Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-12 / 36. (1663.) szám

n 1998 lefrrnár 12, vasárnap. Májusban a pozsonyi kikötőben bocsátják vizre a százhúsz kilométeres sebességgel rohanó viziautóbuszt Bartosek villamosvasúti igazgató nyilatkozik a P. M. H. munkatársa előtt csodálatos találmányáról — Szemtől-szembe a modern vízisikló­val, amely két óra alatt negyven utast Pozsonyból Budapestre röpit ÍPoBsomy, fetxmár 11. Pozsonyi saerkeezWfeé- gümk jelenti: A világthir szárnyaira vette egy uj feitalálő nea-ét, aü, ha a hírek igaznak bizonyul­nak, olyan ért ékkel ajándékozta meg az emberi­séget, amely a távolságok áthidalásában, a közle­kedésben. ujj korszakot nyit A feltaláló, akinek nevétől pár nap óta visszhangzik az európai sajtó: Bartosek Jaroelav mérnök, a pozsonyi vülaimoe- vösutak igazgatója, aki a világ zajától visszavo­nulva dolgozott hónapokon át ideája megvalósítá­sán. Pozsonyban mindenki ismerte és becsülte Bartosek Jaroelévot, a villamosvasút igazgatóját mér akkor is, amikor még bire-hamva sem volt találmányának. Végtelenül szerény, udvarias és előzékeny ember Bartosek mérnök, egyike azok­nak a cseh főtisztvisel Sknek, akiket az őslakos­ság is megtanult megbecsülni- Alantas hivatalno­kai az igazságos főnököt szeretik benne, aki jósá­gos embert belátásával mindig és mindenben se­gítségükre van. Nem ismer sovinizmust, a szó ne­me* édetoében európai kultúrájú és látkőrii férfi. Hihetetlen, szerénységére vall, hogy Pozsony kö­zönsége nem is a helyi lapokból szerzett tudomást szenzációs találmányáról, hanem Prágából, a Prá­gai Magyar Hírlap hasábjáról kapta a bírt, amely a feltaláló akarata ellenére látott napvilágot. Pe­dig Bartosek mérnök , találmánya a technikai civilizáció Htjára mér­földkövet altit, mert a viziautóbusz forradal­masítaná fogja az egész vízi közlekedést. A prágai szabadalmi hivatal bejegyezte Bartosek mérnök szabadalmát s ezzel megnyitotta az utat a feltaláló előtt a találmány értékesítése felé is. Ki az az ember, akinek agyából a korszakal­kotó eszme kipattant? Hogy él, hogy dolgozik ta­lálmányán Bartosek mérnök ? Ezek a kérdések Iz­gatják pár nap óta a kedélyeket,;, Az emberek tudni akarnak mindent a hirtelen felibukkant em­berről, akit a hétköznapi élet' szürkeségében alig nem nagyon tetszik. Meg is kérdezte tőlem: Hát? ezért dolgoztál annyi éjszakán át? — Mióta dolgozik, igazgató ur, a találmányon? — kérdeztük. — Másfélév óta. A viziautébusz alapgondo­lata az volt, hogy a viz ellentállását lefelé kell le­győzni, nem pedig előre, amint azt a mostani ha­jók és motoros csónakok teszik. Az én találmá­nyom elméleti konstrukciója az összes számítá­sokkal már készen van és csak a gyakorlati kivi­tel van hátra. A kísérleti autóbusz itt a műhely­ben készül. Egyelőre öt-hat utas számára csináljuk és az a tervem, hogy még ez év májusában, vagy vagy júniusában megtesszük az első kísérletet. A Téli kikötőtől Dévényig terjedő Dumaszakó- szón fut majd végig először a rizioutóbusz. Hogy a találmány jelentőségéről is szóljak most már egy pár szót, legfontosabbnak azt tartom, hogy amíg a bajók és a motorcsónakok uszóteste bizonyos részével a vízbe merül, addig a viziautébusz a viz felszínén úszik és minél gyorsabb az irama, annál följebb emelkedik. Félóra alatt Pozsonytól Bécsig — Tehát valóságos repülőcsoda lesz az autó­busz, — vetjük közbe. — Igen, igen... de türelem, várja csak meg nyugodtan a bemutatását. A prágai szabadalmi hi­vatal bejegyzése tulajdonképpen csak az autó ke- rékkonstru'kciőjára vonatkozik, mert hisz ez az egész találmány titka is. A viziautóbusznak épp úgy kerekei vannak, mint a szárazföldinek. Óránkénti 120 km.-es sebességgel képes ha­ladni, de ezt később fokozni is lehet 200, sőt egészen 300 km.-ig. Más kérdés, hogy az autó­busz utasai kibirjék-e ezt a. fantasztikus se­bességet. Csak például említem, hogy a vizí­aiutóbusszaJ egy félóra alatt Pozsonyból Bécsbe és három-négy óra alatt Pozsonyból Budapestre, vagy Budapestről Belgrádba lehet majd jutni. A prágai lapoknak az a túlzó beállítása, hogy a viziautébusz 30 óra alatt Európából Amerikába jut, egyelőre csak utópisztikus álmodozás, főkép­pen azért, mert a tengeri viharokat aligha bírná ki. Bartosek igazgató lassankint beleméi egszik a magyarázóéba és hogy szemléltető képet adjon eszméjének megvalósítására, levezet bennünket a műhelybe. A műhely előtt hatalmas vasmedenc© áll. — Ebben próbáljuk majd ki a motort — mondja —■, mielőtt a nyilvánosság elé vimnők. Az utolsó simítások A mÖbeJyantó nyílik és szembetaláljuk ma­gunkat a viziautóbuFj motorjával, amely vaspán­tok on függ le a mennyezetről. Serénykezü mun­kások tesznek-vesznek a motor kőiül. , A feltaláló utasításaira az utolsó simításokat végzik a gépen. — A motort benzin hajtja és ötven lóerősnek készül Természetesen, ha iparilag gyártják, ak­kor egész más külső formát kap. Mi az ilyesmire nem is vagyunk berendezve, — folytatja a magya­rázatot az igazgató és átvezet a raktárba, hogy megmutassa a viziau tóbusz vázát Két tengelyen felállítva egy vaemonstrum terpeszkedik a raktár szögletében. Olyan, mint egy irdatlan nagy csont­váz. A kerekeket, a motort és a karosszériát maja csak későbben szerelik rá. Megilletődve álltam a jövő boszorkányos gyorsaságú közlekedési eszkö­ze előtt, őszintén szólva azt hittem, valami csodá­latos ördöngős szárnyas masinát fogok- látni és helyí’M* °^y jámbor, inkább teherhajóhoz hasonló Elsőrangú keresztény áruház Elismerten legjobb és megbízható beszerzési forrás olcsó cseh áoytollakban 1 kg uj szürke félígfosz- tott 15 és 18 K.S, félíehér pehely 20 és 22 Ké, febéi fosztott pehely 25,30,35 Ké, jobb minőség 40 és 50 K2, finomabb hófehér félpehely 80 és S0 Ki. Kész nagy dunyhák el­sőrangú inlettböl, gazda­gon töltve, 100,120,160, 190 és 240 KÁ Fejpár­nák 28, 36, 45, 58 és 73 Ki utánvét mellett. Meg nem felelőt becse­rélünk, vagy a pénzt visz- I szafizetjük. Részletes képes árjegyzéket bér- I mentve küldünk. Levelezés német nyelven. Rudolf Blahut Bettfedernhaus | Deschenitz 127 Böhmerwald E vasból és pléhből készült autóbusz vázát találtam. Bartosek igazgató olyan szeretettéi simogatja, kopogtatja a n®l- autóbue* plólitestét, mintha kedvenc verseny- paripája sziigyét veregetné. — Minden pléh és vas ezen — mondja büsz­kén — és az egész nem nyom többet 1800 kg.-nál. A motorja 400 kiló, a többi súlyt a váz, a ka­rosszéria és a kerekek teszik. Azért ne ijedjem meg ettől a csúnya szörnyetegtől, pár hónap múlva kifestve, kicsinosítva egész másképp fog kinézni. Olcsó les* a viziautóbusa A viziautóbuez mellett négy vaskerék bever. És mind a négy mástipusu. Nem gumiból vannak, mint a szárazföldi autó kerekei, hanem öntött vas­ból, melybe szabályos távolságokban üregeket vájtak. Egy kerék percenként 1000 fordulatot csi­nál, — kapjuk a magyarázatot. „Számításom sze­rint a viziautóbusz az üzleti forgalomban nem lesz drágább, mint a városi autóbusz: 150—170.000 koronáiról nagyon csinos vimf- autót lehet majd kiállítani." Búcsúzéban még egy pár érdekes adatot mond él Bartosek igazgató találmánya értékesíté­séről. A szabadalmat egyelőre csak Csehszlovákiá­ban ismerték el és az értékesítéshez szüksége van arra is, hogy egy külföldi állam szabadalmi hiva­taléban is bejegyeztesse. — De ezek már mind csak részletkérdések — búcsúzik —mert a fő, hogy a kivitel sikerüljön és kudarcot ne vallják. Májusban mutatom be a gé­pet és remélem, hogy beválthatom a hozzáfüződő várakozásokat. R, J. vettek észre, de mihelyt kimagaslott közülük, még magánéletének intimitásait is kíváncsian lesik. „Nem akarok milliomos lenni" Pénteken délután hivatalában, a villamosvasút ifgazgatói szobájában kerestük fel Bartosek igazga­tót, a gyorsiramu vizimotor feltalálóját. A laikus képzelet a feltalálót rendszerint titokzatos műhe­lyekbe helyezi, amint lombikok, acélvázák között dolgozik. Ebben az ecetben a fantasztikus beállí­tásnak 6emimi alapja sincs. Bartosek igazgató bl- vatalnokember, egész napját az irodában tölti és csak az éjszakáit szenteli találmányának. Amikor mások az igazak álmát alusszák, akkor dolgozik ő és álmatlan éjszakák keserves robotjában építi csavartól-csavarig minden legapróbb szögével a jövő gyorsközlekedési! vízi jármüvét: a negy­ven személy befogadására is alkalmas vizi- outóbnszt, amely óránkint 120 kilométeres se­bességgel röpíti az utasokat... ötven év körüli, barátságos arcú, őszes fejű férfi Bartosek igazgató. A háború előtt évekig Budapesten élt s ha a magyar nyelvet tökéletesen nem is sajátította el de megért mindent és be­szélni is tud magyarul Üdvözlöm igazgató urat, a jövendőbeli mil­liomost! — e szavakkal léptem az igazgatói iro­dába, hogy nyilatkozatra kérjem a viziautóbusz fölitalálóiját és saját szavaival mutassam be a P, M. H. olvasótáborának. A megszólításra Bartosek igazgató arcán mosoly derül: — Nem leszek én, kérem, milliomos és nem is akarok mást, mint becsületesen élni és becsü­letben meghalni. Tudom, mi járatban van. Persze, az újságok kiváncsiak. Mondhatom, elsiették a dol­got. Hiszen még nem befejezett és nem érett az egész a nyilvánosságra. Korai volt a hír és csak én látom kárát, mert azóta nincs nyugtom. Ajánlatok záporában Az igazgató hatalmas ievétpaksamétdt vesz dó: — Ez a mai poétám. Naponta tiz-husz levél- Mindenki a találmányom felől érdeklődik. A szak­lapok cikkeket kérnek tőlem. A képesujságok (fényképeket követelnek. Hogy egyebet ne mond­jak, már jelentkezett is Amerikában egy konzor­cium, amely fényes ajánlatot tett nekem találmá­nyom értékesítés éré. És miért ez a nagy lárma? Én, kérem, nem is vagyok föltaláló... Egész egy­szerű lakatosmunkát végeztem a műhelyünkben. Bevallom, nehéz volt a munka, hiszen éjszaka kel­lett dolgoznom, mert nappali óráimat lefoglalja a hóvwtaL Mondtam a feleségemnek: ha nagyon sok pénzt hoz a találmány, kedvünkre áldozhatunk jó­tékonysági célokra. Persze* en m asszonynfépnek AUDIENCIÁN A BELGA KIRÁLYNÁL „Jöjjön el újra, akkorra majd kitakarittatom a szobámat és tiszta inget veszek fel” Ha megkérdeznék tőlem, hogy melyik európai uralkodó a legnépszerűbb az alattvalói körében, nem tudnék pontos választ adni. Mindenesetre alig tudnék ellenállni annak a kisértésnek, hogy Albert belga királynak ad­jam a pálmát. Hiszen tudom, hogy Albert ki­rály milyen népszerű kis országában. Tud­tam ezt. még mielőtt személyesen is megis­merkedtem volna vele. Mikor azonban Mali- nesi érsek jóvoltából audiencián jelenhettem meg őfelsége előtt, rögtön megértettem, hogy miért bálványozza népe ezt a királyt Vigye el az ördög a királyi;! A munka szobájában fogadott. Mert dol­gozószobának alig lehet nevezni ezt a helyi­séget. Mikor beléptem hozzá, éppen valame­lyik földbirtoka bérlőjének a panaszát hall­gatta meg. Ezt a bérlőt nyomban beengedték a királyhoz, amint jelentkezett. Ez teszi a belga királyt olyan népszerűvé. O mindig ar­ra törekszik, hogy ne legyen király. Ha vala­kit fogad, minden lehetőt megtesz, hogy ép­t ALBEttT beim kúráiké pen olyan mindennapi ember legyen, mint az, akivel szemben áll. És ez sikerül is neki. És ha valaki az Őt megillető etikett szabályai alapján viselkedik a jelenlétében, akkor na­gyon megharagszik. — Bocsásson meg ezért a rendetlenség­ért, — mondotta mosolyogva a király, midőn meghajtottam magamat előtte — hiszen ez az egyetlen szoba, ahol rendetlennek szabad len­nem. Foglaljon helyet — nem baj... hagyja csak azokat a papitokat. Némi aggodalommal néztem a karos­székre, amelyben óriási iratcsomó tornyoso- dott. Valószinüleg fontos állami dokumentu­mok voltak. A kaTOsszék egyszerű redőnyös tetejű íróasztal mellett állott. Az íróasztalon szörnyű rendetlenség. De hát, Albert elsősor­ban ember és csak azután király. Gyakran kiszalad a száján az ilyen kifejezés „Vigye el az ördög a királyt.4* Ezt olyankor mondja, amikor haragszik, mert a koronás főt nézik benne, nem az embert és különböző impo­záns címekkel illetjük. A szép Erzsébet királyné imádja a királyt Elhelyezkedtem a karosszékben. A király ekkoir hirtelen észrevette, hogy öltözete nem étroen a szokásos öltözet, amit a királyok dél­után viselni szoktak. Barna vadászkabát volt rajta és egy fehér fknell nadrág, amelyet bőröv erősített meg a derekán. — Ne haragudjék, hogy ilyen öltözetben fogadom, — mondta a király — de hiszen ön meglepett engem. Ha tudtam volna, hogy jön, elfogadhatóbbá tettem volna a külsőmet Valami olyasfélét mormoltam, hogy én kérek tőle bocsánatot és hogy azért jöttem, mert szeretném tudni, hogy mivel foglalkozik a nap különböző óráiban. — Erre igen könnyű választ adni — mondta Albert király. — Ha csak lehet sem­mivel sem foglalkozom. A király természetesen csak tréfált. Kér­déseimmel lassanként sikerült megtudnom, hogy milyen a belga királyi udvar napi pro­gramja. Igaz, hogy ezt a programot a király gyakran felborítja a szép Erzsébet ^királyné színlelt ielháborodására. A királyné imádja a királyi Nem -ttKsudom, hogy. ez a legboldo­gabb királyi pár Európában, mert hiszen va­lamennyi királyi udvar, amelyet eddig lát­tam, a szeretet és boldogság színhelye volt. A belga királyt és királynét az kapcsolja ösz- sze, ami a háború alatt a királyt katonáihoz fűzte: — a bajtársi szellem. A király és ki­rályné „jó pajtások." Reggeli a királyné hálószobájában Albert király korán kel. Télen-nyáron egyaránt hét órakor kel fel. Ilyenkor bri- cseszt és csizmát húz és lemegy a királyi is­tállóba, kiválasztja kedvenc lovát és gyors galopban elindul egy kis sétalovaglásxa vagy a palota parkjában, vagy magában Brüsszel­ben. Elmondotta nekem, hogy reggel nyolc­kor frissen, felélénkülve tér vissza a palotá­ba. Ekkor felkelti a királynét. Ez gyakran úgy történik, hogy a király maga viszi be a királyné hálószobájába a királyné kávéját a komor na helyett. Ilyenkor valószinüleg intim beszélgetést folytatnak. Megbeszélik a napi programot és a király elmondja feleségének, hogy milyen gondjai vannak. Mert a belga király és ki­rályné együtt uralkodnak és a királyné be van avatva az összes politikai ügyekbe. O a király jobbkeze és legfőbb tanácsadója. A belga királyi pár nem szereti az úgynevezett angol reggelit, mint számos más európai ural­kodó. Megelégszenek a „nemzeti" reggelivel, amely kávéból és kifliiből áfl. A király leg­többször a királyné hálószobájában költi el a reggelit Nyáron azonban gyakran a palota hátsó oldalán levő terraszon reggeliznek, amely a szép kertekre néz. Közveienül reggeli után, a király, a ki­rályné, az otthon tartózkodó gyermekek és az udvar rangidős tisztjei a királyi palota ká­polnájába vonulnak, ahol az udvari káplán tart misét. Ez körülbelül húsz percig tart. Ez­után nagy energiával veti magát munkába a király. Abban a dolgozószobában, ahol engem is fogadott fogadja a minisztereit és azokat a közegeket, akikkel intim viszonyban van. A diplomatákat és a hivatalos jellegű látoga­tókat valamelyik audienciás teremben fogad­ja. Három audienciás terme van a palota első emeletén. Ilyonkss azután Albert minden izé­/proKar7V\A€frai> -htrt<at>

Next

/
Oldalképek
Tartalom