Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-22 / 69. (1696.) szám
1938 március 22, esti törtig •pragaiA\agVarhirlap Tréfálkozik és dicsekszik Lecián cimborája, de megtörik Kiss Ferenc nevének kiejtésénél Kasparik László puszta dicsekvésből olyan bűntettet is elismer, amellyel nem is vádolják — Vallomása szerint meg akarta menteni Kiss Ferencnek s a többi őrkatonának életét Lecián ördögi dühe elől Terosicnstadt. március 21. Kiss Ferenc, a- nős magyar katona egyik gyilkosának, Kasparik Lászlónak és bandita társának, Hoffmann Jaro- slavnak bűnpörét, — mint tegnapi részletes beszámolónkban jelentettük, — tegnap reggel 9 órakor kezdte meg a teresienstadti hadosztálybi- róság. A bét vádlottat megbilincselve vezették fel a tárgyalóterembe. Kasparik és Hoffmann mosolyogva, fesztelenül ült le a vádlottak padjára a szuronyos katonaőrök közé, de midőn a bíróság bevonult a terembe, felpattantak ülőhelyeikről és katonás vigyázz-állásba merevedtek. A bíróság azonnal hozzálátott a tárgyalás folytatásához. Gyors katonai tempóban elintézték a szokásos formalitásokat, majd felolvasták a terjedelmes vádiratot, amelyet tegnapi számunkban ismertettünk. A vádirat olvasása eltartott a déli órákig. A két vádlott az egész idő alatt kifeszített felsőtesttel, mereven ült. Kasparik, aki minden mozdulatában okosságot és intelligenciát árul el, feszülten figyelt minden elhangzott szóra, mig a szögletes és j nehézkes Hoffmann csak kevés érdeklődést tanúsított a vád anyaga iránt, „A. védő az én lelkiismeretem* A vádirat felolvasása után Hoffmannt visszavezették cellájába, csak Kasparik maradt a tárgyalóteremben. Kihallgatásakor kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát valamennyi bűntettben, amelyet a vádirat felsorolt. Először is széles szavakkal ecsetelte az 1926-iki kalandos szökését a teresienstadti fegyházbóL Arra a kérdésre, hogy miképpen támadt benne a szökés gondolata, általános meglepetésre azt felelte, hogy az erőd Fekvése ébresztette az ötletet. Tervrajza az erődről nem volt, de mert Hoffmann félt a vállalkozástól, azt hazudta neki, hogy pontos terhei vannak és biztosan kijutnak. Kasparik csupán any- nyit tudott, hogy a csatorna nem vezet a folyóba. A szökést úgy hajtották végre, hogy keresztül lopták magukat éjszaka a Jegyház udvarára és beugrottak a csatornába- | Itt egész éjfélig maradtak a borzalmas atmosz- j fériában, majd különböző boltozatokon keresztül kijutottak egy kis erődbe, onnan pedig az ország- ; útra, / • A vádlót': azután részletesen elmondta, ho- ; gyan -követte el Hoffmannal egymásután a betöréseket és lopásokat, amikor azonban arra került a sor, hogy a rablások alkalmával elkövetett gyilkossági kísérleteket is beismerje, tagadni kezdett Jellemző, hogy Kasparik vallomásánál állandóan védője felé fordulva beszélt és midőn az elnök megkérdezte tőle, miért teszi ezt, azt felelte, tudja, hogy védőjétől sok segítséget nem re- j méthet, de az ügyvéd az ő Ielkiismerete. Kasparik betörőket is kijátszott A déli szünet elrendelése után a délutáni órákban folytatták Kasparik kihallgatását. Ekkor Kasparik csodálatosképpen beismert még egy rablást, amelyről eddig a hatóságok nem tudtak és a vádirat sem tartalmazza. Nyilvánvaló, hjgy Kasparik felette tetszeleg magának a romantikus bandita szerepében és Lecián teliint nimbuszát igyekszik a maga feje köré illeszteni. Nagy .súlyt fekte' arra, hogy vigkedélyü, jőHumo- ruembernek tűnjék fel és mindenképpen erőszakolja a tréfát. így elmondta, hogy egy ostraui kávóházban egy alkalommal egy spanyolfal mögött ült, amidőn furcsa beszélgetés ütötte meg a fülét. Rögtön észrevette, hogy betörők társalognak i és egy Brünnben végrehajtandó nagyszabású karz- szafurást besz llnek meg. Midőn a három íérfihaug tulajdonosai elhagyták a kávéházat, utánuk mént az állomásra és jegyet váltott Kiskuncicba .hová a három betörő is utazott. Midőn a három 1 madár Kiskunodéban kiszállott és gyalogosan elindult Nagykuncicba, követte őket egészen a kastélyig. Most már tudta, micsoda páncélszekrényről beszéltek és elhatározta, hogy megelőzi őket. Ezért előbb lármát csapott, hogy elűzze Őket, de a betörők fegyveresen szegültek ellene és többször feléje lőttek. Azután elmenekültek és Kaspa- r;k, aki a hadszíntéren egyedül maradt, másnap éjszaka annak rendje és módja szerint kirabolta a kastély pénztárát, amelyből 24.000 koronát zsákmányolt. Arra a kérdésre, hogy miért hozta fel a tárgyaláson ezt a régi históriát, Kasparik ön- telten az válaszolta, hogy kell, hogy eszébe jusson, mert hát 24.000 ko- , ron* elvégre mégis csak 24.000 korona marad. Az „emberbarát*4 gyilkos Azután sor került Kaspariknak a Lecián társaságában megkísérelt szökésének a tárgyalására, amelyet múlt év őszén az oímützi hadosztálybi- róság fogházából kíséreltek meg. Kasparik eddigi püífcszkedö és szomorú népszerűséget haj- hásró modorából hirtelen kiesett, hanaiát letom- gitoUíi ók látni lehetett rajta a belső izgalmat, amely feszíti, amidőn a Kiss Ferenc tragikus halálát megelőző eseményeknek a megtárgyalására kerii! a sxr. Beismerte a szökés minden részletét, csupán rsi- ványbecsülefből igyekezett védelmébe venni To- micát, a szökés előkészítésében való részvéteiét már 5 évre elitéit katonát, és azt állította, hogy Tomic. nem szövetkezett velük a szökésre. Régebben csupán azért vádolta meg Tomicát, hagy Lecián sorsán könnyítsen. Majd arra a kérdésre, hogy részt vett-e Kiss meggyilkolásában, azt a választ adta, hogy egyetlen mozdulattal sem támadta meg és Kiss Ferenc halála egyedül a már kivégzett Lecián lelkiismeretét terheli. Az elnök ekkor ellene vetette, hogy Kiss még a halála előtt eskü alatt valotta, hogy Kasparik őt szuronnyal megdöfte, noha könyörgölt neki, hogy legyen segítségére és szállíttassa el a kór házba. Kasparik erre azt válaszolja, hogy Kiss vallomása csak egy haldokló katona vallomása. Nem tudna annyi bátorságot szedni, hogy tagadja azt, amit elkövetett, de nem ismerheti be azt, ami őt nem terheli. A fogházból való kitörés gondolata sem tőle ered és amidőn Leciánna! már a folyosón voltak, rákiáltott a katonákra hogy szaladjanak el, mert Lecián fegyverlövései nem vesznek kárba, ő maga csak azért használta a fegyvert, hogy a töltények ©növésével megmentse a katonákat a biztos haláltól, amelyet a célbiztos kezű Lecián előidézett volna. Lecián bosszúért szomjazott, és lángolt mint egy ördög és csali akkor adta meg magát, amidőn Kasparik közölte vele, hogy agyonlövi magát Mivel a fogság semmítevésében szépen kigondolt história semmiképpen sem egyezik a vádlottnak 'régebbi erre vonatkozó vallomásaival, felolvasták mindazon jegyzőkönyveket, amelyek Kasparik régebbi vallomásait tartalmazzák. .Azután a második vádlottat, Hoffmant vezettek be és hallgatták ki. Hoffmann Kasparik egyes vallomásait tagadásba vette, lényegében azonban ugyanazt mondta, mint Kasparik. Azután “gyes vitás pontok tisztázása céljából szembesítették a két vádlottat s a szembesítés folyamán a fölényeskedő Kasparik igyekeze t nevetségessé tenni lomha- agyú cinkosát. Felvonulnak az olmtitzi csata résztvevői A tárgyalás mai napján megkezdték a tanúkihallgatásokat, Elsőnek egy Reizl Lipót nevű katonát hallgattak ki, aki az olmützá szökés napján előirásszerüen átvizsgálta Tomica ruháit, amidőn ez őrségre ment. Azt megelőzően Reizl átvizsgálta a cellákat is és úgy látta, hogy Kaspaiük alszik, vagy logaUIbb is mimelá az alvást, mag Lecián egy könyv olvasásaiba nlólyed, Rsizl aauitén az őrezobára ment, aboi elszalad ilott, d'e 'Szandiikéiásából felébresztette 'egy halk nyögés. U'tánaiMid'ult a bizonytalan hangnak és így jutott az elsőemelleti folyosóra, amelyen Lecián és Kas- parik cellái voltaik. Alig dugta be elővigyázatosan fejét q folyosó sarkán, amidőn lövés dördült el C6 midőn újból kitekintett, kiét fegyver csövét pillantotta 'meg, amelyek mögött óvatos lesé Hasban Kas- paráík és Lecsóin állottak .Ekkor már több katona- 'íánsa is oda szaladt és valóságos tűzharcba elegyedett a két gonosztevővel. Kasparik a tűzharc ío- lyamáin azt kiáltotta oda az öríkjatonákxiak, hogy ne merjenek a folyosóra jöuni, mert aki ellenük támad, a haJálfia Újabb tűzharc után Kaeparik hangját lehetett halCsehszlovák nemzeti állam vagy a csehek és szlovákok „közös állama"? Prága, március 21. A nemzetgyűlés tagjait és egyes csoportjait még mindig foglalkoztatja a Tuka-ügy, amely a szenátusiban Krcsméry-üggyé alakúit át. Krosméry szenátusi áléinak ugyanis, mint annak idején jelentettük; egy elkobzott Cilikben védelmébe vette Tukát. A kópviselöíházban Hrusov- sky Igor és nemzeti szocialista képviselőtársai nincsenek megelégedve az első interpellációjukra adott kormány válasszal és újabb sürgősségi interpellációt nyújtottak be, amelyben kifogást emelnek a kormány válaszának ama része ellen, amely szerint a kormány a leghatározottabban visszautasítja. Tűk a állásifoglalását, mert az nem szolgálja „a közös állam" érdekeit és védelmét. Az interpellálok rámutatnak arra, hogy az alkotmány nem ismer semmiféle „közös államot**, az állam nemzeti és pedig csehszlovák nemzeti állam. Tiltakoznak a kormány eme terminológiája ellen és kérdik: befejezi ék-e már a vizsgálatot Tukával szemben és mely lépésekre határozza el magát a kormány Tuka „hazaáruló" ténykedésével szemben. A szenátus klubelnöki tanácskozásain még mindig nem rendezték Krosméry szenátusi alelnök ügyét, aki ellen a szocialisták szintén állást foglaltak. Értesülésünk szerint most már a koalíció is kénytelen Krosméry ügyével foglalkozni és állítólag követeli, hogy Krcsméry pr edzi rozsa álláspontját a Tuka-ügy- ben. Ha ezt nem tenné, úgy kényszeritenék őt a szenátusi alelnöki állásáról való lemondásra. A szlovák néppárt szenátusi klubja természetesen erről hallani sem akar és igy a koalíciónak igen kemény dió les® a Kros- méry-ügy is. Birtokcsere, vaoyondézsma és a költségvetési ügyek Kassa város ni tanácsának első ülésén Kassa, március 21. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kassa város tanácsa tegnap végre összeült, hogy az ex-lex miatt feltorlódott restanciát tárgyalás alá vegye. A tanács Mutnyánszky Vladimír dr. polgármester elnöklete alatt foglalkozott az 1928. évi költségvetés előkészítő munkálataival, melyek a hosszú ex-lex miat} késedelmet szenvedtek. A tanács bizottságot déleg< a költségvetés anyagának előkészítésére és összeállítására. A tanács elé került a város 17 millió koronás vágyóndézs máj ának ügye is. Kassa városa tudvalévőén a dézsmakivetés ellen felebbezés- sel élt s ennek elintézéséig fizetési halasztást kért a pénzügyminisztériumtól. A napokban érkezett le a minisztérium értesítése, amely szerint a város a vagyondézsma törlesztésének megkezdésére junius 30-ig halasztást kapott. Nagyobb érdeklődési keltett a iekelíahisi birtok körül Csáky Károly gróf magyar honvédelmi miniszter és a város között támadt differencia. Csáky Károly gróf a letótbehelye- zett félmillió korona feloldását perrel követelte a miskolci bíróságnál, viszon a város arra az álláspontra helyezkedett, hogy a félmillió koronás kauciót, amely biztosítékul szolgál a jekelfalusi birtok egyrészének parcellázásánál, nem szabadítja fel. A differenciák legfőbb oka, hogy az orsz- gos földhivatal akadátyot gördített az elé, hogy a város a jekelfalusi birtok egyré- szét szabad kézből parcellázza. A város elhatározta, hogy a birtokparcellázás ügyét szükség esetén fölviszi a legfelsőbb bíróságig is. Egyéb kisebb ügyeken kívül tárgyalta a tanács, mit kellene tenni, hogy a városi hivatalokban uralkodó rendszertelenséget kiirtsák. A legalkalmasabb ellenszernek azt találtál?, hogy a hivatalokban ellenőrző mun- kakön^yf ket fektetnek fel, j ■la,ni, síd azt parancsolta a katonáiknak, hogy küd- jók hozzá a parancsnokot. A parancsnok megjelent cö aat a felszólítást intézte Kasparükboz és Lédámhoz, hogy öt percen belül adják meg magúkat és rögtön ulána számolni is kezdte a paroeket. Az ötödik perc letelte után ogy fegyver zuhant a folyosóra, Kasparik fegyvere. Lecián csak később adta meg magát. A tanú azután határozottan kijelentette, hogy Kasparik őt agyon akarta lőni. Majd egy Potiskn Ferenc nevű másik őrkatonát hallgattak ki, aki elsőnek hatolt be a folyosóra, amidőn mezítelen lábak suhanó neszét vélte hallani. Rögtön utána lövés esett a folyosó jobb oldaláról, ahol Kaepa- rik állott. A lövés egyenesen a tanú testének irányult. Kasparik erre vonatkozólag kijelenti, hogy © tanú éle tót nőm akarta ki a! tan síi, csupán a celláiéra lőtt. hogy szélruzza a lakatokat és a foglyokat kiszahaditea. Éltkor a védő felemelkedett helyéröl és azt aa ajánlva tol tette, hogy az olmützí vizsgálóba rét táv- Lratiüag a tárgyalásra rendeljék. Majd számos katonát hallgattak ki, akik valamennyien egybehangzóan beszélik el az olmüfcm fogház véres éjszakájának történetét. A tárgyalást azután elhalasztották, ítélet esetleg csati szombaton várbaő. u... Ecuadorban fellázadt ess fndfánförzs Cfuayquil, március 21. Egy Ötezer főből álló indiánförzs fellázadt és vad pusztításokat visz véghez. A kormány a rioi helyőrség egy részét küldötte ki a lázadás elfojtására. Az örök naptár Blochmann mérnök érdekes terv© a naptárrendszer újjászervezésére — Megszűnnek a „változó** ünnepek — „Évközcpnnp" és „nyárközépnap1* — Husvét április első hetében Genf. március. A svájci sajtót élénken foglalkoztatja Blochmann Rudolf nemet mérnök rendkívül érdekes terve, amely a mai napiárrendszer módosítására irányul és amelyet részletesen kidolgozott javaslat alakjában a napokban nyújtott be bírálatra a tervező a népszövetség szociális bizottságának. A naptárrendezés gondolatát a változó ünnepek állandósításának és a szökő év 366-ik napja pontos megállapításának ízű1 ségességével indokolja Blochmann mérnök. Ismeretes, hogy az esztendő 52 hetének napjain kívül is van egy úgynevezett létszámfeletti napja az évűek. Ez okozza, az eltolódást, amely a március és áprilisban változó húsvéti ünnepek állandósítása, valamint a szökőév napjainak pontos beállítása által volna elkerülhető. Blochmann javaslata elsősorban a húsvéti ünnepek idejének pontos szabályozását ajánlja javaslatában. Kifejti, hogy X. Pius pápa nagyszabású breviárium-reformja már annakidején április első vagy második vasárnapjára tervezte kijelölni Husvét ünnepét. Blochmann szerint hus- vét vasárnapja ezentúl mindig április 8-ára esne és a tudós mérnök számításában megközelíti a történelmi tényt, amely szerint Jézus április 7-én halt meg a keresztfán. Az uj naptárrendszer szerint tehát mindig április 6-ára esne Nagypéntek. Az év 365-ik, tehát számfölötti napját Blochmann junius hő 30-a és julius hó 1-e között határozza meg. Az ,.Évközépnap“-nak nevezett uj időegység ilyen módon két egyenlő részre osztaná az esztendőt .amelyek mindegyike 6 hónapból, illetve 182 napból állana. Minden évnegyed időtartama 91 nap, minden első hónap 81 napbóL, a továbbiak pedig egyenlően 30—30 napból állanának az uj naptár szabályai szerint. 31 napja volna a negyedévek kezdő hónapjának, tehát: január, április, julius és október hónapoknak. A 28, illetve 29 napos február ezentúl 30 napból állana, a szökőévben pedig december Sl-et követné az úgynevezett szökőnap s ilymódon mindig vasárnap kezdődne az uj esztendő. Blochmann tervének számos komoly előnye vanl Az időrendbeli változásoktól mentesített naptár valóban „öröknaptárrá** válna, amelyben minden hétköznap, vasár- és ünnepnap egy és ugyanarra a meghatározott időpontra esnék. A karácsonyi szentestét ezentúl mindig az Arany- vasárnap estéjén ünnepelnék, Pünkösd május 26-án, Űrnapja junius 7-én volna. Advent első vasárnapja ne-’ november 26-án. hanem december 3-án virradna fel, az adventi időszak pedig mindössze 3 hétig tartana, ami nem is helytelen, mert köztudomású, hogy Advent a Karácsony előtti 4 vasárnapot jelenik Az „örök naptár" időszámítása pontos, világos és egyszerű. Intézked 'seinek bizonyára komoly hasznát venné úgy a közélet, mint a magánember. Minden hónap 26 munkanapból állana és a négy évnegyed teljesen egyenlő szaka egyszerűsítené az időszámítást Könnyen áttekinthető volna ezenkívül a menetrendek, iskolai szünetek és más hasonló intézkedések beállítása, egyházi szempontból pedig bizonyára komoly mérlegelést igényelne az a kedvező körülmény, hogy a vasárnapok ezentúl mindig azonos időpontra esnének, a változó ünnepek pedig nem okoznának több eltolódást a kalendáriumban. Más kérdés, hogy az állandó jellegű, egyforma naptárbeosztás nem fokozná-e az egyébként is sablonossá vált modern élet egyhangúságát de mindez nem csökkenti a Blochmann-féle javaslat újításainak értékeit Kétségtelen, hogy P. Ehrle bibornok kijelentéseinek értelmében a katolikus egyház nem ellenezné a mai naptárrendszer célszerű és helyes módosításait B, E. / —*
