit magyar nótákat zongorázik. -- 18.15 Pándy Kálmán előadása az alkoholizmusról. — 18.50 Miz üzen a rádió? — 19.45 A magyar királyi Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye, vezényli Komor Viljnos karnagy', közreműködik Csillag Erzsi énekmüvész- nő. — 21.30 Pertis Jenő cigányzenekarának hangversenye. — BÉCS: 11.00, 16.15 Zene. —- ZÜRICH: 16.00 Gramafon. — 20.35 Brahms-óra. — 11.35 Bécsi Práter-zene. — BERLIN: 17.00 és 21.00 Hangverseny. — STUTTGART: 16.15 és 120.00 Hangverseny. — 22.00 Irodalmi előadás. — iLEIPZIG: 20.15 Szimfónikus hangverseny. — ÍBRESLAU: 20.10 Orcbester-zene. — KÖNIGS:BERG: 21.10 Uj orosz zene. — RÓMA: 20.45 Zenekari est. -t MILÁNÓ: 20.50 Szimfónikus hangverseny. — NÁPOLY: 20.50 Lammermoori Lucia Donizetti operája. — ZÁGRÁB: 20.00 Operaelőadás. — KATTOWITZ és KRAKÓ: 17.45 és 20.15 ' Varsói hangversenyek* i ! % 6 ____ „N em érdemes tovább élni a rosszaság és önzés világában" Kettős rendőrtragédia Varsóban • ••• "• / •• Var^o. márcíuö 21. A 'varsói saürk'ö utca éleibe megdöbbentő színit lopott egy tragikus esemény, amely renctkivüliségével, mélységes motiivumaiival mélyen megrázta ! aa exníberi jóságból kiábrándult tömegeket. Spolnáik Antal rendőr .az utcasarkon szolgálatot teljesített, amikor látta, hogy egy leányka ájulta n esik össze. Oda rohant a szerencsétlen terem téshea és rémülve vette észre, hogy szájából ömlik a vér. Gyors segítségre van szükség, hogy teljesen, el ne véreszék. Égy üres autó haladt m, utón, Spolnik rendőr habozás nélkül megállította és felszólította a soffőrt, hogy szállítsa a beteget a kórházba. A soiffőr engedelmeskedett a félsaőHMsnak és vonakodását azzal indokolta, , hogy a vérző leány bemocskoljja autóját. A! A réál nyugdíjasok tíf Uletményrendezése Irta: VÁRNÁY ERNŐ — Befejező közlemény — r ' Á törvényjavaslat további paragrafusai kí- égésriíéseknek é9 magyarázatoknak tekinthetők. A 3. § 1. (pontja igy szól): „1. A jelen törvény szerinti pótlékoknak és kiegészítéseknek nincs befolyásuk a drágasági illetmények megállapítására/'' Eszerint a drágasági pótlék érvényben marad tekintet nélkül e törvény pótlékaira. A 2, pont azt írja körül, mi tekintendő normális nyugdíjnak. Fontos erre nézve az, hogy normális nyugdíjnak a pótlékkal vagy kiegészítéssel felemelt azon nyugdijat kell tekinteni, amely az elhunytat e törvény hatálya mellett megillette, vagy megillette volna. Ebből azt j látjuk tehát, hogy a javaslat az özvegyekre fordit I végre-valauára belátásos gondot! A 4. § egyetlen pontja: „Az 1922/394. sz, törvény szerint az illetékes rendelkezések kere-: leiben, a szolgálati illetmények alapján szabad; mérlegelés alapján adott nyugdíj- (ellátmány}) i illetményekhez megadhatók igy a jelen törvény j szerinti pótlékok és kiegészítések/* Kérdés, miért nem kategorikus imperativus i a pótlékok és kiegészítések nyújtása? Miért csak ! „szabad mérlegelés** az 1922/394. sz. törvény alapján, miért nem adandók s csupán adhatók? A törvénynek ilyen ható-helö függőséggel való szövegezése politikumra enged következtetni; aem humánus, mert visszaélésre ad alkalmat! j Az 5. § intézkedik a rendes nyugdíjhoz szá- j miiandő pótlékok közalkalmazotti kategóriáiról j s felsorolja a tani lókat az egész köztársaság | területéről, Szlovenszkőn és Ruszinszkőn az államiakat és nem államiakat, óvónőket, tanárokat és hátramaradottaikaí, s újból kitűnik a sorokból, hogy akik már átestek a rendezésen, azok semmire sem számíthatnak. Holota János dr» nemzetgyűlési képviselő igen bölcsen és humánus érzékkel követelte az összes felekezeti tanférfiak, közigazgatási (megyei) tisztviselők; felvételét a nyugdijrendezésbe s nem csupán a pótlékok kedvezményeibe és leszögezte pártja állásfoglalását a teljes nyugdij-egyenjogusitás mellett. Mert ez a paragrafus csak azokat részesíti rendezésben, akiknek nyugdíjigényük de facto ; meg van az 1922/394. sz. és az 1924/287 sz. tör- i vény vagy valamely későbbi törvény alapiján! | Az egész vonalon fő szempont az állampolgárság okirattal való bizonyítása. Fontos & 6. §. így szól: „1. A jelen törvény elvei szerint oly eltérésekkel, amilyeneket az illetmények különleges természete vagy az eredeti illetmények megállapításánál mértékadó különleges előírások figyelembe vétele fog megkívánni, rendeztetnek az állami hivatalok, intéze- lek s az állam által kezelt alapok alkalmazottainak, valamint az állami tanítók számára érvényes jogszabályok szerint fizetett s a szolgálati pragmatika alá nem tartozó tanítók, valamint a felsorolt alkalmazottak hátramaradottaínak, továbbá az államosított vasutak nyugdíjasainak, ezek hátra- j maradottainak a eme vasutak volt alkalmazottai-! nak a nyugdíj- és eliátmányi illetményeikhez! (proviziós illetményeihez) járuló pótlékai és kiegészítései. A 4. § rendelkezése hasonszerüen alkalmazható a rendes nyugdijat és eliátmányi fizetést pótló oly kegydijakra, amelyeket az állam és az államosított vasutak volt alkalmazottai, valamint ezek hátramaradottal élveznek-** Súlyos hibája és a humanitárius elvekkel szöges ellentétben álló rész a törvényjavaslatnak e 6. §-a, mert pótlékok és kiegészítések szabályozásánál úgyszólván csak érinti a legszerencsétlenebb kategóriát vagyis a kegydijasokat, — g reájuk nézve is csak lehetséges („alhalmazhatő**) formában Írja elő a kedvezmények megadását. Kiváncsiak volnánk e pontnál is, mily szempontok lesznek irányadók a kegydijasok elbírálásánál.. A 6. § 2. pontja' azután ismételten leszögezi azt, hogy nem részesülnek pótlékokban azok, akiknél *a korábbi rendezésnél a nyugdíjalap, as egész szolgálati idő szerint lett megállapítva.. /* A 7. § bevonja a rendezésbe a községi és j kerületi orvosokat és hátramaradottaikaí az előző: pontok feltételei mellett. Fontos a lelkészekre a 8. §: „1. Az iskola- és . népmüvelésügyi minisztérium évi 3000 korona összegig terjedhető pótlékot engedélyezhet a j kongruális egyházak s az állam által elismert, 1 illetőleg bevett vallásos társulatok ama vagyontalan lelkészeinek (1. 1926 junius 25-én kelt 122 T. é. R. Gy. sz. törvény 1. § és 4. § 1. bekezdése j az egyházak és az állam által elismert, illetőleg j bevett vallásos társulatok lelkészeinek fizetés i rendezéséről), akik 1926 január 1 előtt léptek nyugdíjba. Az ilyen pótlékot az iskolaügyi minisztérium engedélyezheti a felsorolt ama lelkészek vagyontalan hátramaradottaínak eliátmányi illetményeihez is, akik 1926 január 1 előtt léptek nyugdíjba vagy meghaltak." Ennek a §-nak is az az eredendő hibája, hogy politikai és kvázi kegyeket sejttető motívumokra enged következtetni, mivel csupán „engedélyezhet" pótlékot s nem részesíti egyenlő elbírálás elve alapján a pótlékban feltétlenül a lelkészeket, illetőleg hátramaradottaikat. — A 2. és 3. pont további komplikált megszorítást tartalmaz. Igen fontos a 9. § 2. pontja, amely azt mondja, „hogy amennyiben ama különleges rendelkezések miatt, melyek a nyugdíj- és eliátmányi illetmények megállapításánál mértékadók voltak, nem lehetne megállapítani a nyugdíjalap legmagasabb mértékét, úgy az megfelelő összegben szabad mérlegelés alapján állapittatik meg/* Végül a 10. § a 20 százalékos nyugdij-feleme- lesi törvény végrehajtásához szükséges fedezetről tesz említést ö '
