Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-12 / 36. (1663.) szám

T2 •EHJSGM'iVy&iíAR'HIRIűSE ben király. Egyenes, udvarias, mindenkinek a viszonyairól pontosan tájékozva van, ami nagyon boldoggá teszi látogatóit A császár kardja a brüsszeli utcán Á király végtelen udvariasságára jellem­ző az a kis eset amely még a háború előtt történt, amidőn a német császár Brüsszelben járt Együtt kocsiztak ki és mikor kiszálltak a kocsiból a német császár megcsúszott s kardja és sisakja a földre esett. Számos lo­vász és szolga rohant oda, hogy felvegyék a sisakot és a kardot Albert azonban leintette őket és maga emelte fel a leejtett tárgyakat, majd visszaadta a császárnak. Erre az udva­riasságra a német császár csak egy rövid kö­sz önöm-mel válaszolt, mert hallatlanul felhá­borította, hogy olyan nagy csorba esett a méltóságán, hogy megcsúszott a kiszállás­nál A tapintatos német trónörökös Egy más alkalommal a német trónörökös Járt Albert király udvaránál. Az asztalnál a trónörökös elég tapintatlanul megjegyezte: — Kissé fragális itt a koszt. Majd jöjjön e! Németországba, ha én fogok uralkodni. Majd meglátja, hogy fogok én ott uralkodni. Albert király elmosolyodott erre az ud­variatlanságra és így felelt: — Belgium fragális nemzet Szegények vagyunk, de van bennünk meleg szív és őszinteség. Nagyon boldog leszek, ha meghív bennünket a királynéval együtt Potsdamba s bizonyos, hogy méltányolni fogom vendég­szeretetét Motorbicikli A délelőttöt munkában tölti el Albert ki­rály. A villásreggelit gyakran osztja meg a belga nemesség és köztisztviselői kar számos tagjával, mert a belga királyi pár igyekszik lehetőleg lerombolni az etikett merev falát, amely őt az alattvalóitól elválasztja. Persze, azért ügyelnek a szükséges méltóságra. Délután a király gyakran autózni megy. Nagyon szeret autót vezetni Motorbiciklije is van és gyakran látni a királyt, amint hangos puffogással robog végig Brüsszel utcáin mo- torbiciklin. Aperitif és demokrácia A belga királyi pár nem uzsonnázik dél­után, csak aperitifet iszik félhétkor. Ezután lepihennek, majd átöltöznek az ebédhez. Ebéd­re ismét igen gyakran hívnak sok vendéget. Gyakran vannak itt olyanok, akik egészen tá­vol állnak az udvartól. Ebédnél nincs semmi formalitás, mert ez a demokratikus uralkodó- pár azt akarja, hogy vendégei minél otthono­sabbnak érezzék magukat és ne feszélyezze őket a környezet Ebéd után bevonulnak va­lamelyik szalonba, ahol zenét hallgatnak fe­ketekávé mellett, A király és a királyné ide- oda sétálnak a vendégek csoportjaiban, ke­délyesen beszélgetnek velük és valóban el­érik azt, hogy mindenki otthonosan érezze magát. Senki sem hagyja el a királyi palotát anélkül hogy ne imádnák egy kicsit jobban a királyi párt, mint amikor bementek a pa­lotába. — Most tehát ismeri a múltamat és jele­nemet és szivem legbensöbb titkait — mondta nevetve Albert király, midőn befejeztem ke­resztkérdéseimet. — Semmit sem titkoltam el maga előtt. Egy tikár lépett a szobába nagy akta- Gsomóval a hóna alatt. Felálltam. Meghajtot­tam magamat és távozni akartam, midőn a király odalépett hozzám és megrázta a ke­zemet: —* Jöjjön el ujra, ~ mondta mosolyog­va — akkorra majd kitakarít tatom a szobá­mat és tiszta inget veszek fel Csodálatai a szivemben távoztam ettől a szeretetreméltó királytól és úgy éreztem, hogy a kis Belgium rendkívül boldog lehet, hogy ilyen uralkodója van, Gröner bárónő. A símet Is anáol széaexpor- törült eívSttműkStféslitek kérdése az anaol alsőltáz vitájában London, február 11. Az alsóház tegnap nagy érdeklődés mellett folytatta a trón- beszéd vitáját. A Labour Party indítványára Bootbi államtitkár reflektált és kijelentette, hogy a német vasipari ée szénkarbelltől meg­bízatása van, hogy ajánlatot tegyen az angol szénexportőröknek a világ szénpiacának együttes ellenőrzésére, amely az amerikai piac kivételével az összes többi piacokra ki­terjedne. Milyen idő várható? A kontinensre északnyugat felél viharos időjárás vonult Prágában a szél ereje óránként 90 km.-t tett ki, sót a gbeli repülőtéren 109 km-es sebes­séget mértek. — Nagyobb viharokat Csehország­tól jelentettek. — Idéprognóiis: Változékony, .ifit,.upMtk, «M Három nagyszombati fiatalember rejtélyes mérgezési tünetek kozott orjöngeni kezdett Véletlen szerencsétlenség vagy öngyilkosság? — A magukhoz- téritett fiatalemberek ellentmondó vallomásai Nagyszombat, február 11. (TudósHónk tolefönjeiéníáse.) Rejtélyes mérgezési eset történt tegnap az esti órákban a nagyszombati Gabona-utcában. A nagyszombati Bat‘a-fiók három fiatal alkalmazottját Hrusovsaky Ágos­tot, Balló Józsefet és Dobos Lajost este ki­lenc óra tájban közösen lakott szobájukban a házbeliek görcsökbe^ fetrongve, feldúlt lelki­állapotban találták, a házbeliek ijedt kórde- zősködéseire a három fiatalember zavaros vá­laszokat adott, majd amikor a görcsök egyre hevesebbek let­tek, valósággal örjöngeni kezdtek. A háziak erre fekete kávét hoztak be a szobá­ba és a fórra lével itatták őket, mert a fiatal­emberek azt mondották? hogy gyomorbaj elle­ni orvosságot ittak. A feketekávé azonban még fokozta a szerencsétlenek őrült fájdal­mait, úgyhogy kis idő múlva mindhárman eszméletlenül rogytak össze. A háziak erre örvöst hivattak, aki a nagyszombati mentők­kel beszállttátta a három eszméletlen fiatal­embert a megyei kórházba. Itt gyömoirmosást alkalmaztak rajtuk és ápqáás alá vették őket, de csak kettőt tudtak eddig eszméletre térí­teni, Hrusovszky Ágostot és Balló Józsefet, míg a harmadik, Dobos Lajos még mindig ön­kívületi állapotban fekszik kórházi ágyán. A rendőrség rögtön a mérgezés felfedezé­se után megindította a vizsgálatot, mely meg­lepő, kusza adatokat hozott felszínre. Megál­lapítást nyeri hogy a fiatalemberek egyike gyomorbajban szenvedett és állandóan gyo- morcsöppeket vett be. Tegnap este ismét elő­vették fájdalmai és mikor azokat a csepebkel akarta csillapítani észrevette, hogy az orvos- ságos üveg üres. Ekkor ti Balta cég ottani vezetőiéhez fordult, aki neki egy üvegcsében folyadékot adott. A fiatalember ivott a folyadékból, sőt eddig ismeretlen okokból kifolyólag két társa is ivott belőle, úgy hogy az üveg al­ján alig maradt néhány csepp. A görcsös fájdalmak kevéssel az üveg kiürí­tése után mindhármuknál jelentkeztek és hangos kiáltásaikra csakhamar a házbeliek is figyelmesek lettek. Semmive sem indokolt, hogy a gyomor­bajos fiatalember gyógyszeréből miért ivott két társa is s. így fönnáll az a valószínűség, hogy a három barát közös öngyilkosságot kí­sérelt meg. Ezt a feltevést megerősíti az a kö­rülmény is, hogy a nyomozás adatai ezerint a fiatalemberek este leveleket írtak, eze­ket a leveleket azonban mostonMg nem sikerült elökeriteni. '\ A rendőrség rögtön a két fiatalember eszmé­letre térése után., kihallgatta őket, hogy tiszta képet nyerjen a felette rejtélyes esetről. Azonban vallomásuk csak még inkább össze- bonyolitotta a különös ügyet, mert kihallgatásuk alkalmával teljesen étté- rően, sőt ellentmondóan vallottak. Vallomásuk csak annyiban egyezett, hogy a bevett gyógyszert A Ipa sóeborszesanek mond­ták. Ezzel szemben az orvosok megállapítot­ták, hogy az üvegcse fenekén maradt folya­dék ismeretlen tartalmú méreg, amelyben ópium nyomai is fölleihetök. Ilyenformán a rendőrség esupán az esetben fogja tudni ki­bogozni a titokzatos mérgezési eset összeku­szált szálait, ha a harmadik fiatalember is magához tér és vallomásával megerősíti társai egyikének, vagy másikának szavait. A kórházi orvosok véleménye szerint mindhárom fiatalembert meg fogják mente­ni az életnek. A Bat'a-cég üzletvezetőjét, aki a folyadékot — vallomásuk szerint — a fia­talembereknek adta, ma délután hallgatják ki a hatóságok. A gyermekgyilkos negyedi asszony a nyitrai esküdtszék előtt Megölte gyermekét és férjét is el akarta tenni láb alól — A bűnös asszony töredelmes vallomása Nyifcra, február 11. (Saját tudósítónk je­lentése.) Elvetemült asszony állt ma délelőtt az esküdtbirőság elé, hogy feleljen a legször- nyübb bűnért, amivel egy anyát vádolni le­het, gyermeke meggyilkolásáért. Kocsis Jó­zsef né negyedi asszonyt azzal vádolja az ál­la mügy ész, hogy meggyilkolta héthónapos gyermekét és gyilkosságot kísérelt meg férje ellen, hogy megkaparintsa birtokát és összeköltöz- hessék szeretőjével. A vádirat szerint múlt év szeptemberében a Zobor hegy egyik lakatlan házának padlásán renováló munkások egy gyermekhullát talál­tak, melynek nyakán borzalmas seb tátongott. A gyilkost Kocsis Józseíné személyében csak­hamar elfogták s amikor felmutatták előtte kis gyermeke véres ruháit, megtört és beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy a gyilkosságot szeretője, gyermeke tulaj­donképpeni apja, Búza György negyedi legény felbujtására hajtotta végre. Amikor Búzától gyermeke tartásdiját követel­te, az egy élesrefent bicskát nyújtott át neki s azt mondta: „Tedd el a porontyot lálb alól akkor nem lesznek gondjaid/* Hallgatott a ta­nácsra, magával vitte a gyereket és a nyitrai Zoborhegyen megölte. Beismerte as asszony azt is, hogy szeretője rábeszélésére férjét is meg akar­ta gyilkolni­Egyszer ebéd után Ingkövet kevert a szódavíz­be és átnyújtotta férjének. Kocsis gyanútlanul emelte szájához a poharat, de amikor az első kortyot lenyelte és a lúg Összeégette torkát, észrevette a gyilkos szándékot a eldobta a po­harat. Az asszony vallomása alapján kedve­sét, Búza Györgyöt is letartóztatták, de a fia­talember vallomása és a nyomozás egyéb adatai amellett bizonyítottak, hogy Búza is az asszony bosszújának esett ál­dozatul é« semmi része sincs a borzalmas bűntényekben. Szabadlábra helyezték és az ügyész vádat sem emelt ellene. Aa mai főtárgyai ásón a vádlott asszony új­ból töredelmes beismerő vallomást tett, rész­letesen elmondta házasságának történetét, a gyermek születésének körülményeit és az­után a zoborhegyi gyilkosságot: A bicskával torkonszurta gyermekét, kicsavarta fejét és feldobta egy alacsony ház padlására. Lapzártakor a tárgyalás folyik. Chamberlain nem tekinti meg a háborús Caveü Hímet, mert a hőstettek nem arra hogy újabb háborúra uszítsanak Prága, február Tí. Niír se Gavelí a világháborúban játszott nagy szerepet. Az angolok Jeanne d‘Arc-kal hasonlították össze, olyannyira az angol nép hősnőjének tekintették. Ez a bátor asszony Anglia szolgálatába állott a háború alatt, ami­kor más eszközökkel küzdöttek. mint Teanne d‘Arc idején és mert használni akart hazájá­nak, kémszolgálatot teljesített. Mikor a német csapatok Belgiumiba bevonultak, a bátor an­gol asszonyt elfogták és statáriálisan agyon­lőtték. Az angol nép történelmének annálesei­be irta bele Nurse Cavell nevét. Rövid -idővel ezelőtt készült e! Wilcox rendező Oavell-filmje. A rendező, aki félt attól, hogy Németországban ez a film nagy elkeseredést fog okozni, annak ellenére, hogy a londoni német követség óvást emelt a film előadása ellen, a bemutatóra meghivta Chamberlain an­gol külügyminisztert. Chamberlain tegnap magántitkára utján a kő­vetkező tartalmú levelet intézte a filmrende­zőhöz: „Sir Austen Chamberlain úgy látta, Iiogy a meghívást el kell utasítania. Nurse Cavell története rendkívül nemes és emlékét nem csak az angol nép, hanem az összes ország ama emberei js szeretettel őrzik, akik tudják, hogy a nehéz órában elvégzett kötelesség a1 legcsodálatraméltóbb dolog. Lehetséges, hogy. ilyen történetet a film megörökíthet anélkül, hogy a történet szépségéből vesztene és anél­kül, hogy ellentétekre adna okot, de csak ak­kor, ha áz idő a történetet történelemmé vál­toztatta át Sir Austen Chamberlain azon a véleményen van. hogy számára ezek az ese­mények szebbek, mint emlékezet és hogy a film ezt az emlékezetet nem múlhatja felül Semmi körülmények között nem fektet súlyt arra, hogy a filmet megtekintse, A külügy­miniszter azonban hozzátenni óhajtja, ha lap­jában az előadásról azt fogja olvasni, hogy korrekt volt, annál kevésbé lenne hajlandó az előadást megtekinteni A film nem autoritás Olyan történetek számára, amelyek reprodukálása ellenté­teket fejleszthetne ki olyan asszony sír­ja fölött, aki a világtörténelem hősnőihez tartozik. Nurse Cavélí sosem számított dicsőségre és a világ dicséretére. Lehet-e kételkedni abban, milyen érzésekkel fogadta volna azt, hogy példaadó halálát, amely áldozat volt egy nép számára, ily módon kihasználják? Vannak olyan hőstettek, amelyek az an­gol nép kötelességérzetét rögzítik meg és még sem idéznek elő niás országokban keserű érzéseket, hanem a világ összes férftai meghajolnak a bátorság eme tettei előtt Azon film azonban, melynek' előadásához Sir Austen Chamberlaint meghívták, nem ilyen karakterű. Ezért úgy látja, hogy nyíltan ki kell jelentenie, hogy a film előadásával szem­ben a legnagyobb ellenszenvet érzi" A Daily News a levélhez azt a kommen­tárt fűzi hogy ez a levél egy nagyszivű úri­ember érzéseit és gondolatait tolmácsolja. Wiloox rendező Chamberlain levelére azzal válaszolt, hogy az angol nép ítéletére apellál ős a nép a filmet mégis meg fogja tekinteni. London, tehruár 11. A Daily Ghronide vezércikkében azt Írja, hogy a Cavell-film előadása újra csak arra Irányult, hogy a há­borús gyűlöletet magasabbra szdtsa. Nincs a világon tisztességes ember, aki ennek nem szegülne ellen. — Lady Oxford a Timeshez levelet intézett, amelyben az óvásemeléshez csatlakozik. i— öt korona egy menzaebéd áru: vendé­gelj meg havonta egysaer egy nyomorgó ma­1928 február I*, vaeiraajL

Next

/
Oldalképek
Tartalom