Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-17 / 65. (1692.) szám
^ Mai számunk 12 oldal Vlt évf. 65. (1692) arám • Szombat -1928 március 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZUMNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Útban az elproletárosodás felé Szlovenszkó, március 16. (agy) Nemcsak a városokban élők figyelhetik ímeg azt a szomorú jelenséget, hogy aapról-napra nagyobb tömegek hömpölyögnek a város felé, akiket eddigi foglalkozásúikból kizavart és földönfutóivá tett a köztársaság közgazdasági politikája, mely a földreform mtiszociális végrehajtási módjában nyilvánul ©eg legeklantánsabban. Ezt a jelenséget látnia kell a magyar falunak is, amelynek kőiéi ében parcelláztak, vagy maradékbirtokot jsztofctak ki a nemzetiséghez való tartozás kritériuma szerint. A földműves proletár, aki j sddig a nagybirtokon élt, csekély végkielógi-1 őssel, vagy egy-két hold kártalanítás sál kezdene uij életet, amelyhez hiányzik a gazdaági felszerelése. Az emberfölösleg pedig a áros felé hömpölyög, ahol aimugy is mun- lanélküliség van és ott várjla a jószerenosót, mely talán reámosolyog a boldogtalanra, kávéi elhitetik: hogy ez a harc lesz a végső. Mekkora csalódás! A földműves prole- ir még soká fog szenvedni és kínlódni, mint szárazra vetett hial a más elemben. A városán már ezelőtt is túlontúl nagy volt az em- erfölösleg, akiinek nem jut állandó munka, agy beruházások, nagy építkezések még alahogyan felszívnák a xn/unkapiacon je- mtkező túlkínálatot, d'e ezeket hasztalan árjuk Szlovenszkón. A városban haldoklik a égi mieghdzíható kézműves-ipar. Hogy ez em hangulat, azt bizonyítja a bőripar su- ros válsága. Kész cipőárut vásárol mánden- i és uj iparcikk rendelése csak elvétve tar- >nik. így van ez még több iparággal is. Tu- ott dolog, hogy az építőipar foglalkoztatásá- al körülbelül harminc iparág jut dologhoz, z építési ipar pedig szintén beteg. A miult évben az ópitőipar fellendülésé- sl lehetett számolni, sokfelé építkeztek, kü- 5nösen a nagy városokban. A falvakon a irtokosok még nem építenek, mert a föld- eform bizonytalanságban tartja őket, de a árusokon már megindult az építkezési kedv. . téglagyárak azonban kihasználandó a kon- xnkturát — mivel nem tudnak annyit ter- íelni, mint amennyit felvesz a kereslet — zenöt százalékkal emelték az árakat. Az pitöipar hasztalan folyamodott tarifa-enged- íényekért az épitő-anyag megdrágulása al- aImával, ridegen elutasította őket a vasúti . linisztérium. A téglagyárosok áremelését ögtön kihasználja az ópitőimunkások szer- ezete is és szintéin tizenötszázalókos munkaRománia kilép a népszövetségből? A kissnfant ul külpolitikai orientáció előtt — A kisantant külügyminiszterei még márciusban összeülnek — Briand szerint Titulescu ellátszotta Olaszország támogatását és ezért ütött ki tedwezőtienill Romániára nézwe az optánsok ügye Briand bejelentése a fegyverszállitásl afférröl Bukarest, március 16. Titulescu és Bratianu között tegnap egész nap tartott a táviratváltás. Kormánykörökben rendkívül nagy izgalom uralkodik. A külügyminisztérium körében arról beszélnek, hogy Románia és a kisaníantállamok a genfi határozat után uj orientációt keresnek. A kisantant külügyminiszterei még e hó folyamán összeülnek és Titulesau berlini útja fogja megállapítani a kisantant uj orientációját, a ifiéi y a népszövetségre valószínűleg nem lesz kedvező. Bukarestben már arról is bevéstek, hegy Románia kilép a népszövetségből azzal az indokolással, hogy a kormány a nemzet előtt nem tudja megvédeni a népszövetség presztízsét, illetve nem tudja biztosítani a nemzet bizalmát a népszövetséggel szemben. Bukarest, március 16. A Lupta arról ir, hogy hivatalos körök nem tartják kizártnak, hogy Magyarország ég Románia között létrejön a békés megegyezés az op- tánsperben. Románia kártalanítja az op- tánsoknak egy részét — írja a Lupta —, Magyarország viszont támogatja Romániát azokban a tárgyalásokban, amelyek a nép- szövetség révén kölcsön megszerzésére irányulnak és Magyarország Jei*y?TV/r, optánsper folytatásáról. Páris, március 16. Az éjszakai minisztertanácson Briand jelentést tett a genfi eseményekről. A szentgotthárdi fegyver szállítási incidensről kijelentette, hogy személyes véleménye szerint a lefoglalt gépfegyverek elavult, ódon típusúak voltak, azonkívül semmiféle pozitív bizonyítók nem merült föl arra, hogy a gépfegy- verszáilitmányt Magyarországnak szánták. A népszövetség tehát semmiféle szigorúbb intézkedést ebben az ügyben nem tehetett. A magyar-román optánspert illetőleg sajnálatosnak taríja, hogy az ügyet Romániá- kedvezőtlenül rendezték, aminek oka Titulescu magatartásiban rejlik, aki eljátszotta Olaszország támogatását. Anglia uj terve a szövetségesek amerikai adósságainak rendezésére A ginig! févüáfel végösszegéi Amerika határozná meg — Íz mmm\ átlássátok konvertálásának nagy problémáját Baldwin a locaritél politika jegyében akarja megoldani London, március 16. Ha Anglia a genfi konferencián engedékenységet mutat az amerikai lefegyverzési és garancia-javaslattal szemben, ez valószínűleg nem fog történni anélkül, hogy a nemzetközi adósságok kérdésének újraszabályozását is megpendítené. Angol kormánykörökben terjedelmes memorandumot dolgoztak ki, amelyben Angliának az adóssági kérdésben elfoglalt legújabb álláspontját rögzítik le. A memorandum tartalmát egyelőre titokban tartják, bár száz példányban nyomatták ki eddig s ezeket angol diplomatáknak bocsátják a rendelkezésére, hogy ezen az alapon tárgyaljanak a külföldi politikai tényezőkkel. Nem valószínűtlen, hogy ez a memorandum angol pénzügyi szakemberek és bankárok tárgyalásainak eredménye. iőremelést harangoz be elég korán, az épit- ezéísek megkezdése előtt. így indul meg a cireulus vitiosus, a dráül ás körfolyama és nem ér véget. A szeren- sétlen építkező azt veszi észre, hogy az idei piiltkezés 10—15%-kai drágább, mint ha ta- ■aly építkezett volna és a legtöbb arra az elhatározásra jut, hogy várni fog, mig olcsóbb esz az élet. Az bizonyos, hogy az építkezési kedvet nem növelik a mi hatóságaink sem. ^ lakóvédő törvény tizedik esztendeje tartja i háztulajdonosokat sakkban lakóikkal szemjen, holott tudjuk, hogy a háború alatt is cötött volt már a lakásforgalom. A m unkás - lázak építkezését az állam nem támogatja myiagilag és ezek a maguk erejére utalva .égjóbb akaratukat látják igy megbénítva, pedig minden körülmények közt elő kellene a munkásosztály saját építkezéseit mozdítani. A városokban egyre több a proletár, nincsen, aki a sokszor nehéz anyagi viszonyok között levő kommunistától vár mindent: lakást, munkát, vagy munka nélküli segélyt, holott a községek és városok erre nem kötelezhetők, mert mindez állami feladat. Aj és az adósságok kérdésének újraszabályozását két pontban foglalja össze. A szövetségesek Németországtól csak any- nyi reparációt akarnak behajtani, ameny- nyit Amerika mint végösszeget szándékol őrajtuk behajtani. 2. A szövetségeseket Amerikával szembeni kötelezettségeit német adóssággá konvertálnák és ezért a szövetségesek Amerikával szemben jelenlegi tartozásaik arányában csak kamatod: és a jótállást vállalnák. Az adósságok ezen átcsoportosításának ellenértékeképpen Anglia és Amerika Németországnak newyorki és londoni bankok részéről megfelelő kamatláb me’ie^ a német adósság mozgóvá tételét helyezné kilátásba, mig Franciaország éo Béig'ara Németországgal a Rajna-vidék kiürítésében és a Saar-kérdés megoldásában egyezne meg, amely megegyezés természetesen szintén gazdasági és pénzügyi következményekkel járna. Az angol memorandum kétségkívül azt jelenti, hogy az adósságok kérdésének nemzetközi tárgyalása küszöbön áll, mert az angol diplomácia ezt a kérdést novemberig, azaz az amerikai elnökválasztás időpontjáig az érdemleges tárgyalásokra meg akarja érleltetni. Tekintettel arra, hogy Churchill az uj költségvetésben legalább papiroson egyensúlyt fog teremteni, Anglia abban a helyzetben van, hogy az adósságok kérdését nyugodtan megpendítheti, még pedig abból a szempontból, hogy semmi értelme sincsen az amerikai világbéke politikáját praktikusan követni legnagyobb veszedelem az, hogy a régi kisipar proiefarizálódik el, ami igen nagy erő- vesztesége a magyar társadalomnak is, amelynek ez az osztály volt mindenkor egyik pillére. Igen sok önálló iparos nem bír megküzdeni az adóterhekkel, visszaadja ipar- igazolványát és beleveti magát az osztály- harc karjai közé. Városaink tipikus képét mutatják az elproletárosodás folyamatának. Az elégületlen munanélküli a legszélsőségesebb kommunista agitáció szabad prédájává lesz; szemei előtt a szovjet boldogságát csillogtatják azok, ■akik talán maguk sem hisznek a szovjet- Eldorádó lehetőségeiben. A falvak földműves-szegényei is bíznak a soha nem teljesülő Ígéretekben és odaállanak a csillogó délibábokat hajszolóik áradatának sodrába. Lassan balfelé tolódik el a gazdasági élet munka-táborának jelentékeny része. Mit jelent ez az államra nézve? Újabb és újabb terheket szociális és gazdasági téren egyaránt, dó kiszámíthatatlan tehekét jelent a gazdasági élet vérkeringésére is, am/ikor azt nagyon sokszor ok nélkül kiprovokáit sztrájkokkal állítják meg hetekre. Tudjuk, ho^y ezek az igények soha nem elégíthetők ki és ezekben visszaesés soha nincsen, csak emelkedés, tehát hiába emelkedik a valuta belső, vásárló értéke és hiába minden törekvés a termelésre, amely nap- ról-napra drágul és elveszti versenyképességét. Magának Európának gazdasági rendszere is elproletarizálódott. A kis államok védő- vámrendszere megannyi drótsövényfceritést jelebt, felfokozta a termelés költségeit és a fogyasztók kitűnő szerevezettségét is tönkretette. így, ebben a helyzetben nem lehet sokáig bírná a versenyt mindenkivel szemben. Az államokinak most nincsenek barátaik, csak konkurrenseik, féltékenyek egymásra, nincsen egy összefogó kapocs köztük. Ezt volna jó pótolni valamivel, dunai konföderációval, vagy keleti Looarnóval, ahogyan a diplomácia gondolatokat eltakaró nyelvén az államok közös gazdasági rendszerét nevezik. Ez azonban lehetetlen, mert azok, akiktől ezek az eszmék kiindulnak, annyira túlpolitizálták magukat, hogy teljesen elvesztették politikai hitelüket a szabadulást váró és gazdaságilag lefelé ziüllő államok népei előtt ahol felfartózbatatLanul terjed az e’prol károsodás, Európa gazdasági életének a legnagyobb veszedelme.
