Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-22 / 69. (1696.) szám

u /928 márcdiis 22, ©sttdSrtSk. Nuno venío ad fortissimum! Axmak előre­bocsátása mellett, hogy mindéit jő szándékkal, javító rendezéssel, pótló intézkedéssel szemben, amely a minden támasz : élkiil álló, legtöbb eset­ben munkaalkalom hiányában egyedül a meg­szolgált és kiérdemel* nyugdíjból élő volt köz­alkalmazottak javára szolgál, elismeréssel adó­zunk, nem tarthatjuk a kérdéses törvényt sem megtel, lőnek, sem demokratikusnak, legkevésbé megoldásnak! Véf Ő k< tkluzióképen csak azt tudjuk megállapítani e törvényből, hogy megszün­teti az 50—100 koronás havi szégyenletes nyug­dijakat és a létminimum elve alapján megmenti ezeket az elpusztulástól Sajnos, az egyes §-okban hivatkozott törvények feltételezése azt mondja, hogy ezen jogokban csak az állampolgársággal bírók részesíthetők. E ponton kapcsolódik be a magyarság egyik legsúlyosabb sérelmének, a hon­talan állapok^ 'k az ügye az állami nyugdijazoti­ság kérdésébe, immár tarthatatlan állapot az, hogy amig egyoldalról nem rendeződik a szom- szédoa államokkal a viszonosság elve alapján a nyugdíj kiutalásának — valamely állam terhére Írandó — kérdése, másoldalról a köztársaság 10. esztendejében is vitatni lehessen, ki hát a cseh­szlovák állampolgár b akit nem ismernek el an­nak, miért zárják ki a jogos nyugdíj megíté­léséből! Szomorú megállapításunk az is, hogy nem vette fel ez & törvény sem a mindenkire egy­féleképen jogos háborús 2 és fél év jóváírását és nem intézkedik azokról a fiatalabb reslringáüak- ról (leépített tisztviselőkről), akiket legtöbbször rosszul értelmezett politikai okokból jóval szol­gálati éveik kitöltése előtt küldtek nyugdíjba. Mégis csak abszurd felfogás, hogy 10—20 évi szolgálat után menesztettek nyugdíjba munka­képes, büntetlen előéletű, fegyelmi alá sem bo­csátott rendes és kinevezett tisztviselőket Joga* és méltányos, hogy időnkint ezek is pótlékokban, nyugdíj-emelésben részesüljenek! Ily módon végig vonul ezen a törvénypötláson ie az a felfogás, hogy különbséget tesznek még mindig az állam polgárai között és hogy a nyugdíj egyenjogúsítástól még messzire állunk! Ez az a sokat vitatott kérdés, melyre nézve az ellenzéki pártok, respektive a magyar nemzeti és az orszá­gos keresztényszocialista párt, többször leszögez­ték állásfoglalásukat Az egész nyugdíjazási komplexumból csak az a konklúzió szűrhető le, s az a radikális ut választható ki, amely sürgősen a teljes nyugdijegyenjogusitás elvére helyezkedve vezet a lelkek megbékéléséhez, teljesen egysége* nyugdíjtörvényt és’ járandóságot állapit meg min­denkinek, lett légyen az cseh, szlovák, magyar vagy német nemzetiségű, kezében van-e a bol­dogító állampolgársági papír, vagy nincsen. rendőr és a sotfför között heve* szóváltás kerekedett és hamarosan nagy embercsődü­let támadt, kettejük körül. A tömeg a soffőr- nek adott igazat és a rendőr tehetetlenül látta, hogy a leány vérzése mindinkább erös- bödik. Olyan nagy felindulás vett. a rend­őrön erőt,. hogy kirántotta szolgálati revol­verét:--- Nem érdemes tovább élni a rossza­ság és önzés világában — kiáltotta és maga ellen lorditva a fegyvert, agyonlőtte magát. Amikor néhány óra múlva egy másik rendőr, Spoinik Antalnak legjobb barátja, értesült az öngyilkosságról, szintén öngyil­kosságot követett el. A kettős rendőrtragé­dia óriási részvétet ébresztett a lengyel fő­város közönségében. Huszonkét éven át szótlanul, egy toronyszobában él a szerelem milliomos remetéje Az anyai tilalom választotta el szerelmesétől — Egész életre szóló aszkézist fogadott —- Orvosok vizsgálják meg a Marborg mellett élő különös remete elmeállapotát Mar búrg, március 20. A jugoszláv-olass határaién ti kis Lase községnek világraszóló szenzációja -van, melyet a nemzetközi hír­szolgálat sietve röpített szét mindenfelé, ahol emberek újságot olvasnak. „4 külvilág elöl elzárt k&stélgtmk lilka tulaj (fanképpen egy különc ember egyé­ni tragédiája, melyben azonban olyan különös szerepet ját­szik a legörökebb és iegvégzetesebb emberi szenvedély: a szerelem, amilyet a legraffi- náltabb drámaírói fantázia sem képes kita­lálni. . • A község határában hatalmas parktól övezve, fenyők örökzöld giódája mögött egy pompásszép miniatűr villácska emelkedik. Húsz év óta zárt zsaiugáterek mögött él egy család az elátkozott villában, melynek tulaj­donosa Kraáner Ferenc több mint huss éve nem lépte M a kis tündérlak küszöbét. ; A villa falai, mögött, folyó titokzatos élet rég- | óta izgatja a községbeliök kíváncsiságát, de í az ajtók, a rácsos vaskapu gondosan zárva [ maradtak minden hívatlan idegen előtt. A ! községbeliek csak annyit tudnak, hogy a kas- | tély és a hozzátartozó hatalmas gazdaság trra I Kraáner Ferenc többszörös milliomos 22 ; évvel ezelőtt be zárkózott házába $ azóta teremtett ember nem látta. Valaha pedig nagyon is jól ismerték az élet­vidám fiatalembert, krőzusi vagyon urát, aki gondtalanul, fiatalos vidámsággal és köny- nyelmiiséggel élte világát, egészen addig a napig, amig becsukódtak mögötte a kastély kapui. Talán sohasem is került volna napvilág­ra a különc milliomos titka, ha hite nem ter- i jed a községben, hogy i a milliomos méghaU és vtoÉMju a Iffls- tély kertjében hántolté el : anélkül, hogy a hatóságoknak bejelentette volna. A szóbeszéd fűiébe jutott a esendör- I ségnek, amely jelentést tett a marburgi ál- i lamügyészségnék. Hátha böntény történt, — í gondolták az államügyészségen — 'és tnás- ) nap már törvényszéki bizottság szállt lei a í községbe, hogy átvizsgálja, « titokzatos kats- Áíélvt “ " ............................" ' á hatósági bizottságot a milliomos unó-’ ka öccse fogadta, aki már tiz esztendeje ve­zeti a gazdaságot. Az érdeklődés láthatólag kellemetlenül lepte meg a gazdaság vezetőjét. „Ostoba fecsegés, hogy a nagybátyám meghalt — mondotta. — Él és az életmódjá­hoz senkinek sincs köze.'* „Ha az urak akarják, rendelkezésükre állok, de figyelmeztetem önöket, hogy amit látni fognak, az az én nagybátyám legszigo­rúbb magánügye." A rideg vendéglátó egy meredek csiga­lépcsőn vezette fel a bizottságot a- kastély tornyába. Belöikie a toronyszoba ajtaját és rá­mutatott a szemközt álló rozoga vaságyra: — Ott fekszik­Arccal a falnak fordulva feküdt az ágyban egy torzonbors, őszhajú, csontig lesová­nyodott ember, a milMornos Krainer-va- gyon ura. A bizottság tagjai az ágyhoz léptek és köszöntek. A beteg nem válaszolt. Szemeit a falra szegezte, egy arcizma, & szempillája se rezzent. Csak egyenletes mély Jélekzetvétele mutatta, hogy élő ember hever az ágyon. — Most látták az urak, amit akartak- Jöj­jenek velem, a többit elmondom odakünn — mondta a kastély gondnoka és az egész tár­saság kifelé indult a különös remete szobá­jából. — Huszonkét évvel ezelőtt történt, hogy Krainej’ Ferenc halálosan beleszeretett egy fiatal lenáyba. A szerelmes fiatalok titokban már. jegyben jártak, amikor a fiú édesanyja megtudta, hogy fia házasságra készül és az utolsó pillánkban megakadályozta a szerelmesek tervét. Elébeállt a fiának és elválasztotta az imádott leánytól. A fiú’nem tudott feledni és az elke­seredés egy extázisos percében fogadalmát tett, hogy visszavonul az élet­től és hátralevő éveit a kis toronyszobá­ban tölti eh — Huszonkét évvel ezelőtt vonult be a toronyszobába és azóta nem lépte át a kü­szöböt. Az első bét esztendősben még néha ki­ejtett egypár szót, de tizenöt év előtt, mintha megnémiilt volna. * Áfiéjia egyetjm juA: ’ Á család minden kísérlete, hogy visszahozza, a normális életbe, hajótörést szenvedett Egy idő óta feladták a kisérletezést és attól kezdve a szerelem remetéje szőtalaniü hevei' az ágyán. A pár szóba sűrített lelki tragédia nagy ha­tást tett a törvényszéki bizottságra. Lehetet­lennek vélték, hogy épeszű ember képes le­gyen ilyen aszkétizmusrau Elhatározták hogy a remetét kőházba vitetik és megviszgát- teetják elmeállapotát. Az elmeorvosi vizsgálat fogja tehát meg­állapítani, épelméjü-e a szerelem milliomos remetéje, aki ősz fej jel és konokul zárt aj­kakkal ma is egy régmúlt szerelem emléké­nek él. A Parisban meggyilkol! SavoreíK változatos pályafutása Páris, március 21. A párisi sajtó ma érdekes részleteket közöl a Parisban meggyilkolt Savorellí ! íascista előéletéről. Különösen érdekesek a Jour- jj nal adatai, amelyekből tényleg kitűnik, hogy Sa- | voreüi a párisi rendőrségnek szolgálatokat tett és bajtársait denunciálta. A körülmények azonban világosan arra mulatnak rá, hogy Savorelli ese­tében nem egyszerű árulással állunk szemben. Savorelli a fascista forradalom alkalmával kisza­kadt addigi életének talajából és nem volt elegen­dő lelkiereje ahhoz, hogy az emigráns élet vi­szontagságait elviselje. Annak idején Mada ez-e- des ka talon összeesküvése alkalmával, mint az összeesküvés részesét, Bordeauxban letartóztatták. Abban az időben még meggyőződései antrascísta volt és szenvedélyes szabadságharcos. A francia rendőrség Savorelli előtt teljes részletességben irta le Garibaldi szörnyű árulását és Macii ezre­des terveit, ennek következtében Savorelli ideg- rendszere teljesen összetört Felháborodásában la­fecsegte mindazt, amit a katalón összeesküvésről és a franciaországi olasz emigránsok terveiről tu­dott Az ő vallomásának lehet tulajdonitai, hogy a Garibaldi-affért annak idején teljesen felderí­tették és a katalón összeesküvést mega iadáiyóz­ták. Savorelli ezután ismételten megktséreiie, hogy antifascista emigránstársai befogadják, azon­ban a rendőrségen tanúsított magatartása miatt mindig visszautasításra talált ezért megkereste a fascizmussal való kibékülés útját. Ugyanazon a napon, amikor Olaszországban élő feleségét akarta meglátogatni, terítette le a gyilkos golyója. A francia sajtó szerint Savorelli a szerencsétlen kö­rülmények áldozata. Uj Audionlámpák, legnagyobb teljesítmény, leg­kisebb áramfogyasztással 38 E 084 ¥EIEPUÜKEN ........................ .,iMniTrrTTTimrTjM-CT-l> RÁ DIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 10.30 és 15.00 Gramafon. — 12.05, 16.30 és 22.20 Zene. — 17.50 Német előadás. ­21.00 Wallenstein tábora, Schiller drámai költemé­nye. — POZSONY: 17.30 Hangverseny. — 19.30— 22.15 Prágai műsor. — KASSA: 19.35 szólista hangverseny. — BRÜNN: 12.15 és 22.00 Hangver­seny. — 18.10 Német előadás. — 19.00 Kamara­zene. — 20.00 Cigánymelódiák. — 21.00 óbrürtni fúvószenekar. — BUDAPEST: 9.30 és 15.00 Hí­rek. — 16.00 Onkel Hans németnyelvű mesédéi-' j után ja. — 17.00 Uray Margit magyar nótákat zon­gorázik. -- 18.15 Pándy Kálmán előadása az alko­holizmusról. — 18.50 Miz üzen a rádió? — 19.45 A magyar királyi Operaház tagjaiból alakult zene­kar hangversenye, vezényli Komor Viljnos kar­nagy', közreműködik Csillag Erzsi énekmüvész- nő. — 21.30 Pertis Jenő cigányzenekarának hang­versenye. — BÉCS: 11.00, 16.15 Zene. —- ZÜ­RICH: 16.00 Gramafon. — 20.35 Brahms-óra. — 11.35 Bécsi Práter-zene. — BERLIN: 17.00 és 21.00 Hangverseny. — STUTTGART: 16.15 és 120.00 Hangverseny. — 22.00 Irodalmi előadás. — iLEIPZIG: 20.15 Szimfónikus hangverseny. — ÍBRESLAU: 20.10 Orcbester-zene. — KÖNIGS­:BERG: 21.10 Uj orosz zene. — RÓMA: 20.45 Ze­nekari est. -t MILÁNÓ: 20.50 Szimfónikus hang­verseny. — NÁPOLY: 20.50 Lammermoori Lucia Donizetti operája. — ZÁGRÁB: 20.00 Operaelő­adás. — KATTOWITZ és KRAKÓ: 17.45 és 20.15 ' Varsói hangversenyek* i ! % 6 ____ „N em érdemes tovább élni a rosszaság és önzés világában" Kettős rendőrtragédia Varsóban • ••• "• / •• Var^o. márcíuö 21. A 'varsói saürk'ö utca éleibe megdöbbentő színit lopott egy tragikus esemény, amely renctkivüliségével, mélységes motiivumaiival mélyen megrázta ! aa exníberi jóságból kiábrándult tömegeket. Spolnáik Antal rendőr .az utcasarkon szolgá­latot teljesített, amikor látta, hogy egy leányka ájulta n esik össze. Oda rohant a szerencsétlen terem téshea és rémülve vette észre, hogy szájából ömlik a vér. Gyors se­gítségre van szükség, hogy teljesen, el ne véreszék. Égy üres autó haladt m, utón, Spolnik rendőr habozás nélkül megállította és felszólította a soffőrt, hogy szállítsa a be­teget a kórházba. A soiffőr engedelmeskedett a fél­saőHMsnak és vonakodását azzal indokolta, , hogy a vérző leány bemocskoljja autóját. A! A réál nyugdíjasok tíf Uletményrendezése Irta: VÁRNÁY ERNŐ — Befejező közlemény — r ' Á törvényjavaslat további paragrafusai kí- égésriíéseknek é9 magyarázatoknak tekinthetők. A 3. § 1. (pontja igy szól): „1. A jelen tör­vény szerinti pótlékoknak és kiegészítéseknek nincs befolyásuk a drágasági illetmények meg­állapítására/'' Eszerint a drágasági pótlék érvény­ben marad tekintet nélkül e törvény pótlékaira. A 2, pont azt írja körül, mi tekintendő nor­mális nyugdíjnak. Fontos erre nézve az, hogy normális nyugdíjnak a pótlékkal vagy kiegészí­téssel felemelt azon nyugdijat kell tekinteni, amely az elhunytat e törvény hatálya mellett meg­illette, vagy megillette volna. Ebből azt j látjuk tehát, hogy a javaslat az özvegyekre fordit I végre-valauára belátásos gondot! A 4. § egyetlen pontja: „Az 1922/394. sz, törvény szerint az illetékes rendelkezések kere-: leiben, a szolgálati illetmények alapján szabad; mérlegelés alapján adott nyugdíj- (ellátmány}) i illetményekhez megadhatók igy a jelen törvény j szerinti pótlékok és kiegészítések/* Kérdés, miért nem kategorikus imperativus i a pótlékok és kiegészítések nyújtása? Miért csak ! „szabad mérlegelés** az 1922/394. sz. törvény alap­ján, miért nem adandók s csupán adhatók? A törvénynek ilyen ható-helö függőséggel való szövegezése politikumra enged következtetni; aem humánus, mert visszaélésre ad alkalmat! j Az 5. § intézkedik a rendes nyugdíjhoz szá- j miiandő pótlékok közalkalmazotti kategóriáiról j s felsorolja a tani lókat az egész köztársaság | területéről, Szlovenszkőn és Ruszinszkőn az államiakat és nem államiakat, óvónőket, tanáro­kat és hátramaradottaikaí, s újból kitűnik a sorokból, hogy akik már átestek a rendezésen, azok semmire sem számíthatnak. Holota János dr» nemzetgyűlési képviselő igen bölcsen és hu­mánus érzékkel követelte az összes felekezeti tanférfiak, közigazgatási (megyei) tisztviselők; felvételét a nyugdijrendezésbe s nem csupán a pótlékok kedvezményeibe és leszögezte pártja állásfoglalását a teljes nyugdij-egyenjogusitás mellett. Mert ez a paragrafus csak azokat részesíti rendezésben, akiknek nyugdíjigényük de facto ; meg van az 1922/394. sz. és az 1924/287 sz. tör- i vény vagy valamely későbbi törvény alapiján! | Az egész vonalon fő szempont az állampolgárság okirattal való bizonyítása. Fontos & 6. §. így szól: „1. A jelen törvény elvei szerint oly eltérésekkel, amilyeneket az illetmények különleges természete vagy az ere­deti illetmények megállapításánál mértékadó különleges előírások figyelembe vétele fog meg­kívánni, rendeztetnek az állami hivatalok, intéze- lek s az állam által kezelt alapok alkalmazottai­nak, valamint az állami tanítók számára érvényes jogszabályok szerint fizetett s a szolgálati pragma­tika alá nem tartozó tanítók, valamint a felsorolt alkalmazottak hátramaradottaínak, továbbá az államosított vasutak nyugdíjasainak, ezek hátra- j maradottainak a eme vasutak volt alkalmazottai-! nak a nyugdíj- és eliátmányi illetményeikhez! (proviziós illetményeihez) járuló pótlékai és ki­egészítései. A 4. § rendelkezése hasonszerüen alkalmazható a rendes nyugdijat és eliátmányi fizetést pótló oly kegydijakra, amelyeket az állam és az államosított vasutak volt alkalmazottai, va­lamint ezek hátramaradottal élveznek-** Súlyos hibája és a humanitárius elvekkel szöges ellentétben álló rész a törvényjavaslatnak e 6. §-a, mert pótlékok és kiegészítések szabályo­zásánál úgyszólván csak érinti a legszerencsét­lenebb kategóriát vagyis a kegydijasokat, — g reájuk nézve is csak lehetséges („alhalmazhatő**) formában Írja elő a kedvezmények megadását. Kiváncsiak volnánk e pontnál is, mily szempontok lesznek irányadók a kegydijasok elbírálásánál.. A 6. § 2. pontja' azután ismételten leszögezi azt, hogy nem részesülnek pótlékokban azok, akiknél *a korábbi rendezésnél a nyugdíjalap, as egész szolgálati idő szerint lett megállapítva.. /* A 7. § bevonja a rendezésbe a községi és j kerületi orvosokat és hátramaradottaikaí az előző: pontok feltételei mellett. Fontos a lelkészekre a 8. §: „1. Az iskola- és . népmüvelésügyi minisztérium évi 3000 korona összegig terjedhető pótlékot engedélyezhet a j kongruális egyházak s az állam által elismert, 1 illetőleg bevett vallásos társulatok ama vagyon­talan lelkészeinek (1. 1926 junius 25-én kelt 122 T. é. R. Gy. sz. törvény 1. § és 4. § 1. bekezdése j az egyházak és az állam által elismert, illetőleg j bevett vallásos társulatok lelkészeinek fizetés i rendezéséről), akik 1926 január 1 előtt léptek nyugdíjba. Az ilyen pótlékot az iskolaügyi mi­nisztérium engedélyezheti a felsorolt ama lelké­szek vagyontalan hátramaradottaínak eliátmányi illetményeihez is, akik 1926 január 1 előtt léptek nyugdíjba vagy meghaltak." Ennek a §-nak is az az eredendő hibája, hogy politikai és kvázi kegyeket sejttető motívu­mokra enged következtetni, mivel csupán „enge­délyezhet" pótlékot s nem részesíti egyenlő el­bírálás elve alapján a pótlékban feltétlenül a lel­készeket, illetőleg hátramaradottaikat. — A 2. és 3. pont további komplikált megszorítást tartalmaz. Igen fontos a 9. § 2. pontja, amely azt mond­ja, „hogy amennyiben ama különleges rendel­kezések miatt, melyek a nyugdíj- és eliátmányi illetmények megállapításánál mértékadók voltak, nem lehetne megállapítani a nyugdíjalap leg­magasabb mértékét, úgy az megfelelő összegben szabad mérlegelés alapján állapittatik meg/* Végül a 10. § a 20 százalékos nyugdij-feleme- lesi törvény végrehajtásához szükséges fedezetről tesz említést ö '

Next

/
Oldalképek
Tartalom