Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-12 / 36. (1663.) szám
n 1998 lefrrnár 12, vasárnap. Májusban a pozsonyi kikötőben bocsátják vizre a százhúsz kilométeres sebességgel rohanó viziautóbuszt Bartosek villamosvasúti igazgató nyilatkozik a P. M. H. munkatársa előtt csodálatos találmányáról — Szemtől-szembe a modern vízisiklóval, amely két óra alatt negyven utast Pozsonyból Budapestre röpit ÍPoBsomy, fetxmár 11. Pozsonyi saerkeezWfeé- gümk jelenti: A világthir szárnyaira vette egy uj feitalálő nea-ét, aü, ha a hírek igaznak bizonyulnak, olyan ért ékkel ajándékozta meg az emberiséget, amely a távolságok áthidalásában, a közlekedésben. ujj korszakot nyit A feltaláló, akinek nevétől pár nap óta visszhangzik az európai sajtó: Bartosek Jaroelav mérnök, a pozsonyi vülaimoe- vösutak igazgatója, aki a világ zajától visszavonulva dolgozott hónapokon át ideája megvalósításán. Pozsonyban mindenki ismerte és becsülte Bartosek Jaroelévot, a villamosvasút igazgatóját mér akkor is, amikor még bire-hamva sem volt találmányának. Végtelenül szerény, udvarias és előzékeny ember Bartosek mérnök, egyike azoknak a cseh főtisztvisel Sknek, akiket az őslakosság is megtanult megbecsülni- Alantas hivatalnokai az igazságos főnököt szeretik benne, aki jóságos embert belátásával mindig és mindenben segítségükre van. Nem ismer sovinizmust, a szó neme* édetoében európai kultúrájú és látkőrii férfi. Hihetetlen, szerénységére vall, hogy Pozsony közönsége nem is a helyi lapokból szerzett tudomást szenzációs találmányáról, hanem Prágából, a Prágai Magyar Hírlap hasábjáról kapta a bírt, amely a feltaláló akarata ellenére látott napvilágot. Pedig Bartosek mérnök , találmánya a technikai civilizáció Htjára mérföldkövet altit, mert a viziautóbusz forradalmasítaná fogja az egész vízi közlekedést. A prágai szabadalmi hivatal bejegyezte Bartosek mérnök szabadalmát s ezzel megnyitotta az utat a feltaláló előtt a találmány értékesítése felé is. Ki az az ember, akinek agyából a korszakalkotó eszme kipattant? Hogy él, hogy dolgozik találmányán Bartosek mérnök ? Ezek a kérdések Izgatják pár nap óta a kedélyeket,;, Az emberek tudni akarnak mindent a hirtelen felibukkant emberről, akit a hétköznapi élet' szürkeségében alig nem nagyon tetszik. Meg is kérdezte tőlem: Hát? ezért dolgoztál annyi éjszakán át? — Mióta dolgozik, igazgató ur, a találmányon? — kérdeztük. — Másfélév óta. A viziautébusz alapgondolata az volt, hogy a viz ellentállását lefelé kell legyőzni, nem pedig előre, amint azt a mostani hajók és motoros csónakok teszik. Az én találmányom elméleti konstrukciója az összes számításokkal már készen van és csak a gyakorlati kivitel van hátra. A kísérleti autóbusz itt a műhelyben készül. Egyelőre öt-hat utas számára csináljuk és az a tervem, hogy még ez év májusában, vagy vagy júniusában megtesszük az első kísérletet. A Téli kikötőtől Dévényig terjedő Dumaszakó- szón fut majd végig először a rizioutóbusz. Hogy a találmány jelentőségéről is szóljak most már egy pár szót, legfontosabbnak azt tartom, hogy amíg a bajók és a motorcsónakok uszóteste bizonyos részével a vízbe merül, addig a viziautébusz a viz felszínén úszik és minél gyorsabb az irama, annál följebb emelkedik. Félóra alatt Pozsonytól Bécsig — Tehát valóságos repülőcsoda lesz az autóbusz, — vetjük közbe. — Igen, igen... de türelem, várja csak meg nyugodtan a bemutatását. A prágai szabadalmi hivatal bejegyzése tulajdonképpen csak az autó ke- rékkonstru'kciőjára vonatkozik, mert hisz ez az egész találmány titka is. A viziautóbusznak épp úgy kerekei vannak, mint a szárazföldinek. Óránkénti 120 km.-es sebességgel képes haladni, de ezt később fokozni is lehet 200, sőt egészen 300 km.-ig. Más kérdés, hogy az autóbusz utasai kibirjék-e ezt a. fantasztikus sebességet. Csak például említem, hogy a vizíaiutóbusszaJ egy félóra alatt Pozsonyból Bécsbe és három-négy óra alatt Pozsonyból Budapestre, vagy Budapestről Belgrádba lehet majd jutni. A prágai lapoknak az a túlzó beállítása, hogy a viziautébusz 30 óra alatt Európából Amerikába jut, egyelőre csak utópisztikus álmodozás, főképpen azért, mert a tengeri viharokat aligha bírná ki. Bartosek igazgató lassankint beleméi egszik a magyarázóéba és hogy szemléltető képet adjon eszméjének megvalósítására, levezet bennünket a műhelybe. A műhely előtt hatalmas vasmedenc© áll. — Ebben próbáljuk majd ki a motort — mondja —■, mielőtt a nyilvánosság elé vimnők. Az utolsó simítások A mÖbeJyantó nyílik és szembetaláljuk magunkat a viziautóbuFj motorjával, amely vaspántok on függ le a mennyezetről. Serénykezü munkások tesznek-vesznek a motor kőiül. , A feltaláló utasításaira az utolsó simításokat végzik a gépen. — A motort benzin hajtja és ötven lóerősnek készül Természetesen, ha iparilag gyártják, akkor egész más külső formát kap. Mi az ilyesmire nem is vagyunk berendezve, — folytatja a magyarázatot az igazgató és átvezet a raktárba, hogy megmutassa a viziau tóbusz vázát Két tengelyen felállítva egy vaemonstrum terpeszkedik a raktár szögletében. Olyan, mint egy irdatlan nagy csontváz. A kerekeket, a motort és a karosszériát maja csak későbben szerelik rá. Megilletődve álltam a jövő boszorkányos gyorsaságú közlekedési eszköze előtt, őszintén szólva azt hittem, valami csodálatos ördöngős szárnyas masinát fogok- látni és helyí’M* °^y jámbor, inkább teherhajóhoz hasonló Elsőrangú keresztény áruház Elismerten legjobb és megbízható beszerzési forrás olcsó cseh áoytollakban 1 kg uj szürke félígfosz- tott 15 és 18 K.S, félíehér pehely 20 és 22 Ké, febéi fosztott pehely 25,30,35 Ké, jobb minőség 40 és 50 K2, finomabb hófehér félpehely 80 és S0 Ki. Kész nagy dunyhák elsőrangú inlettböl, gazdagon töltve, 100,120,160, 190 és 240 KÁ Fejpárnák 28, 36, 45, 58 és 73 Ki utánvét mellett. Meg nem felelőt becserélünk, vagy a pénzt visz- I szafizetjük. Részletes képes árjegyzéket bér- I mentve küldünk. Levelezés német nyelven. Rudolf Blahut Bettfedernhaus | Deschenitz 127 Böhmerwald E vasból és pléhből készült autóbusz vázát találtam. Bartosek igazgató olyan szeretettéi simogatja, kopogtatja a n®l- autóbue* plólitestét, mintha kedvenc verseny- paripája sziigyét veregetné. — Minden pléh és vas ezen — mondja büszkén — és az egész nem nyom többet 1800 kg.-nál. A motorja 400 kiló, a többi súlyt a váz, a karosszéria és a kerekek teszik. Azért ne ijedjem meg ettől a csúnya szörnyetegtől, pár hónap múlva kifestve, kicsinosítva egész másképp fog kinézni. Olcsó les* a viziautóbusa A viziautóbuez mellett négy vaskerék bever. És mind a négy mástipusu. Nem gumiból vannak, mint a szárazföldi autó kerekei, hanem öntött vasból, melybe szabályos távolságokban üregeket vájtak. Egy kerék percenként 1000 fordulatot csinál, — kapjuk a magyarázatot. „Számításom szerint a viziautóbusz az üzleti forgalomban nem lesz drágább, mint a városi autóbusz: 150—170.000 koronáiról nagyon csinos vimf- autót lehet majd kiállítani." Búcsúzéban még egy pár érdekes adatot mond él Bartosek igazgató találmánya értékesítéséről. A szabadalmat egyelőre csak Csehszlovákiában ismerték el és az értékesítéshez szüksége van arra is, hogy egy külföldi állam szabadalmi hivataléban is bejegyeztesse. — De ezek már mind csak részletkérdések — búcsúzik —mert a fő, hogy a kivitel sikerüljön és kudarcot ne vallják. Májusban mutatom be a gépet és remélem, hogy beválthatom a hozzáfüződő várakozásokat. R, J. vettek észre, de mihelyt kimagaslott közülük, még magánéletének intimitásait is kíváncsian lesik. „Nem akarok milliomos lenni" Pénteken délután hivatalában, a villamosvasút ifgazgatói szobájában kerestük fel Bartosek igazgatót, a gyorsiramu vizimotor feltalálóját. A laikus képzelet a feltalálót rendszerint titokzatos műhelyekbe helyezi, amint lombikok, acélvázák között dolgozik. Ebben az ecetben a fantasztikus beállításnak 6emimi alapja sincs. Bartosek igazgató bl- vatalnokember, egész napját az irodában tölti és csak az éjszakáit szenteli találmányának. Amikor mások az igazak álmát alusszák, akkor dolgozik ő és álmatlan éjszakák keserves robotjában építi csavartól-csavarig minden legapróbb szögével a jövő gyorsközlekedési! vízi jármüvét: a negyven személy befogadására is alkalmas vizi- outóbnszt, amely óránkint 120 kilométeres sebességgel röpíti az utasokat... ötven év körüli, barátságos arcú, őszes fejű férfi Bartosek igazgató. A háború előtt évekig Budapesten élt s ha a magyar nyelvet tökéletesen nem is sajátította el de megért mindent és beszélni is tud magyarul Üdvözlöm igazgató urat, a jövendőbeli milliomost! — e szavakkal léptem az igazgatói irodába, hogy nyilatkozatra kérjem a viziautóbusz fölitalálóiját és saját szavaival mutassam be a P, M. H. olvasótáborának. A megszólításra Bartosek igazgató arcán mosoly derül: — Nem leszek én, kérem, milliomos és nem is akarok mást, mint becsületesen élni és becsületben meghalni. Tudom, mi járatban van. Persze, az újságok kiváncsiak. Mondhatom, elsiették a dolgot. Hiszen még nem befejezett és nem érett az egész a nyilvánosságra. Korai volt a hír és csak én látom kárát, mert azóta nincs nyugtom. Ajánlatok záporában Az igazgató hatalmas ievétpaksamétdt vesz dó: — Ez a mai poétám. Naponta tiz-husz levél- Mindenki a találmányom felől érdeklődik. A szaklapok cikkeket kérnek tőlem. A képesujságok (fényképeket követelnek. Hogy egyebet ne mondjak, már jelentkezett is Amerikában egy konzorcium, amely fényes ajánlatot tett nekem találmányom értékesítés éré. És miért ez a nagy lárma? Én, kérem, nem is vagyok föltaláló... Egész egyszerű lakatosmunkát végeztem a műhelyünkben. Bevallom, nehéz volt a munka, hiszen éjszaka kellett dolgoznom, mert nappali óráimat lefoglalja a hóvwtaL Mondtam a feleségemnek: ha nagyon sok pénzt hoz a találmány, kedvünkre áldozhatunk jótékonysági célokra. Persze* en m asszonynfépnek AUDIENCIÁN A BELGA KIRÁLYNÁL „Jöjjön el újra, akkorra majd kitakarittatom a szobámat és tiszta inget veszek fel” Ha megkérdeznék tőlem, hogy melyik európai uralkodó a legnépszerűbb az alattvalói körében, nem tudnék pontos választ adni. Mindenesetre alig tudnék ellenállni annak a kisértésnek, hogy Albert belga királynak adjam a pálmát. Hiszen tudom, hogy Albert király milyen népszerű kis országában. Tudtam ezt. még mielőtt személyesen is megismerkedtem volna vele. Mikor azonban Mali- nesi érsek jóvoltából audiencián jelenhettem meg őfelsége előtt, rögtön megértettem, hogy miért bálványozza népe ezt a királyt Vigye el az ördög a királyi;! A munka szobájában fogadott. Mert dolgozószobának alig lehet nevezni ezt a helyiséget. Mikor beléptem hozzá, éppen valamelyik földbirtoka bérlőjének a panaszát hallgatta meg. Ezt a bérlőt nyomban beengedték a királyhoz, amint jelentkezett. Ez teszi a belga királyt olyan népszerűvé. O mindig arra törekszik, hogy ne legyen király. Ha valakit fogad, minden lehetőt megtesz, hogy épt ALBEttT beim kúráiké pen olyan mindennapi ember legyen, mint az, akivel szemben áll. És ez sikerül is neki. És ha valaki az Őt megillető etikett szabályai alapján viselkedik a jelenlétében, akkor nagyon megharagszik. — Bocsásson meg ezért a rendetlenségért, — mondotta mosolyogva a király, midőn meghajtottam magamat előtte — hiszen ez az egyetlen szoba, ahol rendetlennek szabad lennem. Foglaljon helyet — nem baj... hagyja csak azokat a papitokat. Némi aggodalommal néztem a karosszékre, amelyben óriási iratcsomó tornyoso- dott. Valószinüleg fontos állami dokumentumok voltak. A kaTOsszék egyszerű redőnyös tetejű íróasztal mellett állott. Az íróasztalon szörnyű rendetlenség. De hát, Albert elsősorban ember és csak azután király. Gyakran kiszalad a száján az ilyen kifejezés „Vigye el az ördög a királyt.4* Ezt olyankor mondja, amikor haragszik, mert a koronás főt nézik benne, nem az embert és különböző impozáns címekkel illetjük. A szép Erzsébet királyné imádja a királyt Elhelyezkedtem a karosszékben. A király ekkoir hirtelen észrevette, hogy öltözete nem étroen a szokásos öltözet, amit a királyok délután viselni szoktak. Barna vadászkabát volt rajta és egy fehér fknell nadrág, amelyet bőröv erősített meg a derekán. — Ne haragudjék, hogy ilyen öltözetben fogadom, — mondta a király — de hiszen ön meglepett engem. Ha tudtam volna, hogy jön, elfogadhatóbbá tettem volna a külsőmet Valami olyasfélét mormoltam, hogy én kérek tőle bocsánatot és hogy azért jöttem, mert szeretném tudni, hogy mivel foglalkozik a nap különböző óráiban. — Erre igen könnyű választ adni — mondta Albert király. — Ha csak lehet semmivel sem foglalkozom. A király természetesen csak tréfált. Kérdéseimmel lassanként sikerült megtudnom, hogy milyen a belga királyi udvar napi programja. Igaz, hogy ezt a programot a király gyakran felborítja a szép Erzsébet ^királyné színlelt ielháborodására. A királyné imádja a királyi Nem -ttKsudom, hogy. ez a legboldogabb királyi pár Európában, mert hiszen valamennyi királyi udvar, amelyet eddig láttam, a szeretet és boldogság színhelye volt. A belga királyt és királynét az kapcsolja ösz- sze, ami a háború alatt a királyt katonáihoz fűzte: — a bajtársi szellem. A király és királyné „jó pajtások." Reggeli a királyné hálószobájában Albert király korán kel. Télen-nyáron egyaránt hét órakor kel fel. Ilyenkor bri- cseszt és csizmát húz és lemegy a királyi istállóba, kiválasztja kedvenc lovát és gyors galopban elindul egy kis sétalovaglásxa vagy a palota parkjában, vagy magában Brüsszelben. Elmondotta nekem, hogy reggel nyolckor frissen, felélénkülve tér vissza a palotába. Ekkor felkelti a királynét. Ez gyakran úgy történik, hogy a király maga viszi be a királyné hálószobájába a királyné kávéját a komor na helyett. Ilyenkor valószinüleg intim beszélgetést folytatnak. Megbeszélik a napi programot és a király elmondja feleségének, hogy milyen gondjai vannak. Mert a belga király és királyné együtt uralkodnak és a királyné be van avatva az összes politikai ügyekbe. O a király jobbkeze és legfőbb tanácsadója. A belga királyi pár nem szereti az úgynevezett angol reggelit, mint számos más európai uralkodó. Megelégszenek a „nemzeti" reggelivel, amely kávéból és kifliiből áfl. A király legtöbbször a királyné hálószobájában költi el a reggelit Nyáron azonban gyakran a palota hátsó oldalán levő terraszon reggeliznek, amely a szép kertekre néz. Közveienül reggeli után, a király, a királyné, az otthon tartózkodó gyermekek és az udvar rangidős tisztjei a királyi palota kápolnájába vonulnak, ahol az udvari káplán tart misét. Ez körülbelül húsz percig tart. Ezután nagy energiával veti magát munkába a király. Abban a dolgozószobában, ahol engem is fogadott fogadja a minisztereit és azokat a közegeket, akikkel intim viszonyban van. A diplomatákat és a hivatalos jellegű látogatókat valamelyik audienciás teremben fogadja. Három audienciás terme van a palota első emeletén. Ilyonkss azután Albert minden izé/proKar7V\A€frai> -htrt<at>