Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-28 / 49. (1676.) szám

2 'TWEv Érelmeszesedés-neurasthénía csont, bőr. mirigybajoknál, golyvánál, hüdé- seknél, izzadmányoknál. vérszegény, görvély és angolkóros gyermekeknél a Cslsl J6d Br4m Gyögyvli ésJödfür- dős6 Otthoni Ivó és rürdőkuráJa kiváló gyógyhatású. Részletes és ingyen fel­világosítást nyújt a Fürdőigazgatóság Csizfürdő- Cizkupele. Kapható gyógytárakban, drogériák­ban, ásványvizkereskedésekben. lóik leszerelése van soron. Bebizonyított tény, hogy a kisantant a népszövetség betűinek és szellemének ellenére tul- erős hadsereget tart zászló alatt. Igaz­ságtalan és veszélyes dolog lenne, ha Európát két táborba osztanák, a lefegy­verzőitek és az erősen felszereltek tá­borába. A kisantantnak arról is illenék megemlékeznie, hogy a három tagállam exisztenoiáját kizárólag Olaszország győzelmének köszönheti. A párisi sajtó pedig ne feledkezzék meg a Tóul ónból a délszláv kikötőkbe irányuló rendszeres és állandó fegyverszállításokról. Abesszíniában és Lybiában igen gyakran francia gyáraktól szállított fegyverekkel kel­lett szembeszállniok. Az Impero hosszú cikkben fejtegeti, hogy Benes beugratta Seipelt egy fascistaellenes támadásba és Cseng Lo-t is előkészítette ar­ra, hogy Bethlennél interveniáljon. Az olasz sajtóban általában a szentgott­hárdi affért egybekapcsolják az osztrák- olasz konfliktussal és valószínűnek tart­ják, hogy a népszövetségi tanácsban he­ves támadások fognak elhangzani Olasz­ország és Magyarország ellen. Olaszország azonban továbbra is nyugodtan halad előre a maga utján. Az angol sajtó Mussolini mailét! London, február 27. Az angol diplomáciai körök és sajtó élénken foglalkoznak az olasz­osztrák konfliktussal és elrémülve veszik észre, hogy alig múlik el egy hét anélkül, hogy Kö- zépeurópában valami uj konfliktus fel ne ütné a fejét. Ezért általában aggodalommal tekintenek a jövő kilátásai elé. Az angol sajtó nagyjában Mussolini mellett foglal állást, így a Daily Telegraph megjegyzi, hogy Olaszország sem­miféle kisebbségvédő szerződést nem kötött és így nemzetközileg nem kötelezte magát •arra, mint a többi kisebbségekkel rendelke­ző állam, hogy kisebbségeit különös.védelem­be vegye s éppen ezért á népszövetségnek nem áll jogában az olasz kormánynál interveniálni. Az angol lapok szerint az incidensnek az a célja, hogy éket verjen Ausztria és Olaszor­szág között, másrészt a szentgotthárdi eset felfújásával Olasz­ország és Magyarország kölcsönös barát­ságát akarják megnehezíteni. ha Auriti bécsi követ felvilágosítása nem elégíti ki Mussolinit, akkor Olaszország és Ausztria között megszakadnak a dip­lomáciai kapcsolatok. A politikai körök követelik a helyzet tisztázá­sát és Olaszország nemecak felvilágosítást kér, hanem ragaszkodik ahhoz is, hogy Seipel tel­jes elégtételt nyújtson. Az olasz kamarában ma meginterpellál- ják Mussolinit és kérdést intéznek hozzá, vájjon nem tekinti-e a fascista kormány Seipel beszédét az olasz ügyekbe való jogtalan be­avatkozásnak és megkérdezik, hogy mit szán­dékozik tenni a kormány, ha a beavatkozást jogtalannak találja. Mussolini még a kamara ülése előtt fo­gadja Auriti követet. Ez a kihallgatás döntő jelentőségű lesz nemcsak az olasz- osztrák viszony közvetlen kialakulása szempontjából, ham nn európai viszony­latban is. Seipel kitart állásfoglalásán Bées, február 27. Stradffer Z. dr. tiroli nemzeti tanácsos közlése szerint a tiroli kép­viselők számos üdvözlő sürgönyt kapnak nemcsak Ausztriából és Németországból, ha­nem Angliából, Amerikából és a skandináv államokból is. Ezekben a táviratokban arra buzdítják a tiroli képviselőket, hogy rendü­letlenül folytassák küzdelmüket az emberi jogok elismertetéséért. Világos tehát, hogy Ausztria ebben a szent ügyben nem áll egy­magában. Straffer közléséhez hozzáfűzi, hogy. nem hisz a diplomáciai konfliktus lehetősé­gében. Jól beavatott bécsi politikai körökből közük, hogy az osztrák kormány egyelőre semmiféle lépést nem szándékszik kezdeményezni. Általában azt is feltételezik, hogy Seipel kancellár semmiféle nyilatkozatot nem tesz, mert azon az állásponton van, hogy a nemzeti tanács ülésén elhangzott sza­vaihoz semmi ohzzáadnivalója nincs, de azokból el sem vesz semmit. Paris, február 27. Francia lapok sze­rint Stresemann dr. német külügyminiszter táviratilag Cap Martinba hivatta Hoesch pá­risi és Neurafh római német nagykövetet, akik már meg is érkeztek. Politikai körök a meghívást az osztrák—olasz konfliktus ügyé­vel hozzák kapcsolatba. Budapest, február 27. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az Uj Nemze­dék ma-délutáni száma az osztrák—olasz kon­fliktussal foglalkozva valószínűnek • tartja azt a felfogást, hogy a viszályt. Benes és Briand robbantották ki, hogy a világ figyelmét elte­reljék a revizionista mozgalomról. Ixgsalrss^s várakozás az olasz parlasnenftföen Milánó, február 27 A politikai és par­lamenti körök feszült érdeklődésére jellem­ző, hogy a kamara ma délutáni négyórai ülésének megnyitására Rómába sokkal több képviselő és szenátor gyűlt össze, mint ren­A döntő kihallgatás Róma, február 27. Politikai körökben ál­talános az a felfogás, hogy 1928 február ;iS, kedd. desen szokott. A Monté Cüttorio oflyosói rendkívül népesek és mindenki izgatottan tárgyalja az olasz—osztrák konfliktus fejle­ményeit. A déltiroli kérdésre vonatkozó in­terpellációt az ülés végére tűzték ki és még lapzártakor nem lehet tudni, vájjon Musso­lini azonnal megadja-e válaszát, vagy pedig más napot tűz ki a feleletadásra. A keresztényszocialista párt sikere a trencséni községi választáson Próbálj* ki minél előbb az uj végerősítő lámpát RE 134 Öröme fog benne telni! IILIPUNKBN A ker.-szoc. párt két mandátumot nyert, a HSinkapárt két mot vesztett — Hetvenkét ker.-szoc. szavazat Turócszenfmárton&an Prága, február 27. Vasárnap több he­lyen volt községi választás, igy Szlovenszkón Trencsénben, l\iróoszen Lmártónban, a Mor­ván túl Nymburgban, Ceská Trebován, No- vá Pákában, Orlovban. A tegnapi választás az országos keresz- tónyszocialista pártnak újabb győzelme­ket hozott úgy Trencsénben, mint Tu- rócszentmáríonban. Mind a két hely tu­lajdonképp szűz terület volt a párt ré­szére: az eddigi községi választásokon a párt egyik helyen sem jelölt. Tren- esónben 281 szavazó két mandátumot biztosított a párt részére, Turócszent- máríonban pedig 72-en szavaztak a ke- resztényszocialisía listára s itt is néhány szavazat hiján majdnem mandátumot szerzett a párt. A két siker különös figyelmet érdemel. Trencsénben csak a legutóbbi időben ala­kult meg a helyi pártszervezet. A t-nróc- 'öziénitimártoni eset azért is értékes, mert .ott a választók maguk kezdeménye zté'k az utolsó órában a ke re sz té n yszoc ialis fca párt- szervezet megalakítását. Világosan látható továbbá az is, hogy a kcresztényszocialista párt terjeszke­dése tisztán a Hlinka-párt rovására történt. Trencsénben a sriovák néppárt két mandátumot vesztett; éppen annyit, amennyit a keresztény-szocialista párt nyert. Mindez annak az általános politi­kai hangulatváltozásnak a jele, mely a legutolsó időben a szlovák választók mentalitásában egyre inkább érvényre jut. A választásokról alábbi részletes jelen­téseink számolnak be: Trencsén: Szlovák néppárt: 1219 szava­zat, 10 mandátum; cseh néppárt 238 sz., 2 m,; nemzeti munkapárt 169 sz., 1 m.; csehszlovák szociáldemokrata párt 257 sz., 2 m.; csehszlovák nemzeti szocialisták 140 szavazat, 1 m.; nemzeti demokraták 92 sz., 1 mandátum; országos keresztény szocialista párt 28 szavazat, 2 mandátum; iparospárt.. 182 sz., 1 m.; . agráriusok. 266 sz., 2 im..; zsidó gazdasági párt 339 sz., 3 m.; cio­nisták 480 sz., 4 ni.; kommunisták 846 sz-., 7 mandátum. Az eddigi -városi képviselőtestü­letben a pártok erőviszonya a következő volt: szlovák néppárt 12 mandátum; szociál­demokraták '2; nemzeti munkapárt 1; nem­zeti szocialisták 2; nemzeti demokraták és agráriusok 4, iparospárt 2; zsidópártok 6 és kommunisták 8 mandátum. Turócszentmáríon: Csehszlovák szociál­demokrata párt: 1075 szavazat, 13 rnandá- tud (1925-ben 10 m.); szlovák néppárt 304 sz., 3 m. (4); kommunista párt 414 sz., 5 m. (7); zsidó párt 199 sz., 3 m. (2); iparospárt 233 sz., 3 m.; Steiner-csoport 104 sz., 1 m.; nemzeti munkapárt 118 sz., 2 m. (2); agrá­rius párt 146 sz., 2 m.; háztulajdonosok 152 szavazat. 2 m. (3); nemzeti demokrata párt 73 sz.; lakók 1.2 sz.; szlovák nemzeti párt 194 sz,, 2 in.; . * országos keresztényszocialista párt 72 szavazat; ­.-nemzeti szocialisták 4l sz. Nimburgban a szociáldemokraták két, a nemzeti demokraták egy mandátummal erősödnek, a cseh nemzeti szocialisták, meg­tartották Ugyan szavazataikat, de kiét man­dátumot veszítenék; Stribrné pártja először kandidált és két mandátumot kap, a. kom­munisták 2, az iparospártiak 1 mandátum­mal gyengültek. .. - ­y yCesfcá ‘ Trebován nagyobb erőeltolódás történt. ,A nemzeti szocialisták egy, a szo­ciáldemokraták három és a nemzeti demo­kraták egy mandátummal erősödtek,, a kom­munisták két, az iparospártiak egy mandá­tummal gyöngültek. Nová Pákán az eredmény a következő: Nemzeti demokraták: 6 mandátum (5); nem­zeti szocialisták 7 (4); iparospártiak 8 (9); lidákok 5 (6); agráriusok 2 (2); szociálde­mokraták 3 (2); kommunisták 6 (7). vugy ClZ u. * • ; • • • ; A '/ > v * 9 * 6 REGENV- irU: A\aRA5 iOANPOR (52) A gallérommal nem vagyok megeléged­ve. A . sefyemnyakkendő kicsúszik a gallér­ból és látni a gombot. Gyakran oda kel nyúlni és megigazítani. A borbély tükrében az volt a benyomá­som, hogy holnap igazolni' keü magamat, ha előadást akarok tartani. Hogy én vagyok. Mikor elkészültünk, Vencel meghajolt, meglobogtatta a törülközőt és udvariasan mondta: — Hernyóból‘pillangó. — Tessék? — kérdeztem. — ügy értem — mondta udvariasan —, hogy harmincöt évet sem adok a tanár ur­nák. Mit, harmincöt. Harminchárom. Túloz, mint minden borbély. De valami igaza van. Csak ez a két ránc, ez uj. A szá­jam egészen vékony igy bajusz nélkül. — Vértélén, mi? — kérdeztem Vencelt — ó, kérem — mondta. — Azzal még lehet házasodni. — A hernyó — mondtam —, a® helyes. De pillangó? Idenézzen. Mutattam a két ráncot néki. — Ez öt év előtt még nem volt — mondtam neki. — És ez se. A halántékomat mutattam. Vencel vál­lat vont és körülnézett. Aztán felém hajolt és bizalmasan suttogta: — Sok mindenen lehet segíteni. Masz- százs. Csak egy kis kézügyesség. S ősz haja csak annak van ma, aki tűri. Ha a proíesz- e&or ur reáan hallgatna. Egy széles és sokaltjelentő. mozdulattal elhallgatott. Megdöbbenve néztem reá. Meg- t élbolyod ott? Ez a borbély képes reá és ken­dőzni fog. Ezt meg is mondtam neki. Irásközfben is állandóan emelgetem a kezem és meg-uiegórimteim az arcomat. Jól borotvál, azt meg kell adni neki. Az arcom teljesen sima. Nem tudok elaludni. Junius 2. — Kellemetlen nap. Mindenki külön gratulál és megjegyzéseket tesz. Az egyik azt ajánlja, hogy növesszem meg leg­alább a bajuszt. Az igazgató, a maga módija szerint, sokáig elképedve bámult és hümimö- gött. ő volt az egyetlen, aki nem gratulált. A többiek csipkelődtek. Ostobák és rossz- indulaítuak az emberek. Az uj ruhámat is megvizsgálták. A ka­lapomat is. Minden feltűnik, minden ese­mény ezeknek. Mészárosnak a nyakkendőm is feltűnt, ügy nézett reám, mint egy kísér­letre. — Csak vigyázz — mondta aztán rövi­den és femyegetőleg emelte fel az ujját. — Mire? — Csák vigyázz — mondta titokzatosan. Mi akar ez lenni? Mire vigyázzak? Azt hiszem, Mészárosnak több oka van vigyázni, mint nekem. De amitől legjobban féltem, az az osztály volt. Az osztályon túl kellett esni. Most már megtörtént. Kétségtelen az, hogy 'egyesiek tátott szájjal bámu$ak, mint egy panoptikumot. Mintha időközben négy fülem nőtt volna. Soha még ilyen csendes órám nem volt. A nagy csend teszi-e, vagy csak elképzelés, de úgy tűnt föl nekem, mintha a hangom is megváltozott volna tegnap óta. Sokkal csön­desebben beszélek. Csereyre csak óra végén néztem. Egé­szen nagy, kitágult szemekkel bámult rám. Mikor észrevette, hogy reánézek, mosoly-' gott. Mindig mosolyog, ha észreveszi, hogy reánóae'k. Junius 3. — Ma átnéztem a naptárt. Le­hetetlen, alig négy hét még. Közben öt va­sárnap, s négy olyan nap, mikor nem adok elő. Ez lehetetlen, hogy elmúlt ez az év. Le­hetetlen, hogy már vége. Aztán mi lesz? Nem merek erre gondolni. Megint vakáció. Nyugalomba menni, .vakáció, a sírba menni — mi ez? Hogy' történt? Nem értem. így múlt el az egész, az egész élet. Semmi nem volt. Semmi nem lesz. Taníthatnék tovább. De nem, ninos nekem kedvem tovább- tanitani. Most, hogy levétettem a szakállamat, nem is fogják megérteni, ha nyugalomba megyek. Ez nem érdekel, semmit nem érte­nek meg. Mit értünk mi embereik egymá­son^ Semmit. Magunkat se értjük. Minden más, mint ahogy hisszük, minden más. Egész nap jártaim. Nem bírok otthon maradni. Ha az utcán járok, könnyebben ér­zem: magam. Az ember megy, találkozik is­merősökkel, fecseg. Az utcán élet van, ott­hon nincs semmi. Ez már a kripta, ez a szoba. Este hét után mégis hazajövök. Tudom, hogy akkor már nem érdemes. Az este még világos, de hét után már kevesen járnak- az utcán. Sokan utánam néznek mostanában, ha az utcán megyek. Nem tudom, mit bámul­nak? Már megszokhatták, a csoda három napja tart. Ma az igazgatóval találkoztam .a Fő­utcán. Megállt s krákogott, ahogy szokott; — Séta? Séta? — mondta. — Igen — mondtam. — A jó. idő! — Igen — mondta. — Hát persze,. a tavasz. — Milyen tavasz? — kérdeztem osto­bán. Ismerem az igazgatónkat, . tudom, mi­lyen ravasz kutya. Minden szava mögött van valami. —■ Hát a jó idő — mondta és pislogott — az kihúzza áz embert... Azelőtt soha nem láttalak. Úgy értem, itt a korzón. Mi? He? Közelebb hajolt és hamiskásan nevetett: — Vagy talán — mi? Talán keresel va­lakit, — he? Csak- nem nősülsz — mi? S megbökte a mellényemet az uj jóval, a gyomrom fölött és nevetett. Én is nevettem, mit csináljak? — Mesélték nekem — folytatta. —- Hogy újabban mulatni szoktál. He? Tiz koronát adtál a cigánynak — igaz? — Istenem — mondtam —, tudod kér­lek, igazgató ur, néha elunom magam ... A váltamra veregetett. — Csak semmi ostobaság —mondta. — A szakálladat is. le­vetted, igaz? Csak sémimi ostobaság. Otthagyott. Bambán néztem utána. Mi­féle ostobaság? Nem ismerek senkit. Nem járok senkihez. Mit akarnak tőlem? Ahhoz csak jogom van, hogy levegyem -a szakálla­mat? Ebibe nem szólhat bele senki. De ez a találkozás .elkedvetlenített. Ke­véssel utána haza is mentem. Most már el­múlt ez a bosszúság, elhatároztam, hogy nem törődöm vele; Ha még egyszer megjegyzést mer tenni, akár ő, akár más2 beadom a lemondásomat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom